Valahol Erdélyben - "Isten kísérje utatokat, vigyázzatok magatokra - legyetek erősek, hogy mi is megmaradhassunk!"

Valahol Erdélyben
- "Isten kísérje utatokat, vigyázzatok magatokra - legyetek erősek, hogy mi is megmaradhassunk!"

- "A mi falunkon is áthaladt az anyaországiak csíksomlyói búcsúra robogó vonatszerelvénye."

fotó: Kosticsák Szilárd

C:\Users\user\Pictures\képp Isten kísérje utatokat, vigyázzatok magatokra - legyetek erősek, hogy mi is megmaradhassunk! - A mi falunkon is áthaladt az anyaorszáiag csíksomlyói búcsúra robogo vonatszerelvénye foót Kosticsák Szilárd.jpg

2017. July 15. 00:00

Ismerős Arcok együttes - Haza - rövid VIDEÓ!

Ismerős Arcok együttes - Haza - rövid VIDEÓ!
 
Mert nekünk ott van az otthonunk,
Ahol gyermekként játszottunk.
Apánk az ajtóban állt, anyánk étellel várt,
Ahol ébren is álmodtunk.
 
Ahol a harangok hangja szállt,
Ahol nagyapánk háza állt.
Ahol szó volt a szó, hol a rossz is túl jó,
Ez az egy út, mi járható!
 
Ismerős Arcok együttes
 
kattints a a dalra - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=9DbzeLaEzqI

2017. July 09. 00:00

Juhász Gyula: Trianon - Elmondja Csurka László - rövid VIDEÓ!

                               

Juhász Gyula: Trianon - Elmondja: Csurka László - rövid VIDEÓ!
 
kattints a VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=6FcheOCJx5c
 
fotón: Magyarország trianoni feldarabolásának térképe

2017. June 03. 00:00

Magyar az, akinek fáj Trianon Illyés

                                 

  "Magyar az, akinek fáj Trianon."

Illyés Gyula (1902-1983) - író, költő

2017. June 02. 00:00

Mészáros László: Édes haza, édes anyanyelv

 

Az édes anyanyelv – az édesanya-nyelv
 
Ha a nemzet összetartó elemeit kutatnánk, nyilván a nyelv lenne az első a sorban. Az édes anyanyelv – az édesanya-nyelv.
 
A magyarság számára a nyelv alapkérdés: a kultúráját is ez adja, a lelkét is ez határozza meg. Mivel álnok, igazságtalan békediktátumok szétszabdalták országunkat, mi, magyarok immár egy „kulturális nemzet” vagyunk, ahol a legfőbb értékünk éppen a nemzet kohézióját jelentő anyanyelv.
 
Őrizzétek, mint az életet adó lángot! Nyelvünk a legfontosabb közösségképző erőnk, a múltunk, az identitásunk, de a jövőnk záloga is, és nemzeti tudatunk közvetítője.
 
A nyelvünk nem elválaszt másoktól, inkább erőssé, méltóvá teszi nemzetünket az önálló életre, s így megtartja azt a világ számára.
 
Jól jegyezzétek meg: Kárpát-hazánkban csak úgy, s csak akkor van létjogosultsága a magyarnak, ha nyelvét megtartva erős nemzet marad. Csak így lehet méltó, hogy más népek fiaival: szerbekkel, románokkal, szlovákokkal, ruszinokkal, cigányokkal, horvátokkal együtt belakja a közös kárpáti hont.
 
Amelyik világban magyart a magyartól államhatárok választanak el, ahol más népek jogot formálhatnak arra, hogy magyarokat a szülőföldjükön másod-, sőt harmadrendű polgárokká fokozzanak le, ott közös hazánk az édes anyanyelvünk, ott jogaink visszaszerzéséért folytatott küzdelmeink elsőrendű célja az anyanyelv védelme, a kulturális autonómia kiharcolása.
 
Ne felejtsétek el, hogy csak magyarul „izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája”, miközben minden más nemzet fia is pontosan tudja, hogy a galagonyabokor ősszel piroslik.
 
Nyelvünk végtelen gazdagsága a nagy lehetőségünk, hogy szépen élhessük meg összetartozásunkat egymással, más népekkel, a világgal, a természettel. A nyelv a közvetítője annak, ahogyan élünk, ahogyan gondolkodunk.
 
A nyelv - nemzeti lelkünk tükre.
 
A ránk zúduló kultúrmocsok világában a tisztán beszélt, őrzött nyelv az egyetlen kincsünk, a tiszta forrás. Abban a globalizált világban, amelyben a minden értéket, minden tradíciót szétrágó gondolkodásmód, életideál, beszédmód a meghatározó, ott életet adó oázis, a nemzetet megtartó erő csak az a nyelv lehet, amelyen a költő ilyen hexametereket vethetett papírra:
 
"Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már,
elfeketült kupacokban a jég elalél, tovatűnik,
buggyan a lé, a csatorna felé fodorul, csereg, árad.
Illan a könnyű derű, belereszket az égi magasság
s boldog vágy veti ingét pírral a reggeli tájra."
 
