A magyar állampolgárság jogos örökség
Hende Csaba védelmi miniszter vasárnap beiktatta hivatalába Gergátz Istvánt, Magyarország sarasotai tiszteletbeli konzulját és jelen volt 14 új magyar állampolgár eskütételénél a floridai Venice Petőfi Magyar Klubházában. Gergátz István doktor, aki korábban New Orleansban volt tiszteletbeli konzul, az Észak-Floridában élő, mintegy 50 ezres magyarság képviselőjeként fog eljárni a jövőben.
A honvédelmi miniszter az eskütevőknek kijelentette, hogy a magyar állampolgárság nem ajándék, hanem juss, jogos örökség, amelyért a jelenlévők és felmenőik a vérükkel és a munkájukkal szolgáltak meg. "Arra kértem őket, hogy éljenek az állampolgári jogaikkal, tegyenek meg mindent a választott hazájukért, Amerikáért és az óhazájukért, szülőföldjükért, Magyarországért" - nyilatkozott Hende Csaba.
A miniszter kitért arra, hogy Magyarország legszorosabb szövetségese az Egyesült Államok és hogy az új állampolgárok különleges helyzetben vannak, mert Amerikában ők értik a legjobban a magyarokat és Magyarországot, a magyar állampolgárok közül pedig ők ismerik a legjobban Amerikát, ami "nagyon komoly szerepre predesztinálja" őket.
MTI-fidesz.hu
A Budapesti Fidelitas Nemzetpolitikai Konferenciájának zárónyilatkozata
Mi, a Kárpát-medencében élő magyar fiatalokat tömörítő ifjúsági szervezetek képviselői fontosnak tartjuk egy olyan fórum létrehozását, ahol lehetőség nyílik az eszmecserére a külhoni és anyaországi közösségeket érintő egyes kérdésekről, és fel tudjuk mérni egymás elvárásait. Felelősséget vállalva a jövő nemzedékeinek sorsáért, feladatunknak érezzük, hogy megfelelő választ találjunk az összmagyarságot érintő egyes kihívásokra, és előmozdítsuk a külhoni magyar közösségek megmaradását és fejlődését a XXI. században.Lényegesnek tartjuk a magyar kultúrnemzet szempontjából is a térség népeinek békés egymás mellett élését, mely egy virágzó kelet-közép európai gazdasági térség létrejöttének a záloga lehet. Ennek érdekében elengedhetetlenül fontos, hogy a régió országai betartsák és alkalmazzák a kisebbségek jogegyenlőségét és önazonosságtudatának megőrzését szolgáló nemzetközi és európai egyezményeket: az ENSZ keretében elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, az Európai Unió Alapvető Jogok Chartáját, az Emberi Jogok Európai Egyezményét valamint az Európa Tanács keretében elfogadott Regionális vagy kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját.
A határon túl élő magyar polgárokat és közösségeiket megillető jogok közül kiemelten fontos az anyanyelvhasználat joga, melynek eszköze lehet az etnikailag sokszínű területeken a kétnyelvű közigazgatás megteremtése és az anyanyelvű oktatás biztosítása. A jogegyenlőség ugyanis megköveteli, hogy nemzeti hovatartozástól függetlenül minden ember egyenlő mértékben tudja gyakorolni állampolgári jogait.
Központi fontosságú, hogy a felsőoktatáson és a szakképzésen keresztül biztosítva legyen, hogy a külhoni magyar fiatalok érvényesülni tudjanak a munka világában és boldogulni tudjanak szülőföldjükön. Ez Magyarország mindenkori vezetésének is alkotmányos kötelezettsége.
Érdeklődéssel szeretnénk kísérni a Kárpát-medence valamennyi országában élő magyarság mindennapi életét, és az őket ért jogsértésekre egy online riadólánc életre hívásával szeretnénk felhívni a világ figyelmét. Békés demonstrációk segítségével, a nyilvánosság minden eszközének felhasználásával szeretnénk elejét venni a magyarokat nemzeti hovatartozásuk miatt érő egyes atrocitásoknak.
Reményeink szerint a minél közelebbi jövőben megvalósul a Schengeni Egyezmény által lefektetett határok nélküli Európa álma. Rendkívül lényeges, hogy felhívjuk az Unió döntéshozóinak figyelmét, hogy az ő feladatuk is biztosítani az európai állampolgárok sérelmektől mentes jogegyenlőségét, szabad nyelvhasználatát és ezt el kell várni az Európai Unió tagállamaitól és az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országoktól is.
