Duray Mikós egyetemi docens, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának volt alelnöke azt monta, nem a magyar az egyetlen nemzet, amelyet "szétszaggattak", amelynek "egy részét világgá űzvén szórvánnyá morzsoltak", és amelynek "sorait megtizedelték". De Európában a magyar az a nemzet, amely "elszakított részeinek megpróbáltatásai a jelen történelme is" - hangoztatta.Úgy látja, csak a magyar nemzetnek róják fel, ha "a szétszórt nemzetrészeket össze akarja fogni", csak őt vádolják, hogy veszélyezteti a nemzetközi egyensúlyt, amikor szóvá teszi, hogy "őshonos részei szomszédos országokban élnek". Csak a magyar nemzetnek teremtettek összefogással ellenfeleket azokból, akik évszázadokig "lakták békésen Szent István országát" - emelte ki. Ő is utalt rá, hogy két éve június 4-ét már nem szomorú emléket idéző gyásznapként jegyzik, hanem a nemzet összetartozásának napjaként, és ez "az életösztön sajátos jele". MTI
Következetesnek kell maradni a magyarok közötti szolidaritásban, "a határokat átívelő nemzeti összetartozásban", mert csak így érhető el, hogy a trianoni tragédia átlényegüljön "valami egyedülállóan jóvá" - mondta a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a nagytétényi országzászlónál tartott megemlékezésen. Németh Zsolt közölte: Trianonban a magyar nemzetet szabad akarata ellenére feldarabolták, és ezt a nemzet nem valami nemes célért hozott áldozatként, hanem kényszerből szenvedte el. El kell érni, hogy ebből a tragédiából a jövő nemzedékeknek "valami jó nőjön ki" - fogalmazott. Úgy vélte, ez "látszólag lehetetlen", de ilyen eredmény lehet az államhatárok által elválasztott magyarok közötti szolidaritás, a nemzet összetartozása, ami Trianon következményeként alakult ki. Ez "más népeknek nem adatott meg", ezért képtelenek megérteni a magyarok szolidaritását, összetartozását - vélekedett Németh Zsolt. Hangsúlyozta, féltve kell őrizni, gondozni ezt az összetartozást, ezért nyilvánították június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává, amely így már nem emlék- vagy gyásznap. Az ünnepség keretében csaknem ötvenen állampolgársági esküt tettek. Németh Zsolt róluk azt mondta, most léptek be a magyar állampolgári közösségbe, de lélekben mindig is ide tartoztak, így nekik a nemzeti összetartozás napja nem a gyász, hanem "az egyedülálló öröm pillanata". MTI
2010-ben, a kormányváltáskor Magyarország rosszabb gazdasági helyzetben volt, mint Görögország. 2010-ben nem nulláról indultunk, hanem a görögöknél is rosszabb helyzetből kezdtük meg az ország talpra állítását - mondta Orbán Viktor amerikai magyarok előtt, a chicagói Szent István-templomban. Magyarországra sajnos még ma is igaz, hogy egy zálogba adott ország, ugyanis a megelőző évek során zaciba vágták Magyarországot: óriási hiteleket vettek fel, cserébe pedig elzálogosították Magyarországot. Ez a hitel, ami könnyű és olcsó pénznek tűnt még ezelőtt 5-10 évvel, az időközben drága és nehéz pénzzé vált, és agyonnyom bennünket. Egy óriási adóssághegy alatt vagyunk. Célunk, hogy belátható időn belül legalább 5,5 millió magyar embernek kell dolgoznia és adót fizetnie. Ha ezt nem tudjuk elérni, lehet akármilyen hókuszpókusz, könyvelés, pénzügyi trükközés, az ország nem fog megállni a lábán. 2010-ig Magyarország volt az egyetlen a volt kommunista államok közül, amely nem volt képes arra, hogy megalkosson egy új alkotmányt. Magyarország folyamatosan megegyezésekkel, kiegyezésekkel, paktumokkal, átmeneti megoldásokból fakadó döntésekkel próbálta igazgatni az életét, de nem volt alapunk, biztos fundamentumunk. Szilárd alap nélkül az ország megrendül és összeomlik. Az alaptörvény kimondja, hogy a világban szétszórtan élő magyarok mindannyian ugyanahhoz a nemzethez tartoznak, és ezt a tényt a mindenkori kormányoknak és parlamenteknek kötelessége közjogi erővel elismerni. Hamarosan