Joachim Meisnertől
"Európának szüksége van Magyarországra, arra a szenvedésben, háborúban és szükségben megerősödött népre, amely soha nem hagyta magát legyőzni...
Szent István államfelfogásában soha nem tudott az a nyugat-európai abszolutizmus kialakulni, ahol a király azt mondja: Az állam én vagyok.
Ő országát Mária oltalmába ajánlotta. Királyságát úgy fogta fel, hogy ő csak gondozója és nem tulajdonosa azoknak az embereknek, akiket rá, mint intézőre biztak.
Ha ez a fajta államfelfogás megmaradt volna a középkortól az újkorig, akkor az európai kontinens sok szenvedéstől és nélkülözéstől menekült volna.
Szent István királyi házába vette Máriát. Ő és honfitársai pedig Mária testvérei és Jézus tanítványai lettek.
Ez Magyarországnak olyan méltóságot kölcsönzött, amely nem veszett el soha."
Szent beszéd - részlet - Budapest, 2009. augusztus 20.
Joachim Meisner (1933) - bíboros, 1989-től kölni érsek - Németország
2020. June 27. 00:00
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Lénárd Fülöp (Pozsony, 1862 – Messelhausen, 1947)
Világhírű magyar tudósok, feltalálók – Lénárd Fülöp (Pozsony, 1862 – Messelhausen, 1947)
Egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, korának egyik legkiválóbb kísérleti fizikusa, az első magyar származású Nobel-díjas tudós.
A katódsugarak tulajdonságait kutatta. A fotoelektromos hatásra adott magyarázatát ma is elfogadják.
Ezért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért 1905-ben kapta a fizikai Nobel-díjat.
2020. June 16. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Puskás Ferenc szobra - Madrid - Spanyolország
Magyar emlékek a nagyvilágban - Puskás Ferenc szobra - Madrid - Spanyolország
Igaz az Aranycsapatnak nem lett világbajnok az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon, de így is bekerült a sporttörténelembe.
Puskás Ferenc nevét a mai napig világszerte ismerik. A többszörös gólkirály pályafutása alatt csak két mezben játszott.
Magyarországon a futballválogatott csapatkapitánya és a Budapesti Honvéd meghatározó egyénisége volt. Az ‘56-os forradalom és szabadságharc után azonban Spanyolországba költözött, ahol kilenc éven át volt a Real Madrid játékosa.
Portrészobrát Spanyolországban, a Real Madrid 2005-ben átadott edzőközpontjában avatták fel.
Az embermagasságú gránit oszlopon elhelyezett alkotás a főbejáratnál áll.
2020. January 29. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Fried Vilmos a világhírű magyar filmes szakember herendi porcelánba égetett örök érvényű mondata - Hollywood - USA
Magyar emlékek a nagyvilágban - Fried Vilmos a világhírű magyar filmes szakember herendi porcelánba égetett örök érvényű mondata - Hollywood - USA
A XX. században számos magyar próbált szerencsét az amerikai filmgyártás álomvárosában. A legenda szerint az egyik, természetesen ugyancsak magyar filmmogul, irodájának ajtajára kiragasztott feliraton figyelmeztette honfitársait: nem elég, hogy magyarok, tehetségesnek is kell lenniük.
Mint arról Hollywood története tanúskodik, ebben sem volt hiány. Számos magyar születésű vagy származású színész, rendező, operatőr, zeneszerző és a szakma sok más művelője járult hozzá a maga tudásával és talentumával az amerikai film diadalútjához.
1929 óta csaknem 140 alkalommal jelöltek magyar gyökerekkel rendelkező művészt Oscar-díjra, és harminc esetben meg is kapták ezt a legmagasabb elismerést az amerikai filmakadémiától.
A filmszínészek sora Lugosi Bélától Tony Curtisig terjed, az operatőrök közül kiemelkedik Zsigmond Vilmos és Kovács László, a rendezők skáláját olyan nevek gazdagítják, mint George Cukor, Kertész Mihály (Michael Curtiz) vagy Pál György (George Pal), a sci-fi műfajának hatszoros Oscar-díjas megteremtője.
Számos producert is jegyez a krónika, a közelmúltban elhunyt Andrew Vajnájától visszafelé, egészen Joe Pasternakig. Adolph Zukor volt a Paramount birodalom megalapítója, legnagyobb hollywoodi filmzene-szerzőként pedig a háromszoros Oscar-díjas Rózsa Miklóst tartja számon a szakma.
