IV. Béla a tatárjárás után adta férjhez lányát, Konstancia (1237-1276) magyar királyi hercegnőt Leó (Lev) halicsi herceghez. Konstancia volt szülei hatodik gyermeke. A tatárdúlás súlyos következményeit Béla király házassági kapcsolatokkal is igyekezett enyhíteni, Magyarország keleti védelmét erősíteni. 1252-ben tehát leánya Halics (a későbbi Galícia) Rurik-házból származó hercegével, Lev Daniiloviccsal házasodott össze. Apja, Daniil Halickij halála után 1264-ben Lev királyi rangot örökölt, vele a peremisli hercegséget és a róla elnevezett Lvovot. Lev, aki a Halicsi-Volinyi hercegséghez kötötte Kárpátalja egy részét is, Munkács városával, 1301-ben hunyt el. Konstanca házassága után nemcsak kitartott hite mellett, hanem a katolicizmus védnöke lett az ukrán földeken. Sőt, Lev Daniilovics korát megelőző, kivételes egyházi toleranciáról tett tanúbizonyságot: nem gördített akadályokat hitvese katolikus szertartás szerinti hitgyakorlása elé, hanem még segítette a magyar dominikánus misszionáriusok kulturális tevékenységét, kiknek védnöke és patrónája Konstancia volt. Mindezek ellenére 1266-ban apácák közé, az ószandeci zárdába vonult, itt is halt meg tíz év múlva. 1674-ben avatta boldoggá a katolikus egyház. Konstancia királyné Lemberg legrégebbi, Keresztelő Szent János nevét viselő temploma alatti kriptában lelt örök nyugodalmat. A templomot dominikánus szerzetesek építették 1260 körül, férje rendelésére, Konstancia számára. Kívül a falat a királyné domborműves megörökítése ékesíti.
Gábor Dénes (1900-1979) Nobel-díjas fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója a Markó utcai Főreálgimnáziumba járt, majd a budapesti, és a berlini műszaki egyetemen tanult. Berlinben más, később világhírűvé vált magyar fiatalok társaságában rendszeresen látogatta Albert Einstein szemináriumát is. Németországban a Siemensnél, a nácik 1933-as hatalomra kerülése után egy évig Budapesten a Tungsramnál dolgozott. 1934-ben Angliában telepedett le, ott a Thomson-Houston elektromos vállalat laboratóriumában kutatómunkát végzett. 1947-ben itt találta fel a holográfiát, amiért 1971-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat "a holografikus módszer fölfedezéséért és kifejlesztéséért". (A holográfia egy adott tárgyról érkező fény teljes információtartalmát rögzíti fényképlemezen, rekonstruálni képes a tárgy háromdimenziós, felnagyított képét.) Tevékenysége 1949 és 67 között szorosan összekapcsolódott a londoni Imperial College-ban folyó oktató munkával, ott lett professzor, az intézmény egyik épülete a tudós nevét viseli. Gábor Dénes az emberi kommunikációt és a hallást is tanulmányozta. Tagja volt az Angol Királyi Társaságnak, a Magyar Tudományos Akadémiának, az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának. 1962-től sokszor hazalátogatott. Budapesten évente nemzetközi és magyar Gábor Dénes-díjat osztanak ki. Londonban temették el, mellszobra az Imperial College könyvtárában áll. kattints a képekre!
II. Rákóczi Ferenc 1703. május 6-án, az akkor Lengyelországhoz tartozó Brezán várában, Bercsényi Miklós társaságában fogadta azt a magyar küldöttséget, amelynek az élén a tiszaháti felkelés vezetői, Kis Albert és Esze Tamás álltak. Felkérték Rákóczit, hogy álljon a felkelés élére. Rákóczi itt adta ki a brezáni kiáltvány néven ismertté vált, történelmi jelentőségű dokumentumot, melyben leírta, hogy elvállalja a felkelés vezetését és megnevezte döntése okait. Nem egészen két évtizeddel Buda visszafoglalása, a törökök kiűzése után immár Habsburg-ellenes célokat fogalmazott meg. Bécset az ország szabadságának elvételével vádolta, céljának pedig a régi jogok helyreállítását jelölte meg. Rákóczi zászlókat is készíttetett piros selyemből és arany felirattal: „Cum Deo pro Patria et Libertate” – Istennel a hazáért és szabadságért. Ezek a zászlók szolgáltak zálogul Rákóczi és a nép szövetségéhez. A fejedelem megesküdött Esze Tamásnak, hogy a benne bízókat soha el nem hagyja. A „Brezáni pátens” születési helye a ma Nyugat-Ukrajnában, a tarnopoli járásban található, eléggé romos erődítmény. A magyar történelmi vonatkozásra két nyelven írt, domborművel ékesített fekete márványtábla emlékeztet az egyik bástya befalazott ablakában.
