Magyar emlékek a nagyvilágban - A kommunisták által elüldözött Nagy Ferenc egykori miniszterelnöknek és feleségének sírja - Herndon - Virginia - USA

                            A háború utáni koalíciós idők miniszterelnöke, Nagy Ferenc (1903-1979) református kisbirtokos családból származott. 1931-ig szülei földjén gazdálkodott, s bár csak hat elemit végzett, már a 20-as évek elejétől cikkeket írt a helyi lapokba. 1943-ban ő is csatlakozott a Bajcsy-Zsilinszky Endre által kezdeményezett memorandumhoz, melyben a Kállay kormány háborúból való kilépését követelték. A német megszállás idején a Gestapo foglya volt, október 15-én szabadult, a Szálasi-puccs után illegalitásba vonult. 1945-ben az FKgP elnöke, majd országgyűlési képviselő lett. 1946. február 4-től kormányfő. 18 hónapos miniszterelnöksége alatt két jelentős esemény történt, amely hosszú távon befolyásolta az ország sorsát: a magyar békeszerződés megkötése és az évszázad legnagyobb hazai inflációjának megállítása. 1947. május 31-jén, miközben Svájcban szabadságát töltötte, itthon kommunista kezdeményezésre megalakult a Dinnyés-kormány. Nagy Ferenc csak azután köszönt le a miniszterelnökségről, hogy a családját kiengedték hozzá – ám őt megfosztották állampolgárságától. Az Egyesült Államokba emigrált. Gazdálkodásba kezdett, de nem mondott le a politizálásról: 1951-ben alapítója lett a Magyar Nemzeti Bizottmánynak. Alapítója az 1947-ben alakult kelet-európai parasztpártokat tömörítő emigráns Nemzetközi Parasztuniónak, 1957-ben beválasztották a strasbourgi Forradalmi Tanács Intézőbizottságába. 1970-től felesége betegsége miatt visszavonult a politikai tevékenységtől, de 1977-ben kiállt a koronázási ékszerek hazaszállítása mellett. Nagy Ferenc és hitvese egymás mellett alussza örök álmát a virginai Herndon temetőjében.  

Esküt tett Böjte Csaba, az 500 ezredik külhoni magyar állampolgár - rövid VIDEÓ!

                        kattints a VIDEÓRA! http://videotar.mtv.hu/?k=500+ezredik  

Magyar emlékek a nagyvilágban - Tüköry Lajos szobra a Garibaldi-kertben - Palermo - Szicília - Olaszország

                                      Szicília fővárosában, alig harmincévesen áldozta életét az olasz nép függetlenségéért Tüköry Lajos (1830-1860). Az 1848-49-es szabadságharc ifjú katonája nemzetőrként kezdte, majd Bem tábornok seregében részt vett az erdélyi hadjáratban. A világosi fegyverletétel után sok ezer bajtársához hasonlóan ő is az emigrációt választotta. Az Oszmán Birodalomban számos helyen szolgált a török fegyveres erők kötelékében, Guyon Richárd, majd Kmety György oldalán részt vett a krími háborúban is, ott tanúsított hősiességéért őrnagyi rangot kapott, sebesüléséért magas szultáni kitüntetésben részesült. Amikor Tüköryhez eljutott a hír, hogy Észak-Itáliában Giuseppe Garibaldi vezetésével függetlenségi harc kezdődött, kilépett a török katonai szolgálatból, és olasz földön csatlakozott a túlnyomó részben a 48-as honvédsereg veteránjaiból alakult magyar légióhoz. Rövid idő leforgása alatt számos csatában vett részt, számára az utolsó 1860. május 27-én zajlott le: ő vezette a rohamot Palermo bevételéért, s a harc közben súlyosan megsebesült. Bal lábát amputálták, de életét ezzel sem tudták megmenteni. A Körösladányból elindult ifjú ezredest – mert ekkor már ezt a rangot viselte – nagy részvéttel temették el hősi halála színhelyén, a gyászbeszédet maga Garibaldi mondta. Később holttestét a palermói San Domenico Pantheonban helyezték örök nyugalomra, a szicíliai nagyvárosban utcanév és szobor is őrzi Tüköry Lajos emlékét. magyaremlek.nolblog.hu  

