Stuttgartban - Németország - is lesz Nagy Menetelés az egységes, önálló, autonóm Székelyföldért
Kedves Barátaink!
Nagyon fontos, a nemzet jövőjét alapjaiban meghatározó ügyünk, a Székelyföld sorsa. A világ magyarjainak az összefogására van most szükség. Október 27.-én világszerte megmozdulásokat kell szerveznünk. Dicséret illeti a stuttgarti magyarokat, hogy már meg is hirdették saját demonstrációjukat! Terjesszük ezt az anyagot! Még nem késő a világ bármely pontján hasonló rendezvényeket megszervezni!
Éljen a magyar nemzet! Most konkrétan tehetünk is érte. Ne halasszuk el!
Barátsággal: Mészáros László, a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
Felhívás a Nagy Menetelésre az egységes, önálló, autonóm Székelyföldért
Látva Románia kormányának a székelyekkel szemben ellenséges, az ország nemzetközi kötelezettségvállalásait sértő közigazgatási tervét, amelynek egyetlen célja a székely nép maradék döntéshozó intézményeinek, a székelyföldi megyéknek az elsorvasztása és felszámolása, a Székely Nemzeti Tanács tiltakozó felvonulásra hívja a székelyeket október 27-ére és felkéri a nagyvilág magyar közösségeit, hogy szervezzenek ők is erre a napra tüntetéseket.
TILTAKOZZUNK ROMÁNIA „KÖZIGAZGATÁSI REFORMJA” ELLEN!
EGYÜTT SZÉKELY TESTVÉREINKKEL AZ AUTONÓM SZÉKELYFÖLDÉRT!
SZIMPÁTIATÜNTETÉS
Stuttgartban 2013. október 27-én 14.30 órakor a Schlossplatzon gyülekezünk.
Onnan együtt indulunk a Kirchstraßén keresztül a Marktplatzra, majd tovább a Marktstraßén, az Eberhardstraßén és Kronprinzstraßén vissza a Schlossplatzra.
Kérjük Önöket, a tüntetésen csak székely zászlókkal és transzparensekkel jelenjenek meg!
Felhívunk minden a Székelyföld megmaradásáért elkötelezett magyar állampolgárt és civil szervezetet, külföldön élő honfitársainkat, hogy csatlakozzanak hozzánk és mindenhol a világon szervezzenek szimpátiatüntetéseket.
Fogjunk össze, legyünk minél többen Székely testvéreinkért!
"Legyen jelmondatunk a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés állásfoglalása: Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni Románia számára is, amelynek megfelelően, a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke"
Megfigyelési rendszert a magyargyűlölet ellen! - Tőkés László szerint teljes körű autonómia-rendszerre van szükség az egész Kárpát-medencében
A stratégiaváltás, az összeurópai magyar ügy képviseletének szükségességét hangoztatta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Nagyváradon szombaton rendezett tisztújító küldöttgyűlésén Tőkés László, a tanács elnöke. Szerinte ezentúl nem az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, délvidéki magyar ügyet kell külön-külön képviselni, hanem a Kárpát-medencei magyar ügyet. Az európai kisebbségi stratégia kidolgozását, ezen belül pedig a magyar nemzeti kisebbségi stratégia kidolgozását sürgette.
Európai állásfoglalás kell autonómiaügyben
Mint mondta: az egész Kárpát-medencében teljes körű autonómia-rendszerre van szükség, és európai szintű állásfoglalás kell a külhoni magyarok autonómiája tekintetében.
„Románia szuverenitását a romániai magyarság csak addig tarthatja tiszteletben, amíg ő maga is részese ennek a szuverenitásnak. Máskülönben már nem Románia szuverenitásáról, hanem a román népnek a magyar nép fölött gyakorolt szupremációjáról van szó” – idézte Szabédi László erdélyi írót az EMNT elnöke.
Tőkés László megismételte, hogy a Kárpát-medencei magyarságnak Magyarország védhatalmi szerepvállalására van szüksége, mint ahogy ezt az alkotmánya értelmében teszi is Magyarország.
Állampolitikai rangra emelkedett a magyarellenesség
Fontosnak nevezte a Kárpát-medencei magyarellenes megnyilvánulások megfigyelési rendszerének a kiépítését. Álláspontja szerint az antiszemitizmus vagy a cigányellenesség mintájára kell tilalom alá helyeztetni a sok helyütt állampolitikai rangra emelkedett magyarellenességet.
Újraválasztották Tőkést
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szombati küldöttgyűlésén újabb kétéves elnöki mandátumot kapott a politikus. Tőkés László egyedüli jelölt volt a tisztségre. Javaslatára a küldöttgyűlés megerősítette Sándor Krisztinát az ügyvezető elnöki tisztségben. A küldöttgyűlés módosította az EMNT alapszabályát 11-ről 9 tagúra szűkítette az elnökséget.
