Nem hagyják magukat: újra leng a székely zászló Sepsiszentgyörgyön
Újabb székely zászlót vontak fel a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi vezetői Sepsiszentgyörgy központi parkjában, miután a korábbi eltávolítását rendelte el a Brassói Táblabíróság.
Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei szervezetének az elnöke sajtótájékoztatón elmondta, a Brassói Táblabíróság jogerős ítélete Antal Árpád polgármestert kötelezte a zászló eltávolítására. „Nem kívántunk gondot okozni a polgármesternek, ezért mi magunk eltávolítottuk a zászlót, és nap folyamán egy másik székely zászlót tűztünk ki helyére” – idézte Kulcsár Terza Józsefet a Mediafax hírügynökség.
A politikus azt is elmondta, nem kértek városházi jóváhagyást az újabb zászlófelvonáshoz. Az Agerpres hírügynökség azt is idézte a politikustól, hogy a gesztussal a magyar csapatok 74 évvel ezelőtti sepsiszentgyörgyi bevonulására is kívántak emlékezni.
A székely zászló a szabadságot hirdeti
„Hirdesse ez a zászló a szabadságot. Úgy gondoljuk, hogy a székelyeknek jogukban áll használni saját szimbólumaikat. Senki nem veheti el tőlünk a nyelvünket, a kultúránkat és a jelképeinket” – jelentette ki az MPP Kovászna megyei elnöke.
A korábbi székely zászlót 2013. június 4-én, a városban tartott trianoni megemlékezés keretében vonták fel a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban az MPP kezdeményezésére. A zászló ellen a prefektus emelt kifogást, a Brassói Táblabíróság jogerős ítélete pedig szeptember 10-éig adott haladékot a zászló eltávolítására.
Román parádé
A székelyföldi Sepsiszentgyörgyön katonai parádéval ünnepelték hétfőn, hogy hetven évvel ezelőtt vonultak be a román csapatok a városba – közölte a román Agerpres hírügynökség.
MTI
Bem József (1794-1850)-szobor - Koltó - Máramaros
Felavatták Bem József (1794-1850), az 1848/49-es szabadságharc lengyel származású tábornokának Koltón felállított mellszobrát.
A hagyományos Petőfi-emlékünnep keretében megtartott rendezvényen Hoppál Péter, az magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára elmondta, hogy a Teleki-kastély kertjében Petőfi Sándort és Szendrey Júliát ábrázoló szobor mellett újabb alkotással gazdagodik a hagyományaira büszke község.
A kastélykert ezentúl a szabadságharc három három alakjának, Petőfi Sándornak, Teleki Sándornak, Bem főintendánsának, a kastély egykori urának, valamint a tábornoknak az emlékét fogja őrizni - fogalmazott az államtitkár.
A Deák Árpád nagyváradi szobrászművész által készített, nemzetközi összefogás keretében emelt mellszobrot Tőkés László református püspök, európai parlamenti (EP) képviselő és Csendes Lajos, Koltó polgármestere leplezte le. Az ünnepségen részt vett Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete is.
Magányos magyar fa
"Ha arra tévedsz egyszer,
ahol én születtem,
és kopár hegytetőn
meglátsz egy görcsös, öreg tölgyfát,
magányosan és dacos-konokul állni,
szembenézve viharral, faggyal, záporesővel:
suttogj el egy csöndes magyar imádságot."
Magányos magyar fa -részlet
Wass Albert (1908-1998) - író, költő
Egyedi szoborpark Marossárpatakon - Székelföld - Erdély
Miholcsa József szobrászművésznek köszönhetően tizenegyedik éve, hogy folyamatosan új műalkotásokkal bővül a marossárpataki szoborpark. A 2002-ben felavatott Szent István király szobor köré 18 erdélyi fejedelem kőmását állították ki eddig. A szobrász évente két alkotást adományoz a helyi közösségnek, tervei szerint 2014-ben mind a 20 választott erdélyi fejedelem szobra állni fog a település központjában.
Miholcsa József 1953-ban született Marosvásárhelyen, ahol a Művészeti Líceumban végzett, majd Kolozsváron a Képzőművészeti Főiskolán szobrászatot tanult. Legjelentősebb munkái közé tartozik a Nagyernyében felállított egész alakos Apafi Mihály fejedelemszobor, a gyergyószentmiklósi Kossuth Lajos és a torjai Árpád szobrok. A művész 2000-ben költözött Marossárpatakra, és vált rövid időn belül az itteni művelődési élet mozgatórugójává. Ő a helyi ünnepi rendezvények egyik főszervezője, és a hagyományőrző huszárcsapat alapítója.
