A dél-franciaországi Aurillac mellett található St.Simon településen 1936 júniusában állítottak emlékművet a történelem első francia pápájának, aki itt született. Gerbert d'Aurillac, ismertebb nevén II. Szilveszter (945?-1003), a magyaroknak koronát küldő római pápa egyben a korszak egyik legműveltebb polihisztora volt. Az araboktól szerzett ismeretei révén az európai tudást is gyarapította, nevéhez fűződik például az iszlám világban használt abakusz és az arab számok elterjesztése, a hét szabad művészet közül a reáliákból álló quadrivium fejlesztése(aritmetika, zene, asztronómia, geometria), melyek mindegyikét messze földön híresen művelte. Az emlékmű másik oldalán az emléktábla látható, melyet 2001 júniusában Mádl Ferenc köztársasági elnök helyezett el a magyar állam megalapítójának egykor koronát adományozó pápa tiszteletére. A helyi templomban a Szinte Gábor festőművész alkotta freskók idézik Szent István megkoronázásának korát és legendabeli körülményeit. Az első kép a pápa álmát ábrázolja, nevezetesen azt a sugallatot, hogy a rendelkezésére álló koronát a magyaroknak kell elküldenie. A krónikák szerint a királyi fejdíszt eredetileg a lengyel uralkodónak szánták, ám a Gábriel arkangyal által közvetített égi kívánságnak engedelmeskedve végül a magyarok földjére továbbították. A további freskókon a korona római átadását István király képviselőjének, illetve az esztergomi koronázást mutatja be a festő a st. simoni templom látogatóinak. (A római képen II. Szilveszter mellett III. Ottó császár is helyet foglal – a két történelmi alak többnyire egymást támogatta a középkori hatalmi harcokban.)
Minden kisebbségben élő európai nemzet, vagy nemzetcsoport számára rendkívül fontos esemény a szeptember 18-i skóciai választás. Nekünk, magyaroknak is nemzetstratégiai érdekünk, hogy a skótok választás útján elnyerhessék szabadságukat, és a jövőben önállóan kormányozhassák saját életüket! Ezért osszuk meg - adjuk tovább az anyagot! Székelyföld támogatja Skóciát!
Magyarország első szabadon választott miniszterelnökének , Antall Józsefnek (1932-1993) a nevét kapta az Európai Parlament brüsszeli székháza új épületének egyik szárnya. Antallról, aki fiatalon részt vett az 1956-os forradalomban, és jelentős szerepet vállalt az 1989-90-es rendszerváltoztatás előkészítésében is, határainkon túl is elismeréssel nyilatkoztak a politikusok, közéleti személyisége. Jelentős szerepe volt a Varsói Szerződés és a KGST felszámolásában, a szovjet csapatok 1991-es kivonásában. Miniszterelnöksége alatt tette meg az ország az első lépéseket a NATO- és az EU-tagság irányába. Munkássága előtt tisztelegve döntött úgy az Európai Parlament elnöksége, hogy az EP egyik új épületét (korábbi D5-öt) Antall Józsefről nevezi el. Egy másik szárny, (a D4) az NSZK volt egykori kancellárja, Willy Brandt nevét kapta, a két épületrészt az EP fő tömbjével összekötő üvegfolyosó pedig az egyesülő Európa egyik megalapozója, Konrad Adenauer volt német kancellár nevét viseli.
