Sárkányok kertje - Almásgalgó - Erdély - Természeti csoda és legendája

Sárkányok kertje - Almásgalgó - Erdély Természeti csoda és legendája
 
A Sárkányok kertje egy sziklaképződmény az erdélyi Szilágyságban, mely felszíni erózióval jött létre. Zsibótól 9 kilométernyire délkeleti irányban helyezkedik el, Almásgalgó határában.
 
A 32,5 hektáros terület védelem alatt áll. A terület tudományos kutatása Cholnoky Jenő (1870-1950) professzor nevéhez fűződik, aki az Erdélyi-medence feltérképezése alkalmából tanulmányozta és leírta a Sárkányok kertjét is.
 
Almásgalgó határában a talaj rétegesen elhelyezkedő agyag, homokkő és apró szemű konglomerátumokból áll. Egy törésvonal mentén a völgy irányába dőlő oldal és a szelektív erózió alakította ki a kert különleges formáit.
 
Az alakzatok folyamatosan változnak az erózió miatt. A talajvíz hatására az egész völgyoldal a törésvonal irányába mozog.
 
A kert alakzatai átlagosan 10–12 méter magasak. Élettartamuk attól függ, hogy a tetejükön milyen védőréteg van.
 
Régebbi leírásokban 25-30 méteres alakzatokról is van említés, de mostanában a 10-15 métereseknél nagyobbak nincsenek.
 
A legenda A népi hiedelemvilág szerint a környéken élt valaha egy csodálatosan szép pásztorleány, akibe beleszeretett egy nyalka vadász.
 
Mivel a lány szegény volt, mint a templom egere, a szerelmüket nem nézte jó szemmel az a módos gazda, aki a lányát a vadásznak szánta. Egyszer, amikor a pásztorleány és a vadászlegény beszédbe elegyedett, a juhok szétszéledtek, és a tilalmasban kezdtek legelni.
 
A gazda, amikor észrevette ezt, elátkozta a pásztorleányt, mire az azon nyomban kővé vált a juhaival együtt.
 
Hajnalonként és alkonyatkor a nap oly módon világítja meg a kert szikláit, hogy az árnyékok játékában egy kis képzelőerővel felfedezhetjük a juhnyájat.
 
kattints a képekre - érdemes!
 
 

 

2016. November 29. 00:00

Fekete-Tisza forrása - Kárpátalja

                       

Fekete-Tisza forrása - Kárpátalja
 
A Tisza forrásának a Fekete-Tisza forrását tekintik, s innen mérik folyónk hosszát is.
 
A Fekete-Tisza a Máramarosi Havasokban, a Fagyalos hegységben ered 1265 m-es tengerszint feletti magasságban. A forráshoz 1889-ben, amikor még Magyarországhoz tartozott, egy kőfalat építettek, közepén egy kialakított csurgóval.
 
Trianon után a magyar nyelvű táblát cseh-ruszin kétnyelvű táblára cserélték. 1939-ben, a visszatéréskor, az emlékkő tetejére turulmadár került, melyet a szovjet fennhatóság alatt leszedtek.
 
Mostanra az emlékművet újra turul nélkül találjuk.
 
2006-ban a szegedi Geo-environ egyesület új, magyar-ukrán nyelvű táblát helyezett az emlékműre.

2016. November 26. 00:00

Medve tó - Szováta - Székelyföld - Erdély

                   

 

Medve tó - Szováta - Székelyföld - Erdély
 
A Medve-tó a Cseresznyés-hegy lábainál, festői környezetben, egyedi tulajdonságokkal rendelkező tó. Az erdőségekkel övezett, 502 méteres tengerszint feletti magasságban található, felülete meghaladja a 40000 m2-t, hosszúsága 306 m, szélessége 182 m, kerülete pedig 900 m.
Legmélyebb pontja 18.9 m.
 
Kialakulásának kezdetét napra pontosan ismerjük, ez 1875. május 27. A szovátai sós tavak keletkezése a só felszíni megjelenésével és a régi sóbányászattal áll szoros kapcsolatban, a tavak a hajdani bányák beszakadása, a könnyen oldódó só, valamint a beszivárgás következtében sós dolinákban alakultak ki.
 
Egy felhőszakadás, a tó a helyén található kaszáló beszakadása, és az így kialakult vízelnyelő elzáródása indította el a tó keletkezésének folyamatát. A tó vizének felmelegedését egyszerűen a nap melege okozza.
 
