" Véget kell vetni a megszorítási őrületnek Európában"
Joseph Stiglitz szerint nem válik be Európa azon terve, amely a spanyol államnak adott kölcsön révén próbálja talpra állítani az ország bankjait. Ez egy olyan rendszer, amelyben a hitelcsomag révén a spanyol kormány megmenti a bankokat, a spanyol állampapírokat vásárló bankok pedig megmentik a kormányt. „Ez vudu közgazdaságtan, nem működhet és nem is működik”. Ehelyett növekedésösztönzésre kellene a hangsúlyt helyezniük az uniós vezetőknek.
Világ Gazdaság
Nourel Roubini szerint Európának növekedésre van szüksége, ezért véget kell vetni a megszorítási őrületnek, az adókat csökkenteni, a béreket pedig emelni kell. Elengedhetetlen az is, hogy az Európai Központi Bank növelje a forgó pénz mennyiségét, ezzel gyengítve az eurót. Az lenne a legjobb, ha az euró egy dollárt érne, mert akkor a déli államok – Görögország, Spanyolország és Olaszország – valódi esélyt kapna a versenyképesség megteremtéséhez. A görögök vagy rendezetten, külső pénzügyi támogatás mellett távoznak az euróövezetből, vagy bent tartják őket és újjáépítik a gazdaságát. A német adófizetőknek mindkét megoldás olcsóbb, mint az euróövezet felbomlása, mert az euró nélkül Németország csak egy törpe az Egyesült Államokhoz és Kínához képest.
Magyar Nemzet
Érdekérvényesítés, vagy érdekeink teljes feladása a tét
Boros Imre szerint Lengyelország, Románia, Csehország, Szlovénia pénzügyi-jegybanki hatékonysága jobb a mienknél, pedig mindegyik rosszabb induló körülményeket örökölt. Jegybanki, pénzügyi vezetői jobb egyezségeket kötöttek a beáramló nemzetközi tőkével. Csehországban pl. kiváltképpen eredményes munkát végeztek, amikor lehetővé tették olcsó források igénybevételét a hazaiak privatizációs vásárlásaihoz. A termelővagyonban való hazai részesedés magas aránya, valamint az olcsó pénz segítségével a munkahelyek nagy részét meg tudta őrizni az ország. Szinte ismeretlen az idegen devizában történő hitelezés. A jegybaki vezető kamat 0,22-1,25 százalék közötti, pedig az infláció 1,5 százalék. Pedig ezen országok jegybanki vezetői is ugyanabból a nemzetközi pénzügyi elitek által favorizált közegből kerültek ki, ugyanazokat a félhivatalos, nyilvánosságot kerülő összejöveteleket (Bilderberg-csoport, Trilateral Comission stb.) látogatták és látogatják, mint Surányi, Járai, Bokros és mások. Mégis kitapintható köztük a hatékonyságbeli különbség. Erre csak egy magyarázat lehet.
A mieink a fórumok ajánlásait, mint tulajdonosi utasítást fogták fel és hajtották végre, míg a többiek a hazai érdekek képviselőiként viselkedve alakították ki kompromisszumaikat. A mieink a külföldi tőke, a többiek a hazai érdekek brókereként viselkedtek.
Ha ez továbbra is így maradna, a jövőben sem lesz felzárkózás, folytatódik a leszakadás.
Magyar Nemzet
Miért is maradtak a hazai harangok némák a trianoni diktátum aláírásának évfordulóján?
Fabinyi Tamás evangélikus püspök szerint irritálta az egyházi vezetőket, hogy a hatalom csak egy ornamentikának gondolja az egyházat, ennek is szólt a Kovács Zoltán államtitkár által kért központi harangozás elutasítása június 4-én.
Népszabadság
Kibújt a szög a zsákból, ez a hála, hogy az Orbán-kormány visszahelyezte egyházainkat az őket megillető méltó helyükre, elismerve társadalmi szerepüket, lélek-, család- és nemzetépítő küldetésüket. Méltatlan magatartás ez az egyházi vezetőink részéről - kicsinyes és gusztustalan. Ha valamilyen gondjuk, megválaszolandó sérelmük adódik, talán a kormány illetékes vezetőihez, netán Orbán miniszterelnökhöz kellene fordulniuk közvetlenül.