Az Egyesült Államokban, a Kennedy elnök elleni merényletről elhíresült Dallasban található a római katolikus ciszterci rend egyik temploma, amelyhez a magyarországi Bélapátfalva apátsági kolostori temploma szolgált mintául. Ennek magyarázata, hogy a második világháború után a hazai ciszterci szerzetesek közül a pesszimistábbak a mielőbbi külföldre távozás mellett döntöttek, és az 1947-es („kékcédulás”) választások nyomán az addig derűlátóbb rendtársak közül is számosan követték példájukat. A zirci központú cisztercieket 1950-ben gyakorlatilag feloszlatták, iskoláikat, vagyonukat elvették, ez további egyházi személyek külföldre történő távozását indukálta. Számosan nyugat-európai testvér-rendházaknál találtak befogadásra, mások az óceánon túl remélték helyzetük megnyugtató alakulását. Utóbbiak az amerikai vándoréveket követően 1954-ben a dallasi püspök meghívására a texasi nagyváros melletti Fort Worthban leltek otthonra és fontos tevékenységre is: segíthették az University of Dallas katolikus egyetem megalapítását (oktató tevékenységüknek már korábban jó híre kelt Amerika-szerte). Az ott gyökeret vert magyar csoporthoz a további esztendőkben, különösen 1956 után újabb hazai rendtársak csatlakoztak, megerősítve a magyar jelenlétet Dallasban. Munkájukat általános elismerés övezte ennek tudható be, hogy 1961-ben önálló monostort alapíthattak, amely felvette a Dallasi Miasszonyunk Ciszterci Apátság nevet. Ők alapították meg 1962-ben a Cistercian Preparatory School-t, az egykori hazai tanintézeteikre – módszereiben, nevelési elveiben és eredményeiben is - emlékeztető nyolcosztályos, egyetemre előkészítő középiskolát. Az évtizedek során ide érkezett mintegy félszáz magyar szerzetes időközben templomot kezdett építeni, ehhez a mintát a bélapátfalvai román stílusú templom szolgáltatta, amely nemzetközileg is elismert műemlék és történelmi nevezetesség. A dallasi apátsági templom 1991–92-ben, a középiskola öregdiákjainak adományából épült, tervezője Gary Cunningham, az iskola 1971-ben végzett diákja.
Gróf Esterházy János (1901-1957) előkelő főnemesi családból származott. A család 5000 holdnyi birtokának kilenctizedét veszítette el a trianoni békével Csehszlovákiához csatolt országrészben a földreform miatt. Az 1920-as évek közepén kezdte közéleti pályafutását, a magyarok visszaszorítását is magában foglaló “csehszlovakizmus” ellenzőjeként lépve fel. Az 1935-ös választásokon Kassáról bekerült a csehszlovák parlamentbe. Önrendelkezési jogot, nemzeti, vallási és kulturális téren a fejlődés biztosítását, Szlovákia és Kárpátalja számára autonómiát követelt. Edvard Benes miniszterséget ajánlott neki, de ő csak úgy vállalta volna el, ha orvosolják a magyarság sérelmeit. Az első bécsi döntés után, Esterházy János személyesen szlovák területen maradt, és megalapította a Szlovenszkói Magyar Pártot. A hetvenezres magyarság érdekeit védelmezte, és egyben a magyar kormánytól a szlovák lakosság jogainak betartását követelte a visszacsatolt területeken. Többször tárgyalt a szlovák állam elnökével, Jozef Tisóval a magyar kisebbség jogairól, a szlovák parlamentben ő volt az egyetlen magyar képviselő. És ő volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki a 68/1942-es alkotmányi törvény ellen szavazott, ami a zsidóság kitelepítéséről szólt. Esterházy János zsidók, csehek, szlovákok, lengyelek százainak segített a szökésben. Magyarország 1944. októberi német megszállása ellen memorandumban tiltakozott. A nácik rövid időre internálták, a Gestapo körözte. Pozsony szovjet megszállását követően a szovjet hatóságok internálták, de 12 nap után szabadlábra helyezték. Majd Husák utasítására letartóztatták, és átadták a szovjet titkosszolgálatnak. Koholt vádak alapján tíz év szibériai kényszermunkára ítélték. 