Ettől nagyon tartanak Bukarestben

                            Bukarestben egy erősödő orosz–magyar együttműködéstől tartanak, mivel így akár még jobban napirendre kerülhet az erdélyi autonómia ügye. A romániai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének az igazgatója szerint Magyarországnak van egy terve a keleti irányba. Meglehetősen érdekes interjút adott Dan Dungaciu, a Román Akadémia Politikatudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója és a Fekete-tengeri Egyetemi Alapítvány elnöke a Ziare.com-nak Románia és Magyarország geopolitikai helyzetéről. A beszélgetésben arra hívta föl a figyelmet, hogy milyen veszélyek rejlenek Budapest és Moszkva jó kapcsolatában, amelyek mögött az erdélyi autonómia ügye is felrémlik – tájékoztatott az Eurocom – Romániai Sajtófigyelő.   A nagy menetelés Október 27-én tartották a Székelyek Nagy Menetelését, amellyel autonómiát követeltek a régiónak Románián belül. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) háromszéki demonstrációjával párhuzamosan Európa és Észak-Amerika több nagyvárosában is szolidaritási megmozdulásokat tartottak vasárnap. „Bármennyire elszigetelt is lenne egy adott pillanatban Magyarország nemzetközi szinten, akkor is több külpolitikai kommunikációs csatornája lesz, mint egy elszigetelt Romániának” – hangsúlyozta. Véleménye szerint ha a dolgok úgy fognak alakulni, ahogy most tűnnek, a Moszkva–Budapest-tengely rendkívül jelentőssé és Bukaresttel kapcsolatosan sokkal befolyásosabbá fog válni, mint ahogy azt szeretnék Romániában. Másképp mondva, nem Magyarországtól kell félnünk, hanem Budapest stratégiai partnerségétől Moszkvával – tette hozzá Dungaciu.   Érdekes összefüggések A szakértő szerint a Budapest–Moszkva-partnerség 1989 után hallgatólagos, nem közvetlen formát vett fel, ami Bukarestet leginkább a Moldovai Köztársasággal kapcsolatosan érintette hátrányosan. Magyarország EU-csatlakozása után Brüsszel moldovai európai képviseletének minden fontos tisztségét Magyarország kapta meg, így többek között Magyarország nagykövetsége lett a Schengen-központ – emlékeztetett a külpolitikai elemző.   „Márpedig az világos, hogy mindezekre nem kerülhetett sor Moszkva hallgatólagos beleegyezése nélkül, még ha nem is a bátorításával. Abban az időszakban, amikor Románia diplomatáit sorra kiutasították, a magyar nagykövetek Voroninnal (Moldova korábbi elnöke) jártak vadászni, ma pedig nagyon aggódnak a moldovai orosz kisebbség helyzete és jogai iránt” – nyilatkozta Dungaciu. A kutató szerint az Orbán-kormány hivatalba kerülése után a budapesti magyar hivatalosságoknak rendszeresen vannak állásfoglalásaik a transznisztriai kérdésben, autonómiát kérve a régiónak – nyilvánvalóan Erdélyre gondolva. Arra is emlékeztetett, hogy Magyarország moldovai nagykövete 2013 januárjában Gagauzia Autonóm Területi Egységbe látogatott, egy orosz ajkú és autonóm régióba, ahol találkozott Mihail Formuzal baskánnal, szeptemberben pedig a Hargita Megyei Tanács elnöke elküldte Formuzalnak egy Hargita megye és Gagauzia régió közötti együttműködési megállapodás tervezetét.   Bukarestnek ezt kell megtanulnia Dungaciu úgy látja, Bukarestnek igazán olyan nyilatkozatok miatt kell aggódnia, amelyet Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium politikai igazgatója két hónappal ezelőtt tett. Azt mondta: a magyar Külügyminisztérium egyik fő célja az EU és Oroszország közötti távolság csökkentése. Az elemző szerint Romániának nem sikerült híddá válnia a térségben, jeleznie a világnak, hogy mégiscsak van valami terve a térségben, míg Magyarországnak van. Dungaciu az interjúban különös jelentőséget tulajdonított a következő évek stratégiájának a szempontjából a november 28–29-i vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozónak, ahol aláírhatják az EU és Ukrajna között kötendő társulási és átfogó szabad kereskedelmi megállapodást. Úgy látja, amennyiben nem sikerült megállapodásra jutni Ukrajnával, akkor Románia helyzete alapvetően megváltozhat, és működésbe léphet a Budapest–Moszkva-tengely. „Bukarestnek meg kell majd tanulnia valamit Magyarország leckéjéből. Nem azt, hogy Budapesthez hasonlóan viselkedjen a bel- és külpolitikában, hanem azt, hogy képesnek kell lennie minden lényeges eszközt irányítania egy lehetséges „tárgyalásos konfrontációban” Oroszországgal” – olvasható az interjúban. Kovács András MNO