Nem annak az utódpárti MSZP-nek a közvetett úton birtokolt lapjában, a Népszabadságban kellene üzengetni, amely mint fő szócső a legnagyobb ellensége az egyházaknak. Felháborító amit a hazai történelmi egyházak, a hívektől is "független" vezetői hatalmi érdekeik érvényesítése érdekében megengednek maguknak. Azzal, hogy megtagadták a kormány kérését a harangozásra június 4-én, nem a kormánynak sikerült "betartaniuk", hanem a nemzetet vágták arcul, és magukról állítottak ki egy igen szánalmas bizonyítványt.
Éppen itt az ideje, hogy történelmi egyházainkban is megtörténjen végre a rendszerváltoztatás!
/szerkesztő megjegyzése/
Ázsiai országok érdekszövetsége
Új ázsiai hatalmi pólus kialakításán fáradoztak a Sanghaji Együttműködési Szervezet, Kína és Oroszország és négy közép-ázsiai szovjet utódállam vezetői pekingi csúcstalálkozójukon. India, Pakisztán és hamarosan Afganisztán is ott lesz a megfigyelőként, Irán pedig jelezte belépési szándékát. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hangsúlyozta: ellenzik a további szankciókat Irán ellen, mert azok aláássák a vitában közvetítők törekvéseit.Vlagyimir Putyin kijelentette tiszteletben tartják az iráni nép jogát a korszerű technológiák békés alkalmazására, beleértve az atomenergiát is, és nem gondolják, hogy azt fegyverek kifejlesztésére kívánnák felhasználni.
Magyar Hírlap
N. Rózsa Erzsébet szerint Irán a teljes nukleáris fűtőanyagkörre törekszik; azt, hogy ezt mire használják, ismét csak a politikai szándék dönti el. Egyelőre semmi sem igazolta a feltételezést, hogy Irán békés célról katonai célra „térített-e el” hasadóanyagot. Hamenei ajatollah fatvát (iszlám tilalmat) hirdetett az atomfegyverre; a fatva nem csak üres szavakat jelent.
Putyin szerint a sanghaji együttműködés országai példátlan magas szintre emelték együttműködésüket. A csendes-óceáni és ázsiai térségben a biztonság fenntartása érdekében is szorosabbá teszik a kapcsolataikat.
Népszabadság
Az orosz elnök szerint Irán és Oroszország egyazon oldalon áll, és a két ország kapcsolatainak fejlődésére fényes jövő vár. A Sanghaji Együttműködési Szervezet szerint a rakétavédelem egyoldalú megerősítése egy ország vagy országcsoportok által úgy, hogy azzal figyelmen kívül hagyják más államok jogos érdekeit, sérti a nemzetközi és a globális stratégiai biztonságot.
Magyar Nemzet
Egy intellektuális teljesítménynek önmagában kell helytállnia
Lánczi András szerint minden szellemi termék utat tör magának. Carl Schmitt vagy Heidegger műveinek óriási reneszánsza van mind Németországban, mind az Egyesült Államokban, miközben Schmitt a hitleri Németország koronajogásza volt, Heidegger pedig még az 1966-os Spiegel-interjújában is a nemzetiszocializmus belső igazságáról beszélt. Ehhez képest Nyírő József fölfedezése kisebb jelentőségű. Egy intellektuális teljesítménynek önmagában kell helytállnia – különben el fog tűnni.Ez áll a magyar intellektuális hagyományra is. De ha helytáll, akkor megérdemli, hogy fenntartsuk. Lánczi nem érti, baloldali szemmel miért nem dicsőség 1938-at emlegetni, amikor bevezették az anyasági segélyt, a fizetett szabadságot, más állami szociális intézkedéseket? Nem relativizálja Horthy – összességében kérdéses – szerepét, de a világ nem fekete vagy fehér.
Ha csak vagy az egyiket vagy a másikat hangsúlyozzuk, azzal fenntartjuk azt a látens polgárháborút, amiben itt 22 éve vagyunk. Egy jobboldali először is azt kérdezné: honnan indult ez a Horthy-probléma? Itt az I. világháborúval kezdődően az emberek folyamatosan ölték egymást. Hogy ki milyen módon ölte a másikat, azt nem lehet úgy leírni, hogy az egyik abszolút rossz, a másikról meg szót sem ejtünk.
