A demokráciáról papoló, Magyarországot is folyamatosan kioktató USA valódi arca - rövid lapszemle
S. Király Béla szerint az amerikai politikai rendszer három strukturális hibájának első oka a képtelenné váló amerikai választási térkép az oka. A pártok rövid távú érdekei miatt tízévente átalakított választási körzetek ideológiai értelemben homogén területek lettek és több mint kilencven százalékukban már nincs lehetőség programokat szembesítő választási küzdelemre.
A gyökeret vert párt jelöltének megválasztása garantált és képviselővé avatva nem érez már késztetést az egészséges kompromisszumok megkötésére, amelyet Tocqueville nélkülözhetetlennek tartott a demokrácia működéséhez. Azért küzd napjainkban sok aktivista, hogy a többségi választási rendszert arányossal váltsák fel, hiszen az elkényelmesedő képviselőknek nem áll érdekükben az újraválasztásukat garantáló mechanizmusokat módosítani.
Az amerikai demokrácia válságának másik oka a politikai mezőt elárasztó pénz vízválasztó szerepe. A képviselő-jelöltséghez milliós finanszírozás kell. A politikai befektetők elvárásai, a nyomásgyakorló csoportok kijáró emberré fokozzák le a képviselőket és oda az általános érdek: a tisztességes emberi élet biztosítása.
Az esztelen költekezési kényszer a kampány során az indulatokat célozza meg. Tocqueville annak idején arra figyelmeztetett, hogy a politikai osztály összefonódása a pénzvilág háttérfiguráival egy, a megújulásra képtelem zárt világot hoz létre.
A blokkolt, korrupcióra predesztinált politikai mezőhöz harmadik tényezőként hozzáadódik a technológiai forradalom perverz hatása, amely átalakítja a politikai kommunikációt. Hidegháborúvá erősítik a pártok ideológiai különbségek mentén húzódó vitáit.
Magyar Nemzet
A nemzet megsebzett lelke - érdekes beszélgetés Schmidt Máriával, Terror Háza Múzeum főigazgatójával
Schmidt Mária a Terror Háza Múzeum főigazgatója nem titkolja, a Sorsok Háza koncepciójának kidolgozójaként a második világháború és a holokauszt tematikájában is szeretné megtörni a balliberális értelmezési és véleménymonopóliumot.
Schmidt Mária szerint nem lehet kétségbe vonni, hogy 1944. március 19., a német megszállás napja cezúra Magyarország XX. századi történelmében. Úgy véli, valójában nincs vita a magyar felelősség kérdésében. – Nem igaz, hogy mindenki kollaborált. Ahogy az sem igaz, hogy senki sem kollaborált – mondja a történész a német bevonulás utáni időszakról.
– Hadd kezdjem a beszélgetést egy idézettel! „A német megszállókat virágesővel, kedvesen fogadták hazánkban.” Történészként mi a véleménye erről a mondatról?
– Valóban így történt. Ausztriában. Meg lehet nézni a felvételeket, ott óriási lelkesedéssel, virágokkal fogadták a bevonuló németeket, élükön Adolf Hitlerrel.
– De a szerző „hazánkról” írt.
– Biztos egy osztrák írta ezt.
– Karsai László történész írta a Népszabadságban múlt csütörtökön.
– Ez annyira abszurd, hogy nem kommentálnám.
– Számított arra, hogy a német megszállás és a holokauszt hetvenedik évfordulója olyan heves indulatot vált ki a magyar közéletben, mint amit az elmúlt hetekben tapasztaltunk?
– Arra számítottam, hogy a kampány heves vitákat fog hozni. Abban reménykedtem, hogy ezek a viták a jelenről és a jövőről szólnak majd, hiszen a választási kampányban a különféle elképzeléseket kell a választók elé tárni. A balliberális politikai, értelmiségi tábor ehelyett a múlt rég megvívott csatáit próbálja feleleveníteni, amit kontraproduktívnak tartok, és nem hiszem, hogy a múlt tisztázását szolgálná.
– Hanem mit?
– Inkább a polarizációt. Álmomban sem gondoltam volna, hogy az 1944. március 19-i német megszállást, amely a XX. századi magyar történelem egyik legszomorúbb és legsúlyosabb következményekkel járó eseménye, nem mindenki tekinti cezúrának. Nem gondoltam, hogy bárki is vitatná: ekkor a második világháborúnak az egész magyarság számára legszörnyűbb szakasza kezdődött el.
