Kedves Barátaink! - A zürichi magyarok is demonstrálnak!
Nagyon fontos, a nemzet jövőjét alapjaiban meghatározó ügyünk, a Székelyföld sorsa. A világ magyarjainak az összefogására van most szükség. Október 27.-én világszerte megmozdulásokat kell szerveznünk. Dicséret illeti a zürichi magyarokat, hogy már meg is hirdették saját demonstrációjukat! Terjesszük ezt az anyagot! Még nem késő a világ bármely pontján hasonló rendezvényeket megszervezni!
Éljen a magyar nemzet! Most konkrétan tehetünk is érte. Ne halasszuk el!
Barátsággal: Mészáros László
M E G H Í V Ó
Szimpátia-tüntetésre hívunk mindenkit, aki egyetért a Székely Nemzeti Tanács és a székely nép autonómia törekvéseivel
Találkozunk:
2013. október 27-én, vasárnap, délelőtt 9 óra 30-kor Zürichben, a tóparti Hősök fájánál. (Kopjafa, a Bürkliplatztól Enge irányában)
Kérünk mindenkit, hogy az alkalomhoz illő transzparensekkel és székely zászlókkal jelenjen meg.
a Zürichi Magyar Egyesület
Autonómiát Székelyföldnek! Szabadságot a Székely Népnek!
A Székely Nemzeti Tanács nagyszabású tüntetést szervez 2013. október 27-én Románia tervezett közigazgatási átalakítása ellen, illetve Székelyföld területi autonómiája mellett.
A Székelyek Nagy Menetelése Gábor Áron szülőfaluja és halálának helyszíne, vagyis a háromszéki Bereck és Kökös közötti 54 kilométeres útvonalon zajlik, és minden idők leghosszabb tiltakozó menetoszlopa, amely székely zászlók ezreivel és tiltakozó feliratokkal üzeni a bukaresti kormánynak: a székelyek szembeszegülnek erőszakos asszimilációs tervével.
A tiltakozás ugyanakkor ünnep kíván lenni, amely erősíti a székely közösség önbizalmát. Székelyföld autonómiája nem csupán a politikai szervezetek ügye, hanem mindannyiunk felelőssége.
Tegyük október 27-ét, a Székelyek Nagy Menetelését a legszélesebb körű összefogás ünnepévé!
A Székelyek Nagy Menetelésével egy időben a nagyvilág több városában szolidarizáló tüntetéseket tartanak. Ez is adjon lendületet mindannyiunk számára, hogy ott a helyünk a menetoszlopokban.
Október 27-én mondjuk ki együtt: Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható!
Autonómiát Székelyföldnek! Szabadságot a Székely Népnek!
A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Marosvásárhely, 2013. szeptember 23.
Részlet Izsák Balázs leveléből
Kedves Barátaink!
Nagyon fontos, a nemzet jövőjét alapjaiban meghatározó ügyünk, a Székelyföld sorsa. A világ magyarjainak az összefogására van most szükség. Október 27.-én világszerte megmozdulásokat kell szerveznünk. Dicséret illeti a stuttgarti magyarokat, hogy már meg is hirdették saját demonstrációjukat! Terjesszük ezt az anyagot! Még nem késő a világ bármely pontján hasonló rendezvényeket megszervezni!
Éljen a magyar nemzet! Most konkrétan tehetünk is érte. Ne halasszuk el!
Barátsággal: Mészáros László, a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
Felhívás a Nagy Menetelésre az egységes, önálló, autonóm Székelyföldért
Látva Románia kormányának a székelyekkel szemben ellenséges, az ország nemzetközi kötelezettségvállalásait sértő közigazgatási tervét, amelynek egyetlen célja a székely nép maradék döntéshozó intézményeinek, a székelyföldi megyéknek az elsorvasztása és felszámolása, a Székely Nemzeti Tanács tiltakozó felvonulásra hívja a székelyeket október 27-ére és felkéri a nagyvilág magyar közösségeit, hogy szervezzenek ők is erre a napra tüntetéseket.
