Lapszemle a sikeres magyar válságkezelésről
Háromezer-milliárd forintnyi bevételhez jutott az államkassza azzal, hogy eddig még nem jött létre a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal. Giró-Szász András szerint ugyanis az IMF nem engedte volna meg, hogy bevezessék a bankadót, a szektorális adót, a végtörlesztést és az árfolyamgátat sem.
Magyar Nemzet
Orbán Viktor szerint miután 2010-ben az európai válság újabb hulláma érte el Magyarországot, sokan azt mondták, hogy fel kell adni eredeti céljainkat. „Mi azonban ragaszkodunk ahhoz, hogy kitörjünk az adósságcsapdából”, és az emberek segély helyett munkából élhessenek.
Magyarország a válság ellenére is fontos sikereket ért el. Megőriztük a nyugdíjak vásárlóerejét és hosszú évek után sikerült három százalék alá szorítani a költségvetési hiányt. A magyar emberek százezreit szabadítottuk ki a devizahitelezés fogságából, teljesítményösztönző és családi alapú adózást vezettünk be.
A válság előtti szintre szorítottuk vissza a munkanélküliséget, Európában elsőként indítunk munkahelyvédelmi akciót. Éles vitákat kellett vállalni itthon és külföldön a nemzetközi pénzügyi spekulánsokkal, multinacionális vállalat-vezetőkkel, és gyakran az unió vezetőivel is, hogy tarthassuk magunkat a saját céljainkhoz.
Úgy gondoltuk, be lehet vonni a bankokat és a nagy cégeket a válság terheinek megosztásába. Ezért nem kell egy 2008-as típusú megállapodást elfogadnunk, ma nem vagyunk rászorulva. Az államkötvényeket túljegyzik, a pénzpiac működik, az ország kereke, bár nagy erőfeszítés árán, de forog.
Magyar Nemzet
Lapszemle a politikailag korrektségről
Kövér Tibor szerint a politikailag inkorrekt beszédet – leánykori nevén: a dolgok nevén nevezését – az átkosban is ugyanúgy büntették, mint ma. A javíthatatlan szókimondókat elérte a kiközösítés enyhébb vagy durvább formája. A politikailag korrektség elvárása abból a tapasztalatból indul ki, hogy a valósággal szembenézés olykor fölöttébb kínos lehet. Ennek folyománya persze az, hogy halvány fogalma sincs senkinek, hogy a másik mit gondol, avagy hogyan érez, mert a mellébeszélés általánossá válik. Mi magyarok már tudjuk, hogy a hamis beszédmód előírásai hatalmi igények, de legalább azt is látjuk, hogy nem örökkévalók, s eljöhet még az idő, amikor újra lehet nyíltan és őszintén beszélni.
Magyar Hírlap
Az árnyalt probléma-megközelítésre példa Szabó Máté ombudsman állásfoglalása, amelyben szabályszerű eljárást kért a kőbányai önkormányzattól a Terebesi úti erdőben található hajléktalankunyhók tervezett bontása ügyében. Attól függetlenül, hogy ott tartózkodásuk nem tekinthető jogszerűnek, az ilyen „telepek” felszámolása csak törvényes keretek közt, a megfelelő eljárás lefolytatása után kerülhet sor.
Népszava
A másságot tisztelni csak az képes, aki tisztában van saját értékeivel
Kövér László Lentiben, a több mint ezer magyar és szlovén diák részvételével zajló I. Kerka-Mura Ifjúsági Találkozó megnyitóján elmondta: sokan úgy képzelik, hogy a másság tiszteletét az azonosság megszüntetése árán lehet elérni.Viszont a másságot tisztelni csak az képes, aki tisztában van saját értékeivel; más népek kultúráját nyelvét, történelmét tisztelni csak az képes, aki ismeri és büszke a saját népe múltjára, és hagyományaira. Európa ereje éppen a sokszínűségében rejlik, amit 1990 előtt a világban az internacionalizmus, ma pedig a globalizáció jegyében próbálnak megszüntetni.
Magyar Hírlap
Ez a gazdagok számára kommunizmus, a szegényeknek kapitalizmus!