William Fox, a 20th Century Fox “szülőatyja", aki Fried Vilmosként (1879-1952) a hegyaljai Tolcsván látta meg a napvilágot, és még gyermekként került ki Amerikába, mindenek előtt filmgyártóként, stúdióvezetőként írta be a nevét a mozgókép krónikájába.
1927-ben a Fox stúdióban készült Hetedik mennyország című alkotásnak ez volt a nyitómondata: “Azoknak, akik elindultak a mélységből a magasba, a csatornából a csillagok felé, a Bátorság létráját kell megmászniuk".
Ez a gondolat ékesíti - angol és magyar nyelven - azt a reprezentatív kivitelű, Herenden készült porcelán emléktáblát is, amelyet a Fox filmgyár nagyvetítőjének falán helyeztek el az alapító tiszteletére.
2019. December 30. 00:00
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Bejczy Antal (1930-2015)
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Bejczy Antal (1930-2015)
Magyarországról az Amerikai Egyesült Államokba kivándorolt fizikus, űrkutató, a marsjáró egyik megalkotója.
Az Ercsihez tartozó Sinatelepen született. Gyermekkorát a mai Besnyő területén, Göböljáráson töltötte, ahol édesapja, Bejczy Jenő főintéző volt. Középiskolába Kalocsára, a jezsuitákhoz járt.
1948-ban osztályelsőként ő mondta a ballagási beszédet, amelynek demokratikus hangvétele miatt egy napra bevitték a rendőrségre.
Egyetemre nem mehetett, gyárban helyezkedett el szakmunkásként. Később esti tagozaton a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karának hallgatója lett.
1956-ban elhagyta az országot. Először Norvégiában telepedett le, ott folytatta tanulmányait. Diplomájának megszerzése után három éven át az oslói egyetemen tanított.
1966-ban az USA-ba ment, ott elkezdett foglalkozni a Marson történő leszállás problematikájával.
1969-től nyugdíjazásáig, 32 éven át dolgozott a világhírű kaliforniai NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) kutatójaként a távoli űrkutatás témáiban. Hajtóművekkel, űrhajóvezérléssel, telerobotikával foglalkozott. E mellett, a St. Louis-i Washington Egyetem robotika tanszékét vezette.
1997-ben mutatkozott be fő műve, a Marsjáró. A Sojourner több héten keresztül küldte az adatokat a Földre arról a körülbelül 100 négyzetméteres területről, amelyet bejárt.
Hat robotikai szabadalom és több mint negyven újítás fűződik a nevéhez. Százhetven tudományos cikk szerzője, több könyv szerzője és társszerzője, több tucat tudományos konferencia előadója.
2010. március 20-án ő vette át a külföldön élő magyarok nevében a Magyar Örökség-díjat, amelyet "a nemzetközi űrkutatásban való magyar részvétel", tehát a magyar űrkutatók közössége kapott.
2019. December 30. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Wesselényi Miklós javaslatára felállított ércoroszlán-szobor - Jeseník - Csehország
A
Magyar emlékek a nagyvilágban - Wesselényi Miklós javaslatára felállított ércoroszlán-szobor - Jeseník - Csehország
Az ismert észak-csehországi fürdőhely jelképe az oroszlán, amelynek szobrát az itt megfordult, gyógyulásukért hálás magyarok állíttatták fel.
A Priessnitz-féle vízkúra szülőföldjén olyan neveket őriznek a vendégkönyvek, mint Széchenyi Istváné vagy Tompa Mihályé. Az üdülőhely leghűségesebb magyar látogatója (életének utolsó éveiben lakója) báró Wesselényi Miklós (1796-1850), az “árvízi hajós” volt.
A reformkor kiváló alakja, az ellenzék egyik fő szervezője nyakába hűtlenségi pert akasztott a bécsi udvar, s a kirótt börtönévek alatt megroppant legendás ereje, romlani kezdett a látása. Jeseníkben keresett gyógyulást, 1848-1850 között pedig ide vonult vissza “önkéntes száműzetésbe”, megvakulva.
Első látogatása idején vetette fel, hogy a lengyelek, a csehek és a franciák példáját követve a magyar vendégek is emeljenek itt emlékművet.