1949-ben kiadták Csehszlovákiának, ahol már 1947-ben halálra ítélték “a fasizmussal való együttműködése” miatt. Elnöki kegyelemben részesült, és életfogytiglant kapott. Külső segítséggel alkalma lett volna megszökni, de ezt elutasította, mondván hogy nem bűnös, tehát nincs miért szöknie. Az 1955-ös általános amnesztia során a büntetését 25 évre csökkentették, de ebbe nem számították be a szovjet fogságban eltöltött időt. 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében meghalt. A parancsnok nem adta ki a hamvait a családnak, hanem Prágába szállíttatta. Az urna a Pankrác-i börtön főigazgatóságán került elhelyezésre több éven keresztül (1965-ig), amikor döntés született, hogy 57 más politikai fogoly maradványaival együtt a Motol-i temető közös sírjában helyezzék örök nyugalomra. 1993-ban magyarországi kérésére az orosz legfelsőbb bíróság Esterházy ítéletét semmisnek mondta ki, s rehabilitálta őt. Ez azonban az amúgy EU-hoz tartozó két tagállamban, Csehországban és Szlovákiában mind a mai napig nem történt meg, hivatalosan továbbra is háborús bűnösnek számít. 2011 decemberében a csehországi Politikai Foglyok Konföderációjának (KPV) döntése alapján a kommunizmus áldozatai prágai kegyhelyének központi emlékművére csak két tábla került fel: Esterházy Jánosé és Josef Bryksé. A grófé a csehszlovák börtönben elhunyt politikai foglyok, míg Bryksé a munkatáborokban elhunytak emlékét őrzi. A sírban nyugvó további ezrek nevei a központi emlékmű körül elhelyezett márványtáblákon sorakoznak. A prágai emlékhelyet a Motol köztemetőben a kilencvenes évek közepén hozták létre azon a helyen, ahol 1954 óta tömegsír volt. Esterházy táblájának központi elhelyezése szenvedélyes vitát indukált a cseh és – még inkább – a szlovák sajtóban. Az ellenzők főleg azt feszegetik, hogy mi köze Esterházynak a kommunizmussal szembeni ellenálláshoz, és milyen alapon kapott helyet emléktáblája az ellenállás mártírjainak emlékművén. A Lidové Noviny neves cseh konzervatív napilap helyet adott Bohumil Dolezal politológus írásának is, aki konkrét tényeken és objektív módon mutatja be Esterházy tevékenységét, amely a cseh és a szlovák közvélemény előtt máig szinte ismeretlen.
Lőrinc Celesztin, a Csángó Rádió főszerkesztője Budapestre látogatott. Az MTVA Kós Károly Kollégiumának korábbi díjazottja Jónás István, a Magyar Rádió Nonprofit Zrt. vezérigazgatója meghívására érkezik a fővárosba. „Jó napot kívánok, itt a moldvai Csángó Rádió, Lőrinc Celesztint hallják." – köszönti hallgatóit minden nap az online rádió főszerkesztője, aki a Bálványosi Nyári Szabadegyetem programjain részt vevő Jónás István, a Magyar Rádió Nonprofit Zrt. vezérigazgatója személyes meghívására érkezett Budapestre. A gyerekkori balesete következtében tolószékbe kényszerült Lőrinc Celesztin régi vágya a földi sugárzású Csángó Rádió létrehozása, amely eddig az anyagi forrás hiánya miatt nem valósulhatott meg. A csángó újságíró az MTVA gyártóbázisának stúdióit tekinti meg, ahol megismerkedhet a Kossuth Rádió csatorna népszerű adásaival, így a Napközben, a Közelről és a Krónika műsorainak készítésével. A rádióhallgatók több műsorban is beszámolót kapnak a moldvai Csángó Rádió működéséről. A csángó rádiós több szálon kötődik a közmédiához. Az MTVA Kós Károly Kollégiuma 2013. december 16-án elsőként Lőrinc Celesztinnek adta át a kiváló építész és államférfi tiszteletére alapított Kós Károly Kollégium Média Díját. Az elismerést a díjazott nem tudta személyesen átvenni, a Testületnek skype-on, meleg szavakkal köszönte meg a kitüntetést. A népszerű rádiós megtiszteltetésnek és egyben bátorítónak nevezte jutalmát. A moldvai csángók első rádiója 2009. november 14-én kezdte meg adását abban a környezetben, ahol egyre ritkább a magyar szó. Öt éve szerte a világon mindenütt követik az adást, és hallgatóinak száma meghaladja a 650.000-et. A Csángó Rádió éjjel-nappal, a nap 24 órájában sugároz, így a világ bármely részén a helyi idők szerinti legkedvezőbb időpontokban hallgatható. A Csángó Rádió műsoridejének több mint felét a csángó népzene teszi ki, de rendszeresen beszámol a moldvai csángók jeles eseményeiről is. Bátorítások a világ minden részéből érkeznek, így többek között Svédországban, Olaszországban, Ausztráliában és Izraelben élő magyaroktól kap pozitív visszajelzéseket. A Magyar Rádió Nonprofit Zrt. segített a Csángó Rádió zenei állományának bővítésében, de az együttműködés új formáit is tervezik. Másold be a linket, amelyen elérhető a Csángó Rádió: http://csangoradio.ro/ Elérhetôség - kapcsolat felvételi lehetőség a rádióval: Lőrinc Celesztin, a rádió létrehozója, működtetője és szerkesztője Csíkfalu Rekecsin község Bákó megye Postai irányítószám: 607481 E-mail: office@csangoradio.ro E-mail: dj_celentano@csangoradio.ro Messenger cim: csangoradio Telefon: 0040234251783 Mobil telefon: +40768608326 Tisztelt hallgatók ! Ha támogatni szeretnék a Csángó rádiót akkor a legmegbízhatóbb támogatási lehetőség a szerkesztőség direkt támogatása bankszámlaszámon keresztül a melynek cime: Lorent Celestin Comuna Racaciuni Satul Ciucani Judetul Bacau Cod postal 607481 Romania Bank cime és IBAN száma: OTP Bacau swift OTPV ROBU Sucursala Bacau Str. 9 Mai nr. 82, sc B IBAN szám: /nr : FT: RO65OTPV290000130362HU01 RON: RO61OTPV290000130362RO01 USD: RO75OTPV290000130362US01 EUR: RO18OTPV290000130362EU01 Ha az előbbi számlaszámra valamilyen okból nem tudnak támogatást utalni, akkor mint befogadó szervezetet a Szeret-Klézse Alapítvány számláját adjuk meg, a melynek címe: Fundatia “Siret-Cleja” Com Cleja, sat Buda, nr 65 Jud Bacau cod postal 607105 Romania Bank cime és IBAN száma: OTP Bacău.: swift OTPV ROBU. Sucursala Bacau Str. 9 Mai nr. 82, sc. B IBAN szám/nr: (RON) Lej: RO96OTPV290000109807RO01 (HUF) Forint: RO03OTPV290000109807HU01 Figyelem! A támogatási szelvényre kérjük feltüntetni a következőt: "Támogatás a Csángó Rádió szerkesztőjének, Lőrinc Celesztinek" Előzetesen kell tájékoztatni Lőrinc Celesztint a 0040 234251783 telefonszámon és a "Szeret-Klézse" Alapítványt a 0040 234 253 269 telefonszámon. ( Félreértések elkerülése érdekében - Az ide ki nem írt más szervezetekkel a szerkesztőség támogatás érdekében nem tart kapcsolatot)