2002-ben Miholcsa József felajánlotta a marossárpataki önkormányzatnak, hogy egy olyan erdélyi fejedelmekből álló szoborcsoportot ajándékoz a településnek, amilyen nincs még a Kárpát-medencében. Ehhez az önkormányzat és a falu lakosságának támogatását kérte, de nem pénzben, hanem a lovai tartásához szükséges abrakban. Az elmúlt bő egy évtized alatt ez a szoborpark már részben meg is valósult, mert ma már több mint 20 szobor ékesíti a református templom szomszédságában és a Teleki-kastéllyal átellenben levő zöldövezetet.
A megyei rendőrség kezdetben akadályozta a szobrok kihelyezését
Az első fejedelemszobor János Zsigmondnak állított emléket. Rövid idővel az alkotás elhelyezése után, a megyei rendőrség egyik vezetője utasította a helyi önkormányzatot a műalkotás eltávolítására, nagy összegű pénzbüntetéssel fenyegetőzve. Az első felszólításra még nem távolították el a szobrot, a másodikra viszont Miholcsa József műtermébe költöztették vissza azt. De nemsokára elkészült a második fejedelemszobor, Bocskai István kőmása, s a sárpataki önkormányzat elhatározta, hogy vállalva a kockázatot, mindkettőt elhelyezteti a kastéllyal szemben lévő zöldövezetben.
Az a mentőötlet támadt, hogy ne leplezzék le a szobrokat, s akkor azzal magyarázkodhatnak, hogy csak kiállítva vannak, nem végleges az elhelyezésük. Egy idő után viszont a sajtó is foglalkozni kezdett a dologgal, s talán részben ennek köszönhetően megszűntek a fenyegetőzések.
Az erdélyi fejedelmek és Szent István király kőmása mellé átköltöztették a korábban a kultúrotthon előtt elhelyezett Sebesült huszár-szobrot is. A szobor a levert szabadságharcot jelképezi, s ugyanakkor emlékeztet az 1848-as szabadságharc első győztes csatájára is, ami a falu határában zajlott.
A szoborparkban az eredeti helyén maradt a falu I. és II. világháborúban elesett halottainak emlékére és tiszteletére emelt Hősök Emlékműve, amelyet 1999-ben állítottak a lakosság hozzájárulásával.
A fejedelemszobrok nem időrendi sorrendben, hanem születési vagy elhalálozási évfordulókhoz kötve készültek el, kerültek talapzatra és felavatásra. A Szent István királyunkról készített szobor után, következtek az évek során: János Zsigmond, Bocskai István, Báthory Zsigmond, Báthory András, Rákóczi Zsigmond, Báthory Gábor, Bethlen István, I. Rákóczi György, II. Rákóczi György, I. Rákóczi Ferenc, II. Rákóczi Ferenc, Rhédei Ferenc, Barcsai Ákos, Kemény János, Thököly Imre, Bethlen Gábor, Báthory István, I. és II. Apafi Mihály erdélyi fejedelmek, illetve Szent László magyar király kőmásai.
Naplemente - Szigliget a Szent György hegyről
"... mivel azelőtt országunkat barbár népek és zsarnoki tatárok elpusztították, elrendeljük, hogy koronánk egész területén, megfelelő helyeken erődítések legyenek és várak emelkedjenek, ahová a nép az üldöztetéssel fenyegető időben behúzódhatik és magát megmentheti...
... és ezért a Balatonban lévő egyik szigetet, ahol az erődítésre alkalmas hegy áll, a pannonhalmi Szent Márton egyház részére adandónak véljük, hogy rajta várat építsen, amely a fentti célokra bőségesen és hatásosan megfeleljen..."
IV. Béla király 1260-ban kibocsájtott okirata nyomán
Kövér László bővítené az emberi jogok rendszerét
Hasznos lenne kibővíteni az emberi jogok rendszerét a szülőföldhöz való joggal – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Berlinben, a második világháború következtében szülőföldjükről elűzött németeket összefogó Elüldözöttek Szövetsége (BdV) ünnepségén, amelyen kitüntették Angela Merkel német kancellárt.
