Nyugati temető – Az 1944-1945-ös Szerb Vérengzések Magyar Mártírjainak Emlékműve - Temerin - Délvidék

Főhajtás a nemzet mártírjai előtt!
Temerin a "magyar holokauszt egyik színhelye volt!
Soha nem feledkezhetünk meg a "magyarírtásokról"!
 
Nyugati temető – Az 1944-1945-ös Szerb Vérengzések Magyar Mártírjainak Emlékműve - Temerin - Délvidék
 
A temerini nagy temetőben, tömegsírban nyugszanak a második világháború utáni magyarellenes megtorlások áldozatai.
 
Miről tanúskodnak a kőtáblák?
A feltüntetett születési adatok alapján a részben "célzott válogatás alapján" illetve a vaktában lemészároltak átlagéletkora 32 év volt.
 
Gondoljunk csak végig! A családalapítás és nemzetgyarapítás szempontjából legvitálisabb generációt tizedelték meg.
 
Az összes áldozat között a legfiatalabb: egy, a legidősebb, kilencvenéves volt.
 
A tömeggyilkosságokat a legfelsőbb vezetés jóváhagyásával, előre megszervezve követték el. Ezt a tényt a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság által feltárt és feldolgozott dokumentumok egyértelműen alátámasztják.
 
fotó Bagyinszki Zoltán
 
kattints a képekre!

2017. May 15. 00:00

Kárpátia együttes - Csángó himnusz - VIDEÓ!

                         

Kárpátia együttes - Csángó himnusz - rövid VIDEÓ!
 
kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=qrpu0TtmjOY

2017. May 09. 00:00

A híres csónak alakú fejfák a református temetőben - Szatmárcseke - Alföld

                       


A híres csónak alakú fejfák és Kölcsey-síremléke a temetőben - Szatmárcseke - Alföld
 
Európa-szerte egyedülálló a csónakos-fejfás református temető. Sorokba rendezve több mint 600 tölgyfából faragott sírjel áll: stilizált emberfejet, illetve csónakban fekvő embert szimbolizáló sötét fejfával.
 
Eredetükről megoszlanak a vélemények. Egy verzió szerint a csekeiek a halászatból éltek, s ezért úgy vélték, a halálban is szükségük lehet a csónakra, amit a fejfa jelképez.
 
Mások szerint azért temetkeztek így, mert a falut körülvevő vizek áradásakor a halottakat csak ladikkal lehetett a temetőbe vinni, így errefelé a bárkás és deszkás temetés volt a hagyományos.
 
A kátránnyal és korommal konzervált fejfák mindegyikén ott a felirat: A.B.F.R.A. Olvasata: A boldog feltámadás reménye alatt.
 
Több helyütt az elhunyt életének legfőbb eseményeit rövid versikékbe szedték, ezt is a fejfákra vésték.
 
A temető legmagasabb helyére építették Kölcsey Ferenc síremlékét.
 
A hat köroszlopos, felül párkánnyal egybefogott síremlék közepén hasábtalapzaton áll egy Kölcsey feliratos, címeres urna.
 
1938 végén a mátészalkai Kölcsey Társaság halálának 100. évfordulóján exhumáltatta a nagy költő földi maradványait, és a fehér márványból készült klasszicista síremlék kriptájában helyezte örök nyugalomra.
 
Kölcsey Ferenc 1815-ben került ide, az öröklött birtokra, és 23 évig lakott a községben, itt hunyt el 1838-ban.
 
Életművének nagy részét itt alkotta: 1823. január 22-én itt írta a Himnuszt.
 
kattints a képekre - érdemes!

2017. May 09. 00:00

Magyar népviseletek - Csökölyi fehér gyászviselet - Ormánság - Dunántúl

Magyar népviseletek - Csökölyi fehér gyászviselet - Ormánság - Dunántúl
 
Csököly Kaposvártól 27 kilométerre a helyezkedik el. Ez a zárt, jellegzetes belső-somogyi település Nagybajom és Kadarkút között található.
 
Csököly népe a díszes viseletét sokáig megőrizte. Jeles alkalmakkor néhányan még ma is viselik.
 
Legszebb darabjai a különböző díszítésű kontyok, s leghíresebbje a fehér gyászruha, melyet párját ritkító viseletként tartunk számon, s amelyből ma már alig lelhető fel egy-egy teljes öltözet.

2017. April 27. 00:00

A nagysallói csata emlékműve - Nagysalló - Felvidék

                         

 

A nagysallói csata emlékműve - Nagysalló - Felvidék
 
1849. április 19-e aranybetűkkel került be a magyarság és a község történelmébe is. Ez volt a dicső tavaszi hadjárat egyik legvéresebb csatája.
 
A nagysallói ütközetben Görgey Artúr parancsnokságával győzelmet aratott Ludwig von Wohlgemuth altábornagy császári csapatai felett. A nagysallói diadal főhőse Klapka tábornok volt, a csata teljes tervezése az ő érdeme.
 
A nagy viadal színhelye tele volt a szörnyű élethalálharc megrázó nyomaival: több mint 1400 halott és sebesült. Halomban feküdtek a holtak és a sebesültek mindenfelé, ellőtt lovak, tört szekerek, vér mindenütt.
 
A csatában elhunyt hősök a nagysallói és a lévai református temetőben , tömegsírban lettek eltemetve. A csata emlékére Bars vármegye közössége 1876.április 19-én gránit obeliszket emeltetett.
 
Ez a műemlék 10 méter magas, a felirata:
 
„ Az 1849. április 19-én vívott Nagy-Sallói győzelmes csata és az abban elvérzett vitéz honvédek emlékére. Bars megye közönsége 1876. április 19.”
 
Az emlékmű ma is eredeti helyén az emlékparkban található.
 
kattints a képekre - érdemes!

2017. April 19. 00:00

Bélavár - Gyalui-havasok - Aranyosszék - Erdély

                         

Bélavár - Gyalui-havasok - Aranyosszék - Erdély
 
Bélavára a Gyalui-havasok déli peremén található. Torda felől a legkönnyebb megközelíteni, az Aranyos völgyén felfelé haladva.
 
A Runki-szoros és a Podsági-völgy után érünk a Bélavári-völgybe. Innen turistaösvényen lehet felkapaszkodni a mészkőmagaslat tetejére.
:D

2017. April 09. 00:00

Tamási Áron mondta

                                   


"Az ember a szíve mélyén örökké oda való, ahol született."

Tamási Áron (1887-1966) -  író

2017. March 25. 00:00

A magyarokat másod-, harmadrangú nemzetté alázni kívánó nagyhatalmak és a szomszéd államok tisztelt figyelmébe ajánljuk a valóban tiszta lelkű, szent ember gondolatait!

                                 


A magyarokat másod-, harmadrangú nemzetté alázni kívánó nagyhatalmak és a szomszéd államok tisztelt figyelmébe ajánljuk a valóban tiszta lelkű, szent ember gondolatait!
 
"Le kell tehát győzni a nemzeteket elválasztó gyűlölködést, el kell ítélni minden mesterkedést és hazug propagandát, vissza kell adni a szerződések és az adott szó hitelét, el kell fogadni, és a nemzetközi életben kötelezővé kell tenni az elvet, hogy az erőszak nem lehet jogalkotó tényező."
 
Márton Áron (1896-1980) - erdélyi katolikus püspök

2017. March 21. 00:00

Benedek Elek Emlékház - Kisbacon - Székelyföld - Erdély

Benedek Elek Emlékház - Kisbacon - Székelyföld - Erdély
 
Kisbacon Sepsiszentgyörgytől 28 kilométerre, a Barót-patak két partján fekszik Kovászna megyében.
 
Benedek Elek emlékét, életművének népszerűsítését, számos kiváló író igyekezett újra és újra megóvni a feledésbemerüléstől.
 
Életével, munkásságával többen foglalkoztak, hiszen Elek Apó halála után is a legnagyobb magyar mesemondó, a székelyek jelképe és Erdély szimbóluma maradt. Élettörténetét ő maga írta meg az Édes Anyaföldem című regényében.
 
A halála után nem sokkal első életrajzírója fia, Benedek Marcell volt. Elek apó halála után a kúria egy ideig üresen állott, a család csak a nyári hónapokban látogatta Kisbacont. A család távollétében a falubeliek vigyáztak az értékekre.
 
A változás 1944 tavaszán történt. Benedek Elek lánya, Flóra, hazaköltözött a családi kúriába, hogy a továbbiakban egész életével Elek apó életművét népszerűsítse. 1969-ben, Benedek Elek születésének 110 éves, és halálának 40 éves évfordulójára, nagy ünnepség keretében avatták fel a Benedek Elek Emlékházat Kisbaconban.
 
kattints a képekre - érdemes!

2017. March 18. 00:00

Szent Mihály-torony és kapu - Pozsony - Felvidék

                               

 

Szent Mihály-torony és kapu - Pozsony - Felvidék
 
Nevét a rég lerombolt szent Mihály-templomról és a kapu előtt lévő településről kapta.
 
A Mihály-kapu az egyetlen fennmaradt kapu a négy közül, amelyeken hajdan a megerősített középkori városba lehetett jutni. A várost északról védte, éjszaka a csapóhidat is fölengedték és fémrácsot eresztettek le.
 
Az elegáns, hagymakupolás réztető a város egyik legismertebb jelképe. A toronyban ma a Városi Múzeum középkori erődítmény- és fegyverkiállítása tekinthető meg.
 
A toronyból pompás kilátás nyílik a belvárosra. A Mihály-kaputól balra látható a kettős városfalmaradvány, a Lőportorony és az egykori vizesárok.
 
kattints a képekre - érdemes!

2017. March 05. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

10. oldal/98