Budapest, 2012. szeptember 15.
Aláíró szervezetek:
Budapesti Fidelitas
Fidelitas
Magyar Ifjúsági Tanács
Magyar Ifjúsági Értekezlet
Via Nova Ics
Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége
Magyar Ifjúsági Közösség
Vajdasági Magyar Diákszövetség
Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ifjúsági Szervezete
Burgenlandi Magyar Népfőiskola
Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Tagozat
Rákóczi Szövetség
Horvátországi Magyar Ifjúsági Közösség
Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség
fidesz.hu
Csáky: érdekvédelmet az Országgyűlésben is - (interjú)
Jelentős figyelmet váltott ki Csáky Pál interjúja, amelyet a közelmúltban a SITA szlovák hírügynökségnek adott. Most a beszélgetés ama részével kívánunk részletesebben foglalkozni, amely a szlovákiai magyar érdekképviselet szükségességéről szól a magyar Országgyűlésben.Ön azt mondta a kérdéses interjúban, hogy új helyzet van, a felvidéki magyarságnak élnie kell azzal az új lehetőséggel is, amelyet a magyar állampolgársági törvény új változata kínál.
Valóban, ez egy új helyzet, amelyet közösen át kell gondolnunk. A magyar állampolgársági törvény új változata egyszerűsített eljárással kínálja fel a külhoni magyarok – így a Szlovákiában élő magyarok – számára is a magyar állampolgárságot.
A magyar választójogi törvény pedig aktív és passzív választójogot kínál a külhoni magyaroknak is. Ezzel a lehetőséggel élni kell, szerintem helyes lenne, ha a magyar Országgyűlésben is érvényesíteni tudnánk érdekképviseletünket. Ezt persze nagyon okosan és átgondoltan kell megvalósítanunk, tekintettel a szlovák állampolgársági törvény paranoid rendelkezéseire.
Nem tart a szlovák állami szervek megtorló lépéseitől ebben a vonatkozásban?
Ha okosan és átgondoltan cselekszünk, kezelhető a dolog. Természetesen annak a személynek, aki vállalja a jelölést a magyar Országgyűlésbe, számolnia kell a szlovák kormány esetleges ellenlépéseivel. A választók számára egyszerűbb lehet a helyzet: az lenne a legkézenfekvőbb, ha átsétálnának a határon, s vagy ott szavaznának, vagy ott adnák postára a szavazatukat. Azt viszont nem tartanám szerencsésnek, ha a szlovákiai magyarság kimaradna ezekből a folyamatokból, s ezáltal elismerné, hogy megfélemlíthető. Nem kell fejjel menni a falnak, mindig van út a hegygerincen át is.
Látható, hogy ebben a kérdésben sincs egyetértés a szlovákiai térfélen. A magyar-szlovák vegyes párt képviselői kijelentették, hogy ők nem fogják kérni a magyar állampolgárságot. Az MKP politikusai viszont kiállnak a kettős állampolgárság mellett.
Szabad emberként kell viselkednünk. Ha Csehország miniszterelnök-helyettesének – aki éppen a külügyminiszter is, és Csehország legnépszerűbb politikusa – lehet négy útlevél is a zsebében, amelyek közül a cseh sorrendben csupán a negyedik (Schwarzenberg külügyminiszternek svájci, német, osztrák és cseh állampolgársága van), ha a legismertebb szlovák europarlamenti képviselő, Peter Šťastný lehet kanadai-szlovák állampolgár, akinek a fia mellesleg USA-szlovák állampolgár, s a jégkorong-világbajnokságon az USA-válogatott tagja volt, s vígan játszott a szlovák válogatott ellen), ha az Európai Unióban több milliós nagyságrendű a kettős vagy többes állampolgárok száma, akkor részünkről sem helyes, ha a provincionális szlovák kicsiséget fogadjuk el viselkedési mintaként.
A szlovák törvényt meg fogják változtatni, mert Európa legrestriktívebb törvénye, nem enged mérlegelési lehetőséget a hivatalnoknak. Persze, Ficóéket ismerve, nem úgy fogják megváltoztatni, hogy az a mi problémánkat is megoldja. Ficóék a saját kicsiségüktől félnek, minden magyar rezzenésben veszélyt látnak, így a kettős állampolgárság intézményében is. Ha egy kicsit felemelnék a fejüket a horizont felé, észre kellene venniük, hogy a szlovákiai magyarok azzal, hogy tiltakoznak az ellen, hogy a magyar állampolgárság felvétele nyomán elvegyék tőlük a szlovák állampolgárságot, a szlovákság irányában is egyfajta lojalitást fogalmaznak meg – de elsősorban a szülőföldjükhöz való ragaszkodásukat deklarálják az ilyen hozzáállással.
