Magyar emlékek a nagyvilágban - Paál László-bronztábla - Barbizon - Franciaország
A XIX. század jeles festőművésze, a mindössze 33 évet élt Paál László (1846-1879) elpolgárosodott nemesi családban született az erdélyi Zámon. A rajzolás és festés iránti érdeklődése már egészen fiatal korában, az aradi rajziskolában megmutatkozott.
Apja kívánságára érettségi után mégis jogi tanulmányokba kezdett Bécsben, ám ott inkább a Képzőművészeti Akadémia előkészítő osztályát látogatta, s hamarosan felvételt is nyert ebbe az intézménybe.
Főleg tájképeiről vált hamarosan nemzetközileg is elismertté, jó barátságot ápolt Munkácsy Mihállyal, az ő biztatására költözött 1872-ben a francia fővárosba.
Erdei út című alkotásával az 1873-as bécsi világkiállításon érmet is nyert, néhány festményét Párizsban is kiállították, a nagyközönség elismerése és az anyagi megbecsülés azonban váratott magára.
Paál László egészsége közben leromlott, tüdőbetegsége mellett egy házi baleset következtében agysérülést is szenvedett.
A charenton-le-pont-i szanatóriumban helyezték el, de állapota folyamatosan rosszabbodott, és 1879. március 3-án meghalt. Ugyanitt temették el.
Emlékét a Párizs környéki, a "festők településének" is nevezett Barbizonban bronztábla őrzi, amelyet Paál László halálának 5o. évfordulóját követően a nevét viselő Magyar Művészeti Társaság helyezte el egykori lakóházának falán.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Magyar rabok emlékei a várban – Kufstein - Ausztria
Ausztriában, Salzburgtól Innsbruck felé nagyjából félúton magasodik Kufstein vára, a magyar történelem egyik rossz emlékű helyszíne. Tirol tartomány határán már messziről feltűnik a városka jelképévé is vált kufsteini vár.
A vár leghíresebb része a Császártorony (Kaiserturm), melyet 1518 és 1522 között I. Miksa építetett, ez egyben Kufstein jelképe is. Számos politikai fogoly került ide a Habsburg-birodalom, az Osztrák-Magyar Monarchia valamennyi országából, így jelentős számú magyar is. Jelenleg a toronyban az itt bebörtönzöttek emlékére emléktábla és kiállítás található, megtekinthetők a cellák, feltüntetve, hogy melyikben ki, mikor és meddig raboskodott.
A jelesebb személyiségek közül érdemes megemlíteni Kazinczy Ferencet (1759-1831), a magyar irodalom és a nyelvújítás meghatározó alakját. A Martinovics-féle összeesküvőkkel fenntartott kapcsolatai miatt perbe fogták, előbb fejvesztésre, később – kegyelemből – várfogságra ítélték. 1799-ben Kufsteinben raboskodott egy évig.
De a magyar történelem jeles alakjai közül „vendégeskedett” a kufsteini börtönben idősebb Wesselényi Miklós, „a zsibói bölény”, Szentjóbi Szabó László költő, magyar jakobinus (itt is halt meg 1795-ben), a 48-49-es szabadságharc számos tisztje, sőt olyan neves honleányok is raboskodtak falai között, mint Leövey Klára pedagógus vagy Teleki Blanka grófnő (mindketten a 48-as forradalommal kapcsolatos tevékenységükért).
Kufstein lakója volt a hírhedt betyár, Rózsa Sándor (1813-1878) is, aki a dél-alföldi „akcióival” teremtett kétes hírnevet magának, ám sokat lendített (el)ismertségén, hogy 150 tagú szabadcsapatával beállt a 48-as honvédseregbe. Világos után ezért is keresték, de csak egy 1872-ben lebonyolított perben sikerült végérvényesen elítélni – életfogytiglanra. Egy évet raboskodott Kufsteinben, ő volt a várbörtön egyetlen köztörvényes foglya, akit állítólag láncra verve mutogattak vasárnaponként a városka piacterén a borzongó közönségnek…
Magyar emlékek a nagyvilágban - Nagy Imre jelképes sírja a Pere Lachaise-temetőben - Párizs - Franciaország
Nagy Imre (1896-1958) az 1956-os forradalom miniszterelnöke egész életében hithű kommunista volt, mégis életének a legutolsó szakaszának tettei, kiállása és önfeláldozása a haza szabadságáért nemzeti történelmünk legnagyobbjai közé emelték. Az utókor méltán helyezte Magyarország másik mártír miniszterelnökével, Batthyány Lajossal egy sorba.
