A Csíkrákosi római katolikus Árpád-kori vártemplom a községhez tartozó Göröcsfalva határában látható.
Az egyhajós csarnoktemplom Csíkszék egyik legnagyobb temploma, mely a falun kívüli magaslaton lőréses és bástyás kőfalával a szemlélőben maradandó benyomást kelt. Arányainál és díszítésénél fogva egyik legjellegzetesebb késő gót templom.
A magyar szecesszió legnevesebb épülete a marosvásárhelyi Kultúrpalota – tudtuk meg azon a könyvbemutatón, amelyen a százéves épületről szóló első szakmai kiadványt ismertették a népes közönséggel.
A Kultúrpalota 1908–1913 című kötet bemutatóját a Vásárhelyi Forgatag keretében tartották, az eseményre nagyon sokan voltak kíváncsiak.
A Kultúrpalota Kisterme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, akik a Marosvásárhely ékességének számító épület történetére voltak kíváncsiak. Nem csoda: az épületről most készült az első átfogó szakmai kiadvány. „Az évtizedeken át halogatott feladat azonban most, az épület százéves évfordulóján kötelességgé vált” – mutatott rá a kötet szerkesztője, Oniga Erika művészettörténész.
A gazdagon illusztrált könyv szövegeit hárman írták: Keserü Katalin, Oniga Erika és Várallyay Réka művészettörténészek, a fotókat Plájás István készítette. A könyv egyrészt építészeti szempontból mutatja be a Kultúrpalotát, de megtaláljuk a kiadványban az épület reprezentatív termeinek ismertetését, valamint a palotába beköltözött intézményekről is szó esik.
„Ez a százéves épület is mutatja, mit jelent, ha egy városvezető nem a mának él vagy a holnapnak, hanem hosszú távra dolgozik, tervez. Ilyen volt Bernády György polgármester, aki olyant alkotott Marosvásárhelyen, ami méltán nevezhető a magyar szecesszió legnevesebb épületének” – mondta Soós Zoltán.
Jelmezbe bújt fiatal hölgyek osztogatták a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház új évadjának programját a város főterén. A központban tett jelképes sétával arra hívták fel a marosvásárhelyiek figyelmét, hogy a színház létezik, és a jövőben is új, izgalmas műsorral várja a nézőket.
Tündérekkel, boszorkányokkal és más mesebeli lényekkel találkozhattak a virágóránál elhaladók. Egyesek kíváncsian megálltak, szemügyre vették az érdekes szereplőket, a bátrabbak egy-egy fényképet is készítettek a jelmezes lányokkal, akik az új évad programját osztogatták.
Az új idényben mindenki kedvére válogathat a műsorra tűzött darabok közül. A mesejátéktól a szatírán keresztül a zenés vígjátékokig mindent megtalálnak majd a nézők. Továbbra is műsoron maradnak olyan darabok, mint a My fair lady, A makrancos hölgy, A Gézagyerek, a Bányavirág vagy a Bányavakság. Októberben új premierre kerül sor, erről a későbbiekben számolnak be. Ebben az évadban tizenkét bérlet várja a színházba járókat.
szekelyhon.ro
Továbbra is a legnépszerűbb előadásnak bizonyul a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttesnél a János vitéz, avagy a hős gyönyörűséges utazása és csodálatos megérkezése című táncjáték, ami arra késztette az együttest, hogy A helység kalapácsát is színre vigye.
Zsúfoltnak ígérkezik az együttes programja az év hátralévő részében. „A Vicei Néptáncfesztivált, amely immár 18. alkalommal kerül megszervezésre, rendhagyó módon Szentmátén tartjuk, remélhetőleg a szórványfesztiválunk ezután vándorfesztivál lesz, így új erőre kap, még hasznosabb lesz. A János vitéz a közönségünk által legtöbbször igényelt produkció, azért visszük októberben a hivatásos táncegyüttesek találkozójára, hogy megmutassuk a szakmának, mit kérnek, szeretnek a nézőink, falun és városon, kis- és nagyszínpadon egyaránt” – hangsúlyozta András Mihály, az együttes igazgatója.
Mint mondta, ez az előadás hasonló a vándorszínészek produkcióihoz, azért előnyös számukra, mert bárhová el lehet vinni. „Mi olyan települések lakóit is szeretnénk kiszolgálni tartalmas előadással, ahol az adottságok nem engedik meg egy nagyobb kaliberű színpadi produkció játszását. Vidéken mindig jó előadásokat tartunk, és úgy érzem, hogy meg is becsülnek minket” – jegyezte meg.