A magyar házelnök a több mint egymilliós tagságú szövetség legnagyobb szabású, A haza napja nevű éves rendezvényének díszvendégeként elmondott üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy a szülőföldhöz való jog abszolút és korlátozhatatlan emberi jogként jogerőt adna annak az erkölcsi parancsnak, hogy akarata ellenére senkit nem szabad eltávolítani szülőföldjéről vagy megakadályozni abban, hogy visszatérjen oda.
A Bundes der Vertriebenen (elűzöttek szövetsége) ünnepsége nemcsak a megváltoztathatatlan múltról, hanem a megválasztható jövőről is szól – tette hozzá. „Olyan jövőt szeretnénk választani, amelyben sem a németek, sem a magyarok és egyetlen más európai nép sem veszíti el a hazáját, a szülőföldjét, a jogát, hogy önnön sorsa felett rendelkezzék, és olyan Európát szeretnénk, ahol a jövőben sem jogilag, sem lelkileg többé senki nem válhat hontalanná” – mondta.
Kövér: A kollektív bűnösség elve elfogadhatatlan
Leszögezte: bűn volt a második világháború végén a kollektív bűnösség bélyegét sütni ártatlan német emberekre, és bűn volt elüldözni őket szülőföldjükről. „Ugyanúgy bűn, mint amelyet bűnös német emberek korábban követtek el ártatlanokkal szemben a második világháború során. […] Nem lehetnek mások által megbélyegzett bűnös nemzetek, csak bűnöket elkövető emberek vannak. […] A kollektív bűnösség elve elfogadhatatlan, erkölcsi és jogi képtelenség.”
Ezt mindig ki kell mondani, ellenkező esetben beteljesednek, és meg is ismétlődnek az ártatlanok ellen elkövetett bűnök – emelte ki az Országgyűlés elnöke, felidézve, hogy Norbert Lammerttel, a német törvényhozás alsóházának elnökével közös nyilatkozatban hívták fel a figyelmet az emlékezés fontosságára a totalitárius diktatúrák áldozatainak augusztus 23-ai európai emléknapja alkalmából.
Az Országgyűlés elnöke elmondta: a német fővárosban folytatott tárgyalásán szóba került, hogy miként lehet javítani a németországi magyar szervezetekkel együttműködve a Magyarországról régről elszármazottak és a vendégmunkások, illetve ösztöndíjasok érdekképviseletén, és hogyan lehet segíteni a magyar nyelvű oktatás, képzés kialakítását, fejlesztését.
Hangsúlyozta: annak révén, hogy az alaptörvény rögzíti a magyarországi nemzeti közösségek államalkotó szerepét, és parlamenti képviseletet biztosít nekik, bővültek a lehetőségek, hiszen a magyarországi németek országgyűlési szószólójának közreműködésével megnyílik az út a „többszereplős kooperáció” előtt, és így már nemcsak államközi szinten, hanem jóval szélesebb léptékben lehet tovább javítani a magyar–német kapcsolatokat.
Kövér László rámutatott, hogy a tengerentúlon kirobbant pénzügyi-gazdasági válság Európát rázta meg a legjobban, felszínre hozva „az általunk képviselt civilizáció politikai, kulturális és erkölcsi téren megnyilvánuló elbizonytalanodását is”. Ezért nemcsak az utóbbi esztendők voltak nehezek Európa számára, de „az előttünk álló esztendők sem lesznek könnyebbek”.
Megvédtük az igazunkat
Kiemelte, hogy „az európai közös pénz, az európai közös gazdaság és közös politika mellett még jó lesz vigyáznunk valamire: Európa közös keresztény kultúrájára és az ebből következő erkölcsre. […] Ha ez megbukik, az európaiak békéje és jóléte végleg odaveszhet.”
Hozzátette: ahhoz, hogy rend legyen, először mindenkinek a saját portáján kell söpörnie, és Magyarország az utóbbi négy évben tartotta magát ehhez az előíráshoz. „Újjáépítettük és megerősítettük a magyar államot azért, hogy ne a mások pénzéből és munkájából éljünk, hanem a sajátunkból. […] Megerősítettük a magyarok nemzeti összetartozását, mert hiszünk abban, hogy nemzeti öntudat nélkül nincs európai öntudat” – mondta az Országgyűlés elnöke.