Szentesi Zöldi László: Székelyek

                              Tegnap délben, amikor ügyeletesként beléptem a Magyar Hírlap és az Echo Tv közös, Thököly úti szerkesztőségébe, megpillantottam a székely zászlót. Ott lobogott vígan fent, a bejárat felett, közben fújt a szél, a nap sütött, és nekem eszembe jutott húsz hosszú esztendő megannyi székelyföldi utazása. Akkor nem volt még divatban a kék lobogó, és nem beszéltünk ennyit az autonómiáról, csak izzott a hamu alatt a parázs, s minden baráti és hivatalos beszélgetés végén ott sorjáztak a kérdések: van-e, lehet-e közös célja a székelységnek, lesz-e magyar megmaradás Erdélyben?   A múlt héten pedig az Országházban akadt dolgom, és amikor a beléptetésnél felpillantottam, ugyancsak a székely zászlót pillantottam meg a piros-fehér-zöld lobogó mellett. Vállalom a felelősséget, hogy a roppant illedelmes, el nem kötelezett és hihetetlenül középen álló értelmiségiek megrónak majd a következőkért, de én hálás vagyok Kövér László házelnöknek ezért a gesztusért. Budapestről ugyanis gyakran nem látszik, mit jelent egy-egy effajta elhatározás odaát, a székely falvakban és városokban. Nem értheti, aki még nem látta a Kis-Cohárdot és Székelydálya református templomát, aki nem poharazgatott székely barátokkal, nem beszélgetett elzárt falvakban és hangos nagyvárosban a sorskérdésekről és a mindennapokról, s aki a csíksomlyói nagy ünnepen még nem tapasztalta meg, hogy a székely lobogó – Kosztolányival szólva – „csak bot és vászon, de nem bot és vászon, hanem zászló…” A székely nemzet a magyarság eleje. A legkeményebb, legnagyobbra hivatott, legértékesebb fajtája. Mikes Kelemen, Benedek Elek, Tamási Áron, László Gyula, Márton Áron népe. A székely ember okos, talpraesett, rendíthetetlenül magyar, ezért öröklétre ítéltetett (nekem efelől soha nem voltak kétségeim…) A székelység már a puszta létével is példát mutat: legelőször is a kisebbségbe szorult erdélyi magyarságnak, aztán felvidéki, délvidéki, kárpátaljai, és igen, az „itthoni” magyarságnak is. De a székelység erényei mellett a hibákról is meg kell emlékeznünk. A széthúzás, a testvérháború, a nemzeti irigység és kishitűség régi hagyománya Vásárhelyen, Udvarhelyen, Csíkban és Háromszéken ma is rombolja a megmaradás esélyét. Hogy az erdélyi értelmiség, éppen úgy, ahogyan a magyarországi is, nemzeti hűségben, meg nem alkuvásban mindig is a nép mögött kullogott, és nemzedékenként csak néhányan tudtak a legjobbjai közül valódi vezetővé szegődni – ténykérdés. A székelység megosztott, és akár bánkódunk, akár természetesnek