Járosi Márton, ,az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke szerint az Északi Áramlat-ikervezeték nem oldja meg a kelet-közép-európai térség földgázellátási biztonságát, az orosz gázfüggőségét sikerülne német gázfüggőséggé transzformálni.
Az uniós energiapolitikában az energiahordozók beszerzésének diverzifikációja azt jelenti, hogy Németország ismét külön megállapodásban biztosítja saját ellátását. Az atlanti szabad kereskedelmi megállapodás támogatásával pedig egyengeti az USA geopolitikai stratégiáját, amelynek célja Oroszország gyengítése mellett a kelet-közép-európai országok energetikai függőségének konzerválása.
Ennek fő eszköze a destabilizált ukrajnai helyzet tartósítása, amelyből elsősorban Amerika profitál. Miközben ezeknek az országoknak kötelező az Oroszországgal szembeni szankciók alkalmazása, a németek és az amerikaiak nemcsak kereskednek, de gazdasági stratégiai megállapodásokat is kötnek Oroszországgal.
Az uniós szolidaritás szólama ezek szerint nem más, mint az erősebb tagállamok önérdek-érvényesítése.
Napi Gazdaság
Csejtei Dezső, filozófiatörténész professzor szerint az európai emberben mindig ott munkált az az igény, hogy belső világát rendben tartsa, kiművelje.
E belső kimunkálásra való igény szorult háttérbe korunkban, szinte a megsemmisülés szintjéig jutva. A ma emberét minden korábbinál erőteljesebben kerítette hatalmába az igézet: külső javakat kell felhalmozni.
Ezt sugallja számára korunk gazdaság- és pénzfilozófiája, ezt sulykolja bele a média világa, s ezt várja el tőle még a saját szomszédja is. Itt már nem a kívülről, illetve belülről vezérelt ember közötti különbségről van szó, hanem, minden emberi benső szisztematikus felszámolásának és az ember teljes körű irányíthatóságának ravaszul kifundált programjáról.
A gengszter embertípust termelte ki a fogyasztói társadalom, sőt emelte követésre méltó példává. Ez az embertípus rabolja le a természetet, áldozza fel a külső javak felhalmozásának oltárán, s ha mindebbe ennek következményét, a klímaváltozást is bevesszük, részben neki köszönhetően törölhetjük levegőért kapkodva a homlokunkat már hetek óta.
Mit lehetne ezzel szembeszegezni, hogy új életre kapjon a belső javak felhalmozásáért élő ember?
Egy mondatot. Assisi Szent Ferenc szavait: „kevésre van szükségem és arra is csak nagyon kevéssé”. A kijelentés azért is ragyogó, mert első felében a szükségletek objektív oldalát határolja be, a másodikban pedig a hozzá való szubjektív viszonyulást.
E néhány szó realizálása halálos csapást jelent a fogyasztói társadalom roppant arzenáljára.
Napi Gazdaság
Fricz Tamás szerint immár nem az a kérdés, hogy a többségi, államalkotó európai nemzetek befogadnak-e kisebb külföldi csoportokat, s ezzel mintegy színesítik országukat, hanem arról, hogy a más kultúrákból érkező embertömegekkel szemben az európaiak egyáltalán meg tudják-e védeni többségüket, akár mennyiségi, akár szellemi, kulturális, vallási értelemben. 2015 nyarán már a tét az: ki fogja meghatározni Európa arculatát húsz-harminc év távlatában?
Napi Gazdaság
Közel ezer tudós és műszaki szakember, köztük Stephen Hawking, Elon Musk és Noam Chomsky emelte fel a szavát nyílt levélben a gyilkos harci robotok betiltásáért.
Felfegyverzett drónok megkönnyíthetik nemzetek destabilizálását, leigázását, bizonyos etnikai csoportok célzott kiirtását. P. W. Singer, a jövő háborúinak jól ismert kutatója már korábban kijelentette, hogy „a robotika bevezetése a háborúba éppolyan komoly – és önveszélyes! – lépés, mint az atombomba elkészítése volt, épp ezért nem ártana egy pillanatra megállni, és gondolkodni”.
Népszabadság
Nem kérek a modern feminizmusból, mert az egyéni erőfeszítést tisztelem, nem érzem magam elnyomva, továbbá nem akarom, hogy a fiúk szinte bocsánatot kérjenek a saját nemükért, pár megkeseredett ember áldozat-szindrómája miatt.”
