Gyopárt a Hargitáról hozzatok, a székely hősök halhatatlanok! - rövid VIDEÓ! - és a szobor történetének leírása

                                    

Gyopárt a Hargitáról hozzatok, a székely hősök halhatatlanok! - rövid VIDEÓ! - és a szobor történetének leírása
 
kattints a VIDEÓRA:
http://www.magyarvagyok.com/videok/1-Zene/3795-Gyopart-a-Hargitarol-hozzatok-a-szekely-hosok-halhatatlanok.html
 
Székelyudvarhely történelmi centrumában, a Márton Áron téren áll egy világháborús emlékmű, rajta azzal a szoborral, melyet először a helyi népnyelv (majd lassan-lassan mindenki) Vasszékelynek nevezett.
 
1917 végén állítottak fel egy világháborús emlékművet a székelység anyavárosában, melyet a császári és királyi 82. Székely Gyalogezred azon katonái emlékének szenteltek, akik hősiesen megállították, majd (bár csak ideiglenesen) visszaverték az Ojtozi-szoros környékén a Kárpátokon át a Székelyföldre betörő orosz, majd román csapatokat.
 
Az eredeti szobor, amelyet a nyolcvankettesek négy katonája alkotott (három székely és egy szász: Herman Ottó szakaszvezető, Rózsa Géza tizedes és Sipos Jenő honvéd faragta - Erdélyi István őrmester tervezte) cerfából készült, majd minden négyzetmilliméterét odaszögezett acélpikkelyekkel borították – innen az eredeti elnevezés: Vasszékely.
 
A szobor talapzatának egy-egy oldalán feltüntették az ezred egyik, poétikus vénával megáldott zászlósának két-két sorát, a következők szerint:
 
Észak:
Gyopárt a Hargitáról hozzatok,
a székely hősök halhatatlanok.
 
Kelet:
Ojtoznál, Volhina síkjain,
s ott lenn Doberdón,
ismeri az ellenség a puskatusom.
 
Nyugat:
A trón, s a haza védelmében vassá válik a székely,
s hősi, csodás tettét hirdeti a hon, s a világ .
 
Dél:
Magyar testvéreink, ne féljetek,
míg napkeletnél állanak a székelyek.

2016. May 27. 00:00

Márton Áron mondta, az akkori nehéz időkben

                                       

 

A nemzetéhez, a nyájához haláláig hűséges egyházi vezető az akkori  nehéz időkben is így gondolkodott - figyelmezzünk rá, hiszen bennünket is megcsapott a rettenet szele!
 
"A kényelmes napokról nekünk le kell mondanunk: harcok idején, történelmi fordulóban, eszmék és népek elkeseredett mérkőzésekor születtünk, de a nagy időkhöz nagy nemzedék kell, s megéri, hogy szerepet vállaljunk, össze ­fogjunk, mint még soha, s a nyomasztó jelenben is tántoríthatatlan bizalommal: dolgozzunk."
 
Márton Áron (1896-1980) - Erdély katolikus püspöke

2016. May 25. 00:00

Liptói havasok - A Rohács csoport őszi tüneményei - Felvidék - rövid HD minőségú VIDEÓ!

                              

Ismerjük meg Kárpát-hazánkat! Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket!
Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson!
 
Liptói havasok - A Rohács-csoport őszi tüneményei - Magas-Tátra - Felvidék - rövid HD minőségú VIDEÓ!
 
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=MbEMNKpLHtY

2016. May 24. 00:00

Márai Sándor a hazáról

                                       

"A haza nem csak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontjai a temetőkben, kenyér és táj, nem. A haza te vagy, szőröstül-bőröstül, testi és lelki mivoltodban; ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összessége életed alkotja. S életed a haza életének egy pillanata is."

Márai Sándor (1900-1989) - író, költő, újságíró

2016. April 14. 00:00

Újvidék, Pétervárad, Karlóca, Maradék - Délvidék - HD minőségű rövid VIDEÓ!

                            

Újvidék, Pétervárad, Karlóca, Maradék - Délvidék - HD minőségű rövid VIDEÓ!

kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
http://www.youtube.com/watch?v=dREro_8T078 

fotón: Karlóca tornyai - Délvidék

2016. April 14. 00:00

Kápolna a Bogát-hegyen (721 méter) - Csíkrákos - Székelyföld - Erdély

                       

 

Kápolna a Bogát-hegyen (721 méter) - Csíkrákos - Székelyföld - Erdély
 
A Bogát-hegyen áll az 1725-ben épült kápolna, melyet a csíkszépvízi örmény katolikus püspök szentelt Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére.
 
Története szerint helyén bronzkori település volt. Később, a népvándorlás korában a kitünő megfigyelőponton vár állott, majd a letelepülő rákosiak itt építették fel templomukat, melynek pusztulása után az új templom Göröcsfalván kapott helyet.
 
A templom helyén kápolna épült, melyet 1574-ben Zabya Péter bővített. Ennek pusztulása után 1725-ben épült a mai kápolna.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. April 14. 00:00

Cserna-völgye - Bánság

                           

 

Cserna-völgye - Bánság
 
A Cserna a Duna bal oldali mellékfolyója Bánságban Krassó-Szörény és Mehedinți megyében.
 
Neve a „fekete” jelentésű szláv szóból való. Maga a Cserna egy vízkeletből, a Godján-hegység egyik szurdokának fejénél tör elő. Nem sokkal lejjebb az Iván-völgyi-csúcs víztározója gyűjti össze a hegység déli oldalának patakjait, melyek egyike 2070 méteres magasságban ered.
 
