Amerikai alapítványt hoz lére a kormány a diaszpóra magyarsága nemzeti identitásának és a nemzeti összetartozás kötelékeinek az erősítésére

November 30-ig kell a nemzeti fejlesztési miniszternek alapító vagyonként 15 millió dollárt a Friends of Hungary Alapítvány rendelkezésére bocsátania - az erről szóló kormányhatározat a szerdai Magyar Közlönyben jelent meg.   Ugyancsak november 30-ig kell a miniszternek a 2012. évre vonatkozó - a határozatban nem számszerűsített - éves adományt, továbbá az alapítvány bejegyzésével kapcsolatos költségek fedezetét az alapítvány rendelkezésére bocsátania. Az alapítvány célja a diaszpóra magyarsága nemzeti identitásának és a nemzeti összetartozás kötelékeinek az erősítése. Az alapítványban az állam tulajdonosi jogait a Miniszterelnökség gyakorolja. MTI, fidesz.hu, Patrióta Európa Mozgalom

Beszéljünk tudatosan, beszéljünk tudatosan magyarul - közönségtalálkozó a felvidéki Búcson

                      A XIII. Katona Mihály Napok keretében a szép számmal megjelent hallgatóság találkozhatott az 1956 óta Svájcban élő Gyimóthy Gábor költővel, műfordítóval, természettudóssal és nem utolsó sorban ipari formatervezővel. „Beszéljünk tudatosan, beszéljünk tudatosan magyarul" címmel tartott rendkívül érdekes és elgondolkodtató előadást. Megtudtuk beszél németül, angolul, olaszul, franciául, és jó ismerője a latin, a spanyol és az orosz nyelvnek is. Ő fordította magyarra a Max und Moritz című gyermekkönyvet. De a nagy szerelem az az anyanyelve – a magyar. Gyimóthy úr évente három-négy alkalommal jön Magyarországra és fájdalommal tapasztalja, hogy a magyar nyelv egyre romlik, silányodik. Ezért elhatározta, hogy „nyelvőrző hadjáratot" indít és ennek egyik állomása volt Búcs (Felvidék), ahol a költő verseit adták elő az alapiskola tanulói. A nyelvekkel való foglalkozás eredményeként  beleszeretett a saját anyanyelvébe és elkezdetett verseket írni.   Első verses kötetét 1999-ben Tillárom-versek címmel adta ki. Azt követte egy madarakról szóló könyve, majd három magyar nyelvű szójátékvers gyűjtemény és egy német-angol-francia-nyelvű. Továbbá megjelent két gyerekeknek szóló könyve, a Találós-madár-mozaik és A kacsalábon forgó vár, ugyancsak a madarakról szóló verses kötet. Versei, szójátékai utánozhatatlanul szellemesek, ötletesek, humorosak, fordulatosak, ugyanakkor tanulságosak is. Elemző összehasonlítást végzett más nyelvekkel, aminek a végkicsengése az, hogy a magyar nem akármilyen nyelv, vétek veszni hagyni. Szinte csoda, hogy az évszázadok során a köznép át tudta menteni a német és latin ellenében. Nyelvünk romlásának előidézőjét vizsgálva több okot is feltárt. Régi elégtelenség az angol szavak indokolatlan használata, ami a számítógép térhódításával még fokozottabban terjed. A link helyett mondhatnánk magyarul, hogy címsor. Vagy miért jobb a spray, mint a permet? A stroke helyett miért nem mondjuk régi szavainkkal, hogy szélütés, agyvérzés, gutaütés vagy szélhűdés. Ezek legalább mindenki számára érthetőek lennének. Rosszabb a helyzet, ha az idegen szavakat helytelenül alkalmazzák, írják vagy hibásan ejtik ki. Akad, aki csak fontoskodásból, műveltsége bizonygatására használja egyre-másra. Külön csoportba sorolta az időnként felkapott divatkifejezéseket. Például: nem igazán, vagy így igaz. Itt is az angolra lehet visszavezetni az kútforrást. A fölöslegesen használt, nem odaillő igekötők is zavaróak lehetnek egy nyelvész fülének. A bealszik, vagy beájul ma már gyakran elhangzik a médiában. Továbbá nem használ sem a közbeszédnek, sem a felnövekvő generációnak a trágár szavak hangoztatása. Nem mindenáron magyarosítást követel a nyelvész, hanem tudatos beszédmódra sarkall. Példának hozta fel a globalizáció kifejezést, amit beilleszthetünk szókincsünkbe, mert nehéz lenne röviden magyarra fordítani. Anyanyelv szeretete nem csak versek írásában nyilvánul meg, hanem abban is, hogy Magyarországot járva-kelve lázadozik a mai helytelen, sekélyes magyar nyelvhasználat ellen. Sőt ennek hangot is ad, hisz mindenfelé, otthon és külföldön is. Végül álljon itt Gyimóthy Gábor ars poeticája, azaz költői hitvallása, melyet így fogalmazott meg: „Amikor verset írok, gyakran szándékomban sincs verset írni, csupán játszadozom a szavakkal, és a végén összeáll a vers. Lehet, hogy régimódi elképzeléseim vannak afelől, milyen is legyen egy vers, de én valahogy mindig úgy gondolkoztam, hogy rímelnie kell, üteme legyen, sőt még az sem árt, ha mondanivalója is van". A magyar nyelv különlegességét Nyelvlecke című költeményében fejezi ki a legtalálóbban, amikor a megy szó jelentését annak 75 rokon értelmű megfelelőjével írja le. A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását. Személyes küldetésének érzi a magyar nyelv egyedülállóságának, szépségének és napjainkra egyre hanyatló helyességének megőrzését. Miriák Ferenc, Felvidék.ma