MTI
Új lendületet kaptunk - Új magyar állampolgárok eskütételén vett részt a külügyminiszter New Yorkban
Martonyi János: Eddig mintegy félmillióan folyamodtak egyszerűsített honosításért, a rendkívüli siker a kormányt is meglepte. Új lendületet kaptunk, mert a demográfiai zsugorodásunkkal szemben áll az összetartozás érzésének erősödése és növekedése, a kettő reményeink szerint ellensúlyozza egymást.
Magyar Hírlap
A Patrióta Európa Mozgalom tagjai kérték! - Bacsó Mátyás - Szülőföldem - VIDEÓ!
Kedves Barátaink!
Józsa Vince, esztergomi barátunk kérésére tesszük fel ezt az anyagot, azzal a megjegyzéssel, hogy az Orbán Viktor miniszterelnökségével fémjelzett mai Magyar Állam, lélekben és cselekedetekben minden magyart képvisel, valamint azzal, hogy a Fidesz-KDNP többségű Magyar Országgyűlés meghatározó fontosságú törvényekben biztosította, tette lehetővé a nemzet határokon átnyúló egyesítését.
Köszönjük megkeresését. Várjuk tagjaink kívánságait, ötleteit! Barátsággal: Mészáros László
kattints a VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=-_dLMdeEUt0
Autonómiát Erdélynek! - VIDEÓ!
Kedves Barátaink!
Ezúttal Erdély autonómiájáért, az Erdélyi Magyar Néppárt által készített rövidfilmet tesszük közzé. Kérünk mindenkit, hogy terjesszük mind honfitársaik, min más nemzetiségű barátaik között ezt a fontos ismeretterjesztő anyagot!
barátsággal: Mészáros László
kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=1M4FhIjtCKs&sns=fb&desktop_uri=%2Fwatch%3Fv%3D1M4FhIjtCKs%26sns%3Dfb&app=desktop
Minden magyarhoz! - Védjük meg együtt a Székelyföldet!
Kedves Barátaink!
A Székely Nemzeti Tanács minden idők leghosszabb tiltakozó menetoszlopát tervezi létrehozni - Nagy Menetelés néven - Bereck és Kökös, Gábor Áron szülőfaluja és hősi halálának helyszíne között tiltakozásul, a román kormány nacionalista, magyarellenes politikája ellen - megakadályozandó a székelyföldi megyéknek, az elsorvasztását és felszámolását, a székelység elrománosításának szándékát!
Felhívásukban a világ magyarságához is kéréssel fordultak:
"Felkérjük a nagyvilág magyar közösségeit, szervezzenek tüntetéseket Románia külképviseletei előtt egy időben a Székelyek Nagy Menetelésével, és vetítsék ki, szemközt a külképviseletekkel a háromszéki tüntetés részleteit, amelyet interneten fogunk közvetíteni."
E kérés szellemében Budapesten is szervezünk megmozdulást október 27-én, melynek a főszervezője a Székelyföldért Társaság. Természetesen a demonstrációt támogatja és részt vesz azon a Békemenet is, s mint annak egy alkotó eleme a Patrióta Európa Mozgalom, mi magunk is.
Kérünk mindenkit, hogy terjesszük ezt az anyagot. Mutassuk meg, hogy a magyar éltere való, eltiporhatatlan nemzet!
A mellékelt felhívásból minden részletet megtudhatunk.
Isten áldd meg a magyart...!
Barátsággal: Mészáros László, a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
Mi ott leszünk mindannyian!
Felhívás a Nagy Menetelésre az egységes, önálló, autonóm Székelyföldért - a Székelyföldet a nem hagyjuk a román nacionalizmus prédájává tenni!
Kedves Barátaink! Ismételten közzétesszük a Székely Nemzeti Tanács felhívását, amely az október 27-re tervezett történelmi jelentőségű össznemzeti megmozdulásra szólítja a világ magyarságát.
Kérem osszuk meg ezt az anyagot! A cél, hogy minél több honfitársunk értesülhessen a Székelyföld védelmére meghirdetett , a világ magyarságához címzett Felhívásról.
A Budapestre tervezett demonstrációnkról rövidesen külön felhívást teszünk közzé.
Barátsággal: Mészáros László
A kiáltvány:
Látva Románia kormányának a székelyekkel szemben ellenséges, az ország nemzetközi kötelezettségvállalásait sértő közigazgatási tervét, amelynek egyetlen célja a székely nép maradék döntéshozó intézményeinek, a székelyföldi megyéknek az elsorvasztása és felszámolása, a Székely Nemzeti Tanács tiltakozó felvonulásra hívja a székelyeket október 27.-ére, Háromszékre.
