A magyarság joggal hivatkozhat...
"A magyarság joggal hivatkozhat nemzetiségei és a világ előtt a cáfolhatatlan tényre és igazságra, hogy a legválságosabb időkben is hűséges maradt létezésének történelmi igazságához és alapjaihoz, a Szent István-i állameszméhez, az ezeréves türelmi gondolathoz, melynek legfelső kifejezése a magyar alkotmány."
Röpirat a nemzetnevelés ügyében - részlet
Márai Sándor (1900-1989) - író, költő, újságíró
Magyar emlékek a nagyvilágban - Winkler Lajos emléktáblája – Velence - Olaszország
1848 forradalmi tavaszán az Itáliában állomásozó magyar, s az osztrák hadseregben szolgáló olasz katonák általában nem voltak hajlandók részt venni a másik nép szabadságtörekvéseinek vérbefojtásában.
Március 18-án a velencei Szent Márk téren összeverődött tömeg farkasszemet nézett a Kinsky-ezred kivezényelt katonáival, akik töltött fegyverrel a kézben várták a parancsot. Ám, mint egy szemtanú megírta, Winkler Lajos (1810-1861) hadnagy kardjával intve a magasba emeltette a lövésre tartott puskákat. Az osztrák hadsereg később elhagyta Velencét, de néhány magyar – élükön Winkler Lajossal – kilépett alakulatából és a védőseregbe jelentkezett.
Kapitányi rangot kapott, a nemzetőrség első légióját vezette, majd az október 23-án megalakult magyar légió parancsnoka lett. A kezdetben alig kéttucatnyi honfitársunkból álló csapat idővel szláv és olasz önkénteseket is soraiba fogadott, így a küzdelem végére mintegy 750 főre gyarapodott. A város védőin végül győzött a túlerő, és Velence 1849. augusztus 20-án kénytelen volt aláírni a kapitulációt. A fegyverletétel amnesztiával párosult, így Winkler kapitány is szabadon elhagyhatta a lagúnák városát.
Előbb Londonba költözött, majd Torinóban élt, szegényes körülmények között – de aktív részeseként a mazzinista titkos szervezkedéseknek. 1850 októberében Svájcban segítette a lombardiai osztrák alakulatokból megszökött magyar katonák biztonságos helyre juttatását, később fontos közreműködője lett azoknak az 1852-ben folytatott szervezkedéseknek, amelyek egy milánói felkelés kirobbantását célozták.
Winkler ezután török szolgálatba lépett, a krími háború idején lett őrnagy, majd 1859-ben azokat a titkos akciókat segítette, amelyek Klapka György tábornoknak Cuza román fejedelemmel folytatott tárgyalásait kísérték. Azután alezredesként a piemonti magyar légióhoz csatlakozott, Garibaldi szicíliai győzelmeinek híre hallatán elindult Palermóba, részt vett az olasz szárazföldre való átkelésben, és a mindent eldöntő volturnói csatában. Az ezredesi rangra emelt Winkler Lajost azonban tüdõbaj támadta meg, a betegségre ekkor még nem volt gyógyszer.
Tetteire 2002 óta márványtáblán bronzdombormű (Csíkszentmihályi Róbert alkotása) emlékeztet Velence egyik legforgalmasabb pontján, a Szent Márk tér melletti egyik utcácskában, a város, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a velencei magyar tiszteletbeli konzulátus jóvoltából.
Magyar emlékek a világban
Magyar emlékek a nagyvilágban - Thököly Imre és felesége Zrinyi Ilona emléktáblája – Kocaeli - Törökország
Felső-Magyarország és Erdély egykori fejedelme Késmárkon született 1657-ben. Élete veszélyes kalandok sorozata, alig volt 20 éves, amikor a kuruc hadak közt a Felvidéken már jelentős sikereket ért el a császári csapatokkal szemben.
1682-ben házasságot kötött I. Rákóczi Ferenc özvegyével, Zrínyi Ilonával, ebben az évben a török segítségével, Füleken Felső-Magyarország fejedelmévé választották. A szultán királyi címet adott neki, de ezt ő nem használta.
A török kapcsolat végigkísérte életét. Midőn 1683-ban Bécs török ostroma kudarccal zárult, az Thököly és – átmenetileg – a függetlenségi harc sorsát is megpecsételte.