Ezt egy okos szlovák politikának méltányolnia kellene, s elismerni a felvidéki magyarság jogát a kettős kötődésre. Nem a vagy-vagy hamis választása elé kellene állítani az itteni magyarokat, hanem elismerni jogukat az is-is modellre: nemzetileg az egységes magyar nemzethez kötődünk, s ezt a kötődést jogilag is meg akarjuk jeleníteni, de ez nem kérdőjelezi meg politikai-gazdasági-közigazgatási kötődésünket Szlovákiához sem. Nem a huszadik, hanem a huszonegyedik század első felében élünk, amikor is mindkét ország ugyanannak a NATO-nak és EU-nak a tagja.
Sokan viszont pozitívan értékelik az új Fico-kormány politizálási stílusát.
A valódi értékeléssel még egy kicsit várni kellene, hiszen egyelőre marketingpolitizálás folyik Ficóék részéről. A nyár kellős közepén megváltoztattak számos törvényt, amely lépéssorozat az élet nehezedését fogja eredményezni Szlovákiában. A közvélemény-kutatások szerint már most növekszik a kormányzással elégedetlenek száma, ez az arány ősszel és főleg január után még inkább megnövekszik majd.
A probléma ott van, hogy egyelőre nincs alternatíva, a hatékony ellenzék fogalma Pozsonyban ma erőteljesebb nevetést vált ki, mint bármely kabarétréfa. Csak csendben teszem hozzá: az MKP nélkül hatékony alternatíva nem is építhető ki. Magam úgy gondolom, hogy jövőre az SDKÚ és a KDH is belátja, hogy az MKP nélkül kisebb az esélyük a megyei választásokon, s főleg a 2014-ben esedékes elnökválasztáson. Egyelőre azonban az látszik, hogy a Fico-kormány problémákat gerjeszt: ezért is okosabb lenne visszafogottabban nyilatkozni a szlovák-magyar viszonyról, hiszen bizonyos kérdésekben gyakorlatilag ugyanott tartunk, ahol 1946-ban tartottunk: Szlovákiában magyarokat fosztanak meg állampolgárságuktól akaratuk ellenére. Ez elfogadhatatlan.
Azt is hallani Budapestről, hogy a magyar politikának megértőbbnek kellene lennie a Most-Híd vegyes párt iránt, mivel a szlovákiai magyar választók közül többen őket is választották, így a jelek szerint igény van az általuk kínált modellre.
Az, hogy az emberek egy adott választáson kire szavaznak, nem lehet mérvadó annak ügyében, hogy az adott párt egyébként előremutató és szükséges politikai célokat jelenít-e meg. A pénz, a sajtó és a marketing nagyban befolyásolni tudja az emberek döntését az adott helyzetben.
Szlovákiában szavaztak már vastagon Ján Ľupták munkásvezér pártjára, Rudolf Schuster és Pavol Rusko jobbára vállalkozókból összeállt választási pártjaira, sőt Vladimír Mečiar pártjára többször is – mégis megkockáztatom, hogy még a rájuk szavazók is azt gondolhatták utólag, tévedtek, s abban a bizonyos helyzetben rossz döntést hoztak.
Bizonyára felhozhatnák magyarországi példákat is, amikor egy adott választáson a parasztvakítás győzött a felelős döntések fölött. Azt a kijelentést pedig, amely azt mondja, hogy a Híd által kínált sugalmazás irányában, mely szerint a Szlovákiában élő magyarok viselkedjenek a szlovák elvárások szerint, van társadalmi támogatás, csak a lényegi összefüggések meg nem értésének foghatom fel. 1920 óta van ilyen fogadókészség, amelyet szlovák oldalról ráadásul szisztematikusan gerjesztenek: hiszen éppen erről szól az egész történet, aki ezt nem érti meg, semmit sem ért a mi küzdelmeinkből.