A francia főváros híres temetőjének, a Pere Lachaise-nek 44-es parcellájában áll Nagy Imrének és az 1956-os forradalom mártírjainak jelképes sírja, melyet 1986-ban létesítettek.
Párizs akkori főpolgármestere térítésmentesen kettős sírhelyet bocsátott rendelkezésre, a francia kormány a kivitelezéshez százezer frankos támogatást adott. Közel harminc Nobel-díjas személyiség, valamint számos vezető nyugati és közép-európai politikus, tudós, történész, író és művész vállalta az akció védnökségét.
Az emlékművet 1988. június 16-án avatták fel. Nagy Imre és társai budapesti újratemetését követően erre a történelmi eseményre külön márványtábla emlékeztet a párizsi jelképes síron.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Bartók Béla-emléktábla - Biskra - Algéria
Bartók 1913-ban Algériába utazott, hogy a Biskra környéki oázisokban arab népzenét gyűjtsön, a magyar, szlovák és román melódiák után valami “Európán kívüli” zenét is megismerhessen.
Az észak-afrikai országban szakértők szerint Bartók Béla tulajdonképpen a Keletet kereste, olyan muzsikát, amelyben alapvetően más dallamok és ritmusfajták uralkodnak. Nem kevesebb, mint 118 fonográfhengerrel tért vissza Afrikából, és az anyag nagy részét azután le is jegyezte.
Biskrában, szálláshelyén, a régi Hotel Transatlantique épületén 2004-ben emléktáblát avattak a művész tiszteletére.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Bartók Béla-szobor - Brüsszel - Belgium
Bartók Béla (1881-1945) mindig is nagyon népszerű volt Belgiumban, annak idején számos alkalommal hívták Brüsszelbe koncertezni. A közép-kelet-európai rendszerváltozásokat követően a helyi városvezetés elhatározta, hogy a Place D’ Espagne (Spanyol tér), ami a belga főváros egyik központi, de zárt tere, Európa tér elnevezést kapja, és ebből az alkalomból minden országból egy híresség szobrát állítják fel ott, Don Quijote és Sancho Panza szobrával szemben.
A Bartók-szobrot 1995-ben avatták fel. Ez az egyetlen magyar emlékmű Brüsszelben. Jelképes az is, hogy a központban kapott helyet Varga Imre szobra, amely Magyarország ajándékaként érkezett a Brüsszelbe, és hosszú hónapokig tartott, amíg a város minden érdektábora áldását adta arra, hogy a Gare Centrale-lal szemben frissen épített Meridian Hotel udvarán felállítsák.Ilyen emlékművet több más ország is megpróbált azóta Brüsszelnek ajándékozni, de az elfogadtatás eddig csak a magyaroknak sikerült.
Mága Zoltán önálló amerikai tévéshow-t kap - a hegedűművész közösségi oldalán mindössze néhány hét alatt már hárommillió emberhez eljutott
Az Egyesült Államok legnagyobb közszolgálati televíziótársasága, a Public Broadcasting Service (PBS) novemberben a budapesti Vigadó épületében világsztárok közreműködésével készít műsort Zoltán Mága: From Budapest with Love címmel.
A Prima Primissima-díjas hegedűművészt olyan videoklipek készítésére is felkérték, amelyek a magyar zeneszerzők művei mellett az ország turisztikailag vonzó épületeit, településeit is népszerűsíti. Az első videoklip, amely a budapesti Halászbástyát és az onnan látható fővárosi panorámát mutatja meg, a hegedűművész közösségi oldalán mindössze néhány hét alatt már hárommillió emberhez eljutott. A videoklipek hazai premierje a Duna Televízió Kívánságkosár című adásában volt.
