Értékeink és a politika

                                       

Értékeink és a politika
 
Kedves Barátaink!
 
Az elmúlt hetekben ismét többen jelezték: nem értik, hogy "mit keres" az oldalunkon a politika is - egy olyan oldalon, amely a legmagasabb színvonalon mutatja be értékeinket.
 
A Patrióta Európa Mozgalom Facebook oldala igyekszik minél többet megmutatni azokból az értékekből, amelyekkel mi magyarok a közös európai kultúrát, történelmet, hagyományokat, stb. gazdagítjuk, s ily módon része, részesei vagyunk annak.
 
Az értékeinket azonban meg is kell védeni, mert azokat mindig is támadták, amióta világ a világ. Meg kell mutatnunk azt is, hogy kik, (mik) azok a hazai illetve külhoni személyek, (erők), akik, (amelyek) e támadások mögött állnak.
 
Meg kell neveznünk az ellenünk - az érdekeink, értékeink ellen tevékenykedőket, meg kell mutatnunk azok törekvéseit, megnyilvánulásait. Szükséges felvillantani azt is, hogy melyek azok a külhoni és hazai események, cselekedetek, irányok, szervezetek, pártok, kik azok a személyek, amelyek, (akik) védeni igyekeznek érdekeinket, értékeinket.
 
Mindezt pedig úgy nevezik: politika. A politika az életünk szerves része, értékeink jövője, a jó, vagy rossz politikán áll, vagy bukik. Nem élhetünk egy álomvilágban, ahol nem veszünk tudomást az életünket alapvetően meghatározó politikai világról.
 
Nem viselkedhetünk struccmadárként, amely életveszélyes helyzetben a homokba dugja fejét és várja a sorsát.
 
A mozgalom jelszava: "A pénzhatalom és a bürokraták Európája helyett mi az értékek és a nemzetek Európájának létrejöttét kívánjuk elősegíteni!"
 
Tehát hagyományaink, gyökereink őrzése nem jelentheti csupán azt, hogy szép képekkel, jó idézetekkel, a hagyományaink, a tudományos eredményeink, kiváló személyiségeink, kultúránk, művészeteink, stb. bemutatásával kimerülne a vállalt feladatunk, ugyanis mindezeket az értékeket meg is kell védenünk a folyamatos rombolástól, tudatos támadásoktól.
 
A politika az nem valami bűnös dolog. Az is lehet jó - ha az érdekeinket megtestesítő szolgálatot jelenti - de lehet bűnös fegyver is olyanok kezében, akik nem a nemzet, az emberek szolgálatát tartják mindenek előtti feladatuknak, hanem valami egészen más célok szolgáivá szegődtek.
 
Tudomásul kell vennünk, hogy az égadta világon minden, minden politika. A politika dönt életünk, társadalmunk minden feltételéről: az iskoláról, a gyerekeink jövőjéről, a nyugdíjakról, rezsink nagyságáról, de a magyar érdekek védelmétől (vagy az elárulásától) kezdve, egészen a családok helyzetén keresztül, az adók mértékének a megállapításáig, a művészetek finanszírozásától, a sport támogatásáig.
 
A politika törvények formájában befolyásolja, sokszor meghatározza alapvető értékeink, érdekeink jövőjét. Az elmúlt hat évben hozott törvények alapvetően változtatták meg éppen ezeknek az értékeinknek a helyzetét, kilátásait.
 
Persze a Gyurcsány-Bajnai korszakban is hoztak fontos törvényeket, csak azok éppen hogy romboltak mindent, ami nekünk, embereknek fontos, ami érték.
 
Minden politika: az értékeink védelme is az. A politikát nem megvetnünk kell, hanem aktívan közreműködnünk abban, hogy a jó politika kaphasson esélyt továbbra is.
 
Ha szükséges Békemenettel is, ha kell népszavazáson való részvételünkkel, és amikor ott lesz az ideje a választásokon szavazatunkkal - a haza, a nemzet érdekeinek a védelmében!
Hiszen ez az érdekünk, ez a magyar érdek!
 
Mészáros László - a Patrióta Európa Mozgalom alapítója

2017. August 02. 00:00

Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Bejczy Antal (1930-2015)

Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Bejczy Antal (1930-2015)
 
Magyarországról az Amerikai Egyesült Államokba kivándorolt fizikus, űrkutató, a marsjáró egyik megalkotója.
 
Az Ercsihez tartozó Sinatelepen született. Gyermekkorát a mai Besnyő területén, Göböljáráson töltötte, ahol édesapja, Bejczy Jenő főintéző volt. Középiskolába Kalocsára, a jezsuitákhoz járt.
 
1948-ban osztályelsőként ő mondta a ballagási beszédet, amelynek demokratikus hangvétele miatt egy napra bevitték a rendőrségre.
 
Egyetemre nem mehetett, gyárban helyezkedett el szakmunkásként. Később esti tagozaton a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karának hallgatója lett.
 
1956-ban elhagyta az országot. Először Norvégiában telepedett le, ott folytatta tanulmányait. Diplomájának megszerzése után három éven át az oslói egyetemen tanított.
 