Ezenkívül a Vándorúton és a Hagyaték című produkcióval mennek kiszállásra, valamint a Júlia szép leány című táncjátékot szeretnék bemutatni, ezúttal a csíkszeredai városi művelődési házban. „Az utóbbi előadásunk nem is szabadtéri színpadra készült, de mivel a népballadára adaptált Nyírő-színdarab csíkszeredai bemutatójának éppen kerek évfordulója volt, valamint a városi önkormányzat is ezt igényelte, a csíkszeredai városnapok alkalmával tartottunk egy előbemutatót a Szabadság téren” – jegyezte meg az együttes igazgatója.
Novemberben tizenhatodszor szervezik meg az Erdélyi Prímások Találkozóját, ezúttal Pávai István népzenekutató, egyetemi docens, a Hagyományok Háza munkatársa – akit a csíkszeredaiak leginkább egykori Barozda-tagként ismernek – lesz a rendezvény mentora. Olyan adatközlő zenészeket hívtak meg, akik eddig nem tudtak eljönni, illetve akik már régóta nem vettek részt a találkozón.
András Mihály kifejtette, hogy különleges feladat lesz az együttes életében a Csíki Játékszínnel készítendő koprodukció, Kodály Zoltán Háry János című daljátéka, amelynek bemutatója decemberben várható. „Van ennek egy szépsége, ereje, hogy közösen valósítunk meg egy produkciót, bízva abban, hogy jó színvonalú előadással örvendeztethetjük meg a kultúrakedvelőket” – mondta.
Az említett két új bemutató után és az együttes zsúfolt programja miatt tavasszal várható egy újabb produkció, Boka Gábor rendezővel Petőfi Sándor A helység kalapácsa című elbeszélő költeményéből faragnának táncjátékot.
szekelyhon.ro
Petőfi Sándor-mellszobrot avattak Macedóniában. Pető Hunor képzőművész alkotását L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke leplezte le az Ohridi-tó partján fekvő Sztrugában, az 52. nemzetközi költészeti fesztivál nyitányaként.
L. Simon László elmondta, hogy a bronzszobor Magyarország ajándéka Macedóniának. Az ajándékozás ötlete Bencze József szkopjei magyar nagykövettől származik, a pénzt a szoborra miniszteri támogatással az Nemzeti Kulturális Alap keretből kapták.
A magyar politikus Szkopjéba hivatalos macedóniai látogatásra érkezett és találkozott a macedón kulturális miniszterrel. Mint elmondta, megbeszélésükön szó volt a két ország kulturális kapcsolatainak megújításáról és az együttműködés erősítéséről.
A szkopjei magyar nagykövetség honlapjáról kiderül, hogy nemrégiben megjelent Petőfi Sándor 170 versből álló macedón nyelvű antológiája a Világirodalom Csillagai elnevezésű irodalmi sorozatban, amelyet a macedón kulturális minisztérium anyagilag támogat. A verseket Paszkal Gilevszki fordította, és ő írta az ajánlást is a kötethez.
Petőfi a legismertebb magyar költő Macedóniában. 2012 tavasza óta emléktáblája van Szkopjéban, a főváros egyik kerületének róla elnevezett utcájában.
Sztrugában, az Ohridi-tó partján fekvő festői városkában 1962 óta rendezik meg a Sztrugai Költészeti Estek elnevezezésű költőtalálkozót, amely 1966-tól vált nemzetközi kulturális eseménnyé. A korábbi estek vendége volt többek között Pablo Neruda chilei, Bulat Okudzsava orosz, Miroslav Krleža horvát és Allen Ginsberg amerikai költő. Olyan nagy magyar költő vett részt rajta és kapta meg az Aranykoszorú-díjat, mint Nagy László 1968-ban. rugai költészeti fesztiválra, amely augusztus 27-ig tartott.
MTI, VajdaságMa
Szegedet és Zentát időtlen idők óta összeköti a Tisza. De a történelem során élénk kulturális és kereskedelmi kapcsolatok is kialakultak a két város között. Most a szegedi Belvárosi Plébánia és a Thurzó Lajos Művelődési és Oktatási Központ összefogásával színvonalas programsorozat valósult meg, amelynek során rengeteg zenei élményt kínálnak az érdeklődőknek.
A közös projekt talán legfőbb eleme, hogy elkészül a zentai Jézus Szíve templom orgonájának rég várt rekonstrukciója, amely újabb lehetőséget jelent a zenei sokszínűség megteremtésében, a szegedi dóm híres orgonáját pedig mind szélesebb közönségréteg ismerheti meg.
Határon átnyúló orgonakoncertet szerveztek a Dómban augusztus 19-én. A „Zene határok nélkül” orgonakoncert-sorozat részeként Szabó Balázs világhírű orgonaművész adott koncertet. Az előadáson többek között Richard Wagner, Edwin Henry Lemare, Giuseppe Verdi, Max Reger, Richard Wagner és Liszt Ferenc egy-egy műve csendült fel.