Március 7-én délután 3 órakor török barátaink tüntetést szerveztek Isztambulban Székelyföld autonómiájáért. A demonstráció a Galatasaray Gimnázium előtt zajlott.
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat! Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket! Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson! kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=-P1J_UpcbaE
A templomot 1925. szeptember 20-án a detroiti püspök szentelte fel.
Az 1956-os forradalom leverése után mintegy kétszázezer magyar menekült el az országból. A nyugati államok – némi lelkiismeret-furdalásuk miatt is – a legtöbbjüket befogadták, biztosítva számukra a létfeltételeket, sőt a továbbtanulás, a szakmai előrelépés lehetőségét is. Az egyik legnagyobb befogadó Kanada volt, a hatalmas, de viszonylag gyéren lakott észak-amerikai országban negyvenezer magyar kezdhetett új életet. Ez történt a soproni Erdőmérnöki Főiskola kétszáz hallgatójával és tucatnyi tanárával, akik Vancouverben, a Brit Kolumbiai Egyetemen folytathatták tanulmányaikat, illetve dolgozhattak. A diákok közül 141-en ebben a tanintézményben diplomáztak. Róluk, és általában a Kanadában élő magyarokról is elmondható, hogy közösségük tagjai megbecsülést vívtak ki maguknak és hazájuknak, nem véletlenül nyilvánította Kanada saját nemzeti történelmi öröksége részévé az ’56-os magyarok befogadását. Az ’56-ban emigrált soproni diákok emlékét székelykapu őrzi az egyetem területén. Ezt megmutatták a magyar államfőnek is, aki 2013 őszén, észak-amerikai látogatása során Kanadát is felkereste. Áder János az egykori soproni diákok közül nyolccal együtt ebédelt, és még többen vettek részt közülük az ünnepi megemlékezésen, a Vancouveri Magyar Kulturális Egyesület székházában.
Jászberény iráni testvérvárosában, Jazdban 2012 októberében avatták fel a jászsági település által adományozott emlékművet: a Lehel kürtjét, illetve Jászberény város címerét ábrázoló térplasztikát. Jászberény és Jazd kapcsolatát a jászok 1995-ös világtalálkozója alapozta meg, ahol Teherán akkori budapesti nagykövete indítványozta ezt a fajta együttműködést. Az első jászberényi küldöttség még 1996 decemberében látogatott el Jazdba, 2007-ben pedig testvérvárosi egyezményt írtak alá. Azóta a Jászság központjában több iráni küldöttség is megfordult, az iszlám ország kiállításokon, műsoros esteken mutatta be hagyományait. A két város vezetői kifejezték szándékukat a gazdasági és kulturális együttműködés előmozdítására is. A tartományi székhelyként jegyzett, félmillió lakosú iráni város központjában, a Szabadság téren avatták fel a négy méter magas zománc-fém emlékművet, amelyet Sisa József iparművész készített tűzzománc technikával. Jazd lakói nagy érdeklődéssel vették birtokukba a távoli testvérváros ajándékát, rajta Lehel kürtje stilizált ábrázolásával, hátoldalán pedig Jászberény címerével, illetve a kürtről és annak augsburgi szerepéről (nevezetesen a német császár agyonütéséről) készült egykori miniatúra felnagyított másolatával. Az emlékmű előtt perzsa és angol nyelvű felirat tájékoztatja az erre járót a tudnivalókról. Mint olvasható, Lehel “Magyarország ragyogó hadvezére” volt, kürtje pedig a magyar nemzet függetlenségét és szabadságát jelképezi.
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat! Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket! Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson! Szinevér - a Gorgánok gyöngyszeme - Kárpátalja - HD minőségű rövid VIDEÓ! kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=zVewehVcsEs