A jelenség annak köszönhető, hogy a folyamatosan a tóba ömlő Aranybánya-patak és az éves csapadék néhány centiméteres édesvízréteget képeznek a sós víz felületén. Ez a felszíni vízréteg pedig megakadályozza az alatta lévő sós víz kihűlését, amely állandó jelleggel gyűjti a meleget.
 
Tehát a kisebb sűrűségű édesvíz üvegházhatást hoz létre, meggátolja a sós víz felszínre jutását és lehűlését.
 
A Medve-tó vízhőmérséklete az elmúlt évtizedek során fokozatosan csökkent a folytonos fürdőzés miatt tó vize állandóan keveredett és a hőmérséklete 40 C fok alá süllyedt, most már nem éri el a kezdetekben mért 70 C fokot.
 
A vizének lehűlésében közrejátszott még a beömlő édesvízréteg apadása, mert minél kevesebb az édesvízréteg a tó felszínén, annál hidegebb a tó vize.
 
Kattints a képekre - érdemes!

2016. October 15. 00:00

Tordai-hasadék - Torockói-hegység - Erdély

                         


Tordai-hasadék a Hesdát patakkal - Torockói-hegység - Erdély
 
III. Endre király 1291-ben tordai kereskedők részére kiállított kiadott kiváltságlevele említi először Thorda hasadékja néven. 
 
A két kilométer  hosszú szakadékon az Aranyosba ömlő Hesdát-patak folyik át. A hasadék két oldalán Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc húzódik, ezen sziklafalak 250-300 méter magasak. 
A falakban 32 feltárt barlang van. 
 
A Tordai-hasadék Szent László legendája: 
 
A monda szerint László király serege kemény ütközetet vívott a túlerőben levő kunokkal Torda határában, de hiába, mert annyi volt a kun, mint fűszál a réten. Ebben a reménytelen helyzetben László király úgy döntött, hogy visszavonulást fúvat, nehogy odavesszen a serege. 
 
A kürt szavára visszafordultak a magyarok és a Torda feletti hegy irányába kezdtek vonulni. A kunok rögtön a nyomukba eredtek: Utána! Utána! - ordították. 
 
Tudták: ha Lászlót elfogják, övék lesz a magyar föld - mindannyian a király után vetették hát magukat. László paripáján véres hab vert ki, mégis olyan közel értek már hozzá a kunok, hogy fejszéikkel levághatták volna. 
 
Ekkor László feltekintett az égre, és Istenhez fohászkodott: 
Ó, Uram, segélj! S ím, abban a pillanatban kettéhasadt a hegy, s László háta mögött rettentő nagy hasadék tátongott. 
 
A kunok meghökkenve álltak meg a szakadék peremén, majd a csodát látva ijedtükben visszafordultak.
 
Így keletkezett a Tordai-hasadék, s a szerencsésen megmenekült király lovának patkónyomai ma is látszanak a hasadék fölötti Patkós-kövön.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. October 11. 00:00

A Szent Korona egykori különleges státuszú városa az Adriai-tenger partján - Fiume - Délvidék

                         

A Szent Korona egykori különleges státuszú városa az Adriai-tenger partján - Fiume - Délvidék
 
A  Monarchia idején ez volt a legnagyobb kikötője Magyarországnak. 
 
Kisebb megszakításokkal 1776-1918 között Szádrévvel és a környező településekkel együtt a Magyar tengermelléket alkotta, mely a Szent Korona tagja, így a Magyar Királyság része volt. 
 
A város fénykorát a Monarchia idején,  magyar korszakban élte. 
 
Számos épületet emeltek ekkor, illetve az infrastruktúrát is jelentősen fejlesztették.

2016. September 22. 00:00

Árpád-kori templomaink - Szent Márton székesegyház a háttérben Közép-Európa legnagyobb várával , Szepes várával - Szepeshely - Felvidék

                         

 

Árpád-kori templomaink - Szent Márton székesegyház - és Közép-Európa legnagyobb vára, Szepes vára - Szepeshely - Felvidék
 
A település a 11. században keletkezett a megerősített bencés kolostor szomszédságában.
 
A városka Magyarországon egyedülállóan egyházi város volt, melynek egyetlen utcája a kanonoksor, mellette a püspöki palota és a székesegyház.
 
Eredetileg a 12. században a szepesi prépostság székhelye. A káptalan 1848-ig hiteleshely volt, rendkívül gazdag levéltárral.
 