Ez persze fordítva is igaz. Intellektuálisan így nem lehet eljárni, csak a gyűlöletnek ágyazunk meg. Meg kell értenünk mindkettőt, de ma még csak intellektuálisan felfedezzük, hogy a háború előtt pl. milyen irodalom volt, hogyan gondolkodtak, milyen szavakat használtak.
hvg.hu
Európa az öngyilkosság felé tart?
Elmar Brok, a CDU európai parlamenti képviselője szerint az S&P leminősítése érdekvezérelt, s valójában tudatosan devizaháborút hirdetnek Európa ellen. Matolcsy György szintén arról írt, hogy „az eurózóna ellen valutaháború folyik”, és hogy „ebből ki kell maradnunk”. Belátható időn belül nem kell belépnünk az eurózónába”. Torkos Matild szerint viszont ha Európa ellen hadüzenet nélküli gazdasági háború folyik, akkor vajon a kis nemzetállamok miként lesznek képesek felvenni a harcot, ha nem egyesítik erőiket? Miközben tehát az érdekeinket egyeztetve, egységesen kellene fellépnünk az ellen, hogy az Egyesült Államok a saját brutális eladósodottsága miatti terheket az európai népek nyakába varrja, és teljes kapacitással működteti a saját bankjegynyomdáját, tovább értéktelenítve valutáját, Európa döntéshozói vért, verejtéket és könnyeket követelnek az unió eladósodott országainak népeitől, szigorú takarékosságot, ami visszafogja a gazdaság fejlődését.
(Valódi csapdahelyzet: az összefogás szükségessége nyilvánvaló, ám Brüsszel, a létező integráció világosan a támadó fél érdekeit képviseli. Sőt, önző csoportérdekei miatt a vezető német állam is ebbe az irányba sodródik.)
Joseph Stiglitz egyenesen úgy fogalmaz, hogy Európa az öngyilkosság felé tart, fölöslegesen okoz szenvedést polgárainak. Azt hajtogatják, hogy a bizalmat helyre kell állítani. Hiszen lényegében pont ők idézték elő a bajt, amikor a tönk szélére juttatták a globális pénzügyi rendszert. Miként lehetne a bizalmat helyreállítani, ha a gazdaság éppen, amiatt süllyedt recesszióba, mert ész nélkül erőltetik a megszorításokat, amelyeknek egyenes következménye a foglalkoztatás csökkenése?
Magyar Nemzet
Brüsszelből kaptunk egy hétpontos javaslatot
Orbán Viktor szerint ártanánk hazánknak, ha a brüsszeli bürokraták nyomására hátrányos intézkedéseket vezetnénk be. Kaptunk egy hétpontos javaslatot, vezessünk be ingatlanadót, az energiaár-maximálást szüntessük meg. Fel sem merült, hogy elfogadjuk. A diplomácia „táncrendje” miatt az elutasítást úgy kell előadni, „mintha egyébként barátkozni szeretnénk”. „Ezek azok a politika művészetéhez tartozó mozdulatok, hogy majd a hét javaslatból kettőre-háromra (úgyis megcsináltuk már, csak ők nem vették észre) rábólintunk, a maradék kettőt pedig, amit nem akarunk, úgy utasítjuk el, hogy a többségét tulajdonképpen elfogadjuk”. A miniszterelnök tudja, hogy tabutéma, de el kell mondania, hogy a kulturális homogenitás érték lesz a jövőben. Magyarországon nem fenyeget keresztény-iszlám összeütközés. Ezért minden bevándorlással, befogadással összefüggő kérdést nagy körültekintéssel kell kezelni.
Népszabadság
A románok más szemében a szálkát is meglelik, a sajátjukban a gerendát sem akarják észre venni
Bayer Zsolt szerint a háború poklában, Erdély elvesztésének árnyékában, kétségbeesésében néhány vállalhatatlan mondatot papírra vető Nyírő József nem követet el háborús bűnöket, ezért annak idején a Szövetséges Ellenőrző Bizottság megtagadta a kiadását Magyarországnak. Ha ők nem találták bűnösnek Nyírőt, akkor most hetvenhét évvel később nem kéne őt bűnösnek kikiáltani a kiskörúti kávéházakból.