tartjuk, bizony ez a helyzet. Csakhogy a dolgok természete szerint a Székelyföldhöz hasonló szellemi vidékek kiterjedése és befolyása mindig nagyobb a valóságos földdarabokénál. Ahol magyar anyanyelvünk a legszebben szökik szárba, s ahol nem dobják el a nemzetiségüket mások kedvéért, ott a nép él és élni akar. Székelyek a világ minden részén élnek. Sok barátomban itt, Magyarországon is csörgedezik székely vér, és aki csak egy picit is kötődik Erdélyhez, soha nem felejti, mivel tartozik a valóságos vagy szellemi szülőföldnek. A székelység befolyása roppant kiterjedt, de ezt talán még maguk sem hiszik el. Tegnap óta azonban fordult a kocka: a szellemi nagysághoz való jog immáron elvitathatatlan. Tegnap ugyanis nem pusztán annyi történt, hogy a székelyek nagy menete elindult és százezreket mozdított meg testben és lélekben. Tegnap a világ magyarsága együtt lélegzett a Székelyfölddel. Ha hiszünk abban, hogy a közös akarat, az őszinte hit és a tudás embereket egyesít nemes ügyekben, akkor abban is hinnünk kell, hogy hamarosan, még a mi életünkben valami nagy-nagy fordulat vár a székely közösségre. Nem félek kimondani: szabadság vár rájuk. Autonómia, nemzeti önigazgatás lesz a vége, ha eléggé elszántak és összetartóak. Nem lehet elég sokszor elmondani: először a saját sorokat kell összébb zárni, mint vasárnap. Minden erdélyi magyar pártnak, mozgalomnak kötelessége támogatni a mostanihoz hasonló kezdeményezéseket. Mert ekkor, és csakis ekkor létrejön a magyar nemzeti egység, és akkor a románok sem mondhatják, hogy forrófejű szeparatisták hőzöngenének az ország közepén. Illetve mondhatják, de azzal csak nagyobb ellenállást váltanak ki… Mi, a magyar nemzet Erdélyen kívül élő tagjai mindig mellettetek leszünk, székely testvéreink, és ha a végén harmincan maradunk, akkor is számíthattok ránk. De bízzatok abban, hogy még nagyon sokáig milliószámra vagyunk és leszünk, nem pedig harmincan… A küzdelemben mindenkire szükség van odaát, Erdélyben. Az asszimiláció ugyanis egyformán sújt le: arra is, aki fontolva haladva bízott a megmaradásban, arra is, aki radikálisabb eszközöket javasolt. De a beolvadás istenigazából nem fenyeget benneteket. Nektek ugyanis rendeltetésetek van, székely barátaim, dolgotok van velünk, a magyar nemzet nagy családjával is – de elsősorban önmagatokkal. A mostani nagy seregszemle nem haszontalan vállalkozás: végre utat mutattatok magatoknak, és minden magyar ember támogat benneteket küzdelmetekben. Együtt erősek vagyunk, és a végén győzni fogunk! Szentesi Zöldi László Magyar Hírlap  

