Szlovén-magyar összefogással állították helyre az olasz határhoz közel fekvő Budanjében Rostás Pál ( ? -1813) egykori magyar huszár emlékművét, halálának 200-ik évfordulóján. A napóleoni háborúk során az 5. Radetzky-huszárezred közvitéze egymaga kitartott hatvan francia gyalogos és hét lovas ellen, az egyenlőtlen viadalban harminc lövés érte. A halálos tusa szemtanúi, a közeli Wippach (Vipava) lakói a franciák távoztával az elesett huszárt díszes temetéssel búcsúztatták, sírja fölé emléket állítottak. Idővel a helyi lakosok és az egykori ezred tagjai gyűjtést indítottak, a befolyt összegből – 1845-ben – életnagyságú szobrot emeltek. Később az emlékmű súlyosan megrongálódott, maradványait a Nova Gorica-i múzeum kőtárában őrizték.Ezeket és az egykori dokumentációt felhasználták az új szobor megalkotásához. A budanjei önkormányzat – a ljubljanai magyar nagykövetséggel egyeztetve – rendezte a környéket és helyreállíttatta a talapzatot. A helyi, tiszta szlovén iskolában önképzőköri téma volt a szobor története, a gyerekek adakoztak elsőként. Az újraállítás költsége elérte a 17 ezer eurót, ebből tízet a szlovének álltak, a fennmaradó részt a magyar fél vállalta magára.
A karcagi születésű magyar turkológus tudós, Mándoky Kongur István (1944-1992) már a középiskola első éveiben kitűnt a nyelvek iránti fogékonyságával. Kiválóan megtanult oroszul, a török nyelvek iránt is különös vonzalmat érzett, a kun nyelvemlékek kutatását már egyetemi évei alatt elkezdte, és folytatta annak befejezése után is. Vallotta, hogy a Kelet felől érkezett magyarság összekötő kapocs a Kelet és a Nyugat között. Egyik legismertebb munkája az 1981-ban elkészült „A kun nyelv magyarországi emlékei” című kandidátusi disszertációja, amely tartalmazza a Kun Miatyánk szövegváltozatait is... A Magyar Országgyűlés hivatalos küldöttsége 2013 őszén Kazahsztánban hivatalos látogatást tett örömmel tapasztalhatta, hogy a régi fővárosban, Almatiban nagy tisztelettel emlékeznek Mándoky Kongur Istvánra. A delegáció ellátogatott a tudósról elnevezett középiskolába, ahol megtekintette a magyar kutató munkásságát bemutató kiállítást, megkoszorúzta emléktábláját, majd tisztelgett Mándoky sírjánál a közép-ázsiai nagyváros egyik temetőjében. Kövér László házelnök megköszönte Magyarország kazahsztáni barátainak – köztük az iskola tanárainak és diákjainak –, hogy őrzik a szülőhazájától ily távolra került magyar tudósnak, a kun nyelv és a magyar őstörténet, illetve Közép-Ázsia kutatójának emlékét.
Az elmúlt századokban többször előfordult, hogy a magyar arisztokrata családok királynét adtak más nemzetek számára, de Apponyi Géraldine (1915-2002) esete a 20. században már igencsak különlegesnek számított. A házassága I. Zogu albán királlyal szinte mesébe vagy Hollywoodba illő esetnek bizonyult, a szokásos érdekkapcsolat helyett, minden szemtanú és visszaemlékező igazi szerelmi házasságként írta le a 23 esztendős magyar leány és a korosabb, ám délceg albán uralkodó frigyét. Géraldine grófi családja az I. világháborút követően elszegényedett, de lányuknak igyekeztek nívós nevelést adni. Tanulmányait Amerikában és Franciaországban végezte, ezt követően gépíróként kezdett dolgozni. Ekkortájt a negyvenes éveiben járó albán király feleséget keresett az európai arisztokrácia köreiben, és hősnőnk jóakarói eljuttatták Géraldine fényképét az uralkodóhoz. Ennek hatására Zogu meghívta a szegény grófkisasszonyt Tiranába szilveszterezni, ahol aztán hivatalosan is megkérte a kezét, egy évre rá pedig megszületett a várva várt trónörökös, Leka herceg is. A frigyről ma is részletesen tájékoztat a tiranai Nemzeti Történeti Múzeum kiállítása. Géraldine Sisit tekintette példaképének. Gyorsan népszerűvé vált a balkáni országban. A 1939-es családi örömöt, a trónörökös világra jötte feletti boldogságot azonban három napra rá szétzúzta Mussolini hadseregének támadása. Az olasz megszállás kezdetén a királyi család emigrált, a II. világháború idején Görögországban, Törökországban, Franciaországban, végül Nagy-Britanniában éltek. Zogu sikertelenül próbálkozott egy emigráns albán kormány létrehozásával. A háború után Tiranában kikiáltották az Albán Népköztársaságot, így az emigráció folytatódott. Férje 1961-ben bekövetkezett halála után Géraldine Spanyolországban telepedett le. Fia, I. Leka néven Albánia királyává nyilvánította magát, de Enver Hodzsa rémuralma alatt a kommunista országba nem térhettek vissza – egészen 2002-ig. Az ekkor már 87 éves asszonyt tüdőproblémákkal kezelték, előbb Párizsban, majd egy tiranai katonai kórházban, ahol meghalt. A magyarországi endszerváltás után Géraldine többször tervbe vette azt is, hogy hazalátogat Magyarországra, ám ez végül meghiúsult. A királynét az albán fővárosban temették el. Fia – 2011-ben bekövetkezett haláláig – makacsul követelte vissza apja trónját Unokája, ifjabb (II.) Leka herceg 2007 óta hazája külügyminisztériumában dolgozik.