Ezzel a gyönyörű anyanyelvvel lehet s kell nemzetet menteni, megtartani, őrizni.
 
Örökségül - részlet - 2008
 
Mészáros László - Patrióta Európa Mozgalom - alapítója

2017. May 12. 00:00

Magyar emlékek a nagyvilágban - Tolnay Károly-emléktábla a Michelangelo-múzeum falán - Firenze - Olaszország

                                 

Magyar emlékek a nagyvilágban - Tolnay Károly-emléktábla a Michelangelo-múzeum falán - Firenze - Olaszország
 
Az észak-olasz nagyváros, Firenze egyik fő nevezetessége a Casa Buonarroti, a névadó család egykori palotája. Lionardo Buonarroti a reneszánsz művészet óriásának, Michelangelónak volt az unokaöccse, aki – jó érzékkel – nagybátyja emlékének szentelte az épületet, valamint a benne található műkincseket, köztük számos Michelangelo-alkotást és a tízezer kötetes könyvárat.
 
Utóbbi a család történetébe enged bepillantást, de a Mester számos rajzát és levelét is tartalmazza. Azért azonban, hogy a ház ma – a hasonló emlékekben egyáltalán nem szűkölködő – Firenze művészetkedvelő lakóinak és látogatóinak egyik mágnesévé vált, maguk az olaszok is elismeréssel adóznak hazánkfia, Tolnay Károly (1899-1981) emlékének.
 
Tolnay a bécsi egyetemen végzett 1918-ban, mesterének Fülep Lajost tekintette, a Vasárnapi Kör számos tagjával, köztük Balázs Bélával, Bartókkal, Kodállyal is kapcsolatot tartott.
 
Tanult, illetve tanított Berlinben, Hamburgban, majd a párizsi Sorbonne-on, 1939-ben pedig az Egyesült Államokba menekült. Az óceánon túl Princetonban, majd New Yorkban, a Columbia Egyetemen dolgozott, főleg a flamand kora-reneszánszt és az olasz reneszánszt kutatta.
 
Ennek kapcsán vált Michelangelo életművének nemzetközileg elismert szakértőjévé, aminek megkoronázásaként 1965-ben meghívták Firenzébe a Casa Buonarroti vezetésére.
 
Ő alakította mai formájára a Michelangelo-múzeumot és információs központot, amelyben nemcsak munkahelyre, de haláláig otthonra is lelt.
 
Tolnay Károly jóvoltából került a két világháború között a Szépművészeti Múzeumba tizenöt hiteles gipszöntvénymásolat Michelangelo szobrairól, amelyeket a XIX. század végén a kölni múzeum részére Gerber August készített.
 
A II. világháború után a másolatokat Melocco Miklós restaurálta, majd a kecskeméti Tudomány és Technika Házába kerültek 1976-ban.

2017. May 07. 00:00

A turul madár - a magyarok mitikus állata

                   


A turul madár - a magyarok mitikus állata
 
A turul madár jelképének két legősibb legendája közül az egyik Álmos vezér születését megjósoló mítosz, melyben Álmos anyjának, Emesének álmában egy turul jelenik meg, s jóslatával tudatja az asszonyt, hogy fiú gyermeket fog szülni...méhéből forrás fakadt, és ágyékából dicső királyok származnak majd, ám nem a saját földjükön sokasodnak majd el.
 
A másik legenda a honfoglalás legendájában van. E szerint a magyarok fejedelme még a levédiai tartózkodásuk idején azt álmodta, hogy hatalmas sasok támadták meg az állataikat és kezdték széttépni őket.
 
Az emberek megkísérelték megtámadni a sasokat, de nem sikerült, mert mindig máshol támadtak. Ekkor megjelent egy gyors, bátor turul, és a magasból támadva megölte az egyik sast. Ezt látva a többi sas elmenekült.
 
Ezért elhatározták a magyarok, hogy máshová mennek lakni. Elindultak Attila földjére, melyet örökül hagyott rájuk, de az utat nem ismerték. Ekkor ismét megjelent a turulmadár, s a fejedelem fölé szállva lekiáltott neki, hogy kövessék őt, míg el nem tűnik a szemük elől.
 
Az álom után nem sokkal dögvész ütött ki az állatok között, s a mindenfelé fekvő tetemeken lakmározó keselyűk közül egy arra repülő turul a magasból lerúgta az egyiket.
 