Magyar Hírlap
Kövér László Mircea Eliade, Emil Cioran és Lucian Blaga román írók nevét is megemlítette, akiknek életművében szerinte úgyszintén fontos szétválasztani az írói és a politikai vonatkozásokat. Az emigránsként 1995-ben Párizsban elhunyt Emil Ciorant és az 1986-ban Chicagóban meghalt Mircea Eliadét valóságos mítosz övezi a kulturális és tudományos életben, politikai múltjukat azonban sokáig homály fedte. A harmincas években mindkét író kapcsolatba került a fasisztoid Vasgárdával, illetve annak "civil" szárnyával, a Mihály Arkangyal Légióval.
Bár a romániai és a nemzetközi vitákban rendszerint Ciorant és Eliadét emlegetik a mozgalom propagandistáiként, a két világháború közötti román értelmiség egy jelentős része szimpatizált a Gárdával. A Vasgárda vezetőjéről dicsőítő cikket író Cioran egy 1972-es interjújában azt mondta, pusztán sodródott az árral, nem volt meggyőződéses légionárius. A sajtóban megjelenő cikkek rendszerint azzal a végkövetkeztetéssel zárulnak, hogy írói, tudományos teljesítményük túl jelentős ahhoz, hogy csak politikai tevékenységük alapján ítéljék meg őket.
Eliade írásaival részt vett az 1937-es kampányban, a választásokon a Gárda 16 százalékot szerzett. Eugen Ionesco – aki a világháború idején maga is az Antonescu-rezsim diplomatája volt – a háború után úgy látta, hogy Eliade és professzora vonzereje, szakmai tekintélye győzte meg a fiatal tudósokat, írókat, hogy álljanak a Vasgárda mellé. „Mindannyian fasisztává váltak. Egy ostoba, rettenetes és reakciós Romániát teremtettek.”
hvg.hu
Az Európai Központi Bank egyre nyíltabban beleszól a nemzeti jegybankok működésébe
Az Európai Központi Bank egyre nyíltabban beleszól például a spanyol jegybank új elnökének megválasztásába. A múlt héten Luis Maria Linde, a jegybank korábbi vezetője volt a néppárti kormány választottja, mert az ellenzéki szocialisták is jóváhagyták a jelölését. Az EKB viszont José Manuel González-Páramót támogatja, aki ide távozásáig az EKB spanyol tagja volt.
Magyar Nemzet
Hónapok óta tudható, hogy a bizottság uniós jogra alapozott kifogásain túlmenően az EKB-nak és az IMF-nek további aggályai vannak, nevezetesen a magyar monetáris tanács feladatkörének és létszámának növelése, illetve a harmadik alelnök kinevezhetőségével kapcsolatosan is. E téren a bizottságnak nem volt eszköze eljárást indítani. A bizottság azért is „szállt ki”, mert nyilvánvaló: még ha ők zöld jelzést adtak is a hiteltárgyalásoknak, az EKB és az IMF nélkül azok nem indulnak meg.
Népszabadság
Pénzügyi kiszolgáltatottságunk miatt az uniós jog szempontjából elfogadható megoldásoktól zárnak el, hogy még kevésbé képviselhessük saját érdekeinket, s a pénzügyi kiszolgáltatottság elmélyüljön…(szerk. megjegyzése)
Nyelvi gyarmatosítás - Ne hagyjuk!
Rigó Mihály Nyelvi gyarmatosítás című esszéjében szóvá teszi, hogy „az angol műszaki szabványokat angora fordítás nélkül kötelezővé tették Magyarországon, meggyorsítva a nyelvcsere folyamatát”. És ezt az MTA szó nélkül tudomásul vette, holott éppen azért jött létre, hogy „hazánkban a tudományok és szépművészetek honi nyelven műveltessenek”. Czakó Gábor szerint kérdés, hogy ezután az egész magyar műszaki tudományosság – miként a reformkorig – idegen ajkú lesz? És utána a társtudományok, a cégtáblák, a versek, az óvodák? Pusztay János rámutat: a műszaki, természettudományi és orvostudományi területen az MTA nem tartja tudományosan értékelhetőnek (pl. pályázatok benyújtásakor) a magyar nyelvű publikációkat, csak az angol nyelvűeket. Ennek megfelelően nem alakul ki ezeknek a területeknek hosszú távon a szakszókincse. S egy nemzedék múlva a kutató magyar hallgatóság előtt kénytelen lesz a témájáról angolul beszélni.
Magyar Nemzet