1966-ban az USA-ba ment, ott elkezdett foglalkozni a Marson történő leszállás problematikájával.
 
1969-től nyugdíjazásáig, 32 éven át dolgozott a világhírű kaliforniai NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) kutatójaként a távoli űrkutatás témáiban. Hajtóművekkel, űrhajóvezérléssel, telerobotikával foglalkozott. E mellett, a St. Louis-i Washington Egyetem robotika tanszékét vezette.
 
1997-ben mutatkozott be fő műve, a Marsjáró. A Sojourner több héten keresztül küldte az adatokat a Földre arról a körülbelül 100 négyzetméteres területről, amelyet bejárt.
 
Hat robotikai szabadalom és több mint negyven újítás fűződik a nevéhez. Százhetven tudományos cikk szerzője, több könyv szerzője és társszerzője, több tucat tudományos konferencia előadója.
 
2010. március 20-án ő vette át a külföldön élő magyarok nevében a Magyar Örökség-díjat, amelyet "a nemzetközi űrkutatásban való magyar részvétel", tehát a magyar űrkutatók közössége kapott.

2017. July 26. 00:00

Magyar emlékek a a nagyvilágban - I. világháborús magyar katonai emlékmű a régi temetőben - Taskent - Üzbegisztán

                                         

Magyar emlékek a a nagyvilágban - I. világháborús magyar katonai emlékmű a régi temetőben - Taskent - Üzbegisztán
 
Az első világháborúban (1914-1918), az orosz fronton 1917 októberéig több mint félmillió magyar katona esett fogságba. Legtöbbjüket Szibériában és Közép-Ázsiában - akkori nevén Turkesztánban - őrizték, de sokan még a Bajkálon túlra is elsodródtak.
 
Ahol munkalehetőség adódott, bányában, az iparban és a mezőgazdaságban is foglalkoztatták őket. Az októberi forradalmat követő polgárháborúban táboraik hol a fehérek, hol a vörösök fennhatósága alá kerültek, s rábeszéléssel vagy erőszakkal mindkét fél igyekezett közülük minél többet a maga oldalára állítani.
 
Összesen mintegy százezerre teszik az internacionalisták soraiban küzdött magyarok számát, közülük harmincezren el is estek a frontokon.
 
Sok hadifogoly azonban el sem jutott eddig, hiszen az éhség, a sokféle járvány már a táborokban megtizedelte soraikat.
 
Az üzbég főváros régi temetőjében az így elhunyt katonáknak állítottak síremléket. A majdnem három méter magas, a szentistváni koronára emlékeztető fejdíszt viselő szfinx előtt összegörnyedt katona jelképezi mindazt a fájdalmat és kínt, amit a hadifoglyoknak el kellett viselniük.
 
A tömegsír feletti emlékművet a hatvanas évek végén fedezték fel újból a TV Híradó arra járt munkatársai, Pásztor Ferenc és Zih Béla, akiknek még néhány ott maradt idős magyart is sikerült megszólaltatniuk.

2017. July 20. 00:00

Cseh Tamás - Republic: Elindultam szép hazámból - a vers és rövid VIDEÓ!

                       

Elindultam szép hazámból
Sír az ég felettem
Azt hallottam várnak már rám
Túl a magas hegyeken
 
Lovam hátán sejehajj
Félrefordult a nyereg
Nem ölelsz már engem többé,
Nem!
 
Elátkozott föld a szívem
Gyászban vagyok teérted
Árva lettél mindörökre
A harang szól most feletted
 
Lovam hátán sejehajj
Félrefordult a nyereg
Nem jöhetsz már
vissza hozzám,Nem!
 
Lovam hátán sejehajj
Félrefordult a nyereg
Nem ölelsz már engem többé.
Nem!
 
Lovam hátán sejehajj
Félrefordult a nyereg
Nem jöhetsz már vissza hozzám.
 
kattints a VIDEÓRA:
https://www.youtube.com/watch?v=m0KwWJCBvNk

2017. July 17. 00:00

Valahol Erdélyben - "Isten kísérje utatokat, vigyázzatok magatokra - legyetek erősek, hogy mi is megmaradhassunk!"

Valahol Erdélyben
- "Isten kísérje utatokat, vigyázzatok magatokra - legyetek erősek, hogy mi is megmaradhassunk!"

- "A mi falunkon is áthaladt az anyaországiak csíksomlyói búcsúra robogó vonatszerelvénye."

fotó: Kosticsák Szilárd

C:\Users\user\Pictures\képp Isten kísérje utatokat, vigyázzatok magatokra - legyetek erősek, hogy mi is megmaradhassunk! - A mi falunkon is áthaladt az anyaorszáiag csíksomlyói búcsúra robogo vonatszerelvénye foót Kosticsák Szilárd.jpg

2017. July 15. 00:00

Ismerős Arcok együttes - Haza - rövid VIDEÓ!

Ismerős Arcok együttes - Haza - rövid VIDEÓ!
 
Mert nekünk ott van az otthonunk,
Ahol gyermekként játszottunk.
Apánk az ajtóban állt, anyánk étellel várt,
Ahol ébren is álmodtunk.
 