1776-óta püspöki székhely, 1945-ben Szepesváraljához csatolták. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.
 
Szepeshely a világörökség része, tizenhat műemléképület szegélyezi. A székesegyház telis-tele van műkincsekkel, jóllehet tizenhárom hajdani gótikus szárnyasoltára közül ma már csak négyet láthatunk.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. August 31. 00:00

Elhunyt Tamás Ilonka néni, a kettős állampolgárságért folytatott küzdelem ikonikus felvidéki alakja.

Osszuk meg!
A hűség hús-vér szoba - nemzeti hősünk távozott
 
Elhunyt Tamás Ilonka néni, a kettős állampolgárságért folytatott küzdelem ikonikus felvidéki alakja.
 
Magyarságáért csendesen, de következetesen és nyilvánosan kiálló magatartásával, példamutató helytállásával 100 évesen fáklyaként lobogott a sokszor nemzetiségét is megtagadó, cserbenhagyó, vélt, vagy valós napi előnyökért megalkuvó felvidéki magyarság, elsősorban annak "elitje", de minden magyar számára is!
 
Tamás Ilonka magyar nemzeti hősünk! Élete mindannyiunknak példaképül szolgál!
 
Megmutatta nekünk, hogy miképpen emelkedhet fel egy, a sokak által  oly sokszor emlegetett "kis ember", a legnagyobb erkölcsi magasságokba - ő volt az, aki életével jelölte ki az egyetlen helyes, a magyarság megmaradásának a lehetőségét biztosító utat.

2016. August 22. 00:00

Ó, Szent István - Moldvai népének - előadja: Berecz András - VIDEÓ!

                                 

Ma van Szent István napja!
Ó, Szent István - Moldvai népének - előadja: Berecz András - rövid VIDEÓ!
 
kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=srB_K_lIF70
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. August 20. 00:00

Bencés apátsági templom - Garamszentbenedek - Felvidék

                     

Bencés apátsági templom - Garamszentbenedek - Felvidék
 
Első írásos említése 1075-ből származik I. Géza királytól, aki gazdag adományokat ajánlott fel a bencés apátság számára.
 
Az adománylevélből kitűnik, hogy az itteni kolostor építése 1075 előtt megkezdődött, 1060 és 1075 közé tehető.
 
Az első templomuk az alapítás idejében épült román stílusban, amelyet a XIV. században gótikus stílusban átépítettek.
 
A templom többször leégett ill. elpusztult, utoljára az 1881-es tűzvész után építették újjá.
 
Ez a legrégebbi bencés apátságok egyike. Tornya 48 méter magas, a templomhajó hossza 38 méter.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. August 18. 00:00

Salvator kápolna - Csíksomlyó - Székelyföld - Erdély

                         

Salvator kápolna - Csíksomlyó - Székelyföld - Erdély
 
Az erdélyi Kissomlyó-hegyén található három kápolna közül a legrégebbi és művészeti szempontból a legértékesebb a Salvator kápolna, ahová a Jézus-hágóján, a Keresztúton haladva érkeznek meg a zarándokok. A latin salvator szó jelentése magyarul megváltó.
 
"Ezen kápolna, mint mondók, a búcsújáratok központja, ide igyekszik a hívők mindenike, mint oly helyre, honnan éghez küldött imája hatályosabb, mint oly pontra, mely a teremtő különös figyelmében részesül. ”
Orbán Balázs (1829-1890)
A Székelyföld leírása
 
„ A Kis-Somlyó tetőlapját, mint említők, a Salvator kápolna foglalja el. E kápolnát a hitrege szerint Szent István király építette a pogány hitet védett Gyula legyőzetésének emlékére A csíki krónika. szerint Szent István azt az Uopolet Rabonbán fia, Becsék fiai által építette, kik voltak Körönns, Csatha, Bándé, Győrffi, Papulcz, Ilancs, Tivaél...
 
A hitrege még azt is mondja, hogy azt égből leszálló angyalok építék fel, mely jelenet a kápolna falain le volt festve, most azonban le van kopva..
 
Salvator nevét Losteiner attól származtatja, hogy Capistran és a nagy Hunyady 1456-ban a Megváltó átváltozásának napján augustus 8-án a „Salvator” nevét segélyül hiva, nyerték meg a csatát."
Orbán Balázs (1829-1890)
A Székelyföld leírása
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. August 11. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

12. oldal/98