Alakítsuk ki minden idők leghosszabb tiltakozó menetoszlopát Bereck és Kökös, Gábor Áron szülőfaluja és hősi halálának helyszíne között. Gyülekezzünk Kökös, Uzon, Szentivánlaborfalva, a rétyi útkereszteződés, Eresztevény, Maksa, Dálnok, Csernáton, Kézdivásárhely, Nyújtód, Lemhény, Bereck kijelölt helyszínein, hogy ökumenikus istentisztelet után, déli 12 órakor a huszonkét menetoszlop megindulhasson a szomszédos település felé. Egy órán belül, tizenhárom órakor össze fog állni az a 45 kilométer hosszú menetoszlop, amely székely zászlók ezreivel és tiltakozó feliratokkal üzeni a bukaresti kormánynak: a székelyek szembeszegülnek erőszakos asszimilációs tervével.
Elsősorban az itt élők kétszázezres közösségét kérjük, mutassa meg ismét a világnak: Háromszék nem alkuszik! De jöjjenek a csíkiak, a gyergyóiak, a marosszékiek, az udvarhelyiek és egész Erdély magyarsága, megmutatni, hogy nem félünk, és nem hátrálunk, ha a jövendő a tét!
A Székely Nemzeti Tanács megalakulásának tíz éves évfordulójára is emlékezve mondjuk ki együtt: Székelyföldet nem hagyjuk sem felosztani, sem beolvasztani!
Felkérjük az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit és gyülekezeteit, a magyar pártokat és szervezeteket, odaadással vegyenek részt a tiltakozó megmozduláson, akárcsak márciusban a Székely Szabadság Napján, Marosvásárhelyen tartott tiltakozó nagygyűlésen.
Felkérjük a nagyvilág magyar közösségeit, szervezzenek tüntetéseket Románia külképviseletei előtt egy időben a Székelyek Nagy Menetelésével, és vetítsék ki, szemközt a külképviseletekkel a háromszéki tüntetés részleteit, amelyet interneten fogunk közvetíteni.
Legyen jelmondatunk a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés állásfoglalása:
Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni Románia számára is, amelynek megfelelően, a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell.
Marosvásárhely 2013. augusztus 8.
Izsák Balázs
a Székely Nemzeti Tanács elnöke
Ez volt maga a pokol - magyarokat öltek az arra kényszeríttet magyarok
Valkóvár (Vukovár), Eszéktől 36 km-re délre, Szerém megyében található. A magyar emberek számára a 20. századvégi Jugoszláv- háború maga volt a pokol. Magyarokat öltek az arra kényszeríttet magyarok - miközben az egész háborúhoz semmi közünk nem volt. Az esemény különös tragikumát az adja, hogy a Jugoszláv Néphadseregbe besorozott magyarok is kénytelenek voltak lőni a zömében magyar lakta településeket, ahogy a horvát véderő soraiban is harcoltak magyar nemzetiségűek.
A harcokban a 45 000 lakosú városban csaknem minden elpusztult. Tizenkilenc évvel ezelőtt több ezer horvát, szerb és magyar vére folyt el a szerémségi város ostrománál. A három hónapos ostrom végén a szerb szabadcsapatok a civileket és sebesülteket is hosszas kínzások után legyilkolták, majd közös tömegsírba dobták őket.
Ennek a rémálomnak az emlékét a Vukovár határában lévő emlékhely őrzi. A népirtás áldozatainak temetője, egyben Európa legnagyobb tömegsírja a II. világháború óta. Ez a hely a szétlőtt város mementója. Megrázó látvány a 938 darab egyforma fehér, névtelen fejfa a civil áldozatok tömegsírjának helyén.
Kézzel fogható érvünk van arra, miért kötelességünk továbbadni az anyanyelvünket - rövid lapszemle
Nagy többséggel fogadta el az Európai Parlament a korzikai Francois Alfonsi jelentését, amely a veszélyeztetett nyelvek védelmét sürgeti Európában.
Gál Kinga a kisebbségi magyar nyelvhasználatra, ezen belül is a csángók magyar nyelvhasználatára való tekintettel adott be számos módosító indítványt. Egy módosítójában kiemelte, hogy egy nyelv egy bizonyos területet érintően is lehet veszélyeztetett, ha az adott nyelv a területen történelmileg beszélt nyelvnek számít.
Polgár László, a Moldvai Csángó-magyarok Szövetségnek elnöke reményt keltőnek nevezte a szavazást. A döntést megkönnyítheti a Moldvában élő magyarajkúak dolgát. „Ezzel a szavazással most már kézzel fogható érvünk van arra, miért kötelességünk továbbadni az anyanyelvünket”.
Magyar Hírlap
Nagyon is élnek a Benes-dekrétumok Szlovákiában
Továbbra is születnek bírósági határozatok Szlovákiában a benesi dekrétumok jogfolytonossága alapján, ezt mutatja a szlovák Legfelsőbb Bíróság álláspontja alapján hozott ítélet – az ügyben pénteken tartott sajtótájékoztatót az érintett község, Pat polgármestere.
A nyitrai kerületi bíróság júniusi ítélete községi földterületeket ruházott át olyan személyek jogutódainak tulajdonába, akiknek az ingatlant a dekrétumok alapján elkövetett vagyonelkobzás utáni földosztáskor utalta ki a csehszlovák állam. Az említett bírósági döntés egy a Révkomáromhoz közeli Pat község és a vitatott földterületekre igényt formáló felperesek között immár közel kilenc éve zajló tulajdonjogi per legutóbbi fejleménye. A peres eljárás tárgyát több a község határában lévő, jelenleg összesen mintegy negyedmillió euró értékűre becsült földterület képezi.
Az eredetileg a Magyar Királyi Kincstár tulajdonát képező ingatlanok elkobzásáról 1946 augusztusában az Ógyallai Konfiskációs Bizottság hozott döntést a Szlovák Nemzeti Tanács (SNR) 104/1945-ös számú – „a magyarok, németek, árulók és a szlovák nemzet ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és annak szétosztásáról” – szóló rendelet alapján.
Az érintett ingatlanok egy részét a csehszlovák állam az Agra részvénytársaság, valamint dr. Barkóczi Hadik András elkobzott földjeivel együtt 1948 májusában egy a községbe betelepített házaspárnak (Pavol Kácerík és neje) utalta ki. Az ingatlanok átruházását nem vezették be a telekkönyvbe, és mivel az új tulajdonosok nem művelték meg, az állam 1955-ben egy újabb határozattal a Bajcsi Állami Gazdaságnak adta a területet kezelés és használat céljából. 1982-ben a föld egy része – a Pati Fürdő bővítéséhez szükséges földterületként – a Révkomáromban székelő Járási Idegenforgalmi Hivatal kezelésébe, majd a rendszerváltozást követően, 1991-ben, az önkormányzatok vagyonáról szóló törvény hatálybalépésével Pat község tulajdonába került.
A rendszerváltást követő kárpótlási eljárások során az ingatlanokat senki sem igényelte vissza. Ilyen igénnyel a 104/1945-ös rendelet és a 108/1948-as számú benesi dekrétum alapján tulajdonuktól megfosztottak állhattak elő a hatályos jog értelmében, amennyiben szlovák állampolgársággal rendelkeztek. 2004-ben azonban azok jogutódai, akiknek a vagyonelkobzást követő földosztáskor a földterületet kiutalta a csehszlovák állam, az ingatlanok visszaszolgáltatását célzó keresettel fordultak a Révkomáromban székelő járási bírósághoz.
A járási bíróság 2007-ben született elsőfokú ítélete megerősítette, majd a pati önkormányzat fellebbezését követően 2010-ben a felülrendelt nyitrai kerületi bíróság elutasította a felperesek keresetét, akik ezután a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak. A Legfelsőbb Bíróság, többek között a Szlovák Nemzeti Tanács 104/1945-ös számú rendeletére hivatkozva, ismét helyt adott a felperesek keresetének, és visszautalta az ügyet a kerületi szintre.
„Mivel a kerületi bíróságra nézve kötelező volt a Legfelsőbb Bíróság álláspontja, így ugyanazok a bírók, akik korábban elutasították a beadványt, most helyt adtak neki” – mondta az MTI-nek a nyitrai kerületi bíróság nemrégiben született döntéséről Szabó Olga, Pat polgármestere. Hangsúlyozta: a döntést elfogadhatatlannak tartják és ezért már panasszal is éltek ellene az Alkotmánybíróságon, valamint rendkívüli felülvizsgálati kérelmet adtak be a főügyészséghez is. Hozzáfűzte: az alkotmánybírósághoz címzett panaszukra két hónap eltelte után sem kaptak választ, a főügyészség részéről pedig csak annyi történt, hogy jelezték: meghosszabbítják az ügy elintézésére a törvény által előírt két hónapos határidőt.
A benesi dekrétumok sérthetetlenségét és ezáltal jogfolytonosságát 2007-ben, Robert Fico előző kormánya idején határozatban erősítette meg a szlovák parlament.
A határozat elfogadásának jelentős negatív visszhangja volt. A pozsonyi parlamenti határozat miatt 2012-ben Juhász Imre alkotmánybíró beadvánnyal fordult az EP petíciós bizottságához. Az ügyben mind ez idáig nem született döntés.
MTI, MNO