„Mindeközben minden nemzetközi kötelezettségünket teljesítettük, és szükség esetén megvédtük igazunkat, de mindig ugyanolyan tiszteletet adtunk partnereinknek, mint amilyet elvártunk tőlünk a magunk számára – mutatott rá Kövér László. – Erkölcsi ügyekben régóta esedékes tennivalókat is elvégeztünk: például az új alaptörvényünkben is rögzítettük a velünk együtt élő nemzeti közösségek, köztük a magyarországi németek államalkotó szerepét”, és Magyarország egyetlen európai országként országgyűlési határozattal ítélte el a németek elüldözését szülőföldjükről.
A választópolgárok idén ismét kétharmados parlamenti felhatalmazást adtak arra, hogy „újabb négy esztendőre folytassuk a 2010-ben elkezdett munkát, Magyarország ezáltal politikai értelemben Európa egyik legstabilabb országa lett” – mondta az Országgyűlés elnöke. A vendégek között Angela Merkel mellett ott volt a német politikai és társadalmi élet számos további neves, vezető személyisége.
mno
A történelmi magyar vármegyék
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat! A történelmi magyar vármegyék kattints a képre - érdemes!
Egyedülálló munkahelyeket hirdet Böjte Csaba
Nevelőket, nevelőcsaládokat keres Böjte Csaba ferences szerzetes, ha lehet, 15-20 évre, de a kevesebb időt vállalókat is várja.
A Szent Ferenc Alapítvány minden ősszel keres olyan családokat vagy magányos embereket, akik főállásban összeköltöznek egy családba árva gyermekekkel, és akik az elvesztett szülők helyett szülei lesznek a bajba került gyermekeknek. A cél, hogy mindazokat az értékeket, szellemi, lelki készségeket, amik az élethez szükségesek, felkínálják a rájuk bízott gyermekeknek – írja a ferences atya.
Munkaszerződést ajánl Böjte Csaba
„A nevelőket felkészítjük e szép, nemes feladatra, munkaszerződést kötünk velük, és azt szeretnénk, hogy egy évből tíz hónapon keresztül mint jó szülők tegyenek meg mindent az általuk felvállalt gyermekek nevelése érdekében. Mindenkinek jár a két hónapos pihenésen túl az alapítvány által biztosított nyári tábor is, melyet a gyermekeinkkel tölthet. Azt szeretnénk, hogy minél családiasabb legyen a légkör az általa vezetett kis családban, de az egész intézményhálózaton belül is” – hangzik Böjte Csaba különleges „ajánlata”.
Mint fogalmaz, „örvendünk azoknak a nevelőknek is, akik csak néhány évre vállalják e szép hivatást, de leginkább olyan nevelőkért imádkozok, akik életvitel szerint, hosszabb távon vállalják a gyermeknevelést. Az alapítvány számukra biztosítja a szükséges otthont, melyet 15-20 év után végleg meg is kapnak, hogy ugyanott, ahol profi szülők voltak, legyenek profi nagyszülők is a nagyra nőtt gyermekeik gyermekei mellett”.
mno
Református templom - Mezővári - Kárpátalja
Mezővári református temploma a beregszászi járás egyik legszebb műemléke.
Az egykori önálló masszív harangtorony továbbépítésével alakult ki mai formája. Tornyát galériás, négyfiatornyos barokk sisak koronázza.
A templom bejárata fölött tábla hirdeti:
"1703 máj. 21-én Tarpa népének példáját követve, Esze Tamás kurucai Vári piacterén is kibontották a Nagyságos Fejedelem zászlaját. Ringató bölcsője ezért e föld az 1703-1711-es szabadságharcnak. Állíttatta Vári népe 1989-ben"
Csíkfalusi Csángó Rádió - Moldva - Románia
Lőrinc Celesztin, a Csángó Rádió főszerkesztője Budapestre látogatott. Az MTVA Kós Károly Kollégiumának korábbi díjazottja Jónás István, a Magyar Rádió Nonprofit Zrt. vezérigazgatója meghívására érkezik a fővárosba.
„Jó napot kívánok, itt a moldvai Csángó Rádió, Lőrinc Celesztint hallják." – köszönti hallgatóit minden nap az online rádió főszerkesztője, aki a Bálványosi Nyári Szabadegyetem programjain részt vevő Jónás István, a Magyar Rádió Nonprofit Zrt. vezérigazgatója személyes meghívására érkezett Budapestre. A gyerekkori balesete következtében tolószékbe kényszerült Lőrinc Celesztin régi vágya a földi sugárzású Csángó Rádió létrehozása, amely eddig az anyagi forrás hiánya miatt nem valósulhatott meg.
