A kulturális intézetek a magyarság kisugárzásai
A külföldi magyar kulturális intézetek nem kizárólag kultúrát közvetítenek, azok a "magyarság kisugárzásai", ezért fontos lenne az intézményrendszer megerősítése - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Balassi Intézetben, ahol kiállítás nyílt a magyar kulturális diplomácia történetéről.A tárlatot megnyitó Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter megnyitóbeszédében kiemelte, hogy a magyar diplomácia már azelőtt kihasználta az ország kulturális, tudományos presztízsét, mielőtt erre a politikatudomány megalkotta a tudományos szakkifejezést.
A politikus hangsúlyozta, hogy a "soft power" és a "public diplomacy" politikai terminusok abból a felismerésből születtek az 1980-es évek végén, hogy a hatalom nemcsak a katonai, gazdasági erőből, hanem az adott ország attraktivitásából is származhat. Mielőtt Joseph Nye ezeket a fogalmakat megalkotta volna, Magyarországon ezt már művelték a 19. század közepétől kiépülő magyar intézetek révén - jegyezte meg a tárcavezető, hozzátéve, ezen intézmények először szigetszerűen működtek, majd hálózattá fejlődtek.
A miniszter rámutatott arra, hogy az 1927-es törvénycikk így nem alkotott, hanem csupán elismert egy már létező struktúrát, ugyanakkor lendületet adott új intézetek létrehozásához.
Navracsics Tibor kiemelte, hogy Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter felismerésére és bátorítására fedezte fel az ország a szellemi életben rejlő "erőforrást", a kultúrából, a nyelvből, a tudományból és a közösségi létből fakadó erőt, amelynek jelentősége különösen fontos volt a trianoni trauma után.
"Úgy gondolta, hogy nem fegyverkezéssel, erővel, fenyegetéssel fogja bebizonyítani, hogy talpra tud állni a nemzet, hanem kultúrával, tudománnyal" - fogalmazott a politikus, majd méltatta a két világháború közti pezsgő szellemi életet.
MTI-fidesz.hu
Jogsegély szolgálat indul a külhoni magyarok jogvédelméért
Kisebbségi jogvédő intézet és alapítvány kezdi meg működését, amelynek célja, hogy a magyar nemzethez tartozók teljes körű jogvédelemben részesüljenek - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. E célra 50 millió forintot különítettek el - mondta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, aki megjegyezte: ennek az összegnek a többszöröse áll rendelkezésre, hiszen számos olyan szervezetet támogatnak a Bethlen Gábor Alapon keresztül, amely szintén foglalkozik a külhoni magyarok jogi segélyezésével, védelmével. Semjén Zsolt úgy fogalmazott: az erőteljes nemzeti érdekérvényesítés ellenére vannak olyan magyar közösségek, amelyeket különböző hátrányok érnek a magyarságuk miatt. Ezért ahhoz, hogy a magyarság valóban gyarapodó közösség lehessen, fontos, hogy a teljes körű jogvédelmet is biztosítsák.
Kiemelte: elsőként a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel kötöttek együttműködési megállapodást. Hozzátette: a kisebbségi jogvédő alapítvány kuratóriumának tagjai között van Tertyánszkiné Vasadi Éva volt alkotmánybíró, aki a testület elnöke is, valamint Bándi Gyula és Szabó Marcell, a PPKE tanszékvezetője, Kardos Gábor, az ELTE tanszékvezetője, Szalayné Sándor Erzsébet, a Pécsi Tudományegyetem oktatója. A fenti alapítvány hozta létre az a kisebbségi jogvédő intézetet, amelyet Gyeney Laura vezet.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár elmondta: fontos, hogy ha valakit bárhol a világban magyarsága miatt bántódás ér, ne érezze magát egyedül, ne érezze azt, hogy nincs, aki segítsen neki. "A magyar kormány ott áll mögötte, és kész segítséget nyújtani" - fogalmazott.
