Az EU elítéli Izrael gyarmatosító politikáját
Az EU külügyminiszterei az unió történetében a legegyértelműbben és legélesebben ítélték el az izraeli megszállók és telepesek szélsőséges, agresszív cselekedeteit Ciszjordániában a palesztinokkal szemben. A külügyminiszterek szerint a ciszjordániai gyarmatosítás politikája azzal fenyeget, hogy lehetetlen lesz a „két állam”, Izrael és Palesztina egymás melletti léte. Az EU bírálta az illegális zsidó telepépítési politika felgyorsulását. A nyilatkozat felszólít Jeruzsálem státuszának tárgyalásos rendezésére. Nem kormányzati szervezetek jelentésükben nyomatékosították, hogy Izrael etnikai tisztogatást hajt végre a megszállt területeken, uniós adófizetői pénzekből épített víztárolókat, iskolákat és gyógyászati központot rombol szét.
Magyar Nemzet
Románia a XX. századba fordul vissza?
A marosvásárhelyi táblabíróság arra kötelezte a román oktatási minisztériumot, fogadja el az orvosegyetem korábban elutasított chartáját, amelyből hiányzott a magyar tagozat törvényes önszerveződési joga. Orbán Viktor szerint új helyzet van Magyarország keleti határainál. Ezért arra szólította fel a Romániában működő magyar politikai szervezeteket, hogy a rivalizáláson túl keressék egymással az együttműködést, ugyanis a mostani helyzetben a verseny felett ott van az összetartás és az összefogás mindent felülíró szempontja.
Magyar Nemzet
A magyar kormány iskolát teremt Európában
Földes Balázs, a KPMG igazgatója szerint a kormányzat egészen meglepő kreativitással keresi a kerülő utakat: olyan adók bevezetését, amelyek gyorsan és biztosan költségvetési bevételt teremtenek, de nem közvetlenül a lakosságot sújtják. Az új adók besorolása szinte lehetetlen a hagyományos kategóriák szerint. A tervezett biztosítási adóban, távközlési adóban, pénzügyi tranzakciós illetékben közös, hogy az adók összege nem a szolgáltatók nyereségétől függ, csak lakossági fogyasztás mértékétől. Ugyanakkor egyik sem klasszikus lakossági adó. A hivatalos kommunikáció szerint ezek vállalati adóterhek, a cégek extra nyereségéből szeretne a kormányzat nagyobb részt a közös költségek fedezetéül elvonni.
Napi Gazdaság
Magas István közgazdász szerint az uniónak tetszeni fog, hogy a kormány az új, technikailag jól beszedhető és tartósnak ítélhető adókkal a fogyasztást terheli. Kiszelly Zoltán szerint Magyarország már most iskolát teremtett, s előbb-utóbb az uniós országok sok olyan megoldást át fognak venni, amelyet mi próbáltunk meg.
Orientpress
A multinacionális cégeknek is ki kell venniük a részüket a közteher viselésből
Matolcsy György bejelentette: a kormány egy harmadik, 30 százalékos társaságiadó-kulcsot is bevezet a már meglévő 10 és 19 százalék mellé. Ez valójában az eddig az energiaszolgáltatókra, a jövő évtől pedig a közműcégekre is kivetni tervezett Robin Hood-adót jelenti. Megadóztatják a pénzügyi tranzakciókat. Hogy az adó miatt ne nőjön jelentősen a szürke- és a fekete-készpénzforgalom, a kereskedelmi kamara javaslatát megfogadva a vállalkozások a jövőben ötmillió forint felett csak utalással egyenlíthetik ki a számláikat.
A telefonadó percenként két forint, az adóalany a szolgáltató (a korábbi tervek szerint még az előfizető lett volna), a miniszter szerint ez, valamint a verseny a biztosíték arra, hogy a terhet nem hárítják az ügyfelekre. Kérdés, hogy az adó megfelel-e az EU áfáról szóló rendelkezéseinek, Az új adók beépülnek az üzleti életbe, nem ideiglenesek, így segítenek hosszú távon biztosítani a büdzsé kiszámítható struktúráját.