– Mintha a történelem ismételné önmagát. 2002-ben az akkori kampány idején éles vitát váltott ki az ön által vezetett Terror Háza Múzeum létrehozása. Most a Józsefvárosi pályaudvarra tervezett, a holokauszt gyermek áldozatainak emléket állító Sorsok Háza miatt támadják. Kritikusai szerint a Sorsok Háza koncepciójának kidolgozójaként az embermentésre koncentrálva a holokausztért viselt magyar felelősség eltüntetésén dolgozik. Mi erre a válasza?
– Egyik részről az a vád ér, hogy nem tudni még, mi lesz az új intézményben. Másrészt úgy látszik, a bírálók nagyon is tudják. Annyiban kísértetiesen ismétlődik a múlt, hogy ugyanazok az emberek ugyanazzal a vehemenciával támadják a Sorsok Házát, mint akik annak idején a Terror Háza Múzeumot kritizálták.
Sokan akkor sem vették a fáradságot, hogy megismerjék bírálatuk tárgyát. Ez az intellektuális igénytelenség jele. Enn A Terror Háza Múzeum létrehozásakor hatalmas kudarcot szenvedtek el, és most attól félnek, hogy a második világháború és a holokauszt tematikájában is kikerül a kezükből az értelmezési monopólium.
Másrészt olyan félelmeik is vannak, hogy ha egy ilyen projekt sikeresen megvalósul, akkor nehéz lesz fenntartani, folytatni az Orbán-kormánnyal, a magyar jobboldallal szemben azt az antiszemitizmus, a szélsőségekkel való összejátszás vádját ismételgető támadássorozatot, amely napi szinten éri Magyarországot a külföld részéről.
– Kérem, segítsen a kritikusainak, és foglalja össze tömören a Sorsok Házában megvalósítandó koncepció lényegét!
– Abból indulunk ki, hogy a mai fiatalok egészen mások, mint amilyenek akár húsz-harminc évvel ezelőtt voltak a hasonló korúak. Ahhoz, hogy fel tudjuk kelteni az érdeklődésüket egy nagyon régen, hetven évvel ezelőtt történt esemény iránt, az ő nyelvükön kell elmondanunk a történetet.
Ez nagyon nehéz feladat. Először azt szeretnénk elérni, hogy megérintsük a Sorsok Házába látogató tizenéves fiatalok szívét, azután azt, hogy kérdéseik legyenek, majd lehetőséget biztosítunk, hogy a kérdéseiket feltegyék, és azokra válaszokat is kapjanak. Ez ad esélyt arra, hogy a hetven éve történteket egy értelmezési keretbe helyezhessék.
– De mit akarnak pontosan megmutatni a fiataloknak?
– Azt, hogy abban az időben fiatalok, gyerekek nem maradhattak többé fiatalok és gyerekek, felnőtté kellett válniuk, mert a nagyvilág, a történelem beleszólt az életükbe. Szétverte a családjukat, sokuknak az életét is elvette, sokukat bujkálni kényszerített. Akik ezt túlélték, nem gyerekként kezdték újra az életüket, hiszen olyan tapasztalatokat szereztek, amelyeket egy fiatal normális körülmények között nem szerez meg.
A másik, amit el akarunk mondani, az az, hogy az ember felelős a sorsáért, döntéseket hoz. Azoknak a sorsát is megismerhetik a látogatók, akik döntési helyzetben voltak. Azokét is, akik tettesek voltak, és a rosszat választották, de azokét is, akik kinyújtották a kezüket az üldözöttek felé, még ha az veszélyekkel is járt. Azt is meg akarjuk mutatni a mai fiataloknak, hogy mindig lehet a jót választani. Nekünk nem az a dolgunk, hogy kutatómunkát végezzünk, hiszen ez egy feltárt korszak hatalmas szakirodalommal…
Szerető Szabolcs
MNO
Pincék és szőlődombok - Etyek - Dunántúl
Az Etyek–Budai borvidék az Észak-dunántúli borrégió legkeletibb, a Buda környéki szőlőket felölelő része.
Teljes termőterülete 5600 ha, ebből 3927 ha I. osztályú. Akárcsak a régió többi borvidékén,itt is szinte kizárólag fehérborokat termelnek. Talajai jellemzően mészkő,dolomit vagy homokkő alapkőzeten alakultak ki. Az adottságok lehetővé teszik a korán szüretelhető pezsgőalapborok készítését. A borok többsége nem túl testes, reduktív, száraz bor.
Ismertebb borai:
Etyeki chardonnay, Telki királyleányka, Etyeki muskotály, Etyeki olaszrizling, Etyeki rajnai rizling, Budai sauvignon blanc
Királyhágó - Erdély egyik kapuja
A Királyhágó – Erdély egyik kapuja
A Király-hágó – más néven Erdély kapuja - a Réz-hegységben, Kolozs és Bihar megye határán, Királyhágó és Báródsomos települések között, 582 méter magasságban található hágó.
Nagyvárad felől jövet a Rév-Báródi-medence után itt lehet közúton Kalotaszeg felé, majd Kolozsvárra eljutni. Nemcsak gazdasági, hanem kulturális szerepe is nagy, hiszen kapcsolatot teremt a Partium és a történelmi Erdély között.
Sokáig itt volt Partium és Erdély határa, a kiegyezés után pedig az Erdély megnevezés helyett gyakran a Királyhágón túl-t használták.
Ugyanakkor Partium és Bánság együttes jelölésére a reformátusok ma is a Királyhágómellék megnevezést használják (például Királyhágómelléki Református Egyházkerület).
Kínok árnyékaiból szólok hozzád, Istenem
"Kínok árnyékaiból
szólok hozzád, Istenem.
Kín mar, sújt, temet,
józan eszemet
vak veszélyben,
láncos mélyben
ne hagyd elveszítenem."
Weöres Sándor (1913-1989) - költő, műfordító, író
Kegykápolna - Kismarton - Őrvidék
A Kálvária-hegyen áll a Kegykápolna, melyet Esterházy Pál építtette 1701 és 1707 között.
A kápolna a kegyszoborral és 24 stációjával katolikus zarándokhely.
A kápolnához angyalszobrokkal övezett széles szabadtéri lépcső vezet. A kapu fölött látható az Esterházy címer. Az oromzaton kőből kifaragott kegyszobor látható, valamint Szent Mihály és Gábriel arkangyal szobra.
A kápolnától részben fedett, részben nyitott lépcsőkön kanyargós folyosókon át egy mesterséges hegy belsejében, majd külső részein vezet a keresztút.
Pállfy-várkastély - Bajmóc - Felvidék
Bajmóc kisváros a Felvidéken, a Trencséni kerületben . Bajmóctölgyes és Bajmócfürdő tartozik hozzá. A Nyitra folyó jobb partján fekszik.
Kelet-Európa talán legszebb és leglátogatottabb kastélya a Pállfy várkastély. A vár két részből áll: az óvárból és az ötemeletes újvárból, melyben 100 szoba található. Mai formáját 1889 és 1910 között nyerte el, Hubert József tervei alapján.
A várhoz tartozik egy barlang és egy tó is. A tulajdonosok sorában a Pálffyakat a Thurzó és az olasz Onufrius család, valamint Csák Máté előzte meg.
A bajmóci Pálffy-várkastély a Loire menti kastélyokhoz hasonlóan, román-gótikus stílusban épült. Imponáló külseje, természetes környezete, a történelmi távlatokba nyúló, a várhoz kötődő élőhagyományok, és a gazdag, a nagyközönség számára is nyilvánosan megtekinthető műkincsállománya teszik egyedülállóvá.
Magyar szecesszió építészeti alkotásai - Spiegel Frigyes és Weinréb Fülöp - Lindenbaum Ház - Izabella utca - Budapest
Izabella utca 96 - Az 1896-97-ben épült házat Spiegel Frigyes és Weinréb Fülöp tervezte.
Szent Katalin vártemplom - Körmöcbánya - Felvidék
A templom késő gótikus stílusban épült 1465-1485 között. Utoljára Stornó Ferenc renoválta 1885-ben. Az Alsó-kapu egy barbakánnal ellátott kettős kapu, 1539-ben erősítették meg.
Ez a becsületes és egyedül elfogadható álláspont - főleg ha a haza, a nemzetünk dolgairól van szó
"Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet."
Bethlen Gábor (1580 — 1629) - erdélyi fejedelem