A vár, csodálatos vidék, és az egykori Millenniumi emlékmű – 1896 – Dévény – Ausztria és a Magyar Királyság közötti történelmi határnál, a Duna és a Morva összefolyásánál - Felvidék - Őrvidék

                                      A történelmi Magyarország hét millenniumi emlékművének egyike volt a dévényi, a Felvidéken. Az 1896-ban átadott emlékmű avatóünnepségén báró Jósika Sámuel, a császár és a király személye melletti miniszter mondott ünnepi beszédet.   A dévényi vár fokán állt, 21 méter magas, haraszti mészkőből készült emlékművet Berczik Gyula tervei alapján építették. Az oszlopfőn elhelyezett honfoglalás-kori vitézt ábrázolt szoboralakzat volt, amely jobbjában leeresztett karddal, bal kezében országcímerrel díszített pajzzsal jelképesen az ország északnyugati kapuját őrizte - Jankovics Gyula szobrászművész alkotása volt. Az emlékművet 1920-ban a csehszlovák hadsereg lerombolta.

Magyar emlékek a nagyvilágban - Magyar karnevál Dél-Amerikában - Sao Paulo - Brazília

                          A riói karnevált időben rendre megelőzi a másik brazil nagyváros, Sao Paulo hasonlóan népszerű rendezvénye, amelyet 2012-ben részben Magyarországnak szenteltek a szervezők. A "Rosas de ouro" (Aranyrózsa) szambaiskola növendékei stilizál magyar kosztümökben vonultak végig a fesztiválon, az egyik kocsit pedig egy hatalmas magyar címer is ékesítette. Összesen hat karneválkocsit öltöztettek magyar színekbe, amire a dél-amerikai országban még nem akadt példa. A produkció címe "Hungria, o reino dos justus", ami lefordítva nagyjából "Magyarország, az igazak királysága". Egy magyar származású brazil televíziós mogul és reklámszakember, Roberto Justus támogatta az ügyet, aki 36 éves feleségével, az ugyancsak médiasztár Ticiane Pinheiróval aktívan részt is vett a parádén. A látványos eseményt élőben közvetítette a legnagyobb brazil tévéadó, a Globo. Hét évtizede ebben a régióban százezer magyar gyökerű migránsról tudtak. Mára nagyjából húszezerre zsugorodott azok száma, akik még aktívan megélik magyarságukat, szervezeteik is működnek. A karneváli menetben 150-en vettek közülük részt, emellett a nemzeti jelleget erősítendő magyar estet is rendeztek Sao Paulóban, ahol magyar borokat, palacsintát és más finomságokat kóstolhattak meg a helyiek. _____________________________________________

Wass Albert (1908-1998) hangja: Adjátok vissza a hegyeimet - rövid hangfelvétel!

                        Ezt a verset legalább egyszer, minden magyarnak meg kellene hallgatnia! kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=TlmucehNcw8

Új muravidéki színházi premier

                          A lendvai Egy & Más Vándorszínház a ma is sok aktualitással bíró Örkény István darabjával, a Tótékkal nyitotta meg 2014–15-ös évad magyar színházi bérletes előadássorozatot a Muravidéken. A groteszk fogalmának sajátos örkényi értelmezése – melyben egyszerre van jelen a szarkasztikus humor és a drámai hangulat – a tragikomédia kategóriára mint műfajra is hatással volt. A Tóték megjelenésétől számíthatjuk a magyar dráma és színház – később a film – megújulását, s ha mérföldkő után kutatunk, akkor ez bizonyára az egyik olyan, mely mindmáig biztos fogódzónak számít. A groteszk fogalmában elrejtett kettősség nem is áll olyan távol egymástól, mint ahogy a „sírva vigadás” is a magyar lélek sajátja, erre a századvégi novellistáktól Mikszáthtól Móriczon át Kosztolányiig rengeteg példa akad. A hazai társulat új sikerszáma ismét megdobogtatta a színházkedvelő lendvai közönség szívét. A komor téma ellenére – a groteszk jegyében – lehet szórakozni, nevetni is. A bemutató után   Szloboda Tibor a rendező is elégedett volt a darab előadásával, s kifejtette, az állandó színház kivételével már minden megvan Lendván: nagyszerű társulat, nagyszerű közönség. Muravidék