Mihail Gorbacsov szembesülve a ténnyel, hogy Washington több mint 700 milliárd dollárral siet a csőd szélére jutó bankok segítségére, és közben hagyja, hogy a fizetni nem tudó jelzálog-hiteleseket kirakják otthonukból, így kiáltott fel: „Hiszen ez a gazdagok számára kommunizmus, a szegényeknek kapitalizmus!” Az a birodalom, amely a kevesebb állam szlogenjét diktálta harminc éven át a világnak, a történelemben valaha volt legnagyobb állami beavatkozást hajtotta végre az adófizetők pénzéből.
S. Király Béla szerint Jacques Saint Victor könyvében, amelynek címe is sokatmondó – Láthatatlan hatalom. A maffiák és a demokratikus társadalom -, meggyőzően mutatja ki, hogy az újból életre kapó pénzügyi lobbik ismét olyan hatalmasok, a szándékosan bonyolulttá módolt pénzügyi rendszer pedig annyira összegubancolódott viszonyokat teremtenek, hogy a kormányok tehetetlenek velük szemben.
A termelékenység növekedése közepette a munkavállalók csökkenő reáljövedelme nem képes felvásárolni a megtermelt áruk tömegét. E problémák a vásárlási kölcsönök rafinált termékeivel próbálják áthidalni.
A vállalatok minimálisra csökkentik a bérköltségeiket, módszeresen visszaszorítják a kollektív érdekérvényesítés formáit, és végletekig fokozva a termelékenységet, folyamatosan rontják a munka anyagi, fizikai és lelki feltételeit.
Magyar Nemzet
Egy vitathatatlanul ellenzéki értelmiségi véleménye az iskolaköpeny-ügy kapcsán - Lapszemle
Tamás Gáspár Miklós szerint a balközép identitásának fő eleme a szembenállás a jobboldali kormányzattal. A balközép sajtó vezetői és munkatársai sűrűn összekeverik ezt a világos, jól körülírt politikai identitást a politikai elvekkel. A jobboldali kormány sommás elítélése gyakran oda vezet, hogy a balközép sajtó kommentátorai, hírmagyarázói, vezércikkírói, publicistái túl könnyen megfeledkeznek a baloldal politikai alapelveiről. Az iskolai egyenruha bevezetésében pl. TGM szerint Hoffmann Rózsának teljesen igaza van. Az, hogy a primer irigykedést és hencegést kizárják a népoktatásból, baloldali szemmel nézve fölöttébb helyes és üdvözlendő. Ámde a teljes balközép sajtó a legkeserűbb gúnnyal illette ezt a javaslatot.
Az, hogy a primer irigykedést és hencegést kizárják a népoktatásból, baloldali szemmel nézve fölöttébb helyes és üdvözlendő. Ámde a teljes balközép sajtó a legkeserűbb gúnnyal illette ezt a javaslatot. Az, hogy a Kádár-érában is volt "iskolaköpeny", nem szól a javaslat ellen.
A „létező szocializmus” megpróbálta kulturálisan is erősíteni az egyenlőséget. A magyarországi baloldal egyik tragédiája, hogy akkor fogadta magába a liberális gondolatkincset, amikor az európai szabadelvűség jobbra fordult. A mai magyarországi balközép a piaci kapitalizmus legvehemensebb védelmezője, messze jobbra áll az Obama- vagy a François Hollande-féle "balliberális" opciótól is.
Népszava
A nemzetekre erőltetett pénzügyi spirál a semmibe húzza társadalmakat
Kenneth Rogoff, a Nemzetközi Valutaalap volt vezető közgazdásza szerint magas árat kell fizetni az országnak akkor, ha hirtelen zúdítják rá a társadalomra a megszorító intézkedéseket. A megszorítás hívei alábecsülik annak az árát, amit a „hirtelen megállás” jelent egy gazdaságnak, a társadalmi hatásokról nem is beszélve. Az államnak mindenképp el kell látnia alapvető feladatait.Görögországban a társadalmi feszültség kiéleződése még lejjebb vitte az országot az adósságspirálban, sőt, ennek következtében felgyorsult a pénzügyi piacok bizalomvesztése.
Magyar Nemzet
Ha nem tartozol a családhoz, véged van!
Varga István szerint a kormányok – Amerikában és Európában egyaránt – gyakorlatilag átvállalták a pénzügyi szektortól a soha ki nem fizethető adósságokat. Tévedés azt hinni, hogy a válságot a túlfűtött ingatlanhitelek okozták, ezek hatása ugyanis csekély jelentőségű volt a pénzmozgáshoz képest.