Kövér László újraavatta a felújított vereckei honfoglalási emlékművet

[gallery]

Áder János fogadáson köszöntötte a Máért résztvevőit a Sándor-palotában

Az MSZP egy dologban következetes: nemzetellenes minden porcikájában, minden megnyilvánulásában

                            Az MSZP és szövetségesei nem írták alá a Máért záródokumentumát. A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) zárónyilatkozatának aláírói támogatják, hogy minden külhoni magyar állampolgár élhessen szavazati jogával. A Máért XI. ülésén elfogadott dokumentumot az MSZP és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség képviselője nem írta alá.

Szimbólumaink: nemzeti zászló

Magyar nemzetpolitika a gyarapodás jegyében

A kormány megalakulása óta vallja és következetesen érvényesíti azt az egységes politikai akaratot, amit úgy hívunk a magyar nemzeti közösségek határokon átívelő újraegyesítése. A világ magyarságának lelki közössége csak úgy állítható helyre, ha legfontosabb lépésnek a külhoni magyarság és az anyaországi magyarok közötti bizalom helyreállítását jelöljük meg. Nemzetpolitikai elveinket, céljainkat, illetve az ezekre épülő programokat és intézkedéseket ennek a kiemelt feladatnak a szolgálatába állítottuk. Répás Zsuzsanna  Magyar Nemzet

Ez egy manipulatív, elfogadhatatlan film

A magyar demokráciát kérdőjelezte meg az osztrák ORF televízió egyik dokumentumfilmjében. Kumin Ferenc részrehajlónak és elfogadhatatlan minősítette az összeállítást. Tömegével érkeztek a bécsi nagykövetségre felháborodott levelek kint élő magyaroktól és osztrákoktól is - közölte az M1 Ma reggel című műsorában a nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkár. Kumin Ferenc elmondta: az ORF-es bemutató előtt volt egy sajtóvetítése a filmnek, amin ott lehetett a teljes osztrák sajtó. Utána még a liberális Der Standard is azt próbálta "virágnyelven" körülírni, hogy nem egy objektív munkáról van szó. "A többiek nem voltak ilyen óvatosak, egyszerűen úgy nevezték, ahogy a mi meggyőződésünk szerint nevezni illik ezt a munkát: egy manipulatív, részrehajló, elfogadhatatlan film" - tette hozzá. Kumin kijelentette: nekünk az a legfontosabb, hogy maga a közönség kéri ki magának azt, hogy ilyen eszközökkel próbálják meg manipulálni. Ha a magyar kormány kifogásol bármilyen kritikát, az nem meglepő. hirado.hu

Állampolgársági eskütétel Ópusztaszeren

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban  Szent Mihály napján 98 külhoni magyar tett állampolgársági esküt.[gallery]

