Benedek Elek Emlékház - Kisbacon - Székelyföld - Erdély
Benedek Elek Emlékház - Kisbacon - Székelyföld - Erdély
Kisbacon Sepsiszentgyörgytől 28 kilométerre, a Barót-patak két partján fekszik Kovászna megyében.
Benedek Elek emlékét, életművének népszerűsítését, számos kiváló író igyekezett újra és újra megóvni a feledésbemerüléstől.
Életével, munkásságával többen foglalkoztak, hiszen Elek Apó halála után is a legnagyobb magyar mesemondó, a székelyek jelképe és Erdély szimbóluma maradt. Élettörténetét ő maga írta meg az Édes Anyaföldem című regényében.
A halála után nem sokkal első életrajzírója fia, Benedek Marcell volt. Elek apó halála után a kúria egy ideig üresen állott, a család csak a nyári hónapokban látogatta Kisbacont. A család távollétében a falubeliek vigyáztak az értékekre.
A változás 1944 tavaszán történt. Benedek Elek lánya, Flóra, hazaköltözött a családi kúriába, hogy a továbbiakban egész életével Elek apó életművét népszerűsítse. 1969-ben, Benedek Elek születésének 110 éves, és halálának 40 éves évfordulójára, nagy ünnepség keretében avatták fel a Benedek Elek Emlékházat Kisbaconban.
kattints a képekre - érdemes!
2017. March 18. 00:00
Szent Mihály-torony és kapu - Pozsony - Felvidék
Szent Mihály-torony és kapu - Pozsony - Felvidék
Nevét a rég lerombolt szent Mihály-templomról és a kapu előtt lévő településről kapta.
A Mihály-kapu az egyetlen fennmaradt kapu a négy közül, amelyeken hajdan a megerősített középkori városba lehetett jutni. A várost északról védte, éjszaka a csapóhidat is fölengedték és fémrácsot eresztettek le.
Az elegáns, hagymakupolás réztető a város egyik legismertebb jelképe. A toronyban ma a Városi Múzeum középkori erődítmény- és fegyverkiállítása tekinthető meg.
A toronyból pompás kilátás nyílik a belvárosra. A Mihály-kaputól balra látható a kettős városfalmaradvány, a Lőportorony és az egykori vizesárok.
kattints a képekre - érdemes!
2017. March 05. 00:00
Áji-szurdokvölgy vízesései - Felvidék
Áji-szurdokvölgy vízesései - Felvidék
A Szádelői völgyel csaknem párhuzamosan elhelyezkedő Áji szurdokvölgy egyik érdekessége az Áji-vízesés -sorozat.
A több kisebb nagyobb teraszról lezúduló Garádics patak helyenként szép vízeséseket alkot.
A lezúduló víz hangja már messziről jelzi jelenlétüket, mely sajátos hangulatot kölcsönöz a helynek.
A legnagyobb 6,6 méter magas, további három magassága is meghaladja a 4 métert.
A völgyben húzódó autóútról letérve könnyen megtalálhatjuk őket.
kattints a képekre - érdemes!
2017. March 02. 00:00
Árpád-kori templomaink - Aracsi pusztatemplom - Bánság
A román–korai gótikus templom romja a ma Szerbiához tartozó bánsági területen, Törökbecse közelében fekszik.
A pusztatemplomnak mint jelképnek fontos alkotóeleme a feltételezett Szent István-i alapítás. III. Orbán pápa 1187. évi bullájában említi Aracsot Ecclesia s. Margarethae de Characha néven.
Az 1256. évi esztergomi zsinaton az apátok között volt Nikolaus de Aracha is, feltehetően Aracs apátja. Az épület monumentális alakja még romjaiban is lenyűgöző.
2017. February 21. 00:00
Ezer Székely Leány Napja - Csíkszereda - Erdély
kattints a teljes albumra, ahonnan az kívánság szerint meg is osztható!
https://www.facebook.com/pg/patriotaeuropa/photos/?tab=album&album_id=1024925390959613
Minden esztendőben július első szombatján tartják meg Csíkszeredában az 1990-ben sikeresen felélesztett és napjainkra hagyománnyá vált Ezer Székely Leány Napja-találkozót.
