Magyar emlékek a nagyvilágban - József Attila szobra - Moszkva - Oroszország
Az orosz fővárosban az első szobor, amelyet egy magyar tiszteletére avattak fel, József Attiláé. A költő születésének 100. évfordulóján, 2005-ben az Idegennyelvi és Irodalmi Intézet belső udvarán, Dickens, Heine és más – nemcsak író – jelességek között áll a mellszobra, Janzer Frigyes alkotása.
A Zentai csata emlékműve - Zenta - Délvidék
A zentai csata, 1697. szeptember 11-én a török hódoltság alatti magyarországi területek visszafoglalásának egyik legjelentősebb és legvéresebb csatája volt, amelyben a szövetséges keresztény sereg Savoyai Jenő herceg vezetésével győzelmet aratott az Elmas Mehmed nagyvezír által vezetett török hadakon, a jelenlevő II. Musztafa szultán seregén.
Erőss Zsolt Aréna - Csíkszereda - Erdély
Erőss Zsolt (Csíkszereda, 1968 – Kancsendzönga - Nepál 2013) székely hegymászó, aki első magyar állampolgárként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a Csomolungmát.
Magyarország legeredményesebb magashegyi hegymászója; tíz 8000 m fölötti csúcsot hódított meg (ebből kettőt műlábbal), amivel a nemzetközi élmezőnybe is bekerült. 2013. május 21-én a Kancsendzönga megmászása után a visszaúton eltűnt.
A csíkszeredaiak róla nevezték el a város spotcsarnokát
Magyar emlékek a nagyvilágban - Szent Erzsébet székesegyház Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéje - Bogota - Kolumbia
Kolumbiában, a bogotai Szent Erzsébet székesegyház patrónája II. Endre magyar király leánya, Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231), akinek egyik ereklyéje ma is a spanyol koloniális barokkot idéző, múlt században épült székesegyház kincstárának féltett relikviája.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Mindszenty József emléktáblája - Bogota - Kolumbia
Kolumbia fővárosának székesegyházában avatták fel azt a márványtáblát, amely Mindszenty József emlékét örökíti meg. A hányatott életű főpap nem sokkal halála előtt celebrált misét Bogotában.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Mindszenty József-szobor - New Brunswick - USA
A világban szerteszét élő magyarok - mint sorozatunkból is kitűnik - számos helyen szoborral, táblával igyekeznek új hazájukban is népszerűsíteni nemzetünk nagyjait, megőrizni emléküket. A XX. század harmadik harmadában a legtöbbször talán Mindszenty József nevét és alakját örökítették meg. Az amerikai magyarság egyik központjában, New Brunswickben, a róla elnevezett téren állították fel Mindszenty impozáns szobrát. Nagyobb ünnepeinken itt tartják hagyományos találkozóikat a New Jersey államban élő magyarok.
A Csehimindszenten Pehm József néven született Mindszentyt (1892-1975) 1915-ben szentelték pappá, 1944-ben nevezte ki a pápa veszprémi megyés püspökké. Ő és főpaptársai tiltakoztak a zsidóüldöző intézkedések ellen, amikor pedig a szovjet csapatok megjelentek Kelet-Magyarországon, memorandumban sürgették, hogy az ország többi része ne váljon csatatérré. Válaszul a nyilasok 1944 novemberében letartóztatták Mindszentyt.
A háború után a pápa esztergomi érsekké, majd bíborossá nevezte ki, aki egyre mélyebb konfliktusba került az új hatalommal is. Különösen az egyház jogainak és tevékenységének korlátozásai ellen tiltakozott, mígnem az Államvédelmi Hatóság 1948 végén koholt vádakkal letartóztatta.
1949-ben látványos kirakatperben életfogytiglani fegyházra ítélték. Később enyhítették fogsága körülményeit, de csak 1956-ban, a felkelők szabadították ki.
A szovjet tankok bevonulásának napján, november 4-én az amerikai követségre menekült, ahol 15 évet töltött önkéntes száműzetésben. A magyar szervek, Washington és a Vatikán közötti hosszú alkudozás eredményeképpen Mindszenty József 1971 szeptemberében elhagyhatta az országot, haláláig Ausztriában élt.
Ausztriai mariazelli “ideiglenes" sírjából 1990-es teljes rehabilitációját követően hozták haza, hamvait az esztergomi bazilikában helyezték örök nyugalomra.
magyaremlek.nolblog.hu
Magyar emlékek a nagyvilágban - Kétnyelvű bronztábla a magyar határnyitás történelmi jelentőségéről és dátumáról - A szövetségi törvényhozás, a Reichstag épületének falán - Berlin - Németország
Az 1980-as évek végére Magyarország jutott a legmesszebbre a szocialista táboron belül korábban megkérdőjelezhetetlen blokkfegyelem béklyóinak lazításában. A kedvező nemzetközi légkörben a diplomáciai kapcsolatok felvétele Dél-Koreával megelőzte a magyar vezetés még nagyobb vállalkozását: a műszaki zár felszámolását nyugati határunkon.