Magyar emlékek a nagyvilágban - Munkácsy Mihály (1844-1900) - A reneszánsz apoteózisa - A díszlépcső mennyezeti freskója - Művészettörténeti Múzeum - Bécs - Ausztria

Magyar emlékek a nagyvilágban - Arany János - a "karlsbadi kúra" nagy élvezője és csodálója márványtáblája - Karlovy Vary - Csehország

                                        Csehország legismertebb fürdőhelyén az elmúlt évszázadok során számos magyar keresett gyógyulást. Közülük talán a leghíresebb Arany János (1817-1882) volt, aki epebántalmait enyhítendő 1869-től hét esztendőn át a nyár egy részét itt töltötte. A legnagyobb magyar epikus költő – betegeskedése és leánya, Juliska 1865-ben bekövetkezett korai halála miatt – szinte felhagyni látszott irodalmi tevékenységével. A “karlsbadi kúra" azonban nemcsak Arany testi bajaira hozott enyhülést, de újból kedve mutatkozott a poézis iránt is. Itt írta Mottó című kis költeményét, a Nőmhöz című verstöredéket, és görög drámákat is fordított Karlovy Varyban. A hely szelleme felbukkan a Toldi szerelmében, midőn IV. Károly cseh király (a fürdőhely névadója) vadásztársaival – köztük Toldi Miklóssal – szarvasüldözés közben felfedezi a gyógyító erejű forrást. A költemény erre vonatkozó strófájában a költő magát is megörökítette:   Ott, honnan a szarvas lezuhant a mélybe, S hol a fürdő épült a forrás fölébe, Ötszáz évvel utóbb - vagy igen, már többel, Sokat ábrándozott egy beteg ősz ember; Megáldotta vizét, nagy jótéteményért,   Ha nem új életért, új élet-reményért, S ha valaha célhoz bir jutni ez ének: Köszöni e forrás csuda hévvizének.   A Zámecky vrch utca 4. számú házán 1957 óta őrzi a sötétszürke márványtábla az egykor itt időző poéta, “Karlovy Vary nagy csodálója" emlékét. Arany 1870-től a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára volt, és mint rangos vendéget a városvezetés valamelyik előkelő hotelban szerette volna elhelyezni. Ám ő végig hű maradt az ódon házhoz és a megszokott, megszeretett környékhez.  magyaremlek.nolblog  

Bercsényi Miklós-szobor a várban - Ungvár - Kárpátalja

                                    Bercsényi Miklós - II. Rákóczi Ferenc mellett mindvégig kitartó, őt a száműzetésbe is elkísérő igaz hazafi és kortársainál jóval messzebbre tekintő politikus volt.

Magyar emlékek a nagyvilágban - Az 1907. évi bányász szerencsétlenség 116 magyar áldozatára is emlékező emlékmű - Pittsburg - USA

                                  Magyarok mindenütt a Földön megtalálhatók. Korábban komolyabb emigrációról azonban csak a Rákóczi-felkelés bukása, illetve az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után beszélhetünk. A XIX. század második felétől aztán több százezer főt jelentő kivándorlási hullám indult, elsősorban az amerikai kontinensre. A kivándorlók többnyire nyomorúságukon kívántak változtatni, vállalva akár a legnehezebb munkákat, a legembertelenebb körülményeket is, abban a reményben, hogy majd hazatérnek, és itthon jobbra fordul a sorsuk a kint megtakarított pénz segítségével. A Felvidéken például egész falvak néptelenedtek el. József Attila így írt erről az időszakról Hazám című versében:   Sok urunk nem volt rest, se kába, birtokát óvni ellenünk s kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk.   Szíve szorult, rezgett a lába, acsargó habon tovatűnt, emlékezően és okádva, mint aki borba fojt be bűnt.   Volt, aki úgy vélte, kolomp szól s társa, ki tudta, ily bolondtól pénzt eztán se lát a család.   Multunk mind össze van torlódva s mint szorongó kivándorlókra, ránk is úgy vár az új világ. Az akkori szájhagyomány szerint minden Amerikába kivándorolt száz honfitársunk közül tíz meggazdagodott, negyven valahogyan megélt, ötven pedig nyomorultul elpusztult. Végeredményben ez utóbbiak közé tartozott az a 116 magyar is, akik a Pittsburgtól délkeletre fekvő Darr bányában 1907-ben sújtólégrobbanásban lelték halálukat, további 123 más nemzetiségű bányásszal együtt. Ez volt az amerikai bányaipar második legnagyobb katasztrófája, egyben a magyar szénbányászat legtöbb áldozatot követelő tragédiája. A közeli Olajág (Olive Branch) temetőben, ahol többségük nyugszik, 1909-ben az ottani magyarság legrégebbi szervezete, a ma is működő Amerikai Magyar Szövetség sírkövet állított, emellett a temető szélén emléktábla is utal a magyar bányászáldozatokra. Az I. világháború végén újabb kivándorlási hullám indult el, a Tanácsköztársaság bukása után többnyire baloldali érzelműek hagyták el az országot. 1919 és 1945 között csaknem 360 ezren vándoroltak ki, a Trianon után szomszédossá vált országok magyarsága is nagy számban választotta ezt az utat. 1945 és 1956 volt az utolsó két nagy hullám kiindulópontja; a forradalom után mintegy kétszázezren futottak szét a világban. A magyar emigránsok általában megállták a helyüket, esetenként fontos szerepet játszva egyes országok fejlődésében. Olykor már-már legendásan híresek voltak tehetségükről, de legalábbis ügyességükről. Amerikai a mondás: “Egy magyar, ha mögötted lép be a forgóajtón, előtted jön ki…”