Jelezte: fontos partnereik a külhoni magyar civil szervezetek, és példaként említette a Somorjai Fórum Intézetet, valamint a délvidéki Concordia Minoritatis Hungaricae Polgári Egyesületet. Kifejtette: a jogvédő intézet a szomszédos országokban megkeres jogászokat, akiket megbíz a konkrét segítségnyújtással.
Gyeney Laura, az intézet vezetője elmondta: különösen fontosnak tartják, hogy a határon túli magyarok jogvédelmét tudományos eszközökkel is támogassák. Mint kifejtette: a De Gasperi nevét viselő szellemi műhely a jövőben tudományos rendezvényeket, konferenciákat szervez, valamint tudományos kutatásokat, képzéseket finanszíroz, pályázatokat ír ki.
Az intézet nyitva áll mindazok előtt a magyarországi vagy határon túli joghallgatók, doktoranduszok, kezdő jogászok előtt, akik élethivatásuknak a magyarság jogvédelmét, így közvetett módon a demokrácia és az esélyegyenlőség védelmét tekintik. Anyagi támogatásban kívánják részesíteni a pályázati úton kiválasztott határon túli, a jogvédelemben kiemelkedő szerepet játszó szellemi műhelyeket, civil szervezeteket. Az intézet júliusban nyári egyetemet is szervez Kisebbségvédelem Európában mottóval.
MTI - fidesz.hu
Csík zenekar - Tartsd magad nemzetem - VIDEÓ!
Kattints a videóra:
http://video.xfree.hu/?n=vasslaszlo%7C80e46dbe08ecd1f49e88cdb7d164691c&vcim=Trianon%20Himnusz%20%20-%20Tartsd%20magad%20Nemzetem#videoloc
Tartsd magad, nemzetem, tipornak rendesen.
Ellopnak, eladnak, zsarolnak, pusztítnak végtelen.
Kígyók a kebleden, szitok a neveden,
tovább nem engedem, tovább nem engedem!
Azért mert hont adtál, mindenkit fogadtál,
zsoldosok, kufárok, tolvajok kezére jutottál.
Hittél a Nyugatnak, s mindenkor becsaptak,
elvennék múltadat, ásnák a sírodat.
Táltosok repülnek át az éjen,
s kitűzik az ökörkoponyát,
sebeinket begyógyítják szépen,
s megvédik majd Árpád otthonát.
De addig szüntelen légy résen nemzetem:
nézd a sok csillagot, ’48, '56 ott ragyog.
Értsd meg a lényegét: fogjuk egymás kezét!
Fogjuk egymás kezét, ahogyan soha még!
Tartsd magad, nemzetem, tipornak rendesen.
Ellopnak, eladnak, zsarolnak, pusztítnak végtelen.
Kígyók a kebleden, szitok a neveden,
tovább nem engedem, tovább nem engedem!
Nyelvünk és lelkünk
A magyar nemzetfogalom ma is nyelvközpontú. A trianoni diktátum után még fontosabbá vált a nyelv összetartó ereje, a határon túli magyarság számára pedig ma is létkérdés. Gondoljunk csak a szlovák nyelvtörvényre vagy a minap történt botrányra: a magyar nyelv erdélyi apostola, Nyírő József újratemetésére, aminek apropóján megalázó aktuálpolitikai küzdelmek bontakoztak ki. Sajnálatosan nemcsak a románokkal, hanem magyar és magyar közt is. Pedig Nyírő József halhatatlan alakja, Uz Bence esete szépen példázza a szerző szellemi örökségét: a magyar nyelv jelenlétét és erejét az elszakított területeken.