Ma megmozdult a világ magyarsága - Székelyek Nagy Menetelése – 2013. október 27. – Háromszék – Berecktől Kökösig - és támogató megmozdulások a világ harminc városában

                        Kattints a VIDEÓRA, a budapesti bejelentésre: https://docs.google.com/file/d/0B8yuROl3oj_sSVZZUU5tZ2RZMFE/edit?usp=drive_web&pli=1

Magyar népviseletek - Leánykák moldvai csángó viseletben

                              Székelyföld autonómiájának a kivívása nélkül ezeknek kicsi leánykáknak esélyük sincs, hogy magyarként megmaradhassanak családjaikkal. De ugyanez igaz Erdély bármely magyarok lakta vidékére is - nem csak a dél-erdélyi, és a mezőségi, vagy más területeken élő magyarságra, hanem magára a székelyföldire is. Autonómiát Székelyföldnek!

Székely autonómia: az EU sem hunyhat szemet

                          A Civil Összefogás Fórum (CÖF) petíció átadására készül az Európai Unió és a román kormány számára – fogalmazott Bencze Izabella CÖF-szóvivő. Bayer Zsolt újságíró a Román Királyság és Erdély egyesülését kimondó Gyulafehérvári nyilatkozatnak a nemzeti önrendelkezést garantáló harmadik pontját idézte fel Budapesten a Székelyek Nagy Menetelését támogató demonstráción. A Román Királyság és Erdély egyesülését kimondó Gyulafehérvári nyilatkozatnak a nemzeti önrendelkezést garantáló harmadik pontját idézte fel a román nagykövetség előtt elmondott beszédében Bayer Zsolt újságíró. Elmondta, hogy az 1918-as nyilatkozatban teljes nemzeti szabadságot ígért a Romániában élő népeknek a románság. E szerint minden együtt élő nép önállóan bíráskodhat, igazgathatja és képezheti önmagát. A nyilatkozat harmadik cikkelyét – mint mondta, a nagykövetség munkatársai és a román média kedvéért – román nyelven is felolvasta. Ugyanis emlékeztetni kívánja Romániát az általuk tett Gyulafehérvári nyilatkozatra, a magyarság történelmi jussára és az adott szó becsületére – fűzte hozzá.   Az autonómia jár a székelyeknek is Bayer Zsolt a továbbiakban a székelység történetében a legnagyobb tüntetésnek nevezte a Székelyek Nagy Menetelését, ami elvezethet Székelyföld autonómiájának kivívásához. Közlése szerint mára a székelység Európa egyetlen etnikai közössége, amelyik nem rendelkezik autonómiával. Márpedig ami más etnikai közösségeknek jár Európában, az a székelységnek is jár – jelentette ki, hozzáfűzve: ezt azért mondhatjuk el Budapesten is, mert nincs két magyar nemzet, csupán egy. „Éljen a székelység el nem idegeníthető joga az önrendelkezésre, éljen a székely autonómia!” – zárta beszédét Bayer Zsolt. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) petíció átadására készül az Európai Unió és a román kormány számára – közölte Bencze Izabella, a CÖF alapítója és szóvivője a Székelyek Nagy Menetelését támogató vasárnapi budapesti szimpátiatüntetésen. A petícióban felsorolják a várható jogsértéseket – mondta, hozzátéve: nem hagyják majd, hogy az Európai Unió „úgy rázza le magáról az autonómia kérdéskörét, mint ahogy azt eddig tette”. Közölte: azt üzenik a román kormánynak, hogy az autonómia nem ördögtől való, ha egyetértésben, gyűlölködés nélkül hozzák létre, az aranyat ér nemcsak az ott élőknek, hanem az azt jóváhagyó államnak is. Közölte, a magyar nemzet gyakorolni fogja székely testvérei sorsa felett Istentől kapott védhatalmi jogát, minden törvényes és békés eszközt megtalálnak a székely megyék eltörlésének megakadályozására, hogy elérjék az etnikai alapú székely területi autonómia létrejöttét.  MTI, mno, Patrióta Európa Mozgalom

A Székelyek Nagy Meneteléséhez csatlakozó tüntetés - 2013. október 27. - Budapest

Böjte Csaba a Székelyek Nagy Meneteléséről

                                        Böjte Csaba Rétyen elmondott beszédében a 400 éve fejedelemmé választott Bethlen Gábor példázatát említette, aki képes volt párbeszéddel lecsillapítani a trónra lépésekor Erdélyben dúló feszültségeket. "Csak együtt tehetjük tündérkertté Erdélyt! - jelentette ki Böjte Csaba. A szerzetes arra kérte Istent, értesse meg a többségi néppel, nem ellene, hanem vele együtt akar a székelység szebb Romániát, szebb Erdélyt, szebb Székelyföldet.