A Parlament épületét, a Citadellát és a fővárost éjszaki kivilágításban bemutató klipek már elkészültek, azokat a novemberben készülő műsor jövő évi premierjét követően sugározzák a PBS csatornáján, amely több mint 110 millió televíziónézőhöz és 38 millió internetes követőhöz jut el.
Jelenleg is zajlik Mága Zoltán Hegedűvel a világ körül címmel indított 100 állomásos világ körüli turnéja. A hegedűművész eddig Erdélyben, Bécsben, a New York-i Carnegie Hallban és Torontóban adott telt házas koncerteket. Novemberben Dél-Koreában lép színpadra, majd visszatér az Egyesült Államokba, hogy december 10-én Hollywoodban, a Dolby Színházban adjon koncertet a legkiválóbb magyar zeneszerzők és világhírű komponisták műveiből.
A gálaműsorban együtt szerepel Natalie Cole világhírű énekesnővel, valamint David Fosterrel, aki mások mellett Céline Dion, Andrea Bocelli, Beyoncé, Madonna és Mariah Carey zenei producere és művésztársa. Karácsony előtt ismét Bécsben lép fel világhírű művészekkel közösen. A Hegedűvel a világ körül turnésorozat jövő évben Kínában és a Közel-Keleten folytatódik.
Szép vagy Magyarország, gyönyörű vagy Budapest - kattints a VIDEÓRA! - érdemes!
http://www.youtube.com/watch?v=8pBo_0exUvU&list=UUakjRwDrWjip2yuslQx_peg
Magyar emlékek a nagyvilágban - Neumann János emlékek Németországban és az USA-ban
Neumann János (1903-1957) Budapesten született. Legenda szerint a korai elektronikus számológépek számításait ő maga ellenőrizte fejben, a gépekkel azonos sebességgel.) 1913-ban felvették a híres fasori evangélikus főgimnáziumba. Egyetemi évei alatt sokat tartózkodott Berlinben, ahol szorosra fűzte kapcsolatát Wigner Jenővel, Szilárd Leóval és Gábor Dénessel. Vegyészmérnöki diplomáját 1925-ben szerezte Zürichben, matematikából pedig egy évvel később doktorált Budapesten.
1926-27-ben Göttingenben tovább bővítette tudását, ottani tartózkodása emlékét márványtáblával örökítette meg a német egyetemi város közönsége. 1930-ban meghívták vendégprofesszornak az Egyesült Államokba, Princetonba, ahol a világ legkiválóbb tudósai gyűltek össze. A városkában ma utcanév is őrzi Neumann emlékét.
Az 1930-as évek végétől érdeklődése egyre jobban az alkalmazott matematikai problémák felé fordult. A II. világháború idején addigi tevékenysége mellett Los Alamosban részt vett az első atombomba megépítésével kapcsolatos titkos program elméleti munkáiban. 1955-ben az öttagú Atomenergia Bizottság (AEC) tagjává nevezték ki, amely akkor a legmagasabb színtű kormánymegbízatásnak számított egy tudós számára.
A kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás rendszer – Neumann-elvekként említi a tudomány. Matematikusi munkásságából ő a kvantummechanika matematikai megalapozását tartotta a legfontosabbnak. Nevéhez (is) fűződik a "játékelmélet" megteremtése, a koreai háború idején például ezen elmélet ismeretében döntött az USA úgy, hogy nem támadja meg Kínát!
Magyar emlékek a nagyvilágban - Emléktábla a magyar hősi halottak tiszteletére a kolostor templomának a falán - Plankstetten - Németország
A bajorországi városkához tartozó Plankstetten bencés kolostorát 1129-ben alapították, s évszázadokon keresztül zavartalanul gyarapodott.