TILTAKOZZUNK ROMÁNIA „KÖZIGAZGATÁSI REFORMJA” ELLEN!
EGYÜTT SZÉKELY TESTVÉREINKKEL AZ AUTONÓM SZÉKELYFÖLDÉRT!
SZIMPÁTIATÜNTETÉS
Stuttgartban 2013. október 27-én 14.30 órakor a Schlossplatzon gyülekezünk.
Onnan együtt indulunk a Kirchstraßén keresztül a Marktplatzra, majd tovább a Marktstraßén, az Eberhardstraßén és Kronprinzstraßén vissza a Schlossplatzra.
Kérjük Önöket, a tüntetésen csak székely zászlókkal és transzparensekkel jelenjenek meg!
Felhívunk minden a Székelyföld megmaradásáért elkötelezett magyar állampolgárt és civil szervezetet, külföldön élő honfitársainkat, hogy csatlakozzanak hozzánk és mindenhol a világon szervezzenek szimpátiatüntetéseket.
Fogjunk össze, legyünk minél többen Székely testvéreinkért!
"Legyen jelmondatunk a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés állásfoglalása: Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni Románia számára is, amelynek megfelelően, a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke"
A stratégiaváltás, az összeurópai magyar ügy képviseletének szükségességét hangoztatta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Nagyváradon szombaton rendezett tisztújító küldöttgyűlésén Tőkés László, a tanács elnöke. Szerinte ezentúl nem az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, délvidéki magyar ügyet kell külön-külön képviselni, hanem a Kárpát-medencei magyar ügyet. Az európai kisebbségi stratégia kidolgozását, ezen belül pedig a magyar nemzeti kisebbségi stratégia kidolgozását sürgette.
Európai állásfoglalás kell autonómiaügyben
Mint mondta: az egész Kárpát-medencében teljes körű autonómia-rendszerre van szükség, és európai szintű állásfoglalás kell a külhoni magyarok autonómiája tekintetében.
„Románia szuverenitását a romániai magyarság csak addig tarthatja tiszteletben, amíg ő maga is részese ennek a szuverenitásnak. Máskülönben már nem Románia szuverenitásáról, hanem a román népnek a magyar nép fölött gyakorolt szupremációjáról van szó” – idézte Szabédi László erdélyi írót az EMNT elnöke.
Tőkés László megismételte, hogy a Kárpát-medencei magyarságnak Magyarország védhatalmi szerepvállalására van szüksége, mint ahogy ezt az alkotmánya értelmében teszi is Magyarország.
Állampolitikai rangra emelkedett a magyarellenesség
Fontosnak nevezte a Kárpát-medencei magyarellenes megnyilvánulások megfigyelési rendszerének a kiépítését. Álláspontja szerint az antiszemitizmus vagy a cigányellenesség mintájára kell tilalom alá helyeztetni a sok helyütt állampolitikai rangra emelkedett magyarellenességet.
Újraválasztották Tőkést
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szombati küldöttgyűlésén újabb kétéves elnöki mandátumot kapott a politikus. Tőkés László egyedüli jelölt volt a tisztségre. Javaslatára a küldöttgyűlés megerősítette Sándor Krisztinát az ügyvezető elnöki tisztségben. A küldöttgyűlés módosította az EMNT alapszabályát 11-ről 9 tagúra szűkítette az elnökséget.
MTI
Mivel az emberiség eljutott a földi paradicsom küszöbére, ezért alig maradt hátra némi tennivaló. De ezek között kétségkívül a legfontosabb, hogy végre megteremtsük a politikailag korrekt, „pc” beszédet. Ha ezt sikerül elérnünk, úgy beléphetünk végre a paradicsomba, az ígéret földjére, a Kánaánba, ki hová szeretne. Beléphetünk, mind a hétmilliárdan. De ez az utolsó munka nem megspórolható.