Ezek után felismerve az álmot e jelenetben, az összes magyar felkerekedett és követte a turult. Ahol a madár eltűnt a szemük elől, ott tábort ütöttek, majd ekkor ismét előtűnt a turul, és a magyarok újra követték minden népükkel együtt.
 
Így jutottak el Pannóniába, Attila egykori földjére. Itt aztán a madár végleg eltűnt szemük elől, ezért itt maradtak. Ennek a mondának a valóságos alapja az, hogy a magyarok anélkül, hogy tudták volna, valóban addig a helyig vonultak Európában nyugat felé, ahol a kerecsensólyom – a turul – fészkel.
 
De tulajdonképpen mi ez a madár?
 
Egyes elképzelések szerint a mondai turul az élővilágban egy nagy testű sólyommal, talán az altaj sólyommal, , a kerecsensólyommal, a szirti sassal, a szakállas keselyűvel vagy a fakó keselyűvel.
 
A szó török csagatáj togrul vagy turgul vadászsólymot jelent. Az ősi magyar nyelv három szót ismert a sólymok különböző fajtáira: a kerecsen, a zongor (ebből származtatható a Zsombor név is) és a turul szavakat; az ősi, a használatból kiveszett túrul szót 19. század eleji költőink hozták újra használatba turul alakban.
 
Teljes bizonyossággal nem dönthető el, hogy a turul valójában sas vagy sólyom; a mítoszok értelmezése alapján egyesek szerint sasról van szó; a nyelvi bizonyítékok a sólyom jelentés mellett szólnak.
 
A solymászat belső-ázsiai eredetű és a sztyeppei népek egyik vadászati módja volt. Hét régi vadászmadár nevünk, a sólyom, ölyv, turul, torontál, bese, zongor és karvaly török eredetűek.

2017. April 28. 00:00

Magyar emlékek a nagyvilágban - II. Rákóczi Ferenc szobra - Rodostó - Törökország

Magyar emlékek a nagyvilágban - II. Rákóczi Ferenc szobra - Rodostó - Törökország
 
II. Rákóczi Ferencnek monumentális szobrot állítottak a török hatóságok a rodostói tengerparton a Béke és Szabadság Parkban.
 
A magyar szabadságharc vezérlő fejedelme annak idején III. Ahmed szultán meghívására érkezett Rodostóba. Királyhoz illő pompával várták.
 
A szultán huszonhárom házat jelölt ki a menekülteknek az örmény negyedben. Biztonságuk érdekében még janicsárokat is rendelt melléjük.
 
Rákóczi tizenöt évet töltött Rodostóban, és egy egész magyar kolónia alakult ki a város körül. Az utcát, ahol a házak álltak, ma is Magyar utcának nevezik.

2017. April 28. 00:00

Magyar emlékek a nagyvilágban - Kossuth Lajos-szobor - New York - USA

Magyar emlékek a nagyvilágban -  Kossuth Lajos-szobor - New York - USA
 
Amerikai magyarok eredetileg csak mellszobrot akartak állíttatni Kossuthnak 1927-ben New Yorkban
 
A pénzgyűjtés viszont olyan sikeres lett, hogy Kossuth végül teljes alakos szoborcsoportot kapott. Az emlékművet Horvay János szobrász a ceglédi Kossuth-szobráról mintázta. 
 
Kossuth bal kezében Washington kardját tartja. Az államférfi ugyanis ennek másolatát kapta ajándékba bostoni tartózkodása alatt. 
 
1928. március 15-én huszonöt ezer résztvevő jelenlétében avatták a szobrot. 
 
A talapzat elejére vésett angol nyelvű felirat azóta is hirdeti, hogy „Kossuth Lajosnak, a szabadság hősének emlékére állították a szabadságszerető magyar származású amerikaiak.”

2017. April 24. 00:00

Magyar emlékek a nagyvilágban - Puskás Ferenc szobra - Madrid - Spanyolország

Magyar emlékek a nagyvilágban - Puskás Ferenc szobra - Madrid - Spanyolország
 
Igaz az Aranycsapatnak nem lett világbajnok az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon, de így is bekerült a sporttörténelembe.
 
Puskás Ferenc nevét a mai napig világszerte ismerik. A többszörös gólkirály pályafutása alatt csak két mezben játszott.
 
Magyarországon a futballválogatott csapatkapitánya és a Budapesti Honvéd meghatározó egyénisége volt. Az ‘56-os forradalom és szabadságharc után azonban Spanyolországba költözött, ahol kilenc éven át volt a Real Madrid játékosa.
 
Portrészobrát Spanyolországban, a Real Madrid 2005-ben átadott edzőközpontjában avatták fel.
 
Az embermagasságú gránit oszlopon elhelyezett alkotás a főbejáratnál áll.

2017. April 17. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

2. oldal/30