Orbán Viktor, miután aznap felavatta a református egyház által működtetett szakiskolát - Kolozsvár - Erdély

Orbán Viktor Válaszúton járt Kallós Zoltánnál - együtt ebédelt a diákokkal

                      Orbán Viktor miniszterelnök az erdélyi Kolozs megyei Válszúton  működő Kallós Zoltán Alapítványt kereste fel, ahol találkozott Kallós Zoltánnal és a szórványkollégium kis lakóival. Miután értesült arról, hogy a kollégium menzáján csorbaleves és töltött káposzta a menü, elhatározta, hogy együtt ebédel a tanintézmény diákjaival. A nebulók után beállt a sor végére, habozás nélkül benyújtotta tálcáját az ablakon. „Nem tudtam volna kihagyni, imádom az erdélyi ételeket, ritkán van részem benne. Főként ebben a környezetben tényleg igazi feltöltődés volt ez az ebéd” – mondta a Blikknek a miniszterelnök. Blikk

Bucsy Levente: Berekesztette a misét a tajtékzó püspök

                      Ez aztán igazán érthetetlen: a magyar kormány vállalja az erősen felújításra szoruló, a szórványmagyarság megmaradása szempontjából kulcsfontosságú délvidéki templomok állagmegóvási munkáját, ezek után jön a helyi püspök, Német László, és kiürítteti a templomokat, fenntartva a szerinte elhagyatott intézmények bontási határozatát. Sorozatunkat harmadik részre kényszerítette az élet, képeket is mutatunk, mennyire elhagyatott az a templom, amelynek kiürítésébe kezdett Német püspök, miután egy mise közben rontott be oda.Reméltük, hogy cikksorozatunknak nem lesz harmadik része, vagy ha igen, enyhén szólva más hangulatú. A délvidéki templomok ügyéről van szó, a nemzeti megmaradás azon bástyáiról, amelyekről a katolikus egyház lemondani látszott (első cikkünk), de amelyekről az idei nyár végére úgy tűnt, megmenekülnek anyaországi segítséggel. Szóval most megint a vészharang kong. – Korábban azzal a tudattal nyugtáztuk a bánsági templomok ügyét, hogy a lehető legszerencsésebb fordulat mindent megoldott, de sajnos ennek egy ideje épp az ellenkezője történik – közölte az MNO-val Hetzmann Róbert (Magyar Patrióták Közössége). Felelős magyar kormány Mint megírtuk, maga az egyház szánta bontásra Németcsernye (Szerbcsernye), Módos, Párdány és más települések katolikus templomát, a folyamat napvilágra kerülése után pedig a hangok – vagy inkább a „harangok” – elhallatszódtak a magyar kormányig, amely Budapestről delegációt küldött a Délvidékre augusztus 8-án. A látogatás eredményeként Német László megyéspüspök letett bontási szándékáról, és a felek megegyeztek, hogy hamarosan állagmegóvási munkák kezdődnek a hajdanán Torontál vármegyéhez tartozó Szerbcsernye, Módos és Párdány temploma esetében. Akkor kiderült az a meghökkentő dolog is a kiutazó küldöttek és szakemberek számára, hogy sem a neoklasszicista oltáráról híres németcsernyei, sem a Közép-Bánság legmagasabb temploma, a módosi nincs a lebontást indokló állapotban, mindkettő csupán karbantartásra szorul. Először azonban a Teleki László Alapítvány megszervezi és levezényli a teljes állapotfelmérést, és kezdődhet a mentőmunka gyakorlati fázisa. Szóval így álltunk augusztusban. Ma viszont? – Sorra jelennek meg a püspök úr nyilatkozatai, amelyekben a rombolási szándék fenntartásáról beszél. Sőt, azokat a gyülekezeteket, amelyekben a helyi hívek megszervezték magukat és küzdenek templomuk létéért, valósággal ellehetetleníti – tette hozzá Hetzmann Róbert, ugyanis puszta üres létéért templomot megtartani még lehetne valamennyire indokolatlan; de élő katolikus közösségek szervezték magukat újjá ezekben a vészterhes hónapokban. A püspök – a Magyar Patrióták Közössége szerint – gyakorlatilag a magyar kormány támogatása ellenére is lebontaná a templomokat a védett műemlék módosi kivételével. Már meg is kezdődött a templomok kiürítése. Való igaz, szeptember 8-án a megmaradásért küzdő és a magyar kormány ígéretét megnyert délvidéki hívek döbbenten olvashatták a Magyar Szó cikkében: a németcsernyei templomot mégis lebonthatják, a „moratórium” ellenére a megsemmisítési határozat érvényben van, és a püspök akarata is egyértelmű: „Sajnos egyes templomok, amelyek üresek, csak a régi időkre emlékeztető mementóként maradnak meg, míg másokat – azért, mert a járókelőkre nézve veszélyesek – kénytelenek leszünk eltávolítani” – így fogalmazott Német László nemrég az újvidéki Dnevnik szerb nyelvű napilapnak, nevesítve a németcsernyei és a párdányi templomot. Fontos: szakemberek óva intenek a drasztikus és visszafordíthatatlan lépéstől, és most már ugye állagmegóvási ígéret is van az anyaországi kormánytól, a Teleki László Alapítvány felel a munka első fázisáért. A megmaradás utolsó vára Szerbcsernye sok száz éves település Szerbia román határához közel. Korábban német többségű helység volt, magyar ajkúak adták a lakosság harmadát, a szerbek alig hatodát tették ki az ott lakóknak. A történelem aztán háromszor is belerúgott Szerbcsernyébe az elmúlt száz év során: először Trianonkor, aztán az 1944-es délvidéki vérengzések során, majd jöttek Slobodan Milosevic „rendszerváltó” évei. A 2002-es népszámláláskor 3672-en éltek a településen, de csaknem kétszázan még ekkor is magyaroknak vallották magukat – a németség teljesen elpusztult. A magyarság megmaradására tehát alig van kilátás, a helyi anyanyelvű oktatás megszervezésére esély sincsen, a nemzeti megmaradás utolsó jele valójában a katolikus templom. – Miközben Német László „elnéptelenedő gyülekezeteket” említ, ezzel szemben mindenütt van több-kevesebb, főként magyar anyanyelvű hívő. Németcsernyén például még százhatvan magyar és tíz német lakik. A szentmiséket harminc-ötven fő látogatja, ami bár kétségtelenül nem feltételez nagy közösséget, korántsem a végstádium jele – vázolja a jelent Hetzmann Róbert. Mise közben rontott be a püspök Módoson amúgy még ennél is népesebb a hívő közösség, de Német püspök egész egyszerűen a védett műemlék templom esetében elhagyatott és veszélyes épületről beszél a sajtónak. Sőt, helyiek beszámolója szerint Német szeptember végén egy szentmise közben lépett be a németcsernyei katolikus templomba, és – ahogy a Magyar Patrióták Közösségét tájékoztatták – „a híveket szidalmazta, felszólította őket, hogy katolikus felekezethez tartozásukat keresztleveleik felmutatásával igazolják”. A helyzet ezt követően mérgesedett el a közösség és a püspök között: a hívek levélben fordultak Stanislav Hočevar belgrádi érsekhez, közbenjárását kérve a templom megmaradásáért. Ezt a püspök megdöbbentő ellenlépése követte: úgy tudni, betiltották a misézést Németcsernyén.   A németcsernyei csak egy kiragadott válságpont, de a patrióták úgy tudják, akár két számjegyű is lehet azon templomoknak a száma, amelyekkel a katolikus egyház helyi vezetője hasonló módon járhat el. Ezért útra fognak kelni, és képes dokumentációt állítanak össze a szerintük épp a püspök által veszélyeztetett egyházi épületekről. mno Ne legyenek újabb Bözödújfaluk... Német László nagybecskereki püspök egy október 2-ai sajtótájékoztatón beszélt utoljára az ügyről: a templomok és az egyházi épületek állapotáról és sorsáról szólva elmondta, hogy a katolikus lakosság száma az egyházmegyében csökken, és mind nehezebb az üres templomok fenntartása. Mint hangsúlyozta, „az emberek sokkal fontosabbak az üres épületek karbantartásánál. Akkor is, ha ez egy érzékeny téma és sokaknak fáj, ha egy faluból eltűnik a templomtorony. De ismervén a gazdasági helyzetet és az állam lassúságát a vagyon-visszaszármaztatás terén, az egyház nem garantálhatja, hogy ezeket a létesítményeket meg tudja tartani.” A legrosszabb állapotban, mint mondta, a szerbcsernyei (Németcsernye) és a párdányi, valamint a módosi, galagonyási, perlaszi meg néhány üresen maradt parókia van. Ezen templomok értékeinek egy részét „kimentették”. A nagybecskereki Katolikus Leánynevelő Intézet épületéből nemrég kiköltözött a mezőgazdasági iskola, további sorsáról egyelőre nincs végleges döntés. (Magyar Szó)  