megszületik az a törvény, amely lehetővé teszi, hogy levélben is szavazhassanak a kettős állampolgárok a magyar parlamenti választáson. Most, hogy a magyar állampolgárság hátszele végigfúj a magyarlakta területeken, azok, akik nem honosításra várnak, hanem csak korábban nem folyamodtak a magyar állampolgárságot bizonyító dokumentumért, mihamarabb tegyék ezt meg. Ennek lesz jelentősége, mert így egyúttal az EU állampolgáraivá is válnak, és részt vehetnek majd a magyar nemzet legfontosabb döntéseiben. A magyar Alaptörvény világosan kimondja, hogy a család egy férfi meg egy nő. A család a jövőhöz tartozik, ugyanis ha van család, vannak gyermekek, és ha vannak gyermekek, van jövő. Mi egy sokkal különb és tehetségesebb nép és ország vagyunk annál, mint hogy 2012-ben arról kelljen gondolkodni, belezuhanunk-e a szakadékba. Magyarország különb ország annál, mint ahová az elmúlt 60 év eredményeképpen jutott. Ez vezeti a magyar kormányt, Magyarország pedig szép jövő előtt áll.
Martonyi János találkozott a magyar közösséggel a Sao Pauló-i Magyar Házban. A külügyminiszter beszédében hangsúlyozta az új Alaptörvény magyar közösségekkel szembeni felelősségvállalását, továbbá a nemzeti önazonosság megőrzésének fontosságát és támogatását. A százezres brazíliai magyarság többsége Sao Paulóban él. E közösség szellemi központja a Magyar Ház, amely a helyi magyarok kulturális és nyelvi önazonosságának megőrzését számos formában igyekszik előmozdítani. A magyar nyelviskola, a cserkészet, a néptánc-oktatás, a felnőtt nemzedékek számára a szabadegyetemek, valamint a közösség által fenntartott idősek otthona mind ezt a célt szolgálja. A külügyminiszter a magyarság képviselői előtt hangsúlyozta a határon túli magyarság együttműködésének és hálózatépítésének a fontosságát. Ismertette az Alaptörvény magyar közösségekkel szembeni felelősségvállalásának lényegét, továbbá a nemzeti önazonosság megőrzésének fontosságát és támogatását. Bemutatta a magyar külpolitika három prioritását: az európai integráció erősítése érdekében végzett tevékenységet, a közép-európai együttműködés előmozdítását, valamint a közelmúltban meghirdetett globális nyitást. Ez utóbbi cél elérésében különleges erőt képez a brazíliai magyarság. Éppen az itt élő közösség miatt fontos, hogy Sao Paulóban konzuli irodával és külgazdasági szakdiplomatával újra működik a korábban bezárt külképviselet. A miniszter külön köszönetet mondott a nyugati magyarságnak azért, mert e közösség felemelte szavát a hazánkat ért igazságtalan támadások miatt. Tíz személy állampolgársági eskütételére is sor került, köztük nem egy olyan volt, akinek felmenői érkeztek az óhazából. Az egyszerűsített honosítást követően az új állampolgárok a minisztertől vehették át honosítási okiratukat. A miniszter bejelentette, hogy Magyarország a külföldi magyar közösségekért érzett felelőssége tudatában 700 ezer forinttal járul hozzá a Magyar Ház felújításához, amely Brazíliában több mint negyedszázada szolgálja a magyar kultúra nemzedékeket átívelő megőrzését. MTI
Aláírták a moldvai magyar oktatási programról szóló megállapodást. A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) vezetői közötti szerződés értelmében a program javára érkező keresztszülői támogatásokat befogadja és továbbítja az RMPSZ a moldvai magyar gyermekek és tanáraik részére - közölte a nemzetpolitikai államtitkárság.Az aláírás előtt még hétvégén újabb egyeztetést tartottak, amelyen a kormány részéről Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. illetékes képviselői, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Burus-Siklódi Botond, a moldvai magyar oktatási program megbízott koordinátora, Márton Attila, A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány alapítójaként Petrás Róbert, valamint a Teleki László Alapítvány igazgatója, Diószegi László vett részt.