Gróf Esterházy János (1901-1957) előkelő főnemesi családból származott. A család 5000 holdnyi birtokának kilenctizedét veszítette el a trianoni békével Csehszlovákiához csatolt országrészben a földreform miatt. Az 1920-as évek közepén kezdte közéleti pályafutását, a magyarok visszaszorítását is magában foglaló "csehszlovakizmus" ellenzőjeként lépve fel. Az 1935-ös választásokon Kassáról bekerült a csehszlovák parlamentbe. Önrendelkezési jogot, nemzeti, vallási és kulturális téren a fejlődés biztosítását, Szlovákia és Kárpátalja számára autonómiát követelt. Edvard Benes miniszterséget ajánlott neki, de ő csak úgy vállalta volna el, ha orvosolják a magyarság sérelmeit. Az első bécsi döntés után, Esterházy János személyesen szlovák területen maradt, és megalapította a Szlovenszkói Magyar Pártot. A hetvenezres magyarság érdekeit védelmezte, és egyben a magyar kormánytól a szlovák lakosság jogainak betartását követelte a visszacsatolt területeken. Többször tárgyalt a szlovák állam elnökével, Jozef Tisóval a magyar kisebbség jogairól, a szlovák parlamentben ő volt az egyetlen magyar képviselő. És ő volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki a 68/1942-es alkotmányi törvény ellen szavazott, ami a zsidóság kitelepítéséről szólt. Esterházy János zsidók, csehek, szlovákok, lengyelek százainak segített a szökésben. Magyarország 1944. októberi német megszállása ellen memorandumban tiltakozott. A nácik rövid időre internálták, a Gestapo körözte. Pozsony szovjet megszállását követően a szovjet hatóságok internálták, de 12 nap után szabadlábra helyezték. Majd Husák utasítására letartóztatták, és átadták a szovjet titkosszolgálatnak. Koholt vádak alapján tíz év szibériai kényszermunkára ítélték. 1949-ben kiadták Csehszlovákiának, ahol már 1947-ben halálra ítélték “a fasizmussal való együttműködése” miatt. Elnöki kegyelemben részesült, és életfogytiglant kapott. Külső segítséggel alkalma lett volna megszökni, de ezt elutasította, mondván hogy nem bűnös, tehát nincs miért szöknie. Az 1955-ös általános amnesztia során a büntetését 25 évre csökkentették, de ebbe nem számították be a szovjet fogságban eltöltött időt. 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében meghalt. A parancsnok nem adta ki a hamvait a családnak, hanem Prágába szállíttatta. Az urna a Pankrác-i börtön főigazgatóságán került elhelyezésre több éven keresztül (1965-ig), amikor döntés született, hogy 57 más politikai fogoly maradványaival együtt a Motol-i temető közös sírjában helyezzék örök nyugalomra. 1993-ban magyarországi kérésére az orosz legfelsőbb bíróság Esterházy ítéletét semmisnek mondta ki, s rehabilitálta őt. Ez azonban az amúgy EU-hoz tartozó két tagállamban, Csehországban és Szlovákiában mind a mai napig nem történt meg, hivatalosan továbbra is háborús bűnösnek számít. Emlékét a Mírov melletti temetőben jelképes sír őrzi, a környéken élő és távolabbról idelátogató magyarok gyakran felkeresik. Az anyai ágon lengyel arisztokrata származású Esterházy János bronz mellszobrát, Blaskó János szobrászművész alkotását 2011-ben a varsói Ursynów kerületben lévő Gielniowói Boldog László-templom mellett állították fel. A szobor Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének adománya, a talapzat az ursynówi önkormányzat támogatásával készült, a templom falán elhelyezett, Esterházy János életének, tevékenységének lengyel vonatkozásait bemutató kétnyelvű emléktábla költségeit pedig a Lengyel Veteránok és Meghurcoltak Ügyeivel Foglalkozó Hivatal vezetője vállalta. Esterházy Jánosnak a lengyel menekültek érdekében a második világháború idején kifejtett tevékenységéért, illetve a lengyel emigráns kormány miniszterelnök-helyettesének, Kazimierz Sosnkowski tábornoknak Magyarországon keresztül Nyugatra történt szöktetésében való közreműködéséért 2009 márciusában a Polonia Restituta lengyel posztumusz kitüntetést adományozták.
kattints a VIDEÓRA! http://www.youtube.com/watch?v=I4GjxtQ0M2o