Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Lénárd Fülöp (Pozsony, 1862 – Messelhausen, 1947)
Világhírű magyar tudósok, feltalálók – Lénárd Fülöp (Pozsony, 1862 – Messelhausen, 1947)
Egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, korának egyik legkiválóbb kísérleti fizikusa, az első magyar származású Nobel-díjas tudós.
A katódsugarak tulajdonságait kutatta. A fotoelektromos hatásra adott magyarázatát ma is elfogadják.
Ezért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért 1905-ben kapta a fizikai Nobel-díjat.
2020. June 16. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Puskás Ferenc szobra - Madrid - Spanyolország
Magyar emlékek a nagyvilágban - Puskás Ferenc szobra - Madrid - Spanyolország
Igaz az Aranycsapatnak nem lett világbajnok az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon, de így is bekerült a sporttörténelembe.
Puskás Ferenc nevét a mai napig világszerte ismerik. A többszörös gólkirály pályafutása alatt csak két mezben játszott.
Magyarországon a futballválogatott csapatkapitánya és a Budapesti Honvéd meghatározó egyénisége volt. Az ‘56-os forradalom és szabadságharc után azonban Spanyolországba költözött, ahol kilenc éven át volt a Real Madrid játékosa.
Portrészobrát Spanyolországban, a Real Madrid 2005-ben átadott edzőközpontjában avatták fel.
Az embermagasságú gránit oszlopon elhelyezett alkotás a főbejáratnál áll.
2020. January 29. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Fried Vilmos a világhírű magyar filmes szakember herendi porcelánba égetett örök érvényű mondata - Hollywood - USA
Magyar emlékek a nagyvilágban - Fried Vilmos a világhírű magyar filmes szakember herendi porcelánba égetett örök érvényű mondata - Hollywood - USA
A XX. században számos magyar próbált szerencsét az amerikai filmgyártás álomvárosában. A legenda szerint az egyik, természetesen ugyancsak magyar filmmogul, irodájának ajtajára kiragasztott feliraton figyelmeztette honfitársait: nem elég, hogy magyarok, tehetségesnek is kell lenniük.
Mint arról Hollywood története tanúskodik, ebben sem volt hiány. Számos magyar születésű vagy származású színész, rendező, operatőr, zeneszerző és a szakma sok más művelője járult hozzá a maga tudásával és talentumával az amerikai film diadalútjához.
1929 óta csaknem 140 alkalommal jelöltek magyar gyökerekkel rendelkező művészt Oscar-díjra, és harminc esetben meg is kapták ezt a legmagasabb elismerést az amerikai filmakadémiától.
A filmszínészek sora Lugosi Bélától Tony Curtisig terjed, az operatőrök közül kiemelkedik Zsigmond Vilmos és Kovács László, a rendezők skáláját olyan nevek gazdagítják, mint George Cukor, Kertész Mihály (Michael Curtiz) vagy Pál György (George Pal), a sci-fi műfajának hatszoros Oscar-díjas megteremtője.
Számos producert is jegyez a krónika, a közelmúltban elhunyt Andrew Vajnájától visszafelé, egészen Joe Pasternakig. Adolph Zukor volt a Paramount birodalom megalapítója, legnagyobb hollywoodi filmzene-szerzőként pedig a háromszoros Oscar-díjas Rózsa Miklóst tartja számon a szakma.
William Fox, a 20th Century Fox “szülőatyja", aki Fried Vilmosként (1879-1952) a hegyaljai Tolcsván látta meg a napvilágot, és még gyermekként került ki Amerikába, mindenek előtt filmgyártóként, stúdióvezetőként írta be a nevét a mozgókép krónikájába.
1927-ben a Fox stúdióban készült Hetedik mennyország című alkotásnak ez volt a nyitómondata: “Azoknak, akik elindultak a mélységből a magasba, a csatornából a csillagok felé, a Bátorság létráját kell megmászniuk".
Ez a gondolat ékesíti - angol és magyar nyelven - azt a reprezentatív kivitelű, Herenden készült porcelán emléktáblát is, amelyet a Fox filmgyár nagyvetítőjének falán helyeztek el az alapító tiszteletére.
2019. December 30. 00:00
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Bejczy Antal (1930-2015)
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Bejczy Antal (1930-2015)
Magyarországról az Amerikai Egyesült Államokba kivándorolt fizikus, űrkutató, a marsjáró egyik megalkotója.