Az orgonakoncert-sorozat következő, s egyben utolsó előadását szeptember 14-én, szombaton este rendezik meg, amikor Kosóczki Tamás orgonaművész ad hangversenyt. A rangos kulturális rendezvény minden érdeklődő számára nyitott és ingyenes.
VajdaságMa
Szegedet és Zentát időtlen idők óta összeköti a Tisza. De a történelem során élénk kulturális és kereskedelmi kapcsolatok is kialakultak a két város között. Most a szegedi Belvárosi Plébánia és a Thurzó Lajos Művelődési és Oktatási Központ összefogásával színvonalas programsorozat valósul meg, amelynek során rengeteg zenei élményt kínálnak az érdeklődőknek. A közös projekt talán legfőbb eleme, hogy elkészül a zentai Jézus Szíve templom orgonájának rég várt rekonstrukciója, amely újabb lehetőséget jelent a zenei sokszínűség megteremtésében, a szegedi dóm híres orgonáját pedig mind szélesebb közönségréteg ismerheti meg. Határon átnyúló orgonakoncertet szerveznek a Dómban augusztus 19-én, hétfőn este 7 órától. A „Zene határok nélkül” orgonakoncert-sorozat részeként Szabó Balázs világhírű orgonaművész ad koncertet. Az előadáson többek között Richard Wagner, Edwin Henry Lemare, Giuseppe Verdi, Max Reger, Richard Wagner és Liszt Ferenc egy-egy műve csendül majd fel. Az orgonakoncert-sorozat következő, s egyben utolsó előadását szeptember 14-én, szombaton este rendezik meg, amikor Kosóczki Tamás orgonaművész ad hangversenyt. A rangos kulturális rendezvény minden érdeklődő számára nyitott és ingyenes. tuti
A washingtoni magyar nagykövetség kertjében 2003 októberében emlékművet állítottak a charlestoni (Dél-Karolina) csatában az amerikai függetlenségért életét áldozó Fabriczy Kováts Mihály (1724–1779) huszár-ezredesnek. Az ezredes hírét-nevét a charlestoni katonai iskola épületénél felállított emlékmű is őrzi.
A karcagi születésű Fabriczy Kováts Mihály huszárként harcolt az osztrák örökösödési háborúban és a hétéves háborúban. 1777. novemberében érkezett Amerikába. George Washington javaslatára a kongresszus őt nevezte ki az első amerikai Pulaski Légió “parancsnokló ezredesévé”. Korának híres katonáját a halálos lövés pillanatában, kezében amerikai zászlóval ábrázolja a szobor.
Takács Pál szobrászművész alkotását amerikai magyarok adományaiból Magyarországon öntötték bronzba.
Magyar emlékek a világban
Az udvarhelyszéki motívumokkal díszített, festett székelykapu felavatása 2010-ben történt Kenderesen. Az eseményen jelen voltak az eredeti kapu faragóinak a felmenői. A kapu eredetijét hetven évvel ezelőtt hét nap hét éjszaka alatt készítették el.
Az avatáson jelen volt az a négy szervezet – Történelmi Vitézi Rend, Horthy Miklós Társaság, Magyar Tengerészek Egyesülete, Kenderes Város Önkormányzata - amelyek a Nemzet székelykapujának felállítását egy évvel korábban kezdeményezték.
Az avató szalagot vitéz Horthy Miklós kormányzó menye, gróf Edelsheim-Gyulai Ilona vágta el. Cseh Judit református lelkipásztor megáldotta az avatandó kaput, majd Gulyás Zsolt római katolikus plébános felszentelte azt.
Túlságosan bírálónak tartotta, ezért kozmetikázta a pozsonyi kormányhivatal a szlovákiai kisebbségek helyzetét és jogállását elemző jelentést, amelyet még A. Nagy László volt kormánybiztos készített számos szakértő bevonásával. Tényszerűen elemzik, hogy két évtized alatt miért csökkent csaknem 110 ezerrel az itteni magyar nemzetrész lélekszáma.
A természetes asszimiláción kívül a nemzeti kisebbségek lakta déli és keleti régiók leszakadása, az elmaradott infrastruktúra és a munkahelyteremtő beruházások hiánya okozta ezt a drámai helyzetet – tájékoztatott A. Nagy.
Az elemzés felhívta a figyelmet arra is, hogy a nyelvhasználati jogok áttekinthetetlenek, a hivatali kétnyelvűség pedig csupán megengedő, de nem kötelező. Az első változat foglalkozik az autonómia és a kisebbségi önkormányzatiság Európában használatos formáival is. Ezeket a fejezeteket olyan általános megállapítással helyettesítették, miszerint Szlovákiában a kisebbségeknek széles körű lehetőségeik vannak arra, hogy kivegyék részüket a közügyek irányításából.
A szlovákok és a kisebbségek viszonya konfliktusmentes, az eseteges problémákat a politikusok gerjesztik.
Népszabadság