A törökök ellen megindult nagy császári támadás során kurucai átpártoltak a császáriakhoz, a felső-magyarországi fejedelemség is összeomlott. Zrínyi Ilona, aki Munkácsot éveken át hősiesen védte a Habsburg csapatok ellen, kénytelen volt a várat feladni. Két gyermekét, Rákóczi Ferencet és Ilonát Bécsbe hurcolták.
Thököly Imre török segédlettel 1690-ben visszatérhetett Erdélybe, ahol fejedelemmé választották. Ez idő alatt – egy elfogott osztrák generálisra cserélve – sikerült feleségét is kiszabadítani (Zrínyi Ilona vele töltötte száműzetésben utolsó éveit).
Néhány hónap múlva a király csapatai ugyanis Thökölyt – aki tovább harcolt a törökök oldalán a Habsburgok ellen – kiszorították az országból. Az 1699-ben megkötött karlócai béke kimondta Thököly és hívei száműzetését. A szultán a kis-ázsiai parton jelölte ki tartózkodási helyüket.
A “kuruc király” még megérte fogadott fia, II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának kezdetét, de betegsége miatt már nem tért haza török földről, ahol 1705-ben elhunyt.
Izmitben (ma, Kocaeli) emlékmúzeumot, Karatepe faluban pedig emléktáblát avattak ő és felesége tiszteletére. Thököly Imre holttestét szülőhelyén, a késmárki evangélikus templomban 1906-ban helyezték végső nyugalomra.
Széchenyi István szülőháza – Bécs - Ausztria
Az osztrák főváros, Bécs I. kerületében, kőhajításnyira a császárok egykori palotájától, a Burgtól született gróf Széchenyi István (1791-1860). A Herrengasse 5. szám alatti épület, az egykori szülőház falán 1966 óta kétnyelvű márványtábla örökíti meg a XIX. század magyar polgári átalakulása legmarkánsabb alakjának, Széchenyi Istvánemlékét.
Széchenyinél többet valóban kevesen tettek a haza előmeneteléért. Nevéhez fűződnek az 1830-as évek reformtörekvéseinek programadó művei: a Hitel, a Világ és a Stádium (utóbbit a cenzúra megtiltotta a birodalmon belül kinyomtatni). Gyakorlati országgyarapító tevékenységére emlékeztetik ma is a késői nemzedékeket a folyamszabályozások, a Tudományos Akadémia vagy a Lánchíd.
Bár ő reformokkal, Kossuth Lajos pedig radikális lépésekkel képzelte el a nemzet felvirágoztatását, a 48-as forradalom vezetője nagyra becsülte Széchenyit. Kossuth ezt írta róla: “Ujjait a kor ütőerére tevé és megértette lüktetéseit; és ezért, egyenesen ezért tartom én őt a legnagyobb magyarnak..."
Életének utolsó évtizedét Széchenyi István szülővárosától, Bécstől nem messze, Döblingben töltötte egyre elhatalmasodó betegségével viaskodva. Az ottani ideggyógyintézetben – nem utolsósorban a császári rendőrség ismétlődő zaklatásainak hatására – önkezével vetett véget életének.
Magyar emlékek a világban
Magyar emlékek a nagyvilágban - Árpád-házi Szent Kinga-kapu – Ószandec - Stary Sacz - Lengyelország
A dél-lengyelországi városka bő hét évszázada őrzi IV. Béla egyik leánya, Kinga emlékét. Férje, Boleszláv herceg halála után az özvegy a magyarul Ószandecként ismert település kolostorában élt apácaként, 68 éves korában, 1292-ben bekövetkezett haláláig.
Kinga számos cselekedetét feljegyezték a krónikák, így ő volt, aki IV. Ince pápánál kijárta a meggyilkolt Szaniszló krakkói püspök szentté avatását, s az is Kinga érdeme, hogy a templomokban énekelhetnek, imádkozhatnak az addig némaságra kárhoztatott nők.
Az Árpád-házi hercegnő személyét és tetteit már életében legendák övezték.
Azt például, hogy a máramarosi sóaknába dobott gyűrűjét Krakkó közelében találta meg, a wieliczkai sóbányában szobor formájában örökítették meg tisztelői.
