Vessünk véget a válságnak most
Paul Krugman „Vessünk véget a válságnak most” című könyvében tévesnek és kártékonynak minősíti azt a szemlélet, hogy a döntéshozók a hatalmas munkanélküliség helyett inkább a költségvetési hiány és az államadósság miatt kezdtek aggódni. Ez nem vet véget a válságnak, s a munkaerő képzettségi szintjének erodálásával, a beruházások elhalásával és a különböző szociális programok és közfinanszírozású feladatok megnyirbálásával hosszabb távon is rontja a gazdaságok termelő képességét. A legsúlyosabb probléma az elégtelen kereslet. Krugman hétköznapi példák révén magyarázza el az alapösszefüggést, hogy „az én kiadásom a te jövedelmed, a te kiadásod az én jövedelmem”. S ha egy gazdaságban, egyszerre nem költ senki, akkor lefelé tartó spirálba kerülünk, aminek következtében az adósságok erőltetett ütemű törlesztése ellenére egyre nagyobbá válik az adósságteher. Kitörni ebből az ördögi körből úgy lehet, ha a magánszféra elégtelen keresletét az állam pótolja.
Blahó Miklós szerint Krugman végig Keynes-re hivatkozik. Vagyis a mai uralkodó eszmékkel a korábbi és sikeres uralkodó eszmét állítja szembe. Az egyre nagyobb vagyont és befolyást központosító elit utasítja el Keynes tanait, nem kér az állami beavatkozásból, sőt egyre kisebb államot követel, a szabályozások könnyítését szorgalmazza.
Keynes most visszatér, az MIT, a Harvard, a Princeton újra befogadja tanításait. A pénz és a politika világa azonban egyelőre hallani sem akar róla. Ám Krugman figyelmeztet, az Egyesült Államokban most már három esztendeje évente ezermilliárd dollárra tehető a megtermelhető, de meg nem termelt javak értéke. Európában sem értik, hogy „az én kiadásom a te jövedelmed”, legalábbis a németek nem látják be, hogy úgy halmoztak fel kereskedelmi többletet, hogy a többieknél hiány keletkezett.
Népszabadság
Euró, vagy nem euró
Orbán Viktor szerint Magyarországnak a következő egy-két évben érdemi vitát kell folytatnia arról, hogy a jellegében teljesen megváltozott eurózónához akar-e csatlakozni. A miniszterelnök szerint az eurózónában egy nagyon erős, a nemzeti függetlenséget, szuverenitást jelentősen korlátozó központosítás zajlik le.
hvg.hu
Levontuk a tanulságot a déli országok válságából: az eurócsoporthoz való túl gyors csatlakozás katasztrófához vezet – jelentette ki Orbán Viktor Presse-interjújában. Egyelőre nem tudni, hogyan vészeli át az euróövezet a jelenlegi válságot, és hogy belül lesz-e jobb, vagy kívül. Magyarország csak akkor csatlakozik az euróövezethez, ha már teljesen készen áll rá.
Magyar Nemzet
Polgárháború felé közelítenek az események
Bogár László szerint a világ uralmi elitjei képmutató módon hazug elbeszélési módokkal, hamis adatokkal és álságos tettekkel próbálnak úrrá lenni a válságon, mindhiába. Görögország után a következő áldozat láthatóan Spanyolország lesz. Közben persze zavartalanul folyik Portugália kifosztása is, és a jelek szerint Olaszország sem kerülheti el a sorsát. 2008 vészterhes őszén a nemzetközi pénzhatalom a globális média segítségével sikeresen zsarolta a világ államait. Az Európai Unió államai ötezermilliárd eurónyi összeget juttatattak bankjainak, ami brutálisan megnövelte államadósságukat. A globális pénzhatalmi rendszer egy év hatásszünet után hatalmas médiakampánnyal elkezdte hiszterizálni a világ közvéleményét azzal, hogy a PIGS-országok államadóssága veszedelmes gyorsasággal növekszik.
Ennek az oka, hogy az állam és polgárainak „túlfogyasztása”, lustasága, hedonizmusa s léha, felelőtlen életvitele. És mivel a „felelősen gondolkodó” befektetők ezt nem tűrhetik, meg kell fegyelmezni ezeket az országokat. A fegyelmezés legfőbb eszköze az államkötvények kamatainak drasztikus emelése lett, amelynek nyomán, ha addig nem volt válság, ezután lett! A második világháború óta soha nem tapasztalt dimenziójú társadalmi robbanás, polgárháború felé közelítenek az események.