Ez, és ehhez hasonló vélemények is olvashatók a 2013 nyarán indult Nők a feminizmus ellen című blogon, ami mára igazi antifeminista mozgalommá nőtte ki magát. Facebook-oldalának világszerte 31 ezer rajongója van.
Az oldal mögött nem áll hivatalos szervezet, szponzor vagy bármilyen szervezett háttér, egy egyszerű civil kezdeményezésről van szó, amihez önkéntes alapon bárki csatlakozhat, és az arcával együtt felvállalhatja a véleményét.
A nők jelentős része azért csatlakozott az oldalhoz, mert úgy érzi, ideje megóvni a férfiakat egyes modern feminista irányzatok agresszív, férfigyűlölő kirohanásaival szemben. „Nem vagyok áldozat, nem vagyok elnyomva, a férfiaknak is vannak sérelmeik, és felelősséget vállalok a saját cselekedeteimért” – érvel az egyik nő.
Volt, aki így kritizálta a modern feminizmust: „a feministáktól azt hallom: gyenge vagyok, sebezhető, és áldozat. Akkor lehetek sikeres, ha férfiként viselkedem. Nőiesnek lenni szégyen és baromság.
A férfiaktól viszont azt hallom: gyönyörű vagyok és erős. Jó vagyok úgy, ahogy vagyok. Nőies nőnek lenni csodálatos és tiszteletreméltó.” „Nem kérek a feminizmusból, mert elfogadom azt a tényt, hogy a férfiak és a nők különbözőnek születnek, mióta világ a világ, és nekem ez tökéletesen megfelel így.
Ilyen a természet. Mindkét nemnek megvannak a maga előnyei, és én szeretem a sajátjaimat.” A férfinek és a nőnek nem versengenie kell egymással, inkább az a feladatuk, hogy együttműködjenek, közös célokért dolgozzanak, és megadják egymásnak a kölcsönös tiszteletet.
hvg.hu
Őri Péter, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet főmunkatársa szerint ma már több hatvanöt éven felüli él az országban, mint tizenöt éven aluli. Ma még nem érezzük igazán, milyen bajok közelegnek.
Ha tartani akarnánk a tízmillió körüli népességszámot, hosszú távon a százötvenezres évenkénti születésszámot kellene megközelítenünk.
Most kilencvenezernél vagyunk. Mondhatunk mi most bármit, ha minden így marad, egyszer még nagy verseny folyik majd a jól képzett migránsokért.
Magyar Hírlap
Az iskolai énekléskultúrát erősítené a kormány a köznevelésben – jelentette be Balog Zoltán miniszter. Nem az a tervük, hogy pluszórákat iktassanak be a tantervbe, inkább az iskolai kórusok és a szakemberképzés támogatásával fejlesztenék az iskolai énekléskultúrát.
A miniszter első lépésben az szeretné, ha minden iskolában lenne legalább egy kórus, amelyet szakember vezet, és a próbái védett időben lennének. Nemzetközi összehasonlításban jól állunk a művészeti órák terén: európai átlagban az összes tanóra 9 százalékát teszi ki a művészeti nevelés, miközben ez az arány a magyar iskolákban 16 százalék.
Magyar Nemzet
Kétéves munkatervet dolgoz ki a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége a mindennapos éneklés megvalósítására – mondta el Mindszenty Zsuzsánna, a szervezet elnöke Balog Zoltán nyilatkozata után.
A mindennapos éneklés programja tartalmazza majd a tanárképzés, valamint a tanári továbbképzések tartalmi megújítását és megfelelő énekes segédanyag kidolgozását.
Olyan zenei anyagokat szeretnének a tanárok kezébe adni, amelyeket bármilyen korosztálynak, rövid idő alatt, könnyen meg lehet tanítani, amelyek sikerélményt és örömöt adnak az együtt éneklőknek.
hvg.hu
Egyre többen követelik a Németországban az Oroszországgal szembeni konfrontációs politikai irányvonal korrekcióját. A szociáldemokraták Willy Brandt Körének felhívása arra hívja fel a figyelmet, hogy az orosz-euroatlanti konfliktus a jelenlegi trendek, a hidegháborús retorika folytatása mellett katasztrófába torkollhat.