IV. Béla leányát 1999 júniusában avatta szentté II. János Pál pápa mintegy 650 ezer zarándok, köztük sok magyar jelenlétében.
A katolikus egyházfő szentelte fel azt a székely kaput is, amelyet a kolostor falánál állítottak fel, rajta Szent Kinga ábrázolásával.
A kaput a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészhallgatóinak az anyagi támogatásával faragták ki háromszéki művészek: a Both fivérek és Haszman Pál.
Magyar emlékek a világban
Magyar emlékek a a nagyvilágban - Szent Imre herceg-szobor – Szentkereszt-hegy - Lysa Góra - Lengyelország
A lengyel-magyar közös történelem zarándokhelye Lengyelországban a Szentkereszt-hegy, ottani nevén Lysa Góra. 1006-ban alapították itt azt a bencés monostort, ahol a Szent Imre herceg (1007-1031) által ajándékozott ereklyét őrzik.
A legenda szerint Imre herceg nagybátyjánál, Vitéz Boleszláv lengyel királynál időzve vadászni ment, és Lysa Gora hegyén felismerte, hogy álmában már járt ezen a helyen. Imre megkérte Boleszlávot, hogy építsen itt kolostort, sőt a mellén hordozott kétágú keresztjét is odaadta neki. Ebben Krisztus keresztfájának egy darabkáját foglalták ezüstbe, amelyet atyja, Szent István a görög császártól kapott ajándékba.
Imre kérésére a király csakugyan monostort alapított a hegyen, amelynek kerengőjét 2002 óta díszíti egy kétnyelvű márványtábla, a két nép közötti ezeréves jószomszédság, a közös királyok, a lengyel és magyar katolikus egyház, kivált a bencés apátságok kapcsolatai, Szent Imre és a két nép barátságát megteremtő ősök emlékére.
Az alapítás ezredik évfordulóján, 2006-ban Erdõ Péter bíboros oltárt szentelt fel itt Szent Imre tiszteletére, 2007-ben pedig felavatták Imre herceg mellszobrát, Lantos Györgyi szobrászművész alkotását.
Magyar emlékek a világban
A béke kálváriaútján - A Nemzetstratégiák - című kötetek bemutatása a Bálványosi Szabadegyetemen is szerepelt
A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Méry Ratio Kiadó szerkesztésében megjelent, nagyon szép kivitelű köteteket mutatott be Filep Tamás Gusztáv szerkesztő, Erdélyben, a Bálványosi Szabadegyetemen, Tusnádon.
Benda Jenő kötetével kezdve, aki a trianoni magyar békeküldöttséggel újságíróként résztvevője volt a magyar delegáció vívódásának.
Leírja, milyen közegbe érkezett a tárgyalóbizottság, mennyire felkészülten utaztak Párizsba, még nyomdát is vittek magukkal, hogy az egyeztetések során minél több anyagot szét tudjanak szórni a tárgyalópartnereknek – aztán kiderül, gyakorlatilag internálva voltak, állandó rendőri kísérettel, a magyar politikusoknak még azt sem engedték, vásárolni menjenek a francia fővárosba.
Apponyi beszéde alatt pedig minden újságírót kizártak a teremből, nehogy kiszivárogjon akár egy fél mondat is abból, ami a magyarok igazságát látszik bizonyítani. Nem tudományos, de nagyon érzékletes leírás a korabeli párizsi állapotokról A béke kálváriaútján című könyv.
Borsi Kálmán Béla második, a Pro Minoritate sorozatában megjelent kötete a magyar külpolitikai gondolkodást támogatja meg a Magyarországot körülvevő államok népei gondolkodásmódjának megismertetésével. A 19–20. századi román társadalom jó ismerőjeként Borsi azt állítja: legalább százesztendős történelmi fáziseltolódásban vannak a kelet-közép-európai államok.