Magyar emlékek a a nagyvilágban - Guyon Richárd 1848-as tábornok sírja - Isztambul - Törökország - Emléktábla szülőházán - Bath - Anglia

                                            Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hadosztályparancsnoka, Guyon Richárd (1813-1856) a délnyugat-angliai Bath városában, brit katonacsaládban született, ő maga is kemény kiképzésben részesült. Húszéves korában lépett be az osztrák hadseregbe, de miután szembekerült a monarchiával, és a fegyveres erőknél uralkodó állapotokkal sem tudott megbékélni, leszerelt. A forradalom hírére, 1848 nyarán csatlakozott a magyar honvédséghez, és már szeptemberben őrnagyi rangot kapott. Részt vett a Jellasics elleni harcokban. A pákozdi és a schwechati csatákban tanúsított bátorságára Kossuth Lajos is felfigyelt, 1848. november 21-én ezredessé és a fel-dunai hadtest hadosztály-parancsnokává neveztette ki. Legfőbb haditette, hogy kiűzte az addig bevehetetlennek tartott Branyiszkói szorosból az osztrák védőket. Az Isztambul ázsiai részében található angol katonai temetőben nyugszik.

Magyar emlékek a nagyvilágban - Balassi Bálint-emlékek – Krakkó - Lengyelország

                                            A magyar nyelvű költészet első, valóban világirodalmi szintű, nagy formátumú művelője, Balassi Bálint (1554-1594) életének négy évtizedéből nyolc esztendőt töltött Lengyelországban. Élményeit, a szomszéd nép iránti rokonszenvét számos költeménye őrizte meg az utókor olvasóinak. Balassi egyik kedvelt tartózkodási helye az akkori lengyel királyi székváros, Krakkó volt, itt készült 1572-ben első irodalmi értékű munkája, a németből magyarra fordított Beteg lelkeknek való füves kertecske. A költő a XVI. század nyolcvanas éveinek végén gyakran megfordult a Szent Anna utcában, ahol Zarkándy Annáék házában “szívesen fogadott vendég" volt. A ház úrnőjéhez írt verseiben Celiának nevezi szerelmének tárgyát – Wesselényi Ferenc feleségét. Az egykori épület helyén álló Potocki-palota falán ma bronz dombormű örökíti meg a költő emlékét. A művészi alkotást Boleslaw Chromy, a legjelesebb kortárs lengyel szobrász készítette, s 1995-ben avatták fel. Magyarországról érkező hivatalos vendégek és magánszemélyek gyakran emlékeznek meg itt egy-egy virágcsokorral a hányatott sorsú poétáról. magyaremlek.nolblog  

Székelyek Nagy Menetelése – 2013. október 27.

                                          A Székelyek Nagy Menetelése – 2013. október 27. – Háromszéken – Berecktől Kökösig A helyszínen, vagy Budapesten és világszerte ugyanebben az időpontban szervezett szimpátia tüntetéseken vegyen részt Ön is! Itt az idő – hogy összefogjon a világ magyarsága Székelyföld megmentéséért! Patrióta Európa Mozgalom