A hivatalos argentínai látogatáson tartózkodó Martonyi János a magyar–argentin kétoldalú diplomáciai megbeszéléseket megelőzően a dél-amerikai ország magyarságának képviselőivel találkozott: megemlékezett Mindszenty Józsefről, jelen volt egy ünnepélyes állampolgársági eskütételen, továbbá kitüntetést adott át az Argentínai Magyar Hírlap főszerkesztőjének . A külügyminiszter 2012. május 13-án, vasárnap Buenos Airesben megjelent a Mindszenty József halála évfordulója alkalmából celebrált szentmisén a 30-40 ezer fősre becsült argentínai magyar közösség egyik legpatinásabb intézményében, az 1979-ben alapított Mindszentynumban. Az intézmény közel négy évtizede a helyi magyarság egyik lelki és szellemi központja. A külügyminiszter a spanyol nyelvű szentmisét követően rövid beszédében üdvözölte a magyar kolónia megjelent tagjait. Aláhúzta: a kormány arra törekszik, hogy új alapokra helyezze a magyar állam kapcsolatát a magyarsággal. Kiemelte, hogy az óhaza számít a határainkon kívül élő magyar közösségek támogatására a pozitív magyarságkép közvetítésében, valamint az anyaország és választott hazájuk közötti gazdasági, kulturális kapcsolatok fejlesztésében. A nagykövetségen Martonyi János jelenlétében három, újonnan honosított magyar állampolgár tett esküt, köztük Juan Mártony, hazánk felvidéki származású montevideói tiszteletbeli konzulja, aki több mint egy évtizede képviseli Magyarországot Uruguayban. A miniszter a latin-amerikai magyarság identitásának megőrzésében végzett áldozatos tevékenysége, valamint lapkiadói- és szerkesztői munkássága elismeréseként átadta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét Haynalné Kesserű Zsuzsannának, az Argentínai Magyar Hírlap főszerkesztőjének. A lap napjainkban Latin-Amerika egyetlen rendszeresen megjelenő magyar nyelvű sajtóterméke, híreit nem csak az argentínai magyarok, hanem más latin-amerikai közösségek is olvassák. Martonyi János találkozóinak központi üzenete, hogy az új, globális megközelítésű magyar külpolitika kiemelten számít a világszerte élő magyarságra, így a 150-200 ezer fősre becsült latin-amerikai magyar közösségekre is. MTI/OS
http://www.youtube.com/watch?v=XjcV4FVupzA&feature=related Atilla király országából nem kell már tovább hajtani a gulyát. Ott a legelők dúsak, a víz édes, és a fák odvából méz pereg. ... A dal szövege: Hogy gondolhattad azt, hogy véletlen, Hogy éppen most, s hogy épp ide születtem Hogy azon a nyelven beszélek, amin Petőfi Sándor írt, S hogy úgy érzem, az én dolgom hozni most a hírt Túl vagyok már azon, hogy mindent elhiggyek, Amit a TV-ből vigyorgó alakok beszélnek Ahol az igazság, és az adott szó már nem érdekel senkit De engem az apám úgy tanított, hogy becsület nélkül az ember nem ér semmit Megoldást, sajnos mást, én se látok, ezután Nem számít, amit elvárnak Az, amit érzek, az vagyok én A kisfiamért, a szerelmemért A nagy szavakra, tudod, nem áll rá a tollam, talán sejted is, hogy miért Csak oda kell állnom, ahova kell, a barátomért, azért aki ért Nem tudni dolgokról, az nem érdem Nem válasz semmire, az, hogy nem értem Harminc éve bámulom, ahogy mellettem mennek a dolgok Nem figyel rám senki, és nem sok mindenkit érdekel, amit mondok Magyarnak lenni, egészen mást jelent A saját hazánkban látni a végtelent A dombtetőn állva érezni, és tudni, hogy ki is vagyok Mikor a sólymokat nézem, Ahogy az otthonunk fölött köröket írnak az égen