Nagy Ervin
Magyar Hírlap
Boldogasszony Anyánk - Régi magyar himnusz - rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA: http://www.youtube.com/watch?feature=endscreen&NR=1&v=jv572qmJ-58 Boldogasszony anyánk régi nagy pátrónánk, Nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk: rfr.: Magyarországról édes hazánkról ne felejtkezzél el szegény magyarokról. Ó Atyaistennek kedves szép leánya Krisztus Jézus anyja Szentlélek mátkája: nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra, anyai palástod fordítsd oltalmunkra! rfr.. Magyarországról édes hazánkról ne felejtkezzél el szegény magyarokról! Kegyes szemeiddel tekinsd meg népedet segísd meg áldással Magyar nemzetedet. 5. Sírnak és zokognak árváknak szívei hazánk pusztulásán összetört lelkei. rfr.. Magyar országról édes hazánkról ne felejtkezzél el szegény magyarokról! Jézus fiad előtt hajts térdet érettünk, mert ha nem cselekszel egy lábig elveszünk! Dícséret dicsőség legyen az atyának a te Szent fiadnak s Szentlélek mátkádnak. rfr.. Magyarországról édes hazánkról ne felejtkezzél el szegény magyarokról.
Egyetlen közös magyar ügy létezik
A XXI. századi Európa alapértékeit semmibe véve korlátoznák az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát azok a román pártok, amelyek vezetői obskúrus nyilatkozatokkal vegzálják Magyarország közméltóságait - olvasható Tőkés László európai parlamenti képviselő közleményében.Az MTI bukaresti irodájához eljuttatott közlemény szerint az EP-képviselő sajnálattal állapította meg, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is csatlakozott ehhez "a soviniszta-nacionalista kórushoz", sőt, egyes vezető romániai magyar politikusok még túl is licitálják a többségi nemzet hangadóit - véli Tőkés. Név szerint Kelemen Hunort, Frunda Györgyöt és Borbély Lászlót bírálta, akik az elmúlt napokban tiltakozásukat fejezték ki amiatt, hogy magyarországi politikusok "beavatkoznak" a romániai helyhatósági választási kampányba. Tőkés szerint mintha ismét visszatérne a kommunista diktatúra időszaka, hiszen az RMDSZ a Nicolae Ceausescu volt román kommunista diktátor "be nem avatkozás" doktrínájára emlékeztető módon hazaküldené az anyaországi politikusokat, miközben - magyarországi szocialista "elvtársai" gyakorlatát átvéve - az uniós "tanító bácsihoz" rohangál feljelentgetni, panaszkodni, hogy kintről, hatalmi szóval oldják meg kétes panaszait - olvasható a közleményben. Tőkés szerint nem létezik több "magyar ügy", hanem egyetlen közös magyar ügy létezik, így minden, ami a romániai magyarsággal történik, az érinti a magyarországiakat, és mindaz, ami Magyarországon és Kárpát-medence szerte történik, az a romániai magyarság ügye is. MTI-fidesz.hu
Újabb tiltakozó levélek a harangok elnémítása ügyében
Sokan tiltakoztak az elmúlt napokban a történelmi egyházaink vezetői által jegyzett, Kovács Zoltán államtitkárhoz eljuttatott válaszlevelük miatt. Most Varga László lelkész, volt református püspök-helyettes levelét idézzük fel:
Varga László református lelkipásztor, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő is levélben fejezte ki tiltakozását , amiért a történelmi keresztyén egyházak központilag nem rendeltek el harangozást június 4-én.Varga László képviselő – a Kereszténydemokrata Néppárt honlapján és a reformatus.hu-n idézett, a református zsinati elnökségnek és Erdő Péternek címzett – levelében azt írta, mély megdöbbenéssel olvasta a hírt, hogy Bölcskei Gusztáv református püspök és Erdő Péter bíboros kijelentették, nem lényeges harangozni június 4-én, a nemzeti összetartozás napján, a trianoni szerződés aláírásának időpontjában, mert ez nem szakrális esemény.
A képviselő jelezte, nem csak szakrális események miatt szoktak harangozni. A tűz, az árvíz, a vihar sem szakrális esemény, mégis harangoztak mindig, és sok helyen ma is - fogalmazott.