Az aláírók úgy vélik, Európának szüksége van Oroszországra, mint ahogy Oroszországnak is Európára. Ezért szerintük a világnak meg kell békülnie a Krím annektálásával is, amely sérti ugyan a nemzetközi jogot, ám immár a félszigeten élők többségének akaratát is tükrözi a politikai realitás.
A Krímbe látogató, elsősorban Nicolas Sarkozy exállamfő jobboldali ellenzéki pártjának tagjaiból álló francia parlamenti küldöttség volt a Krím tavalyi elcsatolása óta az első jelentősebb nyugati küldöttség, amely felkereste a félszigetet.
A delegáció előzetesen egyeztetett Laurent Fabius külügyminiszterrel, aki teljes mértékben ellenezte a látogatást. Thierry Mariani képviselő aránytalannak nevezte a látogatásukat kísérő tiltakozásokat.
Egy teljesen nyugodt, többségében oroszok lakta régióról van szó, amely tiszteletben tartja az oroszok, az ukránok és a tatárok közötti nyelvi különbözőségeket, s amelynek joga volt eldönteni, hova is tartozzon.
A képviselő abszurdnak nevezte, hogy az unió blokád alá vonta Krímet, s úgy vélte, a szankciók politikája sehová sem vezet. Franciaországot gazdasági, politikai, geostratégiai és kulturális érdekek kötik Oroszországhoz, s ezeket, nem pedig Washington utasítását kell követnie.
Napi Gazdaság
A zágrábi Jutarnji List orgánum szerint feltartóztathatatlannak tűnik az iszlamisták boszniai térnyerése. Az Iszlám Állam hívei ugyanis folyamatosan vásárolnak fel ingatlanokat Boszniának erdőkkel borított, nehezen megközelíthető területén.
Titkosszolgálatok azt gyanítják, hogy kiképző központot akarnak létrehozni, ahol felkészíthetik majd a potenciális terroristákat a nyugati létesítmények elleni merényletekre.
Népszava
Földi László volt titkosszolgálati vezető szerint a migráció világhatalmi harc része, amelyben a földrész sorsa a tét. Egyfelől humanitárius katasztrófa, másfelől harc, amelyet nem fegyverrel vívnak. Európát megtámadták, a kontinens a létéért küzd.
Szomorú, hogy ennek ellenére az unió nem alakított ki egységes koncepciót a kérdéskezelésére. Mindez az arab tavasszal kezdődött, amely szó szerint anarchiát teremtett.
Az ukrán konfliktus sem véletlen, a cél leválasztani Oroszországot Európáról. Az orosz energia és nyersanyag, valamint az európai technológia és céltudatosság újra történelmi csúcsokra emelhetné a földrészt és gazdag kultúráját.
Ami persze átrendezné a jelenlegi világhatalmi viszonyokat is. A népességfogyással kapcsolatos szólamok veszélyesek és felelőtlenek. Egy időben így gondolkodott a Nyugat is, de kiderült a németországi törökök, a franciaországi arabok, a svédországi feketék kapcsán, hogy áthidalhatatlanul nagyok a kulturális szakadékok.
A hazai egyházi és civil segélyszervezetek munkája tiszteletet érdemel. A háttérben vadul dolgozik az a szervezőréteg, amelyet nem a menekültek érdekelnek, hanem a kormány lejáratása, megbuktatása, a közvélemény manipulálása. A migránsok utóbbi esetben csak ürüggyé, eszközzé válnak.
A világon sehol sem lehet a zöldhatáron átsétálni. „Próbáltam volna én csak úgy átmenni a jordán-szír határon annak idején”. A migránsok jelentős része ebből a világból érkezik, tehát pontosan tudja, hogyan lehet és kell törvényesen átkelni a határokon.
Ugyanakkor azt tapasztalják, hogy Európában az illegális határátlépésért nem büntetik őket, még akkor sem, ha ez itt is bűncselekmény, mert menekültként tekintenek rájuk, akiket elszállásolnak és segélyeznek is.
A kerítéssel fizikailag és jelképesen is le kell zárni mindezt. A határátkelőhelyekre, azaz a törvényesség útjára kell kényszeríteni az embereket. Alanyi jogon járó segélyek ideje hamar le fog járni.
Amit eddig láttunk, az csak a dráma előjátéka, ha így haladunk, visszafordíthatatlanul eljuthatunk abba az állapotba, ahol már csak a legkíméletlenebb eszközök kínálhatnak megoldást.
Magyar Hírlap