Nemere-hegység és az Úz-völgye hősei - HD minőségű rövid VIDEÓ!
Nemere-hegység és az Úz-völgye hősei - HD minőségű rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=bG_uwIMQKt8&nohtml5=False
2016. April 11. 00:00
Néra-szurdok - Bánsági hegyvidék - Bánság
Néra-szurdok - Bánsági hegyvidék - Bánság
A Néra szurdok, a Néra folyó mentén mintegy 20 kilométeres szakaszon terül el.
A szoros két, a Néra folyó által mészkőben kialakított szurdok-szakaszt, illetve a kettőt elválasztó tágasabb térséget foglal magába.
A folyó partján jelzett turistaút vezet, amely helyenként követi a rómaiak által a sziklákba vésett járdákat.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 11. 00:00
A Tátra - Felvidék
A Magas-Tátra a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata, s egyben a világ legkisebb magashegysége a Tátra keleti részén. A hegységnek több mint 30 csúcsa haladja meg a 2500 méter tengerszint feletti magasságot. Az Alacsony-Tátra vonulata mintegy 80 km hosszúságban húzódik nyugatról keletre a Vág és a Garam folyók völgyei között. Főgerince három ponton haladja meg a 2000 méteres magasságot.
2016. April 10. 00:00
Mohos-tőzegláp - Csomád-hegység - Székelyföld - Erdély
Mohos-tőzegláp - Csomád-hegység - Székelyföld - Erdély
A Mohos-tőzegláp Erdélyben, Hargita megyében található. A Csomád-hegység egyik krátermaradványában fekszik 1050 méter magasságban.
A kráter átmérője 800 méter, területe 80 hektár. A tőzeg vastagsága tíz méter, mennyisége körülbelül 3 millió köbméter.
Az egykori Mohos tó vize eltűnt, csak sűrű növényzettel, főleg tőzegmohával benőtt láp maradt utána. A tó eltűnése az Oltba folyó Veres-patak regresszív eróziójának és a hordalékfölddel való feltöltődésének tulajdonítható.
Itt található Erdély egyetlen, a kainozoikumi eljegesedésből visszamaradt rovaremésztő növénye, a kereklevelű harmatfű.
A Mohosban élő, jégkorszakból származó növények szigorúan védettek. További növényfajok: tarka tőzegmoha, erdeifenyő, mámorka, vörös áfonya, fekete áfonya. A tőzegláp melletti a másik kráterben találhatjuk a Szent Anna tavat.
A két vulkáni különlegesség területe és környezete védett, ez a Mohos Természetvédelmi Területet.
kattints képekre - érdemes!
.
2016. April 10. 00:00
Árpád-kori templomaink - Görög katolikus – körtemplom – Gerény – Kárpátalja
Árpád-kori templomaink - Istenszülő Szűz Mária oltalma görög katolikus templom - Gerény - Kárpátalja
A kárpátaljai középkori templomok egyik kiemelkedő példánya a gerényi rotunda. A körtemplomot valószínűleg a XI. században építették, és a XV. században alakították át.
Ekkor épült hozzá egy téglalap alapú hajó. A templom külseje dísztelen, csak néhány román-kori ablak található rajta.
Érdekessége, hogy a kör alakú épületnek belül egy hatszög mentén hat félköríves fülkéje van. Felbecsülhetetlen értéke a templombelsőt díszítő középkori freskókban rejlik.
Az 1360-as években festett freskókat Drugeth György készítette itáliai mesterekkel. A festmények újszövetségi jeleneteket ábrázolnak: az Angyali üdvözlet, a Háromkirályok látogatása, a Betlehemi gyermekgyilkosságok, a Menekülés Egyiptomba, az Utolsó vacsora, Jézus Pilátus előtt, Jézus a keresztfán, Jézus feltámadása jelenetei láthatóak.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 09. 00:00
Növényi cserzésű fekete borjúbőr, férfi, kemény szárú, táncba való csizma - Erdély
Növényi cserzésű fekete borjúbőr, férfi, kemény szárú, táncba való csizma - Erdély
Növényi cserzésű fekete borjúbőr férfi csizma. Hátul varrott, kemény, görbe szárú, ványolt torkú, dupla szegezett talpú, talpán elől spiccvas.
