Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!
Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket!
Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson!
kattints a rövid VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=oBh3PLNbeYI
kattints a VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=szC79AVOZK8
kattints a VIDEÓRA!
https://www.youtube.com/watch?v=bV49VqXpiEY
Az Ózdi Lovas Klub tagjainak ötlete és szervezése révén 2007-ben jött létre a Gömör-Kishont Vármegyei Vitális István Huszárlovas Bandérium, Vitkó Egon vezetésével.
1848-at idéző ruházatuknak és felszerelésüknek minden darabja a korabelinek pontos mása. Mára már íjászok és Coburg nagyasszonyok is tartoznak hozzájuk.
Fennállásuk óta számtalan rendezvény színvonalát, látványosságát emelték, nem csak Ózdon és környékén,de még a határon túl is.
A bandérium tagjai és vezetője élő történelemórákat is tartanak az itthoni és felvidéki oktatási intézményekben, hogy a gyerekek, fiatalok megismerjék a magyarság múltját a huszárok különös tevékenységét.
Vitkó Egon 2011.decembere óta a Magyar Hagyományőr Világszövetség (MHVSZ) elnöki tisztét is betölti.
forrás: ózdonlájk
Badár Balázs a fazekasságot Szappanos Imre korsós mesternél tanulta, 1878-tól önálló mester. Korai munkái mezőtúri használati cserépedények voltak. Működése a magyar népi fazekasság válságos korszakára esett, műveivel magasabb társadalmi osztályok ízlésének akart megfelelni.
Edényeit bepecsételt mesterjellel látta el, több jelet használt. Stílusa a helybeli népi díszítés és a korai szecesszió egyéni ötvözete volt. Vevőköre főleg az alföldi mezővárosok értelmisége, úri közönsége volt.
Különös munkáival: vázáival, díszedényeivel a millenniumi kiállításon tűnt fel, ahol állami ezüstérmet nyert. Több külföldi kiállításon is részt vett és kapott kitüntetést: így Brüsszelben, Párizsban és Antwerpenben is. A magyar népies agyagművességet ő fejlesztette művészivé és tette világhírűvé.
1932-ben kerámiáinak válogatott anyagát a stockholmi múzeum vette át megőrzésre.
Ez az ami fáj a nagyhatalmi érdekeit bármi áron érvényesíteni akaró USA-nak:
a kétharmad
Az, hogy a magyarok olyan kormányt, olyan parlamentet akartak, amelyek tevékenységük során először is a magyar érdekeket érvényesítik, másodjára is ugyancsak kizárólag a magyar érdekek érvényesülése a fő prioritás, és bizony harmadsoron is.
Abba nem akar, és nem képes belenyugodni a birodalom, nem akarja tudomásul venni, hogy a szavazni hajlandó (tehát a sorsukat szavazatukkal befolyásolni képes magyarok a Kárpát-medencében, és a világban) MAGYAR VEZETÉST akarnak tudni az országuk élén!
A magyarok ismét kétharmaddal nyomatékosították ebbéli elvárásukat.
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!
Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket!
Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson!
kattints a rövid VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=U_wrN8OOmX8
Az államelnök-választás második fordulója után felerősödtek és megsokasodtak Székelyföldön Románia kormányának magyar-ellenes lépései. Kiemelt jelentőségűek ezek között a sepsiszentgyörgyi székely-magyar közösség ellen irányuló provokációk, amelyek a székely zászló és – előzmény nélküli módon – a magyar himnusz ellen irányulnak.
Figyelembe véve azt, hogy ezzel párhuzamosan és ezzel egy időben teljesen jogsértő módon Románia törvényesen megválasztott elnöke ellen is manipulatív támadás indult, és a hatóságok bírósági meghurcolására készülnek, nyilvánvaló, hogy a vesztes, posztkommunista hatalom vág vissza, ugyanolyan eszközökkel, mint 1990 márciusában. Akkor a bukott hatalom, a nemzetiségi feszültségek szításával, a marosvásárhelyi nemzetiségi összecsapást is kiprovokálta és megszervezte saját hatalmának visszaállítása érdekében.
Ennek figyelembe vételével kell vizsgálni Sepsiszentgyörgy polgármesterének, Antal Árpádnak helytálló kijelentését, amely a mostani sepsiszentgyörgyi és az 1990-es marosvásárhelyi helyzetet állítja párhuzamba. Akkor a hatóságok támogatásával felfegyverzett és félrevezetett románok rohanták le az anyanyelvi oktatás megteremtéséért tüntető magyarokat, ma szintén a hatóságok lépnek fel provokatív módon a magyar közösség ellen.
A román állam hatóságainak – nevezetesen a DIICOT-nak – ezt követő fenyegető fellépése Antal Árpád polgármester ellen jogsértő és alkotmányellenes, hiszen a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát olyan mértékben sérti, ahogyan azt csak a Ceausescu politikai rendőrsége, a Securitate merte megengedni magának. Egyben arra emlékeztetünk, hogy Románia közelmúltjában kizárólag állami terror létezett, a kommunista diktatúra államterrorja, és az alapvető emberi jogokba gázoló mai hatóság is az állami terror visszatérésével fenyegeti a romániai demokráciát.