Varga László szerint a magyarság összetartozásának napja emlékezés arra a halálra, amit a trianoni békeszerződés hozott Magyarországra. Mint közölte, országgyűlési képviselőként és a Református Törvényhozók Testületének tagjaként tiltakozik a püspök nyilatkozata ellen.
Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár arra kérte az egyházakat: június 4-én, a nemzeti összetartozás napjának délutánján egyperces harangzúgással kapcsolódjanak be a megemlékezésekbe. A katolikus, a református és az evangélikus egyház ezt elutasította. A testvéregyházak jelezték, hogy a kérésnek nem áll módjukban eleget tenni, mert a templomi harangok istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak.
Sarkosan fogalmazva
Ha valaki elvi okokból nem megy el valahová, az nincs kirekesztve, az távolmaradásával fejezi ki véleményét, és ezekről a távol maradókról nehéz elhinni, hogy nekik is fáj „az igazságtalan béke, a sok-sok elcsatolt magyar terület, ezt a fájdalmat nem a konfliktusok kiélezésére használják, hanem keserű történelmi tényként kezelik”. Tipikus Kádár-kori csűrés-csavarás ez, akárcsak egy másik megállapítás, miszerint a magyar kormány a magyar-román viszony területén tizenöt éves diplomáciai munkát tesz tönkre. Hát persze, Trianon is a magyarok hibája volt, nem mertünk elég kicsik lenni.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
A magyarság és a románság történelmi sorsközösségben van
Semjén Zsolt szerint Trianon sebét a nemzet közjogi egyesítésével, az állampolgárság megadásával lehet meggyógyítani, ezzel lehet a világon bárhol élő magyarokat - közülük is elsősorban a Kárpát-medencei magyarságot - egyesíteni, akik az útlevéllel és a szavazati joggal kapcsolódhatnak közjogi értelemben is a magyar nemzethez.A Nyirő József újratemetése kapcsán Magyarország és Románia között kiélesedő vitákra vonatkozóan kifejtette: a magyar kormány hivatalba lépése óta sokkal többet tett Magyarország és a körülötte lévő országok jó kapcsolatáért, mint korábban bárki más. Romániában választások vannak. A szocialista-liberális kormánytöbbség, amikor Magyarországot támadja, akkor voltaképpen Traian Basescu és a PDL (a román államfőt támogató ellenzéki Demokrata Liberális Párt - a szerk. megj.) politikáját támadja, mondván, hogy Basescu és Orbán Viktor között olyan baráti és olyan szoros politikai kapcsolat volt, amit ők nem támogatnak. Amikor a magyarokat támadják, tulajdonképpen a román belpolitikai konfliktusban próbálnak voksokat szerezni, ezért kellő mértéktartással kell kezelni az egész ügyet - mondta.
Hangsúlyozta: Magyarország alapvetően érdekelt egy román-magyar kiegyezésben. "Egyszerűen egymásra vagyunk utalva, tehát Magyarország és Románia, a magyarság és a románság történelmi sorsközösségben van. Ezt nem szabad alárendelni politikai hullámverésnek". A Nyirő-temetés ugyanakkor alapvetően egy magyar író végtisztességének a megadása. A végtisztesség megadásához pedig mindenkinek joga van, politikai hozzátartozásától függetlenül - mondta.
MTI-fidesz.hu
Felháborító és érthetetlen a történelmi egyházak vezetőinek levele
Néhány nappal ezelőtt Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkárnak küldött közös válaszlevelében a nemzeti összetartozás napján kért egyperces harangozással kapcsolatban a következőt írta:Kérésének sajnos nem áll módunkban eleget tenni, mert templomi harangjaink istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak.
