Magas-Tátra - A haza legmagasabb oltára - Felvidék - HD minőségű rövid VIDEÓ!

                 


Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!
Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket!
Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson!
 
Magas-Tátra - A haza legmagasabb oltára - Felvidék - HD minőségű rövid VIDEÓ!
 
kattints a VIDEÓRA - és képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=87uIuodwAEk

2016. July 15. 00:00

Szent Mihály templom - Kolozsvár - Erdély

                     

 

Szent Mihály-templom - Kolozsvár - Erdély
 
A kolozsvári Szent Mihály-templom a brassói Fekete templom után Erdély második legnagyobb alapterületű temploma, amely Kolozsvár főterén, a hajdani Nagypiacon áll.
 
76 méteres tornya - a kereszttel együtt 80 méter- a legmagasabb erdélyi templomtorony.
 
Kolozsvár legrégibb építészeti műemlékei közül nagyságra, korra, történelmi és művészettörténeti jelentőségre övé az elsőség.
 
A templom helyén már a 13. században is állt egy szintén Szent Mihálynak szentelt templom; ezt az 1959-es restaurálás során az északi falban talált oszlopmaradványok támasztják alá.
 
A mellette álló Fadrusz János által alkotott Mátyás-szoborral együtt, egyik legfontosabb nemzeti emlékhelyünk, élő hagyományaink, nemzeti létünk jelképei.
 
kattints a képekre - érdemes!

 

2016. July 13. 00:00

Középkori vár - Vajdahunyad - Erdély

                         

 

Középkori vár - Vajdahunyad - Erdély
 
A vajdahunyadi vár középkori eredetű vár az erdélyi Vajdahunyadon. Mikszáth Kálmán „a várak királyának” nevezte.
 
1409- kelt oklevelében Luxemburgi Zsigmond Vajk kenéznek, Hunyadi János apjának adományozta a hunyadi birtokot, amelyről később a család a nevét is vette.
 
A család ezután építette a mai vár elődjét, birtokközpontul. Hunyadi János kormányzósága alatt a várban élt felesége, Szilágyi Erzsébet.
 
Az apjától örökölt kicsiny erősséget Hunyadi János ekkor építette ki rangjához méltó lovagvárrá.
 
fotó Várak Kastélyok Magyarországon
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. July 06. 00:00

A Kárpátok legmagasabb pontja - Gerlachfalvi-csúcs (2655 méter) - Magas-Tátra - Felvidék

                         

 

 
 
A Kárpátok legmagasabb pontja - Gerlachfalvi-csúcs (2655 méter) - Magas-Tátra - Felvidék
 
A trianoni békediktátumig Magyarország legmagasabb pontja volt.
 
 
A Magas-Tátra főgerincéből a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcstól dk. irányban kiágazó, a Felkai- és a Batizfalvi-völgyet elválasztó mellékgerincet teljes hosszában a Gerlachfalvi-csúcs hegytömege foglalja el, amely 2655 m magasságával a Kárpátok legmagasabb orma.
 
A Hátsó-Gerlachfalvi-csúcstól a Tetmajer-horhos választja el. A dk. irányban továbbhúzódó, kb. 250 m hosszú tetőéle a Kis-Gerlachfalvi-csúcshoz (2608 m) visz át, amely azonban nem önálló csúcs, csupán vállszerű előfok.
 
A kettőjük közötti gerincszakaszon a főcsúccsal szomszédos a Gerlachfalvi-őrtorony (2642 m), közöttük a Gerlachfalvi-oromrés. A Kis-Gerlachfalvi-csúcsban a gerinc két ágra szakad, egy dk. és egy dny. irányban folytatódó és egyre alacsonyabb nyúlványra, amelyek végül a déli omladéklejtőben vesznek el.
 
A két nyúlvány között óriási, üstszerű, mély katlan van, a jellegzetes Gerlachfalvi-katlan.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. July 06. 00:00

Ahol kétszer kel fel a Nap - Torockó - Erdély

                   

 

Ahol kétszer kel fel a Nap - Torockó - Erdély
 
A Nap először korán reggel kel fel a Székelykő Kiskőnek nevezett oldala mögül, majd hamar el is bújik, árnyékba borítva a falut.
 
A második „igazi” napkelte akkor van, amikor a Nap már a Nagy-Árok felett jár.

2016. July 02. 00:00

Kalotaszegi muszuj és bagazia Magyar népviseletek - Muszujos leány viselete - Kalotadámos - Kalotaszeg - Erdély

                                   

Magyar népviseletek - Muszujos leány viselete - Kalotadámos - Kalotaszeg - Erdély
 
A muszuj vagy bagazia a kalotaszegi női viselet egyik igen jellegzetes ruhadarabja.
 
Azt is tartják, hogy „addig terjed Kalotaszeg, ameddig a muszuj ér”.
 
Ez egy kis túlzás persze, mert a muszuj az erdélyi magyarság körében máshol is (Torockó, Mezőség, Kis-Küküllő-mente) megtalálható , mégis tény, hogy e ruhadarab Kalotaszegen dívik, illetőleg dívott a legtovább, annyira, hogy éppen ezért a köztudatban a legjellegzetesebb kalotaszegi ruhadarabként a Kalotaszegre jellemző ruhadarabként él.
 
A muszuj nem egyéb egy igen bő, ráncbaszedett, lepelszerű hátsóköténynél, amely a mai szoknyához nagyon hasonlít, de elöl a kötény alatt nem ér össze.
 