Dél-délnyugati irányban, főként mészkőből álló, látványos képződményekben bővelkedő hegyek között, gyakran igen mély völgyben halad. Vízhozamának 54%-a felszín alatti vizekből származik.
 
Egy körülbelül 25 kilométeres szakaszon természetes határt alkot Mehedinți és Krassó-Szörény megye között, ez a szakasz 1920 előtt még a Magyar Királyság határa volt.
 
A Herkulesfürdő fölött épített, 87 hektáros Prisaca víztározó energiáját a város fölött öt kilométerrel egy vízerőmű hasznosítja.
 
Középső szakaszán partvidékének nagy része a Domogled–Cserna-völgy Nemzeti Parkhoz tartozik. Legfontosabb mellékvize a jobb oldali Belareka, amellyel Csernabesenyőnél egyesül.
 
Alsó szakasza mentén a rómaiak vízvezetéket építettek, amelyet 1739-ben helyreállítottak. Orsova fölött ömlik a Duna egy hosszan kinyúló öblébe.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. April 14. 00:00

Fogarasi-havasok - A fellegszerű hegyek nyugati gerincén - HD minőségű rövid VIDEÓ!

                         

 

Kattints a VIDEÓRA ÉS A KÉPEKRE - ÉRDEMES!

http://www.youtube.com/watch?v=MbBomLl2PY8

2016. April 13. 00:00

A székelyek szent hegye - A Hargita - Székelyföld - Erdély

                         

 

A székelyek szent hegye - A Hargita - Székelyföld - Erdély
 
A Hargita a Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatának - Kelemen-havasok, Görgényi-havasok, Hargita-hegység- egyik alkotó eleme. Északon, a Libán-tetőnél kapcsolódik a Görgényi-havasokhoz, délen, a Hatod-hágónál a Baróti-hegységhez, a Torjai-hágónál pedig a Bodoki-hegységhez.
 
A hegység hossza a gerincvonalon 70 km, szélessége 20–25 km. Három részre tagolódik: Északi-Hargita, Központi-Hargita és Déli-Hargita.
 
Az Észak-Hargita a Libán-tetőtől a Fertő-nyeregig tart, legmagasabb pontja a Fertő-tető (1589 méter).
 
A Fertő-nyereg és a Tolvajos-hágó (985 m) között elterülő Központi-Hargitában találhatók a hegység legmagasabb csúcsai egy hatalmas sztratovulkáni kráter maradványai.
 
A félkör alakú kráterperem hegyei: Mihály-havas (1685 méter), Madarasi-Hargita (1801 méter), Rákosi-Hargita (1758 méter), Madéfalvi-Hargita (1710 méter) és Csicsói-Hargita (1755 méter).
 
A Déli-Hargita (régebbi nevén Hermányi-hegység) a Tolvajos-hágó és a Hatod-hágó között helyezkedik el. A Büdösfürdőtől délre van a Déli-Hargita legmagasabb hegyeit, köztük a Kakukk-hegyet (1558 méter) magába foglaló vulkáni maradvány.
 
A Nagy-Piliskénél (1374 méter) a Déli-Hargita két felé ágazik. A Hatod-hágó felé találjuk a Nagy-Murgót, amely a Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatának legdélebbi tagja.
 
A Déli-Hargitához sorolható az Olton átnyúló Csomád-hegység, amelynek az épen maradt kettős kráterében található a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp.
 
kattints a képekre- érdemes!

2016. April 12. 00:00

Jávor-völgy - Magas-Tátra - Felvidék

                           

 

Jávor-völgy - Magas-Tátra - Felvidék
 
A Jávor-völgy egy kiterjedt völgyrendszer a Magas-Tátra északi oldalán oldalán Felvidéken.
 
Több oldalvölgyre ágazik szét, az oldalvölgyek aztán tovább ágaznak. A völgy főtengelye 10 km hosszú, területe 27,8 km2.
 
A szerteágazó völgyrendszert az ÉK. és K. oldalról a Bélai-Tátra gerince, majd a Magas-Tátra főgerincének Kopa-hágó -- Jávor-csúcs szakasza valamint NY. oldalról a Széles-hegy szárnyvonulata (Jávor-gerinc) határolja.
 
Nevét azért kapta, mert régebben a környező erdőkben gazdagon nőtt a jávorfa. A javorinai vashámor, majd papírlemezgyár, a szénégetés kíméletlenül megtizedelte a jávorerdőket. Manapság már jávor alig található itt.
 
A Jávor-völgy elnevezés a völgy egészére vonatkozik, annak ellenére, hogy a felső részének külön neve is van -- Hátsó-Jávor-völgy.
 
A völgy mellékágai: Jávor-árok, Zöld-Jávor-völgy, Javorinai-Békás-tó völgye, Száraz-Jávor-völgy, Fekete-Jávor-völgy az ehhez tartó Kis-Jég-völggyel, Karó-tavi-völgy, Hátsó-Rézaknák völgye.
 
A völgy körül emelkedő főbb csúcsok: Siroka, Jávor-csúcs, Varangyos-tavi-csúcs, Hegyes-torony, Vörös-torony, Markazit-torony, Jég-völgyi-csúcs.
 
A völgyben folyik a Javorinka hegyipatak. Javorinából zöld jelzésű turistaút vezet a Kis-Nyereg-hágóba.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. April 12. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

15. oldal/98