Sok hívő vagy vallását éppen nem gyakorló magyar embert mélységesen felháborított a történelmi egyházaink főpapjainak semmivel nem magyarázható válaszlevele, mellyel nem csak a nemzeti összetartozás erősítésének folyamatán ejtettek mély sebet, hanem a történelmi egyházak, a társadalom általi minél szélesebb körben való elfogadásának, követői gyarapításának kívánt közös szándékunkat is jelentősen gyengítette. A sok értetlenséget és felháborodást tartalmazó megnyilvánulás közül, most Lakitelek polgármesterének, Felföldi Zoltánnak a levelét közöljük:
Főtisztelendő Bíboros Úr!
Bevallom, nem vagyok a különböző egyházak liturgiájában járatos, csupán egy római katolikus hitű, magyar ember. Emellett egy település polgármestere. Egy olyan településé - Lakiteleké - amelynek polgáraik a tavalyi évben fél árbocra eresztett Országzászlót állítottak, valamint felállították az
Emlékezés Harangját. Az Emlékezés Harangja Lakiteleken minden délután fél öt órakor, a trianoni békediktátum aláírásának időpontjában egy perces harangzúgással emlékeztet bennünket
Magyarország halálára, és egyben hirdeti a feltámadásba vetett reményünket.
Keresztény magyar emberként mély döbbenettel olvastam Magyarország 3 történelmi egyháza - közöttük az én egyházam - vezetőjének levelét, mely szerint nem zúgnak június 4-én a templomi harangok a megemlékezések részeként. Nem tudtam, hogy templomi harangok - ahogyan az a
levélben szerepel - csak „istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak.” Most sem tudom, valóban így van-e ez. Csak azt tudom, hogy nagy veszély idején félreverik a templomi harangokat. És hogy ha kell, ágyút is lehet belőlük önteni. És hogy 1920. június 4-én délelőtt, két órán át zúgtak a harangok a maradék Magyarország teljes területén. És hogy 1940. szeptember ll-én a magyar honvédek a Szent Mihály templom harangjainak zúgása közepette vonultak be Kolozsvárra. És hogy 1990. június 4-én Székelyudvarhely valamennyi magyar templomában 10 percen át zúgtak a harangok a békediktátum aláírásának időpontjában.
A levelet olvasva csak ültem a számítógép monitorja előtt, fél órával a lakiteleki Trianon megemlékezés előtt. Bevallom, elkapott az indulat. Ugyanazt éreztem, mint amikor 2004. december 5. előtt Gyurcsány Ferenc érvelését hallgattam arról, hogy miért kell nemmel szavazni azon a bizonyos népszavazáson. Önmagában logikus, koherens érvelés. Mégis elfogadhatatlan. Ha másért nem, hát azért, mert a trianoni harangok szólnak/szólnának mindazokért, akik élete - közvetlenül, vagy közvetve - a békediktátum következtében tört derékba. A szülőföldjükről elüldözöttekért. A békediktátum következtében kirobbant második világháború áldozataiért. Az elhurcolt zsidókért. A baltával lefejezett székelyekért. A több tízezer, kiirtott magyarért. A szintén több tízezer, elhurcolt és elpusztított kárpátaljai magyar A kitelepített felvidéki magyarokért. A történelmi egyházak tagjaiért. És a magyar történelmi egyházak válasza, mintha csak egy áramszolgáltató, vagy egy telefontársaság hivatalos levelét olvasnánk: „Kérésének sajnos nem áll módunkban eleget tenni”, „válaszunk elfogadását kérve”, etc.
Bár a Válasz nem nekem szólt, de római katolikus magyarként engem is érintett. És csak azért ragadtam tollat, hogy a legmélyebb tisztelet mellett hangot adjak annak, hogy számomra, mint érintett számára, ez a Válasz nem elfogadható.
A magyar feltámadásba vetett reménnyel és a legmélyebb tisztelettel üdvözli Önöket:
Felföldi Zoltán
Lakitelek polgármestere
Lakitelek, 2012. június 4.