Kalotaszeg felszegi és alszegi részén muszujként, a Kapus-, és a Nádas- mentén bagaziaként ismerik ezt a bő, ráncos, aljának belső részén posztóval vagy bársonnyal bélelt, elöl nyitott szoknyafélét, amelyet a nők kétoldalt felhajtva, az övbe szúrva vagy derékon kötő segítségével rögzítve viselnek.
 
fotó Vas Géza
 
kattints a gyönyörű képekre - érdemes!

2016. June 30. 00:00

Magyar népi díszítések - Hetési hímzés - Muraköz - Délvidék

                             

 

Magyar népi díszítések - Hetési hímzés - Muraköz - Délvidék
És újra álmodva mai ruhákon - az újratervező és fotó Bíró Erzsébet
 
A muraközi magyarság népművészeti értékei közül, talán a hetési népviseletre és hímzésre a legbüszkébb. A hetési népi textilkultúra legékesebb megnyilvánulásai a szőttesek és a gazdagon hímzett viselet.
 
A hetési hímzés olyan néprajzi értékeket hordoz, mint a subrika díszítés vagy a bújtatásos öltés. Ma már nehéz elképzelni, de igazán kevésen múlott, hogy ez a kincs örökre elvesszen.
 
Az 1930-as 40-es évekre a Hetést is utolérte a többi tájegységhez hasonlóan a népviselet elhagyása és ezzel együtt a hímzéskultúra eltűnése.
 
Az öltözködésben és a lakáskultúrában a gyári anyagoké lett a főszerep. Jelenleg tizennégy hímző szakkör működik a muraközi magyarság körében, és három hímző népi iparművésszel is büszkélkedhetünk.
 
Bátran kimondhatjuk, hogy az elmúlt, közel 25 évben egy, a Kárpát-medencében egyedülálló hímző szakköri mozgalom született és virul.
 
A szakkörök tagjai nemcsak a hímzés, de a csipkekészítés, a tojásfestés, a fafaragás, a csuhéfonás és a kosárkötés hagyományait is őrzik.
kattints a képekre - érdemes!

2016. June 28. 00:00

Régi városháza - Lőcse - Felvidék

                             

Európa ez!
Régi városháza - Lőcse - Felvidék
 
A városháza a XV. században épült gótikus stílusban. 1550-ben leégett, 1615-ben földszintjét árkádosra építették.
 
Schulek Frigyes 1893-1895 között a mai formájára alakította át, ő tervezte hozzá az emeletet is.
 
Ma múzeumként működik. A középkori szégyenketrec a városháza mellett áll.
Utoljára 1850-ben csuktak bele nyelves és ledérebb hölgyeket.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. June 28. 00:00

Sóvidéki - dombság - Hegyre szúrt falvak között Székelyföld - Erdély -- HD minőségű rövid VIDEÓ!

                            kattints a VIDEÓRA:

Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!
Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket!
Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson! 
 
Sóvidéki - dombság - Hegyre szúrt falvak között Székelyföld - Erdély -- HD minőségű rövid VIDEÓ! 
 
kattints a VIDEÓRA - és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=5vEWcFYEBjI

2016. June 26. 00:00

Magyar szecesszió épületei - A több mint 100 éves a Kultúrpalota, a magyar szecesszió remeke - Marosvásárhely - Székelyföld - Erdély

                         

Magyar szecesszió épületei - A több mint 100 éves a Kultúrpalota, a magyar szecesszió remeke - Marosvásárhely - Székelyföld - Erdély
 
Az épület 1911-1913 között épült Bernády György polgármestersége idején. Komor Marcell és Jakab Dezső építészek tervei alapján, szecessziós stílusban épült fel.
 
Tetőzete a pécsi Zsolnay gyár színes cserepeivel fedett. Az épület homlokzatát a Körösfői Kriesch Aladár tervei alapján készült nagy mozaik - a Hódolat Hungária előtt.
 
Több kődomborművet is láthatunk az épületen: a főbejárat felett Sidló Ferenc és Körösfői Kriesch Aladár művei - Kölcsey Ferenc, Arany János, Jókai Mór, Blaha Lujza, Dósa Elek, Teleki Sámuel, Bolyai Farkas, Bolyai János, Mentovich Ferenc, Pech Vilmos - valamint Kallós Ede négy bronzdomborműve - Szent Erzsébet legendája, a két Bolyai, Aranka György és Erkel Bánk bán.
 
Az előcsarnokban látható Körösfői alkotása A Táltosok és a Székely mesemondás.
 
A többi freskó is az ő vázlatai alapján készült, magasabb évfolyambeli főiskolai tanítványai festették: Ortner Ferenc, Leszkowszky, Grünspan, Pólya Tibor.
 
A 45 méter hosszú előcsarnokot, két végén óriási velencei tükrök zárják le. Itt helyezték el a II. világháború után Beethoven és Enescu szobrait.
 
Az emeletre vezető carrarai márvánnyal díszített két lépcsőházban Nagy Sándor és Róth Miksa üvegfestményeit csodálhatjuk meg, amelyek Jókai Mórt, Kossuth Lajost, Petőfi Sándort Liszt Ferencet, Erkel Ferencet, Munkácsy Mihályt ábrázolják.
kattints a képekre - érdemes!

2016. June 24. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

13. oldal/98