Ahol a harangok hangja szállt,
Ahol nagyapánk háza állt.
Ahol szó volt a szó, hol a rossz is túl jó,
Ez az egy út, mi járható!
 
Ismerős Arcok együttes
 
kattints a a dalra - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=9DbzeLaEzqI

2017. July 09. 00:00

Juhász Gyula: Trianon - Elmondja Csurka László - rövid VIDEÓ!

                               

Juhász Gyula: Trianon - Elmondja: Csurka László - rövid VIDEÓ!
 
kattints a VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=6FcheOCJx5c
 
fotón: Magyarország trianoni feldarabolásának térképe

2017. June 03. 00:00

Magyar az, akinek fáj Trianon Illyés

                                 

  "Magyar az, akinek fáj Trianon."

Illyés Gyula (1902-1983) - író, költő

2017. June 02. 00:00

Mészáros László: Édes haza, édes anyanyelv

 

Az édes anyanyelv – az édesanya-nyelv
 
Ha a nemzet összetartó elemeit kutatnánk, nyilván a nyelv lenne az első a sorban. Az édes anyanyelv – az édesanya-nyelv.
 
A magyarság számára a nyelv alapkérdés: a kultúráját is ez adja, a lelkét is ez határozza meg. Mivel álnok, igazságtalan békediktátumok szétszabdalták országunkat, mi, magyarok immár egy „kulturális nemzet” vagyunk, ahol a legfőbb értékünk éppen a nemzet kohézióját jelentő anyanyelv.
 
Őrizzétek, mint az életet adó lángot! Nyelvünk a legfontosabb közösségképző erőnk, a múltunk, az identitásunk, de a jövőnk záloga is, és nemzeti tudatunk közvetítője.
 
A nyelvünk nem elválaszt másoktól, inkább erőssé, méltóvá teszi nemzetünket az önálló életre, s így megtartja azt a világ számára.
 
Jól jegyezzétek meg: Kárpát-hazánkban csak úgy, s csak akkor van létjogosultsága a magyarnak, ha nyelvét megtartva erős nemzet marad. Csak így lehet méltó, hogy más népek fiaival: szerbekkel, románokkal, szlovákokkal, ruszinokkal, cigányokkal, horvátokkal együtt belakja a közös kárpáti hont.
 
Amelyik világban magyart a magyartól államhatárok választanak el, ahol más népek jogot formálhatnak arra, hogy magyarokat a szülőföldjükön másod-, sőt harmadrendű polgárokká fokozzanak le, ott közös hazánk az édes anyanyelvünk, ott jogaink visszaszerzéséért folytatott küzdelmeink elsőrendű célja az anyanyelv védelme, a kulturális autonómia kiharcolása.
 
Ne felejtsétek el, hogy csak magyarul „izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája”, miközben minden más nemzet fia is pontosan tudja, hogy a galagonyabokor ősszel piroslik.
 
Nyelvünk végtelen gazdagsága a nagy lehetőségünk, hogy szépen élhessük meg összetartozásunkat egymással, más népekkel, a világgal, a természettel. A nyelv a közvetítője annak, ahogyan élünk, ahogyan gondolkodunk.
 
A nyelv - nemzeti lelkünk tükre.
 
A ránk zúduló kultúrmocsok világában a tisztán beszélt, őrzött nyelv az egyetlen kincsünk, a tiszta forrás. Abban a globalizált világban, amelyben a minden értéket, minden tradíciót szétrágó gondolkodásmód, életideál, beszédmód a meghatározó, ott életet adó oázis, a nemzetet megtartó erő csak az a nyelv lehet, amelyen a költő ilyen hexametereket vethetett papírra:
 
"Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már,
elfeketült kupacokban a jég elalél, tovatűnik,
buggyan a lé, a csatorna felé fodorul, csereg, árad.
Illan a könnyű derű, belereszket az égi magasság
s boldog vágy veti ingét pírral a reggeli tájra."
 
Ezzel a gyönyörű anyanyelvvel lehet s kell nemzetet menteni, megtartani, őrizni.
 
Örökségül - részlet - 2008
 
Mészáros László - Patrióta Európa Mozgalom - alapítója

2017. May 12. 00:00

Magyar emlékek a nagyvilágban - II. Rákóczi Ferenc szobra - Rodostó - Törökország

Magyar emlékek a nagyvilágban - II. Rákóczi Ferenc szobra - Rodostó - Törökország
 
II. Rákóczi Ferencnek monumentális szobrot állítottak a török hatóságok a rodostói tengerparton a Béke és Szabadság Parkban.
 
A magyar szabadságharc vezérlő fejedelme annak idején III. Ahmed szultán meghívására érkezett Rodostóba. Királyhoz illő pompával várták.
 
A szultán huszonhárom házat jelölt ki a menekülteknek az örmény negyedben. Biztonságuk érdekében még janicsárokat is rendelt melléjük.
 
Rákóczi tizenöt évet töltött Rodostóban, és egy egész magyar kolónia alakult ki a város körül. Az utcát, ahol a házak álltak, ma is Magyar utcának nevezik.

2017. April 28. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

3. oldal/30