Első alkalommal 1931-ben rendezték meg ezt rangos és megmaradásunk szempontjából fontos rendezvényt. Annak idején a nemzet jövőjének és megmaradásának féltése volt az a mozgató erő, melynek hatására néhány elkötelezett magánszemély és szervezet életre hívta.
Ma hasonló meggondolás vezeti mindazokat, akik támogatják és éltetik. A célkitűzések ugyanis jottányit sem változtak az elmúlt évtizedek alatt, hiszen nemzeti összetartozásunk megvalósulása, önazonosságunk és népi hagyományaink megőrzése ma is szent kötelessége minden jóravaló székelynek.
A város bejáratainál már a reggeli órákban gyülekeznek a Székelyföld minden sarkából érkező, hagyományos népviseletbe öltözött leányok, akiket azért a legények ezúttal sem hagynak magukra, tisztes távolságból ugyan, de éberen vigyáznak rájuk.
A megbeszélt időpontban szervezett sorokban, lóháton, szekéren vagy gyalogosan, huszárok felvezetésével vonulnak a városközpontba, ahol a kíváncsi tömeg várja őket, hogy megkezdődhessék az önfeledt tánc, zene, ének, kicsik és nagyok részvételével.
2017. January 09. 00:00
Csalhó-hegység a magyar hegyláncolat, a Kárpátok moldvai - sziklatornyai – HD minőségű rövid VIDEÓ!
Csalhó-hegység a magyar hegyláncolat, a Kárpátok moldvai - sziklatornyai – HD minőségű rövid VIDEÓ!
Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket!
Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson!
Csalhó-hegység a magyar hegyláncolat, a Kárpátok moldvai – sziklatornyai – HD minőségű rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=hJDCvcCkFKAIsmerjük meg Kárpát-hazánkat!
2017. January 08. 00:00
Magyar népi díszítések - Beregi hímzés - Kárpátalja - Alföld
Magyar népi díszítések - Beregi hímzés - Kárpátalja - Alföld
A beregi keresztszemes mintáknak megszámlálhatatlan változata van. Piros és fekete, vagy kék és fekete színezéssel készülnek.
A mintáknak jelentése van: találunk tulipánt, pávát, szarvast, vagy éppen gránátalmát, szegfűt. Régen a kézzel szútt vászonba hímeztek, ma már inkább fehér kongréba kerülnek a színek.
A keresztszemes hímzés - ahogyan a neve is mutatja - szemenként, öltésenként kerül az anyagra. Nincs előrajzolva a minta, a hímzők meglévő hímzéseket másolnak át öltésről-öltésre haladva.
Érdemes megfordítani ezeket a munkákat, s megnézni a hátoldalukat: elképesztő pontosságot és finomságot mutat a hímzések fonákja is.
A minták párnákat, abroszokat, apró terítőket, használati tárgyakat díszítenek. A színviláguk miatt jól illenek modern stílusú lakásokba is.
A fonalak és a vászon tartós, így nem kell a "tisztaszobában" érintetlenül tartani, nyugodtan lehet használni terítéknek az asztalon.
kattints a képekre - érdemes!
2016. December 10. 00:00
A világ legkülönlegesebb vízesése - Bigér-vízesés - Bánsági-hegyvidék - Bánság
A világ legkülönlegesebb vízesése - Bigér-vízesés - Bánsági-hegyvidék - Bánság
Listát állított össze a világ különleges vízeséseiről a The World Geography szaklap, amelynek élére a Bánsági Bigér vízesés került.
A zuhatag a Krassó-Szörény megyei Oravicabánya város szomszédságában található, és ez a természeti szépség még Erdélyben, illetve Magyarországon is alig ismert.
A vízesés különlegessége hogy a víz nem egyetlen tömegben, hanem kis ágakra válva zubog lefelé, és 45 párhuzamos sugárban folyik. A robosztus, mohával fedett vízesés a Bánsági-hegyvidék erdőségében található, és egy föld alól előtörő folyó táplálja.
A listára olyan természeti különlegességek kerültek még fel, mint az USA-ban található Eternal Flame Falls, amelynek érdekessége, hogy a zuhatag barlangjának belsejében gáz is képződik, így a víz mögött egy 10-20 centiméteres láng gyújtható, ami nem alszik el az előtte lezúduló víztől.
A Fülöp-szigeteki Asik-Asik vízesés 60 méter magas és 140 méter széles, a növényzet szinte függönyt képez a sziklafalon, ahonnan lezúdul, és a helyiek szerint a víznek gyógyereje van.
A listán a negyedik egy ausztráliai vízesés, amelynek érdekességét az adja, hogy vízszintesen esik a víz.
Az Antarktisz Véres vízesése is felkerült a legfurcsábbak közé, amely nevét a vöröses színe után kapta, az érdekes elszíneződést a kioldott vasoxid okozza. A víz különlegessége még, hogy a tengernél négyszer több sót tartalmaz, ami miatt a vízesés még mínusz 10 fok alatt sem fagy meg.
A Svartifoss, vagyis Fekete vízesés az izlandi Skaftafell Nemzeti Parkban található, fekete láva oszlopokról zuhan alá.
A libanoni Baatara Gorge vízesés olyan barlangot alakított ki maga alatt, amelyben három egymás fölé elhelyezett híd fut, a víz pedig ezek mögött zuhan a szakadékba.
A listára került mexikói Hierve el Agua pedig valójában nem is vízesés, hanem egy vízesést formázó kő képződmény.
kattints a képekre - érdemes!
2016. December 09. 00:00
A Bánság teteje - Szárkő-hegység - Bánság
A Bánság teteje - Szárkő-hegység - Bánság
A Szárkő név az ómagyar “szár” szóból származik, aminek jelentése kopasz kő. A sípályái révén ismert, Kishavast (1802 méter) is magában foglaló Szárkő-hegység a Déli-Kárpátok északnyugati részén helyezkedik el, Hunyad és Krassó-Szörény megyék területén. A Szárkő-csúcs magassága 2190 méter.
A hegység nyugati határa Temes folyó – amely a Szörényi-Érchegységtől választja el - északon – a Pojána-Ruszka hegység irányában – a Bisztra folyó határolja ; délkeletről pedig a Hideg, a Sík és a Sebes – patakok völgye választja el a Cserna-, a Godján-, és a Retyezát-hegységektől.
A Szárkő-hegységet könnyen meg lehet közelíteni, hiszen Temesvártól csupán 130 kilométerre található.
Lugos és Karánsebes érintésével, Borlón keresztül végig műút vezet egészen a Kishavasra induló libegő alsó állomásáig.
2016. December 07. 00:00
Árpád-kori templomaink - Szűz Mária kolostortemplom - Deáki - Felvidék
Árpád-kori templomaink - Szűz Mária kolostortemplom - Deáki - Felvidék
Római katolikus temploma a 13. században épült. Elődjét, a mai templom legősibb részeként számon tartott Szent István-kápolnát II. Paszkál pápa 1103-ban kiadott oklevele említi.
A templomot 1872 és 1875 között neoromán stílusban bővítették. Az 1940-es évek kezdetén Serédi Jusztinián újíttatta fel, Kontuly Béla freskója is ekkor készült el.
A templom legújabb-kori felújítási munkálatai 1993-ban a díszüveg-ablakok restaurálásával kezdődtek, majd 1996-ban a középkori templomrész tetőszerkezetének felújításával folytatódtak.
A 19. századi templomrész tetőszerkezetét 1998-ban újították fel, illetve ekkor került sor az orgona javítására és a torony festésére is. A munkálatok 2001-ben vakolatcserével és a homlokzat festésével, valamint freskói restaurálásával fejeződtek be. Tóth Domonkos püspök 2001. november 10-én újraszentelte.
Kolozsváry László kárpátaljai festőművész Halotti beszéd című festményét 2001. márciusában szentelték fel. A 170x300 cm méretű olajfestmény a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társaságának adománya.
Az itteni bencések használták a Pray-kódexként ismert 13. századi latin szertartáskönyvet, melyben a Halotti beszéd is olvasható. A deáki templomról is található feljegyzés benne.
2016. November 30. 00:00