Az apátság nagy részét az 1525-ös parasztfelkelés és a harmincéves háború során lerombolták, a renoválást csak a 17. században kezdték meg, a kolostor ismét fejlődésnek indult.
Falai között 1907-ben megnyitottak egy mezőgazdasági iskolát is a környékbeli parasztfiatalok számára, a II. világháború során pedig hadikórház működött az épületegyüttesben.
1945-ben az odáig eljutott, sebesült magyar honvédek számára rendeztek be itt kórházat. A környéken még ma is élnek az egykori katonák leszármazottai, nem megy ritkaságszámba, hogy magyar családnevekkel találkozunk.
A falucska állomásán egy sebesülteket szállító vonat állt, amelyet az amerikaiak bombáztak meg, jóllehet a szerelvényre ráfestették a vöröskereszt-jelzést.
A plankstetteni kolostor templomának előterében található ez az emléktábla, amely az itteni „magyar kórházban"-ben elhunyt honvédek előtt tiszteleg.
14 magyar honvéd lelte halálát itt, a háború utolsó hónapjaiban, bár az 1995-ben felavatott táblán 13 név szerepel.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Falfestmény a X. századból a kalandozó magyarokról a bazilika altemplomában - Aquiela - Olaszország
A honfoglalás befejezése utáni kalandozások, a magyarok zsákmányszerző lovasportyái több évtizeden át rettegésben tartották Európa népeit. “A magyarok nyilaitól ments meg minket, Uram!” – fohászkodtak a kilencszázas évek első felében az aggódó nyugat-európaiak.
Az északolasz Friuli-Venezia-Giulia tartományban, az Adriai-tenger partjától néhány kilométerre fekvő kisváros, Aquileia bazilikájának altemplomában például ma is megtekinthető az a X. századbeli falfestmény, amely egy harc közben hátrafelé nyilazó magyar harcost ábrázol (feltehetően bizánci mester készítette).
Magyar emlékek a nagyvilágban - Mészáros Andor - Shakespeare-szobor - Ballarat - Ausztrália
A pesti Duna-parton álló Shakespeare-szobor alkotója, Mészáros Andor (1900-1972) szobrászművész és építész voltaképpen nem oda szánta ezt a térplasztikáját.
Fogadott hazája, Ausztrália egyik városa, Ballarat közösségi háza előtt áll 1960 óta a szobor eredetije, ott emlékezteti az arra járókat a drámairodalom nagy alakjára.
Maga a művész 1939-től élt az ötödik földrészen, ahol nagyméretű egyházi szobrokkal és domborművekkel, továbbá éremvéséssel írta be a nevét az ausztráliai képzőművészet aranykönyvébe.
Mészáros Andor Budapesten, Bécsben, majd Párizsban a Julian Akadémián tanult. Tehetsége igazán külföldre távozása után, a harmincas évek végén bontakozott ki. Már egy évvel odaérkezése után Ausztrália-szerte ismerték művészetét, királyszobrokat készített, de amatőr színjátszó csoportot is létrehozott, sőt magyar költők verseit fordította angolra.
De becsülik Nagy-Britanniában is, ahol 1948-ban – számos érem mellett – a Canterbury székesegyház ezüst Kálvária-oltárát készítette el. Halála előtt az óhaza közönsége is megismerkedhetett néhány alkotásával, 1970-ben a Szépművészeti Múzeum, 1971-ben pedig a Műcsarnok egy-egy kiállításán. (Mellékelve a "Férfi és Nő" érme.)
Ám a legjelentősebb kétség kívül a Duna-parti szállodasoron felállított Shakespeare-szobor, a képen látható ballarati mű másolata. A világ közterületein található 21 Shakespeare-szobor közül ez az egy ábrázolja színészként a drámaírás angol mesterét. "Ez a Shakespeare-szobor különleges lelki híd kíván lenni Nagy-Britannia, Ausztrália és Magyarország művelt emberei között” – hangzott el az alkotás 2003-as avatásán, amelyet számos ausztráliai magyarbarát jelentős adománnyal is segített.