A Nemzetstratégiák című kötetben európai és amerikai analógiákat mutat fel, azt is vizsgálja, a német–francia kiegyezés mennyire tekinthető mintának a magyar–román viszonyban, és egyáltalán, milyenek e két utóbbi ország megegyezésének esélyei.
erdely.ma, Patrióta Európa Mozgalom
A Fidesz szerint kizárt az érdemi visszaélés a voksolás során - elkezdődött azoknak a határon túli magyaroknak a választási regisztrációja, akiknek nincs magyarországi állandó lakóhelyük
A választási eljárási törvényben rögzített biztonsági garanciák kizárják az olyan választási csalásokat, amelyek érdemben befolyásolhatnák a szavazás eredményét - véli a Fidesz
Az Alkotmánybíróság januári döntésével egyértelművé tette, hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok esetén a regisztráció elengedhetetlen feltétele a választójog gyakorlásának.
A határon túli magyarok választási részvétele biztosítja a nemzet határokon átívelő újraegyesítésének történelmi lehetőségét.
A baloldal a saját szégyenteljes, 2004. december 5-i örökségét (kettős állampolgárságról tartott népszavazás) eleveníti fel azzal, hogy választási csalás potenciális elkövetőjeként tekint a határon túli magyarságra.
Patrióta Európa Mozgalom
Magyar emlékek a nagyvilágban - Anjou I. (Nagy) Lajos, magyar király képmása a várban – Varsó - Lengyelország
A 14. század meghatározó jelentőségű uralkodója az Anjou-házi Károly Róbert magyar király és harmadik (vagy negyedik) felesége, Lokietek Erzsébet lengyel hercegnő házasságából 1326-ban született, Magyarország (1342–1382) és Lengyelország (1370–1382) királya volt. Már trónörökösként az 1335-ös visegrádi királytalálkozón ő is ellátta kézjegyével a Habsburg-ellenes magyar-cseh-lengyel megállapodást. Uralkodása a középkori Magyar Királyság egyik fénykora: az ország belső békéje és dinasztikus kapcsolatai révén a társadalom, a gazdaság és a kultúra fejlődött, így hazánk közelebb került a nyugat-európai országokhoz, majd – aktív külpolitikája és hadjáratai révén – európai nagyhatalommá vált. Uralkodását végigkísérték az itáliai (főképpen a Nápoly birtoklásáért vívott), valamint dalmáciai, litvániai és balkáni hadjáratok. A lovagkirály személyes emberi és harci erényei megihlették még a 19. századi nemzeti romantika költőit is (példa erre Arany Toldija). A két országot csak az uralkodó személye fűzte össze, akit ugyan ők is “Nagy”-ként – vagy “magyar”-ként– aposztrofáltak (Ludwik Wielki/Wegierski)). A háború utáni romhalmazból gyönyörűen helyreállított varsói királyi vár márványtermének falán más koronás fők mellett “Ludovicus Hungarus” festett arcmása emlékeztet közös királyunkra. Magyar emlékek a világban
Magyar emlékek a nagyvilágban - A rózsa-csodát megörökítő Szent Erzsébet-szobor a koldussal - Andechs - Németország
A magyar király leánya, Erzsébet a türingiai Eisenach városa melletti Wartburg várában töltötte rövid életének javát. Személyéhez több legenda is fűződik. Önfeláldozásáért IX. Gergely pápa 1235-ben szentté avatta.Erzsébet (1207-1231)
Erzsébet (1207-1231) II. András és a később meggyilkolt merániai Gertrúd lányaként Sárospatakon született. A legenda szerint a vallásos, jótékonykodó Erzsébetnek férje családja megtiltotta, hogy alamizsnát vigyen a szegényeknek, és midőn egy hideg reggelen kenyérrel teli köténnyel osont ki a várból, a férje kérdőre vonta. Ám a kenyérdarabok hirtelen piros rózsákká változtak. A csodát számos képzőművészeti alkotás megörökítette.
Erzsébet családi gyökerei Andechsbe nyúlnak vissza.
Andechs Németország, de különösen a bajorok egyik legnépszerűbb búcsújáró helye, az Erzsébet-kultusz itt – a családi kötődés okán is – talán még nagyobb, mint általában német földön.
A hatszáz éves kolostorban őrzik Erzsébet menyasszonyi ruháját.
Az andechsi templom mellett szobor örökíti meg a “rózsa-csodát” a koldussal, de a magyar szent nevét még egy forrás is viseli itt, amelynek vize állítólag csodatévő: gyógyhatást tulajdonítanak neki, főleg szembetegségekre
Magyar emlékek a világban