A kezdeményezés meghallgatásra talált, 1840-ben már állt az ércoroszlán, Ludwig von Schwanthaler müncheni szobrász alkotása. A talapzat oldalát Vörösmarty Mihály strófája ékesíti:
"A vaddal köz italt megkezdé vetni az ember
S gőge fejében kór agg leve és nyavalás
Priessnitz visszaadá a víznek régi hatalmát
S ősi erőben kel újra az emberi faj"
A magyar oroszlán hamarosan a legnépszerűbb emlékmű lett Jeseníkben, motívuma díszíti a szuveníreket, az éttermi tárgyakat, szalvétákat.
A szobrot a legtöbb vendég felkeresi, a helyi hagyományok szerint ugyanis a férfi, aki megsimogatja, visszanyeri régi erejét…
2019. December 22. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Czetz János sírköve az általa alapított első argentin katonai főiskola kápolnájában - Buenos Aires - Argentína
[
Magyar emlékek a nagyvilágban
Czetz János sírköve az általa alapított első argentin katonai főiskola kápolnájában – Buenos Aires – Argentína
Katonai erényeivel és földrajzi ismereteivel egyaránt korán kitűnt a gidófalvi (Háromszék – Erdély)születésű Czetz János (1822-1904), aki az 1848-1849-es szabadságharcban Bem tábornok mellett fényes hadisikereket aratott Zsibónál, Piskinél, más csatatereken, ideiglenes erdélyi főparancsnokként is.
A hivatásos katona Czetz – aki ausztriai vezérkari akadémiát végzett kimagasló eredménnyel – a világosi fegyverletétel után az emigrációban kamatoztatta tapasztalatait. Évtizedes vándorlása 1860-ban ért véget, midőn házasságkötése révén Argentínába került.
Előbb földmérőként dolgozott a dél-amerikai országban, majd – miután ezredesi rangban kinevezték egy hadmérnöki csoport főnökévé – feltérképezte az ország Paraguay-jal és Brazíliával határos vidékét. Emellett számos vasútvonal építkezését is irányította. Műszaki alakulatot állított fel, ennek tagjai máig a Czetz által tervezett díszuniformist viselik. Államfői felkérésre ő szervezte meg Argentína első katonatiszti főiskoláját, majd a hadi akadémiát, később pedig a hadmérnöki főiskolát.
“Juan Fernando” Czetz megérte a XX. századot, 1904-ben halt meg Buenos Airesben. Hamvait a temetőből 1969-ben szállították át az általa alapított tanintézet új kápolnájába. Sírtábláján a spanyol szöveg előbb csak arról szólt, hogy az alatta nyugvó “argentin ezredes” a főiskola első igazgatója volt. Argentínai magyarok kérésére később azt is rávésték, hogy itt magyar tábornok és erdélyi főparancsnok alussza örök álmát.
2019. December 17. 00:00
Tamási Áron Mint jelképes erő és hatalom, a magyar szó nekünk
Mint jelképes erő és hatalom, a magyar szó nekünk a legnagyobb ereklye
"A különböző nyelvek melegéből keltek ki a különböző népek, melyeket az atyafiság és az együttes érdek alapján a közös szó szervezett nemzetekké.
Velünk is ez történt. A magyarságot is az atyafiság és az együttes érdek alapján a sors verte egybe; hazát a bátorsággal irányzott életösztön szerzett neki, de nemzetté a magyar szó teremtette.
Mint jelképes erő és hatalom, a magyar szó nekünk a legnagyobb ereklye. Kegyelet, hűség és becsület illeti őt."
Tamási Áron (1897-1966) - író
2019. December 05. 00:00
Boross Ida - Honvágydal - Oly távol, messze vagy hazám - rövid VIDEÓ!
Boross Ida - Honvágydal - Oly távol, messze vagy hazám - rövid VIDEÓ!
A világjelentőségű 1956-os őszi forradalmi hetek, a szabadságharcos hősies események tragédiába torkolló történetének egyik legsúlyosabb következménye, a kétszázezer, a külföldre menekülést választó honfitársunk "elvesztése" volt.
A Honvágydal című akkori sláger örökre beírta magát Boros Ida előadójával, és Gommermann István szerzőjével együtt a magyar lélekbe.
kattints a rövid VIDEÓRA! http://www.youtube.com/watch?v=INWZKnxuT_0
2019. December 04. 00:00
Igazságot a magyarságnak! Stanley Baldwin
Igazságot a magyarságnak!
"Európa békéje a trianoni békeszerződés napján szűnt meg."
Stanley Baldwin (1867-1947) - brit miniszterelnök
fotón: kárpát haza, igazságot Magyarországnak, + arckép
mémet csináltunk róla
2019. May 30. 00:00