A hidegháború éveiben kialakított műszaki határzár ugyanis nemcsak fizikailag, de morálisan is elavult, a világútlevéllel rendelkező magyarok többsége számára nem maradt jelentősége. Más kelet-közép-európai országok, mindenekelőtt az NDK vezetőit viszont rendkívül érzékenyen érintette, hogy állampolgáraik esetleg errefelé nyugatra távozhatnak, értelmetlenné téve így a keletnémet rendszer “büszkeségét", a berlini falat. A Honecker-féle kormányzat aggodalmait igazolta, hogy 1989 nyarán valóban mind többen próbáltak meg élni a lehetőséggel, vagy pedig megtagadva a hazatérést, magyarországi menekülttáborokban telepedtek le.
Magyarország akkor félretolta a magyar-NDK szerződés titkos, hazazsuppolási záradékát, a keletnémet állampolgárokat pedig “nagykorúsította": megengedte, hogy NDK-útlevelükkel bármely országba eltávozzanak, ha az hajlandó fogadni, illetve átengedni őket.
A budapesti döntést szeptember 10-én este, A Hét tévéműsorban jelentették be , hogy megnyitjuk a nyugati határunkat a kelet-németek számára is. Már éjfélkor NDK-s rendszámú autók ezrei sorakoztak az osztrák határon, majd indultak az NSZK felé.
Két hónapra rá ledőlt a német fővárost megosztó betonépítmény, egy év múlva pedig egyesült Németország. Berlinben, a szövetségi törvényhozásnak otthont adó Reichstag épületének északi falán kétnyelvű bronztábla örökíti meg a jeles dátumot és a két nép barátságát az egységesülő, demokratikus Európában.
Német részről azóta is úgy emlegetik Magyarország történelmi gesztusát, mint az első kő kiemelését a berlini falból. (Genscher egykori külügyminiszter a 2000-es hannoveri expó magyar pavilonjának a vendégkönyvébe is azt írta: “Sohasem feledjük, ami 1989-ben történt.")
Magyar emlékek a nagyvilágban - József Attila-emléktábla - Párizs - Franciaország
A XX. század első felének egyik legnagyobb magyar költője – számos irodalmár kortársához hasonlóan – lehetőséget kapott a sorstól arra, hogy a világkultúra központjában, a francia fővárosban pallérozza tudását.
József Attila (1905-1937) a tanulmányait 1924-ben kezdte meg a Szegedi Egyetem magyar–francia szakán. Innen tanácsolta el őt Horger Antal professzor a Tiszta szívvel című verse miatt. 1925-ben Bécsbe, majd 1926-ban Párizsba, a Sorbonne-ra ment tanulni, miután ígéretesen induló költészetének támogatói ehhez hozzásegítették. Néhány versét közreadták a kinti újságok is. Párizsi szálláshelyének falán tábla örökíti meg emlékét.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Idősebb Antall József emléktáblája - Varsó - Lengyelország
1939 szeptemberében kitört a második világháború, amelynek Lengyelország volt az első áldozata. Civilek, majd katonák menekültek át nagy számban Magyarországra, ahol együttérzéssel és barátsággal fogadták a földönfutókat.
Budapest nem adta ki Németországnak a lengyel hadsereg tagjait, akik számára a Délnyugat-Dunántúlon állítottak fel táborokat, lehetővé téve, hogy innen mintegy ötvenezren eljussanak a nyugati szövetségesek támaszpontjaiig. A polgári menekültekre is gondot fordítottak, azokban az években Balatonbogláron működött Európa egyetlen lengyel gimnáziuma.
A százezernél jóval több menekült életének és ellátásának megszervezését a magyar kormány id. Antall József (1896-1974) belügyminisztériumi tanácsosra bízta, aki – Varga Béla akkori balatonboglári plébánosra és számos más, lengyel barátságáról ismert személyre támaszkodva – rendkívüli energiával látott neki és oldotta meg feladatát.
Fia, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök édesapjáról elmondta, hogy igen erős szociális érzés és “különösebb gesztusok nélküli magyarságtudat" jellemezte. Humanizmusa megóvta a más népekkel szembeni gyűlölettől vagy megvetéstől – emlékezett rá ifjabb Antall József, kiemelve, milyen lelkesedéssel fogadta és látta el apja lengyelekkel kapcsolatos feladatait.
A németek által elfoglalt országokban ennek híre ment. Franciák, hollandok, délszlávok, sőt szovjetek is menekültek Magyarországra, olyanok, akiknek sikerült megszökniük a fogolytáborokból. A németek nem is felejtették ezt el, az 1944-es megszállást követően a kormánybiztost a Gestapo több hónapon át őrizetben tartotta.
Számos megmentett lengyel a háború után is igyekezett tartani a kapcsolatot Antall Józseffel, 1990-ben pedig Varsó óvárosának tőszomszédságában kétnyelvű bronz emléktáblát avattak, megörökítve a lengyelek iránta érzett háláját és tiszteletét.
magyaremlek.nolblog
Pontosan így igaz ez “nagy léptékben” is – a magyar nemzet más, mint a közeli, és távolabbi környezete, ezért több ezer éve megvetés a sorsa, és ármánykodások áldozata
"Jegyezd meg: mindenki bolond, aki nem olyan, mint a többi, aki más, aki nem úgy éli az életet, mint a többi mind."
Varju nemzetség – részlet
Kós Károly (1883-1977) - építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus