Magyar népi díszítések - Kalocsai hímzés - Alföld
A huszadik század első harmadától kezdve igen színessé vált a kalocsai hímzés. A legismertebb, alkalmazott sajátos, helyi elnevezésű színek: tulipiros, lángszín, borszín, libazöld, irigysárga, fecskenyakvörös, vadgalambkék, gálickék, bársonykék.
A kalocsai színes hímzésben jelenleg használatos a hat főszín két árnyalatban, amelyeket így célszerű párosítani:
a bordót a pirossal,
a rózsaszínt saját sötétebb árnyalatával,
a narancssárgát citromsárgával,
a kéket saját sötétebb árnyalatával,
a lilát saját sötétebb árnyalatával és
a zöldet saját sötétebb árnyalatával.
A leveleket középen lehet felezni, s a zöld kétféle árnyalatával hímezni.
A viseletdarabok hímzéseinek színezését meghatározza viselőjük életkora. A legdíszesebb, legélénkebb színezésű az új menyecske ruhája volt. Az idősebb asszonyok öltözete kevésbé díszes, a színek sötétülnek. A kék-lila-zöld színekkel hímzett darabokat szomorúpamukosnak nevezték, s a félgyász jele volt a kalocsai hímzésben.
Hát ezért volt mérhetetlen nehéz helyzetben az Orbán-kormány 2010-ben a kormányzás átvétele után
"A tiszta földet könnyebb megmunkálni, mint azt, amelyet bedudvásítottak."
Bartók Béla (1881-1945) - zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató
A nyugalom világa - Marosfő - Székelyföld - Erdély
A nyugalom világa - Marosfő - Székelyföld - Erdély
A székelyföldi Gréces-nyereg tájéka mindig is magyar vidék volt – és marad is! Autonómiát Székelyföldnek!
Marosfő Gyergyószentmiklóstól 23 km-re délkeletre 850 m magasan a marosfői hágónak nevezett Gréces-nyereg hátán fekvő klimatikus üdülőhely.
Vízválasztó vidék. Határában ered a Maros is és az Olt is.
A Maros egyik forrása a Feketerez csúcsa alatt 1350 m magasan van és a vasútállomás alatt egyesül a másik ággal.
Az Olt forrása 1418 m magasan a Magas-bükk lejtőjén patakok által körülvett mocsaras vízgyűjtő teknőben van.
Thurzó-ház - Lőcse - Felvidék
A Thurzó-ház reneszánsz homlokzata tipikusan lengyel-szepesi stílusú. Kapuja, folyosója, szobáinak mennyezete gótikus. Sgraffitó díszítése a századforduló idejéből való. Ma levéltár van benne.
Temesvári Pelbárt mondta évszázadokkal ezelőtt
"A törvény olyan, mint a pókháló, amely megfogja a kisebb állatokat, a nagyobbak azonban átjutnak rajta. A dongó beléje jutva széttépi, s kirepül belőle, a kis légy azonban fennakad benne."
Temesvári Pelbárt - (1435-1504) - teológus, skolasztikus író, prédikátor
A sokfelé szakadt magyarságnak nem kell feltétlenül egyetértenie
"A sokfelé szakadt magyarságnak nem kell feltétlenül egyetértenie, de értenie kell egymást." Csoóri Sándor - (1930) - író és költő
Festetics-kastély - Keszthely - Dunántúl
A Festetics-kastély Keszthely kiemelkedő jelentőségű műemléke. Építése még a 18. század közepén kezdődött el, ám csak az 1880-as években, nagyszabású átépítés és bővítés után nyerte el végleges formáját.
A kastély bejárata előtt áll Festetics Györgynek, a szobra. Nevéhez fűződik az 1797-ben megalapított Georgikon, a világ első felsőfokú képesítést is nyújtó mezőgazdasági tanintézete. Tetteit az irodalmi közvélemény a nemzeti reform első vívmányaiként tartotta számon. A korabeli magyar irodalom mecénásának szobra, Lukácsy Lajos alkotása.
A kastély parkja védett. A kastélytól nyugatra előbb francia-, majd angolpark létesült. Végleges formája 1886 és 1889 között alakult ki. Az eredetileg 42 hektáros park, ma már csak 7,2 hektárnyi.
Szent Istvánt mellszobrát 2010. március 15-i ünnepi rendezvényen avatták fel
Református templom - Huszt - Kárpátalja
A Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templom építési ideje a XIV. század végére tehető. 1524-ben, néhány évvel Luther Márton fellépését követően, az egész magyar lakosság áttért a református hitre. A templomot négy méteres fallal vették körül. Kárpátalja legkorábbi temploma, református egyháza az erdélyi fejedelmek támogatását élvezte.