Ezt ismerték fel Hannover város illetékesei, és habozás nélkül intézkedtek. Vasszigorral csaptak le a rasszizmusra, és betiltották a cigánypecsenye és a cigányszósz ételneveket. És találtak helyettük illendőbbet. A cigányszósz helyett például ezt: „szósz magyar módra”. (Ezen a ponton természetesen öntudatosan ki kell állnunk magunkért, ugyanis a „szósz magyar módra” elnevezés kifejezetten rasszista!)
De nézzük tovább a tennivalókat. Betiltandók sürgősen: cigánykerék, cigányútra ment (a falat), cigánymeggy, cigányzene, cigányprímás, továbbá Johann Strauss daljátéka, a Cigánybáró. (A szavak megfelelő, politikailag korrekt pótlásáról egy időben összeülő, seggfejekből összeválogatott bizottság gondoskodik.)
Még sürgősebben betiltandók: zsidó (ez önmagában is!). „Járkál, mint zsidóban a fájás”, „zsidó van a pakliban”, „zsidózók” (az erdélyi szombatosok másik neve). Valamint zsidó tojás, zsidó újév, zsidó naptár, zsidó ünnep. (Ezek helyettesítéséről egy másik, még nagyobb seggfejekből álló bizottság gondoskodik.)
Ezután következhet a munka dandárja: magyar gulyás, magyar paprika, bélszín magyarosan, magyar nóta, magyar népdal, magyar vándor – s ha jobban belegondolunk, akkor ezeket is: Magyarország, magyar nemzet. Micsoda kirekesztő elnevezések ezek, a mindenségit neki!
De nem állunk meg félúton, következik: sváb gombóc, bajor káposzta, frankfurti virsli, frankfurti leves, német sör(ök), német precizitás (ez utóbbinál javasoljuk a „német” jelzőt felcserélni), aztán jön még a berliner, a bajor cipó meg a sváb sonka. Külön bizottság foglalkozik majd a svábbogár elnevezéssel, amely egyenesen a nácizmus előszobája lenne, ha nem a svábok szerepelnének benne. De kifejezetten aggodalomra ad okot az a tény, hogy nevezett antipatikus élőlényt a németek francia bogárnak hívják, ami, lássuk be, skandalum!
S ha már eljutottunk a franciákig, akkor jöhetnek a következők: franciakrémes, párizsi kocka, francia betegség (juj!), francia sajt, francia bor, franciázás-francia csók (menten elájulok!), francia saláta, francia buldog, franciaágy.
S ugorjunk át a csatornán! Angol buldog (ha már…), angol puding, angol hidegvér, angolosan távozik, bélszín angolosan (vagyis véresen, tehát az angol barbár, a hideg is kiráz!). S mi az, hogy skót? Micsoda rasszizmus skótnak nevezni a zsugorit! Hát még az ilyen viccek, miszerint: Hogy jött létre a skót nemzet? A svábok kitagadták maguk közül a pazarlókat…
Nos, ez az, ami miatt nem alhatunk nyugodtan. S persze a sztereotípiákon alapuló másféle viccek! Például: egy angol, egy francia és egy cigány utazik a vonaton, egyszer csak bejön a kupéba egy gyönyörű nő, és leül. A nő kisvártatva hangosan szellent, mire a francia felpattan, és így szól: Khm, elnézést, túl érett volt a sajt, nagyon sajnálom… Hamarosan megismétlődik a dolog, az angol felpattan: Khm, bocsánat, talán a bélszín túl nyers volt, nem fordul elő többé… Úgy öt perc múlva feláll a cigány: Kérem sépen, kimegyek cigarettázni, de há a mádám esmét durrant, akkó én vótam…
Na kérem, ezekre kell kegyetlen lecsapni, az ilyesféle viccekre! Meg erre: Áronnak pénz kell. Elmegy Kohnhoz a falu végére, és kér öt pengőt. Kohn azt mondja: Áron, adok öt pengőt. Itt hagyod zálogba a baltádat, és tavasszal visszaadsz tíz pengőt. Jó lesz így? - Jó lesz… Áron elteszi a pénzt, otthagyja a baltát, indul haza, de Kohn utánaszól: – Figyelj, Áron, gondolkodtam. Zegernye tavasz lesz, cudar idő, el fog fagyni a termés, nem lesz pénzed tavaszra. Adj vissza most öt pengőt, és tavasszal akkor már csak ötöt kell visszaadnod, hidd el, jobban jársz. Áron gondolkodik, tényleg rossz időt jósolnak, igaza lehet Kohnnak, úgyhogy visszaadja a pénzt, és indul haza. Az úton morfondírozik magában: – Érdekes… Pénzem nincs. Lett öt pengő adósságom. A fejszém is oda… Mégis minden stimmel…
Na kérem, az ilyen avítt, múltból itt maradt rémes viccel mérgezik meg az életünket. Ezek ellen kell küzdenünk. Meg a cigánypecsenye ellen. Lesz itt hamar szép, új világ…
Bayer Zsolt
Orbán szerint a ravasz kommunisták olyan sokáig voltak Európában, hogy átmenthették a hatalmukat, és összeházasodtak a szélsőliberálisokkal. A kormányfő a The Telegraphnak adott interjút.