A „megmaradni" és a „beolvadni" ideológiája 90 éve mérkőzik egymással, s éppen a demográfiai változások mutatják, hogy van igény az asszimilációra is. De a dolog lényege éppen abban van, hogy ennek az igénynek ellen kell állni: ha győz, gyorsan elolvad a szlovákiai magyar közösség. Aki tehát nemzetpolitikával akar foglalkozni, itt kell, hogy kezdje: egy olyan etikai-politikai normarendszer támogatásánál, amely elveti a beolvadást és támogatja a megmaradást. Mindkét út támogatása értelmezhetetlen – illetve azt üzeni az embereknek, hogy az is jó, ha megmaradnak magyarnak, meg azt is támogatja Budapest, ha elszlovákosodnak. Szerintem ez az alappont: egyértelműen ki kell állni a megmaradás mellett. E nélkül nincs, nem lehet hatékony nemzetpolitika.
Találkozunk majd tehát Csáky Pál nevével a magyar Országgyűlés tagjainak névsorában?
Számunkra most a 2013-ban sorra kerülő megyei választások a legközelebbi prioritás. Állandó jelleggel igényelni kell e mellett a tarthatatlan szlovák állampolgársági törvény megváltoztatását. S azután majd eldöntjük, hogyan tovább: bölcsen, okosan kell eljárni. Dobbal verebet nehéz fogni. Kell határon túli magyar érdekképviselet a magyar Országgyűlésben is, ha ez a lehetőség megadatott. De úgy kell ezt megoldani, hogy Magyarország is, s a külhoni magyar közösségek is nyerjenek ezen az ügyön.
D. Rácz Éva
Felvidék.ma
Navracsics: a magyarság nem létezhet elszigetelten
A magyarság nem létezhet elszigetelten, egymagában Európa közepén - mondta a kormányfő helyettese a Balassi Intézet éves hungarológiai konferenciáján hétfőn a fővárosban. Navracsics Tibor kiemelte: a hungarológia nem öncél, hanem a párbeszéd rendkívül fontos eszköze. A nemzeti elsorvadás első lépése azt lehet, ha elveszítjük kapcsolatunkat a külvilággal - fogalmazott a politikus. Az a tevékenység, amelyet a vendégoktatók, lektorok végeznek, teszi lehetővé, hogy Magyarország érthetővé váljon külföldön - tette hozzá.
MTI-Patrióta Európa Mozgalom
Moldvai csángó-magyarok
[gallery]
Árpád-ház - nagyfejedelmek, királyok
[gallery]
Az összmagyarság óriási erő, potenciál
Martonyi János külügyminiszter szerint diplomáciára minden körülmények között, feltétlenül szükség van, külképviseleti hálózatra a jelenlegi helyzetben minden országnak különösen nagy szüksége van, hiszen annak munkáját semmi más nem pótolja.
A tárcavezető az idei magyar nagyköveti értekezleten mondott beszédében, szerdán kifejtette, a külképviseletek a kormányt érő támadások kivédésben, elhárításában nagyon komoly szerepet játszottak. Különösen jól teljesítettek a diplomaták Bécsben, Berlinben, Londonban, Párizsban, Washingtonban és a szomszédos országokban - közölte, hozzáfűzve: az ázsiai külképviseletek pedig nagy szerepet játszottak a keleti nyitásban.Voltak olyan helyzetek, ahol "nagyon helyt kellett állni", és így tett például Marton Béla tripoli nagykövet is - emlékeztetett. Úgy vélte, jelenleg hasonló a helyzet Szíriában, "nem hősködésből, hanem azért vagyunk ott, mert szükség van ránk", és amíg a külképviselet el tudja végezni a munkáját, maradnak.
A miniszter a külképviseletek fontos feladatai között említette a honosítási kérelmek feldolgozását, mintegy 140 ezer kérelmet fogadtak be. Mint mondta, a kedvezményes honosítási lehetőség bevezetése nagy hatást gyakorolt a világ különböző részein élő magyarokra, rendkívüli mértékben növelte a magyar tudatosságot. Kiderült, hogy az összmagyarság óriási erő, potenciál - mutatott rá.
Arról is beszélt, hogy a válság feltehetően még jó ideig eltart, és végérvényessé tette, hogy globális rendszerben élünk, ahol óriási a kölcsönös függés. Bár a külső körülmények ezért nem mindig ideálisak és befolyásolhatók, a politikai felelősség mégis az adott állam kormányaira csapódik le - mondta. Kifejtette: a választópolgárok a saját életük alakulását nézik, amikor voksolnak, nem a külső tényezők alapján döntenek.