Ezúton is kifejezem szolidaritásomat Sepsiszentgyörgy polgármesterével, a nyilvánosság előtt azonosulok említett véleményével és kérem a DIICOT illetékeseit, hogy amennyiben a jogtalan eljárást nem szüntetik be, úgy ezek figyelembevételével ellenem is indítsanak eljárást, amiért ebben a kérdésben alkotmányos jogommal élve, összhangban az Emberi Jogok Európai Egyezményével a nyilvánosság előtt csatlakoztam Sepsiszentgyörgy polgármesterének véleményéhez és kifejeztem vele vállalt szolidaritásomat.
Meggyőződésünk, hogy amint 1990-ben a pártállam maradék struktúráinak nem sikerült a kommunista restauráció, úgy az állampolgárok kollektív, tudatos és bátor fellépése ma is meg fogja akadályozni, hogy a romániai demokrácia fölé tudjon kerekedni a hatalmi terror.
Elégtétellel nyugtázzuk Kovászna megye prefektusának leváltását, az eddigi személycserék a Székelyföld részeit magukba foglaló megyékben azonban azt jelzik, a személycserén túl szemléletváltásra is szükség van.
Izsák Balázs
a Székely Nemzeti Tanács elnöke
Petícióban szólították fel a Sepsiszentgyörgyön tüntető magyarok a román kormányt pénteken arra, hogy hagyjon fel a magyar jelképek üldözésével.
A székelyföldi városban ötödik napja vonultak a prefektusi hivatal elé a tüntetők, és a himnusz éneklésével tiltakoztak egész héten az ellen, hogy a megye (azóta leváltott) prefektusa bírságot szabott ki a magyar himnusz eléneklése miatt.
Böjte Csabával énekelték a Himnuszt
A szervezők szerint pénteken több mint ötezer ember vonult a prefektusi hivatal elé egy-egy 250 méteres magyar, illetve székely zászlóval, és többször elénekelték a magyar himnuszt.
A magyarul, románul és angolul felolvasott petícióban felszólították a bukaresti kormányt: ne szítson ellentéteket a Székelyföldön élő románok és magyarok között azzal, hogy elemi jogokat vitatnak el a magyar közösség tagjaitól.
A napról napra nagyobb tömeget megmozgató demonstrációsorozatot a Magyar Polgári Párt (MPP) kezdeményezte, de a többi magyar párt és szervezet is csatlakozott hozzá. A tüntetéseken a magyar történelmi egyházak képviselői is felszólaltak: csütörtökön többek között Böjte Csaba ferences szerzetes, pénteken pedig Kató Béla erdélyi református püspök.
A petíciót Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszéki elnöke olvasta fel magyarul, Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának elnöke pedig románul.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott önkormányzati vezető maga mellé szólította a színpadra Biró Zsoltot, az MPP országos elnökét és Váncsa Albertet, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) városi tanácsosát is, ezzel is jelezve, hogy a demonstráción megfogalmazott követelésekkel minden magyar szervezet egyetért.
Ez a magatartás nem méltó Romániához
A petíció szerint a demonstrálók elfogadhatatlannak tartják, hogy Románia a kisebbségek „elnémítására, megsemmisítésére, megalázására és ellehetetlenítésére” használja hatalmát.
„A XXI. században az Európai Unió tagjaként az a magatartás – olvasható a dokumentumban –, amely üldöz egy kisebbségi nyelvet és jelképet, börtönnel fenyegeti a kisebbségi vezetőket, visszaállamosít, szisztematikusan uszít az erdélyi magyarság ellen, nem méltó ahhoz a Romániához, mely 25 éve lerázta magáról a diktatúra, az elnyomás láncait és a szabadság, a jogállamiság és az önkifejezés szabadsága mellett tette le a voksát."
A petíció a magyar közösség szimbólumainak használatát, identitásának, nyelvének és kultúrájának a megőrzését lehetővé tevő törvényeket sürget, az államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását követeli, és érdemi párbeszédet sürget a román kormánytól a Székelyföld autonómiájáról.
Tenni kell ellene
„Romániának a kisebbségek, így a székelyek is ugyanolyan alkotó részei, mint a többségi nemzet. Mi is itt akarunk élni, mi is otthonunknak akarjuk érezni Romániát. Tegyenek róla, hogy ne megtűrt idegenekként gondoljanak ránk, hanem teljes jogú polgárokként lehessünk ennek az országnak az állampolgárai” – zárul a sepsiszentgyörgyi petíció.
A tüntetés szónokai tiltakoztak a sepsiszentgyörgyi református Székely Mikó Kollégium újraállamosítása, az RMDSZ ellen terrorista fenyegetés gyanújával indított ügyészségi vizsgálat és a Székelyföldön kiújult hatósági jelképháború ellen.