Népszabadság
Francia értelmiségiek az Orbán-kormány két éve ostorozott megoldásaihoz hasonló politikát sürgetnek
Francia baloldali értelmiségiek, köztük Susan George, Gilbert Mitterrand és Michel Rocard volt miniszterelnök abban látják a kibontakozás útját, hogy megzabolázzák a pénzügyi szférát, és rákényszerítsék a társadalom iránti kötelességének teljesítésére. Az állam úgy tudna jobban eleget tenni társadalmi kötelezettségeinek, ha jelentősen csökkentenék az állam által felvett hitelek kamatát, növelnék a vállalatok nyereségadóját, felszámolnák a nagy jövedelműek adókedvezményeit és megadóztatnák a tőke tranzakciókat. Utalnak arra, hogy az amerikai központi bank (FED) 1200 milliárd dollár hitelt nyújtott a bajba került bankoknak mindössze 0,01 százalékos kamat mellett. Az államok ennek a kamatnak a hatszázszorosa-nyolcszázszorosa mellett juthatnak hitelhez. Ha megszüntetnék a legmagasabb jövedelműek tíz éve élvezett adókedvezményeit, az állam akkora bevételhez jutna, hogy megszűnne a (francia) költségvetési hiány.
Sürgetik az EU intézményrendszerének radikális felülvizsgálását is. Több demokráciára van szükség, mert a kormányok politikája alárendelődött a nagy pénzügyi csoportoknak, melyek a neoliberális gazdaságpolitika jóvoltából akkora szabadságot nyertek, hogy nem csak a fennálló demokratikus rendet sodorják veszélybe, hanem magát az emberiséget is.
mszfksz.hu
Miért nő az antiszemitizmus Európában?
Lovas István szerint folyamatosan magyar gárdamellények árnyékában didergő Európa egyik leggazdagabb országában, Norvégiában történt most olyasmi, amire sem kontinensünket, sem hazánkat sem készítették fel. Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke adott ki elítélő nyilatkozatot ezzel a címmel: „Sok európai értelmiségi és tudós egyértelműen megszállottan foglalkozik Izraellel és a zsidókkal”. A nyilatkozat annak kapcsán született, hogy a világ egyik legismertebb szociológusa a 82 éves Johan Galtung – a béke- és konfliktustudományok atyja, valamint a több mint 40 éve Oslóban működő, e témával foglalkozó kutatóintézet alapítója – meghökkentő publikációk sorát írta.
Azt, hogy Auschwitzhoz a Varsailles-ban megalázott Németországban kitűnő helyzetbe került zsidóság is vezetett; hogy nem zárható ki a tömeggyilkos norvég Brevik és az izraeli titkosszolgálat kapcsolata; hogy a világot antiszemita hullám önti el, ha nem engedik kibeszélni a témát; hogy a világsajtó hatalmas többsége zsidó kézben van, és hogy a Cion bölcseinek jegyzőkönyve hasznos olvasmány azoknak, akik az amerikai Goldman Sachs pénzintézet szerepét meg akarják érteni.
Galtungot a norvég sajtóban sokan megtámadták, de védelmezői is akadtak, akik azt mondták, nem lehet eltekinteni az antiszemitizmus növekedése és aközött, ahogyan például a zsidó állam bánik a palesztinokkal.
Magyar Nemzet
A zsidók az országukban kisebbségbe szorulnak
Aser Szusszer izraeli professzor szerint a mostani helyzet fenntartása nem áll Izrael érdekében. A megszállt területek egyre inkább Izrael részeivé válnak, amely hosszú távon azt eredményezheti, hogy a zsidók az országban kisebbségbe szorulnak. Ezért a megszállt területek legnagyobb részét el kell hagyni, még akkor is, ha nem lesz megállapodás. Ezzel fenntartanák a lehetőséget a két állam létrehozására, míg a mostani állapotban afelé haladnak, hogy csakis egyállami megoldás jöhet majd szóba. „Ebben az esetben viszont mi zsidók fogunk veszíteni”.