Ívelt szárvégződésén borított madzagból fonott szíj, elöl gomb. Hátul a sarok felett minkét páron felszegzett bőr háromszög alakú rátét, az úgynevezett pintyu.
Kétfelől húzószalag található, X-alakú minta vonalvarrással felerősítve.
fotó Kallós Zoltán Alapítvány
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 03. 00:00
Farkas utcai református templom - Kolozsvár - Erdély
Farkas utcai református templom - Kolozsvár - Erdély
Frissítve: 2 perce
Farkas utcai református templom - Kolozsvár - Erdély
Hivatalos nevén: Belvárosi református templom - Kolozsvár híres gótikus műemléke.
Az egyhajós, kereszthajó nélküli templom hatalmas támpilléreivel, nagy háromszöges oromfalával, erőt és nyugalmat árasztó egyszerűségével, zordon megjelenésével az erdélyi magyar gótika legjellegzetesebb példája.
A köztudat az erdélyi református egyház főtemplomának tartja, mivel hagyományosan itt iktatták be a püspököket.
A templom építésére vonatkozó első dokumentum 1486. szeptember 9-ei keltezésű: Mátyás király rendeletére és Báthory István erdélyi vajda jóváhagyásával ekkor adományozta a városi tanács és Szabó Ambrus bíró a ferences testvéreknek a Szabók bástyája melletti területet.
A munkálatok költségeit Mátyás király viselte. Mátyás halála után II. Ulászló támogatta anyagiakkal az építést: 1494. augusztus 24-ei oklevelében a tordai sókamarából háromszáz aranyforint értékű kősót rendelt a templom és kolostor javára.
A Boldogságos Szűz Máriának szentelt templom 1503-ban már készen állt, orgonája 1534-ben készült.
A reformátusok 1622-ben Bethlen Gábortól kapták meg az akkor romos templomot. Az újjáépítés csak I. Rákóczi György alatt, az 1638-as gyulafehérvári országgyűlés határozatára és a fejedelem anyagi támogatásával kezdődött el.
Az épület előtt láthatjuk a Kolozsvári testvérpár, Márton és György Szent György-szobrát 1373-ból.
kattints a képekre - érdemes!
Hivatalos nevén: Belvárosi református templom - Kolozsvár híres gótikus műemléke.
Az egyhajós, kereszthajó nélküli templom hatalmas támpilléreivel, nagy háromszöges oromfalával, erőt és nyugalmat árasztó egyszerűségével, zordon megjelenésével az erdélyi magyar gótika legjellegzetesebb példája.
A köztudat az erdélyi református egyház főtemplomának tartja, mivel hagyományosan itt iktatták be a püspököket.
A templom építésére vonatkozó első dokumentum 1486. szeptember 9-ei keltezésű: Mátyás király rendeletére és Báthory István erdélyi vajda jóváhagyásával ekkor adományozta a városi tanács és Szabó Ambrus bíró a ferences testvéreknek a Szabók bástyája melletti területet.
A munkálatok költségeit Mátyás király viselte. Mátyás halála után II. Ulászló támogatta anyagiakkal az építést: 1494. augusztus 24-ei oklevelében a tordai sókamarából háromszáz aranyforint értékű kősót rendelt a templom és kolostor javára.
A Boldogságos Szűz Máriának szentelt templom 1503-ban már készen állt, orgonája 1534-ben készült.
A reformátusok 1622-ben Bethlen Gábortól kapták meg az akkor romos templomot. Az újjáépítés csak I. Rákóczi György alatt, az 1638-as gyulafehérvári országgyűlés határozatára és a fejedelem anyagi támogatásával kezdődött el.
Az épület előtt láthatjuk a Kolozsvári testvérpár, Márton és György Szent György-szobrát 1373-ból.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 01. 00:00
Szulyói hegyek - Kővé vált világ a Vág völgyében - Felvidék - HD minőségű rövid VIDEÓ!
Szulyói hegyek - Kővé vált világ a Vág völgyében - Felvidék - HD minőségű rövid VIDEÓ!
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!
Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket!
Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson!