A Beneš-dekrétumokról tárgyal az Európai Parlament szakbizottsága

Brüsszelben szeptember 20-án vitatják meg a Beneš-dekrétumok ellen benyújtott petíciót. Juhász Imrét, európai jogi szakjogászt, a petíció egyik kezdeményezőjét kérdeztük az előzményekről és a várható eseményekről. Magyar kezdeményezésre szeptember 20-án vitatja meg az Európai Parlament Petíciós Bizottsága azt a Beneš-dekrétumok elleni beadványt, amelyet két magánszemély adott át Brüsszelben a szakbizottság elnökének ez év januárjában. A Beneš-dekrétumokat fenntartó szlovákiai jogszabály ellen Hahn-Seidl Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör képviselője és dr. Juhász Imre PhD európai jogi szakjogász adott át petíciót Brüsszelben Erminia Mazzoni szakbizottsági elnöknek. A civil kezdeményezést - amelynek célja, hogy az Európai Unió érdemben foglalkozzon a jelenleg is érvényben lévő, diszkriminatív intézkedéseket tartalmazó Beneš-dekrétumokkal, továbbá gyakoroljanak nyomást az azokat fenntartó jogszabályok megszüntetése érdekében -, Bagó Zoltán Fideszes EP- képviselő karolta fel. Hosszas egyeztetés és szakmai lobbi eredménye, hogy az Európai Parlament Petíciós Bizottsága szeptember 20-i ülésének napirendjére tűzte a Beneš-dekrétumok ellen benyújtott petíciót. Dr. Juhász Imre a petíció szerzője a Felvidek.ma hírportálnak elmondta, hogy nem először próbálták meg a döntéshozók figyelmét felhívni a témára. „Ez a második próbálkozás, 2008 áprilisában egy nagyobb társadalmi megmozdulás keretében átadott petíció ugyanis nem járt sikerrel. Akkor 170 civil szervezet nevében közel 50 ezer aláírással nyomatékosított a Beneš-dekrétumok elleni petíciót nyújtottak be civilek és közéleti személyiségek a Strasbourgban az Európai Unió Parlamentjéhez, köztük Wittner Mária országgyűlési képviselő, Andrásfalvy Bertalan volt kulturális miniszter, Fehér Csaba szlovákiai és Hunyadi István strasbourgi történész, Hahn-Seidl Alida a Hunnia Baráti Kör részéről és jómagam az egykori Civil Jogász Bizottság tagjaként. A jogfosztó rendeletek ellen tiltakozó dokumentumban többek között kértük, hogy az Európai Parlament tűzze napirendre a Beneš-dekrétumok, a Szlovák Nemzeti Tanács és egyéb (cseh)szlovák hivatalos szervek által a kérdéses időszakban alkotott, és a magyar és német kisebbséget súlyosan diszkrimináló jogszabályok ügyét, valamint a parlament vizsgálja meg azok európai uniós jogrendszerrel való összeegyeztethetőségét. A petíció átadását akkor világszerte tüntetések kísérték, békés tiltakozást tartottak Szlovákia helyi nagykövetségeinél Európa számos városában, az Egyesült Államokban és Kanadában is" – emlékezik Juhász Imre. A dekrétumok egy része összeegyeztethetetlen az uniós alapszerződéssel és az alapjogi chartával, ennek ellenére a szlovák parlament 2007-ben, már uniós tagállamként, erősítette meg sérthetetlenségüket, mintegy kőbe vésve azokat az emberi jogi jogsértéseket, amelyek 1945-ben, az akkori Csehszlovákiában élő magyarok és németek ellen irányultak. „Az Európai Uniót jellemzi, hogy szava sem volt eddig a kollektív bűnösség elve alapján készült jogszabályok szlovákiai megerősítése kapcsán. Az új petíció felépítésében, jogi érvrendszerében is más, mint az előző" – mondja Juhász Imre. Hozzátette: „Igyekeztük a gyermekbetegségeket kiküszöbölni és megelőztük néhány ismert, az érdemi vizsgálatot elutasító EU-s panel alkalmazásának a lehetőségét. Fontos megemlíteni, hogy míg Csehország uniós csatlakozásakor az EU vizsgálta a Beneš-dekrétumokat, Szlovákia esetében ez már nem történt meg. Az egykori Csehszlovákia két utódállamának 1945-ben sem volt azonos a jogrendszere, mint ahogy nem azonos ma sem. A Beneš-dekrétumokat nem szabad egyfajta jogtörténetként szemlélni, hiszen nagyon sok tekintetben ma is az élő jog részét képzik (pl. szlovák háborús bűnösök büntetlensége), és a dekrétumok következményeit ma is elszenvedi a felvidéki magyarság, akárcsak a negyvenes éveket követően. Ezek miatt is fontos, hogy az Európai Unióban most napirendre vették a kérdést" - tette hozzá az európai jogi szakjogász. A petíció benyújtói bíznak benne, azzal, hogy most az EP napirendre tűzi ezt a kérdést, nemzetközi figyelmet kaphat a téma és sikerül a bizottsági meghallgatáson a Beneš-dekrétumok megtárgyalását egy szakmai vitává tenni. A szeptember 20-i brüsszeli meghallgatás történéseiről az eseményt követő héten sajtótájékoztatón és konferencián számolnak be a résztvevők. Hogyan tovább felvidéki Magyarság? címmel a Hunnia Baráti Kör konferenciát szervez szeptember 29-én, szombaton 14 órától Budapesten a Polgárok Háza Dísztermében (1089 Budapest, Visi Imre u. 6.), amelyre szeretettel várnak minden érdeklődőt. Ez a tanácskozás is azon konferenciák sorába tartozik, amelyeket a Beneš-dekrétumok 2007-es szlovákiai megerősítésének évfordulója tájékán, 2008 óta minden évben megrendeznek a szervezők. A konferencia pontos programját bővebben Eseménynaptárunkban találják. http://www.felvidek.ma/idopont/esemenyek/details/2305-hogyan-tovabb-felvideki-magyarsag Felvidék.ma