Az Ercsihez tartozó Sinatelepen született. Gyermekkorát a mai Besnyő területén, Göböljáráson töltötte, ahol édesapja, Bejczy Jenő főintéző volt. Középiskolába Kalocsára, a jezsuitákhoz járt.
1948-ban osztályelsőként ő mondta a ballagási beszédet, amelynek demokratikus hangvétele miatt egy napra bevitték a rendőrségre.
Egyetemre nem mehetett, gyárban helyezkedett el szakmunkásként. Később esti tagozaton a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karának hallgatója lett.
1956-ban elhagyta az országot. Először Norvégiában telepedett le, ott folytatta tanulmányait. Diplomájának megszerzése után három éven át az oslói egyetemen tanított.
1966-ban az USA-ba ment, ott elkezdett foglalkozni a Marson történő leszállás problematikájával.
1969-től nyugdíjazásáig, 32 éven át dolgozott a világhírű kaliforniai NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) kutatójaként a távoli űrkutatás témáiban. Hajtóművekkel, űrhajóvezérléssel, telerobotikával foglalkozott. E mellett, a St. Louis-i Washington Egyetem robotika tanszékét vezette.
1997-ben mutatkozott be fő műve, a Marsjáró. A Sojourner több héten keresztül küldte az adatokat a Földre arról a körülbelül 100 négyzetméteres területről, amelyet bejárt.
Hat robotikai szabadalom és több mint negyven újítás fűződik a nevéhez. Százhetven tudományos cikk szerzője, több könyv szerzője és társszerzője, több tucat tudományos konferencia előadója.
2010. március 20-án ő vette át a külföldön élő magyarok nevében a Magyar Örökség-díjat, amelyet "a nemzetközi űrkutatásban való magyar részvétel", tehát a magyar űrkutatók közössége kapott.
2019. December 30. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Wesselényi Miklós javaslatára felállított ércoroszlán-szobor - Jeseník - Csehország
A
Magyar emlékek a nagyvilágban - Wesselényi Miklós javaslatára felállított ércoroszlán-szobor - Jeseník - Csehország
Az ismert észak-csehországi fürdőhely jelképe az oroszlán, amelynek szobrát az itt megfordult, gyógyulásukért hálás magyarok állíttatták fel.
A Priessnitz-féle vízkúra szülőföldjén olyan neveket őriznek a vendégkönyvek, mint Széchenyi Istváné vagy Tompa Mihályé. Az üdülőhely leghűségesebb magyar látogatója (életének utolsó éveiben lakója) báró Wesselényi Miklós (1796-1850), az “árvízi hajós” volt.
A reformkor kiváló alakja, az ellenzék egyik fő szervezője nyakába hűtlenségi pert akasztott a bécsi udvar, s a kirótt börtönévek alatt megroppant legendás ereje, romlani kezdett a látása. Jeseníkben keresett gyógyulást, 1848-1850 között pedig ide vonult vissza “önkéntes száműzetésbe”, megvakulva.
Első látogatása idején vetette fel, hogy a lengyelek, a csehek és a franciák példáját követve a magyar vendégek is emeljenek itt emlékművet.
A kezdeményezés meghallgatásra talált, 1840-ben már állt az ércoroszlán, Ludwig von Schwanthaler müncheni szobrász alkotása. A talapzat oldalát Vörösmarty Mihály strófája ékesíti:
"A vaddal köz italt megkezdé vetni az ember
S gőge fejében kór agg leve és nyavalás
Priessnitz visszaadá a víznek régi hatalmát
S ősi erőben kel újra az emberi faj"
A magyar oroszlán hamarosan a legnépszerűbb emlékmű lett Jeseníkben, motívuma díszíti a szuveníreket, az éttermi tárgyakat, szalvétákat.
A szobrot a legtöbb vendég felkeresi, a helyi hagyományok szerint ugyanis a férfi, aki megsimogatja, visszanyeri régi erejét…
2019. December 22. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Czetz János sírköve az általa alapított első argentin katonai főiskola kápolnájában - Buenos Aires - Argentína
[
Magyar emlékek a nagyvilágban
Czetz János sírköve az általa alapított első argentin katonai főiskola kápolnájában – Buenos Aires – Argentína
Katonai erényeivel és földrajzi ismereteivel egyaránt korán kitűnt a gidófalvi (Háromszék – Erdély)születésű Czetz János (1822-1904), aki az 1848-1849-es szabadságharcban Bem tábornok mellett fényes hadisikereket aratott Zsibónál, Piskinél, más csatatereken, ideiglenes erdélyi főparancsnokként is.