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=82pswNx6hzQ
2016. April 01. 00:00
Karakó-völgyhíd – A magyar mérnöki munka és a hazai ipar csúcsteljesítménye - Lóvész – Székelyföld – Erdély
Karakó-völgyhíd – A magyar mérnöki munka és a hazai ipar csúcsteljesítménye - Lóvész – Székelyföld – Erdély
A történelmi Magyarország legszebb vasútja a Csíkszereda-Gyimesbükk vonal 25 ezrelékes emelkedőivel, esetenként rendkívül kis sugarú, legfeljebb 250 máskor viszont 4000 méteres íveivel, 140 hídjával és viaduktjával, megannyi átereszével, mély bevágásaival és magas töltéseivel.
A pálya 89 százaléka emelkedő vagy lejtő, 44 százaléka pedig ívben vezet.
Csíkajnádi és lóvészi állomások között található az impozáns méretű Karakó-hídvölgy Székelyföld egyik kevésbé ismert, elrejtett völgyében fekszik, annak vadregényes környéke fölé magasan kiemelkedik, Csíkszereda felől közeledve már messziről látszik.
A Karakó-völgyhíd a Karakó-patak völgyét hidalja át, 64,44 méter magasan a Karakó völgye felett, Lóvész település területén, 226 méter hosszú.
A magyar mérnöki munka és a hazai ipar csúcsteljesítménye, korának világhírű műtárgya volt. Az építési munkálatok 1895 szeptemberében kezdődtek , 1897 decemberében adták át.
kattints a képekre - érdemes!
2016. March 31. 00:00
Határkerülés, a spirituális és a praktikus szövetsége
Határkerülés, a spirituális és a praktikus szövetsége
A húsvéti határkerülés egy olyan esemény, amely a népi ősi hit és a vallás békepaktuma nyomán jött létre. Az egyház felismerte, hogy a népi hagyományra spirituális tartalmat építhet, és egy nagyszerű egységben a világi és a vallásos tartalom kiegészíti egymást.
A határkerülés jóval megelőzte a kereszténység vagy a katolikus egyház által kezdeményezett határkerülést. Az egyház „betársult” és épített a korábbi hagyományokra.
Székelyföldön és a Kárpát-medence főleg katolikusok által lakott falvaiban mindmáig létezik a hagyomány. A kommunista időkben mindenféle vallásos rendezvényt próbáltak korlátozni, főleg a nyilvános, a templom falait, illetve a vártemplomok kőfalait elhagyó eseményeket, mint például az úrnapi kikerülést, vagy a búcsúkat is, és a húsvéti határkerülést is.
1990-ben újraindult a húsvéti határkerülés szokása is. Kivonult a pappal az élen a keresztalja, az egész falu, és újra megáldották a határt, és azóta például Csíkban, Gyergyóban minden évben megtartják ezt az ősi szertartást.
Minden ilyen ünnepi megnyilvánulás a népi kultúra és a vallásos élet egyfajta békés egyezsége, mivel ennek a két szellemi intézménynek az összefogásából jöttek létre. Ebben a paktumban nagyon jól érvényesül a népi pragmatika egyik alapelve: „imádkozzál és dolgozzál!"
Vagyis, nem az alamizsnára nyújtott kéz segítségével valósíthatod meg léted, nemcsak kérsz, követelsz, hanem cselekszel is érte.
Mélyen benne van az emberi lény kettőssége: az én létfenntartásom fontos – a földet számba kell venni, meg kell művelni, ugyanakkor nem feledkezek meg, hogy felsőbbrendű erők is közreműködnek ebben, és a termény és földjeim védelmére segítségüket, áldásukat kérem.
Az európai határkerülés hagyományának időzítése egybeesett húsvéttal. Tudatosan mindig vittek magukkal fiatalokat, barkákat szúrtak le a falu határainak topográfiai pontjain, vagy képletesen megvesszőzték őket.
A barka elhárító eszköz, határvédő szerepe volt. A fiatalok vesszőzése pedig beavatási szertartás, így tudatták velük, hogy melyek a közösség földterületének határai, a dűlők nevei, hisz ők lettek a későbbi örökösök..
kattints a képekre - érdemes!
2016. March 28. 00:00