A csángó újságíró az MTVA gyártóbázisának stúdióit tekinti meg, ahol megismerkedhet a Kossuth Rádió csatorna népszerű adásaival, így a Napközben, a Közelről és a Krónika műsorainak készítésével. A rádióhallgatók több műsorban is beszámolót kapnak a moldvai Csángó Rádió működéséről.
A csángó rádiós több szálon kötődik a közmédiához. Az MTVA Kós Károly Kollégiuma 2013. december 16-án elsőként Lőrinc Celesztinnek adta át a kiváló építész és államférfi tiszteletére alapított Kós Károly Kollégium Média Díját. Az elismerést a díjazott nem tudta személyesen átvenni, a Testületnek skype-on, meleg szavakkal köszönte meg a kitüntetést. A népszerű rádiós megtiszteltetésnek és egyben bátorítónak nevezte jutalmát.
A moldvai csángók első rádiója 2009. november 14-én kezdte meg adását abban a környezetben, ahol egyre ritkább a magyar szó. Öt éve szerte a világon mindenütt követik az adást, és hallgatóinak száma meghaladja a 650.000-et. A Csángó Rádió éjjel-nappal, a nap 24 órájában sugároz, így a világ bármely részén a helyi idők szerinti legkedvezőbb időpontokban hallgatható.
A Csángó Rádió műsoridejének több mint felét a csángó népzene teszi ki, de rendszeresen beszámol a moldvai csángók jeles eseményeiről is. Bátorítások a világ minden részéből érkeznek, így többek között Svédországban, Olaszországban, Ausztráliában és Izraelben élő magyaroktól kap pozitív visszajelzéseket. A Magyar Rádió Nonprofit Zrt. segített a Csángó Rádió zenei állományának bővítésében, de az együttműködés új formáit is tervezik.
Másold be a linket, amelyen elérhető a Csángó Rádió:
http://csangoradio.ro/
Elérhetôség - kapcsolat felvételi lehetőség a rádióval:
Lőrinc Celesztin, a rádió létrehozója, működtetője és szerkesztője
Csíkfalu
Rekecsin község
Bákó megye
Postai irányítószám: 607481
E-mail: office@csangoradio.ro
E-mail: dj_celentano@csangoradio.ro
Messenger cim: csangoradio
Telefon: 0040234251783
Mobil telefon: +40768608326
Tisztelt hallgatók !
Ha támogatni szeretnék a Csángó rádiót akkor a legmegbízhatóbb támogatási lehetőség a szerkesztőség direkt támogatása bankszámlaszámon keresztül a melynek cime:
Lorent Celestin
Comuna Racaciuni
Satul Ciucani
Judetul Bacau
Cod postal 607481 Romania
Bank cime és IBAN száma:
OTP Bacau swift OTPV ROBU
Sucursala Bacau
Str. 9 Mai nr. 82, sc B
IBAN szám: /nr :
FT: RO65OTPV290000130362HU01
RON: RO61OTPV290000130362RO01
USD: RO75OTPV290000130362US01
EUR: RO18OTPV290000130362EU01
Ha az előbbi számlaszámra valamilyen okból nem tudnak támogatást utalni, akkor mint befogadó szervezetet a Szeret-Klézse Alapítvány számláját adjuk meg, a melynek címe:
Fundatia “Siret-Cleja”
Com Cleja, sat Buda, nr 65
Jud Bacau cod postal 607105 Romania
Bank cime és IBAN száma:
OTP Bacău.: swift OTPV ROBU.
Sucursala Bacau
Str. 9 Mai nr. 82, sc. B
IBAN szám/nr:
(RON) Lej: RO96OTPV290000109807RO01
(HUF) Forint: RO03OTPV290000109807HU01
Figyelem!
A támogatási szelvényre kérjük feltüntetni a következőt:
"Támogatás a Csángó Rádió szerkesztőjének, Lőrinc Celesztinek"
Előzetesen kell tájékoztatni Lőrinc Celesztint a 0040 234251783 telefonszámon és a "Szeret-Klézse" Alapítványt a 0040 234 253 269 telefonszámon.
( Félreértések elkerülése érdekében - Az ide ki nem írt más szervezetekkel a szerkesztőség támogatás érdekében nem tart kapcsolatot)