http://www.youtube.com/watch?v=9DbzeLaEzqI A semmi hátán kapaszkodva Súgd meg nekem, miért így legyen A hosszú útra, újra meg újra Miért jössz velem, nem kérdezem Persze, hogy nem kérdezem Bárhol élsz is a nagyvilágban, Ne áltasd magad -- csak ott vagy szabad -- Az igazi rabság a hontalanság Hát nem kérdezem, miért jössz velem Persze, hogy nem kérdezem Refr.: Mert nekünk ott van az otthonunk, Ahol gyermekként játszottunk Apánk az ajtóban állt, anyánk étellel várt Ahol ébren is álmodtunk Lehetsz gazdag, lehetsz szegény Lényegtelen, hidd el nekem A hazád nélkül, senki sem vagy Nincs már helyed, nincs életed, Jöttment lett a bélyeged Refr.: Mert nekünk ott van az otthonunk, Ahol gyermekként játszottunk Apánk az ajtóban állt, anyánk étellel várt Ahol ébren is álmodtunk Hideg télben, az esti szélben A szó megszakad, benned ragad A fenyő színe, a kenyér íze Az ősök dala, a szíved szava, A szülőföld hív haza Refr.: Mert nekünk ott van az otthonunk, Ahol gyermekként játszottunk Apánk az ajtóban állt, anyánk étellel várt Ahol ébren is álmodtunk Ahol a harangok hangja szállt Ahol nagyapánk háza állt Ahol szó volt a szó, hol a rossz is túl jó Ez az egy út, mi járható
Folytatódik a moldvai magyar oktatási program, immár a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség vezetésével és szakmai felügyeletével - mondta a nemzetpolitikai helyettes államtitkár. Répás Zsuzsanna a Veszélyeztetett örökség - veszélyeztetett kultúrák - a moldvai csángók címmel rendezett tanácskozás nyitónapján kiemelte: a magyar kormány számára a moldvai magyarság ügye kiemelt fontosságú. A politikus úgy fogalmazott, hogy ismert az asszimiláció erőssége és a számos megpróbáltatás, amelyet a moldvai magyarság sorsul kapott. Éppen ezért mindent el kell követni azért, hogy segítsük moldvai nemzettársainkat, hogy nyelvüket, kultúrájukat a következő nemzedékek számára átörökíthessék. Répás Zsuzsanna kitért arra, hogy a tavalyi népszámlálás (a csángók által nagy számban lakott) Bákó megyében több magyart mutatott ki, mint ahányan tíz esztendővel ezelőtt ott voltak. Úgy véli, ez akkor is jó eredmény, ha tudjuk, hogy ezúttal is csak egy töredékről beszélünk. A helyettes államtitkár kitért arra, hogy a moldvai magyarság által megőrzött archaikus népi kultúra a Kárpát-medencét is meghódítva tovább él, mert azt "az őrzők, a csángó nép megóvta". Az évszázadokon át őrzött nyelv, hit és kultúra egyedülálló és erőt adó teljesítmény, amely hangsúlyossá teszi fokozott felelősségünket e veszélyeztetett értékek megvédésére - mutatott rá. A nemzetpolitikai államtitkárság írásos összegzése szerint a moldvai csángók a Kárpát-medencén kívül, a magyar nyelvterület legkeletibb peremén élő népcsoport. A felgyorsuló asszimiláció ellenére még ma is 45-50 ezerre tehető a magyarul beszélők száma. Moldvában az 1950-es években néhány esztendeig tartó periódust kivéve soha sem volt magyar nyelvű oktatás. Ezért kiemelkedő jelentőségű, hogy a magyar kormány és a magyar civil társadalom támogatásával iskolán kívüli magyar nyelvű oktatás indult a csángó falvakban, ez ma a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szakmai felügyelete alatt és szervezésben folyik. A program keretében jelenleg 25 moldvai faluban mintegy 2200 csángó gyermeknek oktatják a magyar nyelvet és a magyar irodalmat. MTI