Orbán Viktor a The Telegraph című tekintélyes brit konzervatív napilapnak adott interjút, amely az újság netes kiadásában jelent meg szombaton. A miniszterelnök kijelentette: sokkal fontosabb, mint valaha, hogy „önállóan megálljunk a saját lábunkon”.
Az interjú elején Orbán a rendszerváltozás körüli évekről és az oxfordi tanulmányi félévről beszélt, később történelmi fejtegetésekbe bocsátkozott. Szerinte kétszáz évig arra törekedtek a magyarok, hogy szorosabbra fonják a köteléket Európával, mondván ez a felzárkózás kulcsa. A válság után azonban Orbán ebben már kevésbé hisz, függetlenként az EU tagállamai sikeresebbek lennének.
A cikk Orbánt David Cameron szövetségeseként állítja be abban, hogy megállítsák a nemzeti függetlenséget felfaló Brüsszelt. Az interjút készítő tudósító, Charles Moore szerint a magyar kormányfő támogatja a brit miniszterelnök törekvéseit az európai szabályok módosítására. Moore idézete szerint Orbán Viktor kijelentette, hogy „végső soron egy új alapszerződésre lesz szükségünk”.
Nagy-Britanniával ellentétben a magyar miniszterelnök nem tudja kizárni Magyarország euróövezeti csatlakozását, de a napilap idézete szerint nem is sürgeti. Hozzátette: meggyőződése szerint addig nem szabad belépni a valutaunióba, amíg a magyar GDP-érték el nem éri a jelenlegi tagországok hazai össztermékének 90 százalékát.
Szerinte olyan sokáig voltak itt a kommunisták, hogy a ravasz vezetők átmenthették a hatalmukat, s rokonsági kapcsolat van a ’68-asok és a kommunisták között, ez pedig már látható a brüsszeli bürokráciában és a sajtóban is. Azt mondja: a kommunizmus örökösei „összeházasodtak” a szélsőliberálisokkal.
Orbán Viktor véleménye szerint Európa problémáinak gyökere az a tény, hogy „a kommunisták soha nem szenvedtek teljes vereséget”. A kommunizmusnak mint ideológiának „nincs üzenete a jövő számára”, ám a nácizmustól eltérően olyan sokáig dominált, hogy vezetői, akik „nem voltak ostobák”, egész kultúrát teremtettek, amely fenntartotta hatalmukat. Az irigységet tették életérzéssé, emellett „belenevelték” az emberekbe azt a hitet, hogy „bármilyen személyes erőfeszítés nélkül is jogosultak” juttatásokra. Magyarországon a kommunizmus szándékosan lerombolta a személyes felelősségvállalást, és ez összezúzta a középosztályt – mondta a brit lapnak a magyar miniszterelnök.
A kormányfő az interjúban leszögezi, szörnyen szomorú lenne, ha a nemzeti identitástól vagy a családtól meg kellene szabadulni, ez nem volna szabadság. Megfogalmazása szerint a kontinensen több helyütt már úgy gondolják, hogy nem szabad a fiúkat fiúkként, a lányokat lányokként felnevelni.