Magyar Hírlap
Európa ördögi körben
Egy olyan gazdasági közösség, amelyben egyszerre vannak benne a németek, a franciák, az olaszok, a portugálok és a görögök, hosszútávon aligha működhet – nem azért, mert egyik nép jobb vagy rosszabb, mint a másik, hanem azért mert mentalitásban, hagyományokban, kultúrában nagyon különböznek egymástól. Ma már nagytekintélyű közgazdászok sora állítja: közép- és hosszú távon mind az eurózónának, mind a görögöknek jobb lenne a szakítás. Akiknek ez rosszul jönne, azok egyrészt az európai döntéshozók, hiszen nekik így be kellene ismerniük, hogy az eddigi válságkezelési receptjük elbukott; másrészt a görögöket hitelező bankok, amelyek zsebébe nem folyna tovább a pénz a mentőcsomagokból. Athén ugyanis a közvélekedéssel ellentétben nem segélyt, hanem hitelt kap az EU-IMF-párostól, az pedig nem nyugdíjakra vagy szociális kiadásokra, hanem – szinte kizárólag adósságtörlesztésre megy el, és így csaknem teljes egészében a hitelezők zsebében köt ki.
Világ Gazdaság
Mi nem leszünk Európa rabszolga nemzete!
Lóránt Károly szerint a valamikor gazdasági eredményei és szociális piacgazdasága miatt csodált Európai Gazdaság Közösség most alakul át egy sikertelen diktatúrává. Erre garancia az Európai Parlament által elfogadott két ikertörvény, amelyben az egyik a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről, a másik a költségvetési tervek előzetes ellenőrzéséről szól. A két törvény együttesen az unió gazdasági nehézségekkel küzdő országait gyakorlatilag gyámság alá helyezi, amelynek egyetlen célja van, az „adósságtörlesztő képesség megőrzése”. A két törvény biztosítja az Európai Bizottság jogát, hogy kötelező erejű intézkedéseket írjon elő, amelyek kikényszerítése a külső finanszírozás megvonásával való fenyegetéssel történik.
Az unió vezetése szerint a legfőbb ellenség az infláció, a költségvetési deficit csökkentésével annak alacsonyan tartására kell törekedni, noha az infláció csupán kétszázalékos, ezzel szemben az unió gazdasága már öt éve stagnál, a munkanélküliség tíz százalék körül stabilizálódott, az ifjúsági munkanélküliség némely tagországban eléri a negyven százalékot.
Az uniót jellemző egyensúlytalansági folyamat nem a költségvetési túlköltekezésekből származik, hanem egyrészt abból a spekulációs pénzáramlásból, amely a pénzügyi deregulációt és az euró bevezetését követte. Másrészt abból, hogy a centrumországok (mindenekelőtt Németország) elfoglalták a periféria országainak piacait, amelyek emiatt eladósodtak.
Magyar Nemzet
Magyarországon hibátlanul működnek a demokrácia intézményei
Zárug Péter Farkas szerint lehet, hogy a Fidesz jogalkotási hibákat követett el, de azt, hogy diktatúrát épített ki, nem igazolja vissza az alkotmányos intézmények működése. Zárug tételesen végigelemezte azokat a közjogi intézményeket, amelyek élére, a többségi modellre áttérés jegyében, a Fidesz saját embereit tette. A megvizsgált tíz intézmény közül kilenc nem vált a kormány elvtelen, alkotmányellenes kiszolgálójává. Az Alkotmány Bíróság sorozatban semmisítette meg a Fidesz-kormány törvényeit. Az Adatvédelmi Hivatal vezetője jogi vitában áll a Fidesz volt frakcióvezetőjével, aki pellengére állította Hódmezővásárhely adósait. Az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács új vezetői is többször bírálták a kormány munkáját. A média rendszere plurális-policentrikus, vagyis mindenkinek joga és lehetősége van bármilyen vélemény elmondására.
Magyar Hírlap
Ha lehetséges, IMF nélkül...
