Eredetileg gyógyszerésznek tanult, de tehetséget érezve otthagyta állását, és különböző mesterektől festészetet tanult. Utazásokat is tett, jelentősebb képeit Keleten festette. Mintegy száz nagyobb művet alkotott.
Míg külföldi kiállításairól (például Párizs, 1907) a legnagyobb kritikusok elismerően nyilatkoztak, itthon nemigen ismerték el. Ehhez különc életvitele és – élete vége felé egyre kifejezettebb – látnoki-prófétai allűrjei is hozzájárultak.
Művészetét az expresszionizmushoz, illetve posztimpresszionizmushoz kapcsolják, de nem tartozott egyik elhatárolható irányzatba sem.
Képei ma idehaza is az egyik legelismertebbek közé tartoznak.
Mezey Lajos tájképfestő irányításával már nagyváradi gimnáziumi évei alatt megkezdte művészeti tanulmányait. 1864-től a bécsi akadémiát látogatta, majd 1866-ban Wágner Sándor, 1867-ben Karl von Piloty tanítványa volt a müncheni akadémián.
A francia plein air törekvésekkel párhuzamosan a természetben való festés lehetőségei foglalkoztatták, ám a Majális (1873), majd az 1883-ban Bécsben bemutatott Pacsirta kudarca hosszú időre letörték művészi ambícióit. Jernyére költözött, és apja halálát követően átvette a családi birtok igazgatását.
Művészi pályáján fordulópontot csak az Ezeréves Kiállítás hozott: itt végre osztatlan elismerésben részesült a Majális, amelyet nagy sikerű önálló kiállítása után az állam vásárolt meg.
Szinyei egy csapásra a modern szellemiségű festészeti törekvések egyik hazai vezéralakjává vált, 1897-ben festett Önarcképét a firenzei Uffizi vásárolta meg. 1905-ben a budapesti Képzőművészeti Főiskola igazgatójává nevezték ki. A legmodernebb hazai törekvéseket összefogó Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének alapító tagja volt.
Kedves Barátunk! Ezen az oldalon csatlakozhat mozgalmunkhoz. Kérjük, írja meg, miért tartja fontosnak a Patrióta Európa Mozgalmat! Címünk: csatlakozom@patriotaeuropa.hu Kérjük, tüntesse fel nevét, településésének megnevezését, irányítószámát!
Kedves Barátaink! Országunk helyzetét, „megtámadtatását”, annak következményeit mindannyian ismerjük. Az állam és szervei, a miniszterelnökkel az élen, teszik a dolgukat, a megfelelő nemzetközi fórumokon mindent elkövetnek, hogy érvényesítsék nemzetünk érdekeit. Az állami vezetőknek saját partnereikkel, más államok vezetőivel, az Európai Unió szervezeteivel kell megvívniuk mindennapos küzdelmeiket, velük kell tárgyalniuk, megegyezniük az adott kérdésekben. És ha kell, velük szemben kell megvédeniük saját érdekeinket, a magyar társadalom, a magyar nemzet érdekeit. Azonban mindezeket maradéktalanul nem lehet csupán állami eszközökkel elérni. A magyar társadalomra, a nemzetre is fontos szerep hárul ebben az érdekérvényesítő munkában. Feladatunk céljaiban azonos az állami feladatokkal, de merőben más jellegű. A társadalomnak, a nemzetnek civil szervezetein keresztül kell hangot adnia értékeink, érdekeink védelmében. Ily módon világossá téve mind a belföldi szereplők, mind más nemzetek számára céljainkat, akaratunkat. A határozott civil akaratnyilvánítás tehát legalább olyan fontos eleme nemzetstratégiánk érvényre juttatásának, elfogadtatásának, mint a jó állami érdekérvényesítési munka. (Ez volt a motivációja a Békemenet megszervezésének is.) És ezek azok a gondolatok, amelyek már a Békemenet megszervezése előtt előhívták a Patrióta Európa Mozgalom gondolatát. Egy olyan laza civil szerveződésre van szüksége nemzetünknek, amelyhez bárki könnyen csatlakozhat. Egy olyanra, amelyhez úgy lehet csatlakozni, és részt venni benne, hozzá tartozni, hogy nem kell elmenni sehová, sem tüntetésre, sem demonstrációkra utazni, stb. Alkalom adtán ki kell tűzni egy szimbólumot, egy kitűzőt, vagy lájkolni kell a facebookon, és az odatartozás élménye a lakóhelyen is megélhető. Fontos volt egy olyan mozgalom életre hívása, amelyben mindenki részt vehet és ezzel személyes ügyének érezheti mindazt, amit közügyünknek tekinthetünk. Ilyen ellenszélben nem lehet tartósan és sikeresen kormányozni úgy, hogy a polgárok csak nézői a velünk, velük történő dolgoknak. A Nemzeti Konzultáció fontos, de nem elegendő eszköz a döntések „társadalmasításához”. Meg kell mutatni magunknak, polgároknak, a külvilágnak (USA, EU), hogy nagyon erős önérzetünk, és tudatos politikánk van, hogy nem hagyjuk magunkat. Mindezt nagyon határozottan, de kimondottan elegáns módon kell tennünk. Ennek a szellemében hoztuk létre a Patrióta Európa Mozgalmat, amelynek mára négyszáz társadalmi szervezet a támogatója, résztvevője. A magyarok (kutatások szerint) egyre inkább EU ellenesek. Ebből következett, hogy egyrészt egy olyan mozgalomra van szükség, amely a hazafiságot, az antik- és keresztény kultúrában gyökerező európai identitásunkat, a családot, mint az európai társadalmak legfontosabb alkotóelemét, a fundamentumát, másrészt az EU által is hangoztatott értékeket összekapcsolja, és egyenrangúvá teszi. A felhívás egy olyan magyarországi mozgalmat indított útjára, amely számít más nemzetek szolidaritására a magyarokat ért sérelmek orvoslásában, amely egy jól előkészített és megszervezett civil diplomáciával akár európai méretűvé és jelentőségűvé is válhat közös nemzeti és európai értékeink és érdekeink védelmében. Egymondatos hitvallásunk: a pénzhatalom és a bürokraták Európája helyett, mi az értékek és a nemzetek Európájának létrejöttét kívánjuk elősegíteni! Lengyel civil szervezetek már az első nemzetközi sajtótájékoztatónkon részt vettek, és bejelentették csatlakozásukat a mozgalomhoz (Konrad Sutarski), és már a Patrióta Európa Mozgalom keretében részt vettek a március 15-i Békemenetünkön is. Most útjára indítjuk honlapunkat, illetve facebook oldalunkat, azzal a reménnyel, hogy általuk egyre többen és egyre erősebben tudjuk majd megfogni egymás kezét. Azzal az erős elhatározással tesszük mindezt, hogy idehaza is, és külhonban is „a magyar név megint szép lesz!” Kedves Barátaink! Minden, a mozgalom kiteljesítését és sikerét előmozdító gondolatot, munkát szívesen fogadunk! Barátsággal: Mészáros László alapító, szóvivő Budapest, 2012. április 12.
A mozgalom alapító felhívása 10 nyelven:
C:\Users\user\Pictures\képp Megbocsátani, vagy birkának lenni - nem ugyanaz!.jpg