A nagy zűrzavarban nem tűnt fel, hogy a válság állítólagos okozója, az összes bedőlt lakossági hitel összege meg sem közelíti a kimutatott kifizetetlen adósságok mértékét. Vagyis elsikkadt a lényeg: az, hogy a pénzpiaci játékosok egymás között halmozták fel a hatalmas követeléseket és az adósságokat, és ezzel végrehajtották a történelem legnagyobb pénzügyi trükkjét.
A Lehman-csőd kirobbantása az egyik kulcseleme volt ennek a játszmának. A befektetési bank összeomlását legnagyobb hitelezői okozták azzal, hogy nem, vagy késve fizettek, miközben a pénzintézettől precízen követeltek. Hogy miért esett a választás épp a negyedik legnagyobbként számon tartott befektetési bankra?
Egyes vélemények szerint ebben az is szerepet játszhatott, hogy a vállalat tulajdonosi köre kilógott a többi hasonló profilú társaság közül: a cég – szemben többi intézettel, amely néhány család befolyása alá tartozik – több tízezer alkalmazottja tulajdona volt.
Magyar Nemzet
Kettős mércék, a mindenkori nagyhatalmi játszmáknak megfelelően - lapszemle
A II. világháború idején a náci koncentrációs táborokra emlékezvén szinte minden alkalommal elhangzik a jól ismert mondat: emlékezni kell, nehogy a történelem megismétlődjön. Lovas István szerint azonban a történelem nem megismétlődött, hanem szervesen folytatódott ott, ahol a háború végén abbamaradt.
Az észak-koreai gulág hat gigantikus méretű fogolytáborában 150-200 ezer embert tartanak fogva. Miért a hallgatás? Miközben a nyugat vallásosan ismételgeti félelmét a nem létező iráni atomarzenáltól, ha az emberi jogok észak-koreai megsértését felemlítik, ideges, zavart vállrángatást okoz, mert az netán elrontja a sajtóban „sztárolt” emberjogi sértéseket Iránban, amely perzsa Hyde-park Észak-Koreához képest.
Magyar Nemzet
Amerikai, izraeli, török és más államok közvetett agressziója folyik Szíria ellen - felkelésnek álcázva
Külföldiek harcolnak egy iszlám állam megteremtéséért Szíriában - számolt be tapasztalatairól Jacques Beres francia orvos. Az Orvosok Határok Nélkül szervezet társalapítója mostani pácienseinek 60 százaléka felkelő volt, és legalább a fele külföldi. „Nem érdekli őket Bassár el-Aszad bukása, hanem már arról gondolkodnak, miként ragadják magukhoz a hatalmat utána, és hozzanak létre egy sarián alapuló iszlám államot.” A francia orvos kijelentette: korábban elutasította Aszad állítását hogy a felkelés résztvevői zömmel „külföldről támogatott terroristák”, ám kénytelen felülbírálni véleményét. Aleppóban civilek is áldozatául estek a lázadók akciójának, amikor hatalmas erejű robbanás döntött romba két kórházat és egy iskolát.
Magyar Hírlap
Az amerikaiak söpörjenek a saját házuk táján! - lapszemle
Paul Shapiro, az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma igazgatója szerint Horthy Miklós egykori kormányzó világos szerepet játszott a holokauszthoz vezető események alakításában, illetve a magyarországi holokauszt végrehajtásában is. Emlékművek állítása a holokauszt-korszak gyilkosainak olyasminek számít, amivel kötelességünk szembeszállni. Azt kérték levelükben, hogy a kormány állítsa le a Horthy-emlékműavatásokat. A kormánynak lehetősége volna stabil parlamenti többségére építve törvényt elfogadtatni arról, hogy a holokauszt időszakának gyilkosainak ne állíthassanak emlékművet.
„Nem a mi dolgunk, hogy megmondjuk a magyar kormánynak, mit csináljon. Készen állunk ellenben arra, hogy segítsük a magyar kormányt bizonyos kérdésekkel való szembenézésében, olyan kérdésekkel, amelyek Magyarországon talán ellentmondásosaknak tűnhetnek”.
Népszabadság
Az Egyesült Államok archívumának közétett dokumentumai szerint az amerikaiak tudtak arról, hogy a katyini mészárlás nem a nácik, hanem a szovjetek műve volt. Roosevelt amerikai elnök inkább a hallgatást választotta, minthogy vitassa Hitler-ellenes szövetségesének állításait.
Népszabadság