Az ötvenes évek magyar Aranycsapatának labdarúgói 1956 után – hosszabb nyugati portyát követően – részben hazajöttek, részben azonban a külföldön maradás mellett döntöttek. Az előbbiek között jegyzi a sporttörténelem. Az utóbbiak, a kinn maradottak között szerepelt Puskás Ferenc (1927-2006) balösszekötő is, aki csapatkapitányként nemcsak valóban kimagasló játéktudással, de nagyszerű irányítóképességgel is rendelkezett. “Öcsi” később “Pancho” néven lopta be magát a spanyol focibarátok, konkrétan a Real Madrid szurkolótáborának szívébe. Az Aranycsapat legendás kapitánya 1958-tól 1967-ig szerepelt a Real Madridban, 179 mérkőzésen 154 gólt szerzett. A „királyi gárda” valdebebasi sportcentrumában 2013 októberében leleplezték Puskás Ferenc bronz mellszobrát, amelynek talapzatán a felirat a Madridban töltött kilenc évre emlékeztet. Florentino Pérez, a Real Madrid elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy Puskás a világtörténelem egyik legnagyobb játékosa volt, minden Madrid-szurkolót, aki láthatta góljait, büszkeséggel töltött el a játéka. Az ünnepségen Simicskó István sportért felelős államtitkár is méltatta „Öcsi bácsit”, a spanyolokkal közös büszkeségünket. Puskás Ferenc özvegye jelenlétében ők ketten leplezték le a szobrot, amelyet Pedro Montes készített.
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat! Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket! Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson! kattints a VIDEÓRA - és a képekre - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=BzDLCrbDEZc
Sanghaj a második kínai város, ahol Petőfi Sándor-szobor áll 2007 óta.. Az elsőt 2003-ban leplezték le Pekingben. Petőfi kínai ismertsége ma is jelentős. A kínai azon kevés nyelvek közé tartozik, amelyre a magyar költőóriás összes művét lefordították. Ennél is nagyobb hatású, hogy Petőfi-vers ma is szerepel a kínai középiskolás tananyagban. Az egész folyamat magvát valószínűleg Lu Xunnál kell keresnünk. Lu Mao Cetung kedvenc írója és irodalmi “iránytűje” volt, bár már nem élt, amikor Mao hatalma kiteljesedett. Lu Japánban ismerkedett meg Petőfi költészetével, és írt róla egy tanulmányt, amelyben jelentékeny költőnek minősítette. (Lu Xunnak egyébként Kiskőrösön állítottak szobrot.)
Egy ország legelemibb joga, hogy eldöntse, kit enged be – hangoztatta a bevándorlással kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök. A bevándorlásról szóló európai uniós szabályokat kritizálva a kormányfő úgy fogalmazott: ha nem kényszerítenének ránk életszerűtlen szabályokat, akkor Magyarországon nem lennének menekültek, akik itt vannak, azokat már mind hazaküldtük volna. Álláspontja szerint vagy vissza kell venni nemzeti hatáskörbe a kérdést, vagy meg kell változtatni a közös európai szabályokat, hogy azok ésszerűek legyenek. Orbán Viktor azt is mondta, hogy akik Magyarországra érkeznek Szerbián keresztül, és Görögországnál léptek be az EU-ba, mire Magyarországra érnek, már nem politikai menekültek, mert nem olyan országból jönnek, ahonnan el kellene menekülni.
A Nemzeti Összetartozás Napja – a 2010. évi XLV. törvénybe foglalt – az 1920-as trianoni diktátum aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon, melyet 2010. május 31-én, az Orbán Viktor nevével fémjelzett kétharmados többségű képviselőcsoportok terjesztettek a Ház elé, és 302 nemzeti érzelmű képviselő igen szavazatával, 55 nem és 12 tartózkodó szavazat mellett iktatott törvénybe az Országgyűlés. Az erről szóló Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő törvényjavaslatot Kövér László (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) kezdeményezte. Az indítványt támogatta a Fidesz, a KDNP és a Jobbik frakciója, míg az MSZP ellene foglalt állást arra hivatkozva, hogy a javaslat „rontja Magyarország jó szomszédi kapcsolatait és nem szolgálja a határon túli magyarok érdekeit”. Az MSZP-ből 55-en a nem gombot nyomták meg, az LMP-ből 12-en tartózkodtak. Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
"Egy az Isten, egy a nemzet Bármily gyenge, bármily sebzett. Ahol a fák égig nőnek, Állnak még a határkövek." Kárpátia forrás: Várak Kastélyok Magyarországon oldal