A válságot illetően úgy látja, az arra adott első válasz helyesnek tűnt: a kereslet ösztönzése mellett döntöttek az országok, és nem a másik rovására akarták megoldani a problémát, nem alakult ki protekcionista hullám. De nem készült fel Európa arra, hogy ez a keresletösztönzés adósságemelkedéssel jár, ráadásul a helyzetet egy specifikus európai probléma is súlyosbítja: alapvető eltérések vannak a gazdaságok versenyképessége között - mondta, hozzátéve: így előállt egy fenntarthatatlan helyzet: az államok által fizetendő hozamok nagyon eltérően alakulnak, és ezek eredményes közelítése nélkül nem lehetséges a megoldás.
Martonyi János arról is beszélt, hogy sikeres szomszédságpolitikára van szükség. Az elmúlt két év eredményes volt, és ha vannak is viták a szomszédos országokkal, ezeket kiegyensúlyozzák, sőt, meg is haladják a közös érdekek - fogalmazott. Megjegyezte: a magyar-román kapcsolatok nagyon jók voltak az elmúlt két évben, "a másik félnek" kell eldöntenie, hogy folytatni akarja-e ezt a tendenciát. Ha meg akarja tartani az eddigi barátságot, akkor ezt Magyarország viszonozza - közölte.
Az arab tavasz eseményeivel kapcsolatban azt emelte ki, hogy rendkívüli lehetőségei vannak a térségben a magyar külgazdaságnak, ráadásul az országokat érdeklik a magyar átalakítási tapasztalatok. Főként az oktatás révén megvannak a hagyományos kapcsolatok ezekkel az országokkal - emlékeztetett. Megjegyezte: átfogó ösztöndíjprogramot akarnak kidolgozni fejlődő országoknak, mivel az oktatás az egyik legversenyképesebb magyar exportcikk.
MTI
Magyar-magyar tanácskozás az ohiói Reménység tavánál
Horváth János (Fidesz), az Országgyűlés korelnöke nyitotta meg a hét végén az Ohio állambeli Reményég tavánál a Magyar Baráti Közösség által az amerikai magyarság számára megszervezett 41. ITT-OTT Találkozót.A Lake Hope Állami Parkban immár több mint négy évtizede megrendezett találkozók részvevői egy héten át egy fajta nyári egyetem keretében élik meg közös kultúrájukat. Az értelmiségi programok mellett lehetőséget nyílik a családok közös nyaralására.
A találkozó megnyitóján a New York-i magyar főkonzulátus szervezésben 55 új magyar állampolgár tett esküt. A magyar-magyar párbeszéd keretében zajló tanácskozáson előadóként vesz részt Hatos Pál, a Balassi Intézet igazgatója és Bencsik Zita a New York-i főkonzulátus vezető konzulja.
MTI-fidesz.hu
Magyarnak lenni nem csak a nyelv elsajátítását jelenti
Magyarnak lenni nem csak a nyelv elsajátítását jelenti – jelentette ki hétfőn Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes. A közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint fontos az is, hogy a nyelvet milyen mértékben tudjuk művelni. Fontos emellett a történelmünk és - példaként említve a kokárda viselését - annak a szimbólumrendszernek az ismerete is, amely minket a magyar közösség tagjává tesz - jelentette ki Navracsics Tibor. Hangsúlyozta: a magyarok sikerei jórészt mindig a talpraállásból adódtak, és most „történelmi lehetőségünk van, hogy ismét sikeres nemzet legyen a magyar”.
Voronyezsi büfé
Rengeteg emlékszilánkot hoztam magammal Oroszországból. Ezek többsége riportfüzérként megírható, ám akad köztük sok olyan, amely nem illik bele egy cikkbe sem – lévén annyira egyedi. Ezek közé sorolható például az az élmény, amelyik Voronyezs főpályaudvarán történt. Már hazafelé készülve vizet akartunk vásárolni a peronon álló büfék egyikében, ám a boltocskát az orrunk előtt bezárták. Jobb híján egy másik árudát kerestünk föl, ahol meglepetésünkre magyarul válaszoltak nekünk. A házacskát kezelő hölgy két évtizede Kárpátaljáról került oda. Kérdésünkre elárulta, hogy két gyermeke van. S hozzátette nagy büszkén, a mi csengő idiómánkon: mindegyik beszél magyarul. Eszembe jutott itthon a sok „sztár” és sehonnai politikus, aki nemhogy egy mondatot, de gyakorta egy szót sem tud a száján tisztán kiejteni magyarul. Arra gondoltam, el lehetne küldeni őket a voronyezsi főpályaudvarra, leckét venni a büféstől.
Lázin Miklós András
Magyar Hírlap