Szusszer szerint ha Netanjahu a középutas pártokkal alkotna koalíciót a vallásos pártok kizárásával, akkor volna esély az általa megfogalmazottakra.
Magyar Nemzet
Nemzeti baloldalra lenne szükség, amelynek az MSZP nem lehet a része
Gazsó Ferenc, bal oldali értelmiségi szerint a pártrendszer kiegyensúlyozottá válásához nemzeti baloldalra lenne szükség, amelynek azonban az MSZP nem lehet a része. Egy nemzeti baloldalnak fel kellene adnia a zsigeri Fidesz-ellenességet. Gazsó Ferenc szerint javaslatokat, alternatívát lenne szükséges felkínálni a kormánypolitikával szemben. Nem mindegy, hogy a jelenlegi kormánytöbbség a sokszor jól megfogalmazott céljaihoz jó vagy éppen elhibázott eszközöket választ-e.
Magyar Hírlap
Nem lehet tovább jutalmazni azokat, akik nem szándékoznak dolgozni
Még a nyáron ezer cigány származású asszonyt képeznek szociális asszisztenssé, hogy kezeljék a cigány közösségek és a többségi társadalom közötti a „szociokulturális” különbségeket.
Magyar Hírlap
A rossz munkakörülményekre panaszkodik Pusztaottlakán a Start munkaprogram néhány résztvevője. A női munkásoknak betontörmeléket kellett talicskázniuk, mázsás vascsöveket pótkocsira felrakniuk, nem volt melegedő, nem kaptak inni, nem tudtak tisztálkodni. Amikor bementek egy fűtött fóliasátorba, a munkavezető kizavarta őket a fagyos földet csákányozni.
A Békés Megyei Munkaügyi Központ mindent rendben talált. Simonka György, Pusztaottlaka polgármestere szerint a 325 Start-munkásból legalább 300 örül, hogy van munkája, és emberként bánnak vele. Csak azok lázadoznak, akik nem szeretnek dolgozni. Öt-tíz emberről derült ki menet közben, hogy valóban olyan betegsége van, amelyek miatt nem bírja a munkát.
Nem lehet tovább jutalmazni azokat, akik nem szándékoznak dolgozni. Eddig munka nélkül is össze lehetett szedni havi 30–50 ezer forintot – márpedig ma az ország ezt nem bírja el. A Start-munkaprogram az értékteremtésről szól, 2014-ig önfenntartóvá kell válnia; nem közmunka, ahol a gereblyén lehet támaszkodni.
A szociális szövetkezet vásárol és bérel zömmel állami tulajdonú földeket, termel és értékesít különböző mezőgazdasági termékeket. Az önkormányzatnak vettek kecskéket, birkákat, traktort – minden átmegy a szociális szövetkezet tulajdonába. Medgyesegyházán van egy ezeradagos konyha, visszavették a pesti vállalkozótól az üzemeltetését, és majd ott használják föl a termények egy részét. A haszon, amit a Start-munkások megtermelnek a szociális szövetkezeté lesz.
Népszabadság
Hűtlen kezelés és sikkasztás gyanúja
Három magánnyugdíjpénztár – Erste, Axa, Aegon – gazdálkodása miatt hűtlen kezelés és sikkasztás gyanúja miatt büntetőfeljelentést tett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. A pénztárak 12 év alatt ugyanis 850 milliárddal rosszabb eredményt értek el, mintha állampapírokba fektették volna az emberek pénzét. A kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer évente egy százalékkal növelte az államadósságot úgy, hogy közben képtelen volt garantálni a befizetések értékállóságát. A működtetésre fordított összegek nemzetközi összehasonlításban is kirívóan magasak voltak. A rendszert úgy építették fel, hogy a kockázatokat az állam és az adófizetők viseljék.
Magyar Nemzet