A hivatásos katona Czetz – aki ausztriai vezérkari akadémiát végzett kimagasló eredménnyel – a világosi fegyverletétel után az emigrációban kamatoztatta tapasztalatait. Évtizedes vándorlása 1860-ban ért véget, midőn házasságkötése révén Argentínába került.
Előbb földmérőként dolgozott a dél-amerikai országban, majd – miután ezredesi rangban kinevezték egy hadmérnöki csoport főnökévé – feltérképezte az ország Paraguay-jal és Brazíliával határos vidékét. Emellett számos vasútvonal építkezését is irányította. Műszaki alakulatot állított fel, ennek tagjai máig a Czetz által tervezett díszuniformist viselik. Államfői felkérésre ő szervezte meg Argentína első katonatiszti főiskoláját, majd a hadi akadémiát, később pedig a hadmérnöki főiskolát.
“Juan Fernando” Czetz megérte a XX. századot, 1904-ben halt meg Buenos Airesben. Hamvait a temetőből 1969-ben szállították át az általa alapított tanintézet új kápolnájába. Sírtábláján a spanyol szöveg előbb csak arról szólt, hogy az alatta nyugvó “argentin ezredes” a főiskola első igazgatója volt. Argentínai magyarok kérésére később azt is rávésték, hogy itt magyar tábornok és erdélyi főparancsnok alussza örök álmát.
2019. December 17. 00:00
Tamási Áron Mint jelképes erő és hatalom, a magyar szó nekünk
Mint jelképes erő és hatalom, a magyar szó nekünk a legnagyobb ereklye
"A különböző nyelvek melegéből keltek ki a különböző népek, melyeket az atyafiság és az együttes érdek alapján a közös szó szervezett nemzetekké.
Velünk is ez történt. A magyarságot is az atyafiság és az együttes érdek alapján a sors verte egybe; hazát a bátorsággal irányzott életösztön szerzett neki, de nemzetté a magyar szó teremtette.
Mint jelképes erő és hatalom, a magyar szó nekünk a legnagyobb ereklye. Kegyelet, hűség és becsület illeti őt."
Tamási Áron (1897-1966) - író
2019. December 05. 00:00
Boross Ida - Honvágydal - Oly távol, messze vagy hazám - rövid VIDEÓ!
Boross Ida - Honvágydal - Oly távol, messze vagy hazám - rövid VIDEÓ!
A világjelentőségű 1956-os őszi forradalmi hetek, a szabadságharcos hősies események tragédiába torkolló történetének egyik legsúlyosabb következménye, a kétszázezer, a külföldre menekülést választó honfitársunk "elvesztése" volt.
A Honvágydal című akkori sláger örökre beírta magát Boros Ida előadójával, és Gommermann István szerzőjével együtt a magyar lélekbe.
kattints a rövid VIDEÓRA! http://www.youtube.com/watch?v=INWZKnxuT_0
2019. December 04. 00:00
Francesco Nitti Trianonban egy országot sem tettek tönkre gonoszabbul, mint Magyarországot
"Trianonban egy országot sem tettek tönkre gonoszabbul, mint Magyarországot.
De ezt az országot lélekben erős emberek lakják, akik nem nyugszanak bele hazájuk rombolásába. Magyarország megcsonkítása annyira becstelen, hogy senki nem vállalja érte a felelősséget.
Mindenki úgy tesz, mintha nem tudna róla, mindenki szemérmesen hallgat. A népek önrendelkezési jogára való hivatkozás csak hazug formula... a leggonoszabb módon visszaéltek a győzelemmel...
Nincsen olyan francia, angol vagy olasz, aki elfogadná hazája számára azokat a feltételeket, amelyeket Magyarországra kényszerítettek.."
nyilatkozat - részlet - 1924 szeptember
Francesco Nitti (1868-1953) - olasz miniszterelnök
2019. December 03. 00:00
Igazságot a magyarságnak! Stanley Baldwin
Igazságot a magyarságnak!
"Európa békéje a trianoni békeszerződés napján szűnt meg."
Stanley Baldwin (1867-1947) - brit miniszterelnök
fotón: kárpát haza, igazságot Magyarországnak, + arckép
mémet csináltunk róla
2019. May 30. 00:00