Bucsecs-hegység - Emléktúra az ezeréves határon - Erdély - HD minőségű rövid VIDEÓ!

                        kattinta  a VIDEÓ-ra és a képekre - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=iimptlsr2w8&list=PLpBqJgTiIEqxcEXKaODUAUaC8SeE9iTHq&index=6

Villámcsődületek Skóciáért a Székelyföldön

                          Skócia függetlenedésének támogatására szervezett villámcsődületet kedd este az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) több székelyföldi városban: Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön is. Az akció résztvevői angol és magyar nyelvű feliratokkal biztosították támogatásukról a skót függetlenség híveit, székely és skót zászlót lobogtattak. A csődületek mintegy negyedóra után feloszlottak. „Fel szeretnénk hívni Európa, Skócia és a székelyek figyelmét, hogy vannak függetlenségi és autonómiatörekvések Nyugat-Európában is. Ez precedensértékű lehet” – mutatott rá Tiboldi László, az EMNT csíkszéki elnöke. Cseh Gábor, az EMNT Maros megyei szervezetének elnöke az MTI-nek elmondta, Skócia ugyan nem autonómiát akar, mint Székelyföld, hanem függetlenséget, de a skóciai népszavazás jelzés értékű lehet Európa számára a békés rendezés szempontjából. A marosvásárhelyi villámcsődületen legalább ugyanannyi rendőr és csendőr jelent meg, mint tüntető – közölte Cseh Gábor. A hatóságok a rendezvény valamennyi résztvevőjét igazoltatták, adataikat felírták, és bírságot helyeztek kilátásba valamennyi résztvevő számára. Gergyószentmiklóson is igazoltatták a résztvevőket. Az MTI kérdésére, miszerint a megnyilvánulás nem táplálja-e a román társadalomnak azt a félelmét, hogy a székely autonómiatörekvések mögött is voltaképpen elszakadási szándék áll, Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke kijelentette: „minden békés, demokratikus eszközökkel zajló európai elkülönülési, függetlenedési szándék a javunkra van.” Hozzátette: ha Skóciának sikerül függetlenednie, a példa erőt adhat a székelységnek is. A román hírtelevíziók keddi stúdióbeszélgetéseiben több meghívott is párhuzamot vont a skóciai és a székelyföldi törekvések között. kronika.ro

Székelyföld támogatja Skóciát!

                    Minden kisebbségben élő európai nemzet, vagy nemzetcsoport számára rendkívül fontos esemény a szeptember 18-i skóciai választás. Nekünk, magyaroknak is nemzetstratégiai érdekünk, hogy a skótok választás útján elnyerhessék szabadságukat, és a jövőben önállóan kormányozhassák saját életüket! Ezért osszuk meg - adjuk tovább az anyagot! Székelyföld támogatja Skóciát!