Fidesz: Támogatjuk a Székelyek menetét, mert a magyarok összefogásáról szól

                            Az Székely Nemzeti Tanács által vasárnapra szervezett Székelyek nagy menetelésén két háromszéki falu, Bereck és Kökös közötti 55 kilométeres útszakaszon százezres összefüggő menetoszloppal kívánják felhívni a figyelmet az egységes, önálló, autonóm Székelyföld igényére. A CÖF és az SZT szervezésében Budapest mellett négy másik magyarországi városban - Szolnokon, Keszthelyen, Debrecenben és Sárospatakon - is tartanak szimpátiatüntetést a tervezett romániai közigazgatási átalakítások ellen és a székely autonómia mellett. A Fidesz is támogatja a vasárnapi Székelyek nagy menetelése elnevezésű demonstrációt, ezért minden tagunkat és támogatónkat arra kérjük, hogy vegyenek részt vasárnap a Székelyföld területi autonómiája melletti, budapesti szimpátiatüntetésen. A CÖF és a Székelyföldért Társaság (SZT) által szervezett, a Hősök terétől 11 órakor induló és a budapesti román nagykövetség előtt véget érő rendezvényre mindenki csak magyar és székely zászlókat hozzon, pártjelvényeket ne. A Fidesz külön delegációt nem küld a Székelyek nagy menetelésére. A székely autonómiát Romániában kell kivívni, így az erdélyi megmozdulást az ottani magyar szervezetek alakítják. Most vasárnap a Székely Nemzeti Tanács a készülő román közigazgatási törvény ellen szervez egy békés felvonulást. Mindez teljes magyar összefogással jön létre, hiszen minden romániai magyar politikai erő részt vesz a szervezésben és a demonstráción is. A székelyeknek mindig megvolt a saját kultúrájuk, hagyományuk és mindig határozottan kiálltak a saját jogaik érdekében. A székelyföldi autonómia Románia érdekeivel sem ellenkezik, hiszen - ahogyan azt az Európa Tanács is megállapította már más esetekben - egy jól működő autonómia stabilitást hozhat az érintett térségnek és így az egész országnak is. Patrióta Európa Mozgalom

Székelyek Nagy Menetelése: őrtüzek gyúltak Háromszéken

                          Több háromszéki magaslaton gyújtottak őrtüzet szombat este a vasárnap Székelyek Nagy Menetelésének szervezői. A Maksamelletti Óriáspince-tetőn mintegy kétszáz fiatal gyűlt össze a háromszéki ifjúsági szervezetek ernyőszervezete, a Háromszéki Ifjúsági Tanács (Hárit) által szervezett tűzgyújtásra. A fiatalok fáklyákkal, zászlókkal, énekszóval hangoltak a vasárnapi felvonulásra. Oltean Csongor, a Hárit elnöke elmondta, arra számítanak, hogy hosszú folyamat lesz a székelyföldi autonómia kivívása, ezért elhatározták, hogy október utolsó szombatján évről-évre meggyújtják az Óriáspince-tetőn az autonómia őrtüzét. „Kinyilvánítjuk ezáltal, hogy fontos számunkra a Székelyföld jövője, és nekünk fiataloknak az autonómia jelenti a jövőt” – hangoztatta Oltean Csongor. A székelyföldi magaslatokon gyújtott őrtüzekkel vagy lármafákkal évszázadokon keresztül a veszélyt jelezték. Az őrtüzek, lármafák láncolatán keresztül rövid idő alatt a teljes székelység értesülhetett a török- vagy tatárbetörésről, és készülhetett a védekezésre. Az elmúlt két évtizedben a hagyomány átalakult, többnyire magyar ünnepeken gyújtottak őrtüzeket a Székelyföldön. A székelyek vasárnapra meghirdetett nagy menetelésével a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a hozzá csatlakozott erdélyi magyar pártok és szervezetek az egységes, autonóm Székelyföld iránti elkötelezettségüknek kívánnak nyomatékot adni. A Brassót Bákóval összekötő 11-es országút 53 kilométeres székelyföldi szakaszán 14 településről vagy gyülekezési pontból indulnak menetoszlopok a szomszédos települések felé. A nagy menetelésre százezres tömeget várnak. Vasárnap Budapesten és több más településen is tartanak szimpátiatüntetést. Gyülekezés a Hősök terén 10-11 óra között. (vigyázat óraátállítás van hajnalban!). 11 órakor a román nagykövetség épületéhez vonulunk! A Patrióta Európa Mozgalom ott lesz! - és Te? MTI, MNO, Patrióta Európa Mozgalom

Gyermekfilharmónia - Szentegyháza - Erdély - Székely himnusz, Gábor Áron rézágyúja - VIDEÓ!

                                          kattints a VIDEÓRA: http://www.youtube.com/watch?v=pYdjmW6FJWo