Daróczi Andor, az MKB Befektetési Alapkezelő vezérigazgató-helyettese szerint a kormányzat részéről teljesen racionális viselkedés, hogy az IMF-megállapodást megpróbálja elkerülni. Más kérdés, hogy van-e ekkora mozgástere. A 3 százalék alatti hiány akkor is tartható lesz, ha nem indul be a növekedés. Ha viszont felszálló ágba kerül a magyar gazdaság, egy IMF-megállapodással a háta mögött a kormánynak jóval kisebb mozgástere lenne, ráadásul nem sokkal a választások előtt. Így érthető, ha nem szeretné a saját kezét megkötni az esetlegesen képződő többleterőforrások szétosztását illetően.
Világ Gazdaság
Nemzet és/vagy individum
Szántó T. Gábor, a Szombat főszerkesztője szerint az új Európa sikeréhez el kellene fogadni azt is, hogy az emberek többsége számára a nemzet/etnosz nem múló identitásközösség. A közösségi gondolkodás és a tradíciótisztelet, másrészt az individum szabadsága és a modernizáció, bár örökös konfliktusban állnak, de kizárólagos társadalmi értéktételezésük naivitás. Téved, aki vagy-vagy viszonyban képzeli el ezeket, aki társadalomszervező elvként csak az egyiket vagy csak a másikat képes elgondolni. A kelet-európai jobboldali mozgalmaknak el kellene fogadniuk a vészkorszak európai identitásban betöltött központi szerepét, a nyugati baloldalnak pedig a sztálinizmus okozta kelet-európai szenvedéstapasztalatot. Felismerni a mindenkori másik igazságait, tudomásul venni és arcvesztés nélkül beépíteni kinek-kinek a saját világnézetébe, vagy létét legalábbis nem legyőzendőnek és nem időlegesnek tételezni.
Népszabadság
Ahol valóban demokrácia van, a kettős mérce elfogadhatatlan
A kijevi Európa-bajnokságra utazó holland labdarúgó válogatottnak, amely Auschwitzba ellátogatott, nem fér bele az idejébe, hogy lerója kegyeletét a Sztálin által létrehozott mesterséges éhínség hét-tíz millióra becsült áldozatának emlékére emelt holodomor múzeumban. Auschwitzba mindenképpen el akaroktak menni.
(Brüsszelben konferenciát tartottak arról, a kommunista bűnök áldozatai és családtagjaik ma is igazságtalanságot éreznek, amiért az ő szenvedéseiket, nem kezelik súlyuknak megfelelően, szemben a nemzetiszocializmus áldozataival.)
Magyar Nemzet
Pintér Sándor az, aki szembe mer szállni a maffiával
Egyik ismerőse szerint nem V. László „kérte, hogy adhasson, hanem tőle vettek el pénzt, hogy létezhessen. V. László hírnevét a vagyon mellett növelte az is, hogy sok információval rendelkezett mások ügyeiről, üzleteiről és balhéiról. A szórakozóhelyekről köztudott volt, hogy ott drogokat árulnak, de a rendőrséget ez különösebben nem érdekelte. Becslések szerint a kábítószerből egy nagyobb buli estéjén akár ötvenmillió forint bevétel is származhatott. Egy másik forrás szerint a férfi érdekeltségeiből heti 200 millió forint tiszta haszna származott.
hvg.hu
Az országos főkapitány szerint nem képes megfelelni az elvárásoknak és ellátni feladatait egy olyan elit szervezet, amelyben éveken keresztül senkinek sem tűnt fel két vezető beosztású munkatársának korrupt kapcsolata az alvilágban. Az ügyészség illetékeseit is meglepte, hogy a gyanúsítottak korrupt kapcsolata sem a korábbi belső elhárításnak, sem az érintett rendőri szervek belső ellenőrzésének, sem az érintettek parancsnokainak nem szúrt szemet. Az sem tűnt fel senkinek, hogy egyes szórakozóhelyeket (amelyeket a szóbeszéd az elit droglelőhelyként emleget) szinte elkerül a rendőrség.
Népszabadság
Huth Gergely szerint bármelyik taxis reggelig kész mesélni a rémtörténeteket, a rendőrség mégsem tett semmit. Most már értjük, miért. Pintér Sándor az a személy, aki tekintélye és vagyona révén szembe tud és mer szállni a legveszélyesebb alakokkal is.
Magyar Hírlap