Orbán szerint bal- és jobboldalon is van Magyarországon 15 százaléknyi szélsőséges: ez több, mint amennyit nyugodtan lehetne szemlélni, de messze nem az emberek többsége.
MTI, MNO, The Telegraph, index
Bethlen Istvánnak az össznépi keserűség, a nemzeti szétdaraboltság, a veszteségek káoszából kellett siránkozások, demagógia és a szélsőségek felé sodródás nélkül rátalálni a magyar megújulás útjára. Reményt kellett adni egy egész országnak. Szén-, arany-, réz- és sóbányáinkat, azaz ásványkincseinket adó területeinket szinte teljes egészében elvesztettük. S mégis, paradox módon a húszas években erősebb iparosítás kezdődött el egy rátermett miniszterelnök intézkedései nyomán, mint előtte. Fel kellett zárkózni a Nyugathoz. A bethleni konszolidáció évtizedének második felében, de még a gazdasági világválság előtt Magyarország hetven százalékkal megnövelte ipari termelését. Európa fejlett ipari országai közé kerültünk.
Körmendy Zsuzsanna
Magyar Nemzet
A mostani gazdasági válság megmutatta, nincs és nem is lehet mindenre egyforma recept. Nyilvánvaló, hogy ugyanaz a gazdaságpolitika nem felel meg az Egyesült Királyságnak, Svédországnak és Magyarországnak. Görögökről, szlovákokról és németekről nem is beszélve.
Máté T. Gyula
Magyar Hírlap
Befejeződtek a Budavári Nagyboldogasszony-, közkeletű nevén Mátyás-templom felújítási munkálatai. A 2006 óta tartó rekonstrukciónak köszönhetően a templom újra eredeti fényében pompázik.
Süllei László plébános a felújítás befejezése kapcsán tartott sajtótájékoztatón elmondta, a templom személyes és történelmi emlékeket egyaránt őriz, ezért fontos, hogy visszanyerte régi fényét. Hozzátette: az emberek hite nélkül a templom csupán múzeum, szakrális térré a hívőknek köszönhetően válik.
A felújított épületet vasárnap Erdő Péter bíboros szentmisén áldja meg, és felszenteli az új oltárt, amelybe a liturgia keretében elhelyezi Szent István király, Boldog Gizella királyné, Szent Imre herceg és a két vártanú püspök, Szent Gellért és Szent Adalbert ereklyéit, a két mellékoltárba pedig Boldog IV. Károly király és Meszlényi Zoltán vértanú püspök ereklyéje kerül be.
„Épített örökségünk kincs, amelyet meg kell becsülnünk” – fogalmazott Halász János kulturális államtitkár. A kormány kiemelten kezelte a korábban megkezdett munkálatokat, amelyek összesen 9,4 milliárd forintba kerültek, ennek az összegnek a felét „a nemzeti összetartozás 2010-ben megalakult kormánya” fizette.
A vasárnapi szentmisét a Duna Televízió élőben közvetíti, a Duna World pedig 0 óra 15 perckor megismétli. A Dísz téren kivetítőkön is látható lesz a ceremónia.
Magyar Nemzet
Okóber 23.-án 14 ókor indul a harmadik Békemenet, amelynek célja elsődlegesen tisztelgés és főhajtás az 1956-os forradalom hősei és mártírjai előtt, valamint a belső támadásokkal szembeni egységes kiállás. A szervezők szerint a békés felvonulásra azért is szükség van, mert veszélyben vannak a Békemenet által fontosnak tartott értékek, többek közt a nemzeti szuverenitás, az összetartás, a humanizmus és a szeretet.
A baloldal először külföldről támadta hazánkat, most pedig belháborút kezdett - mondta a Civil Összefogás Fórum (CÖF) tájékoztatóján Csizmadia László, a szervezet egyik alapítója. Közölte, ismét eljött az idő, hogy felemeljük szavunkat a támadásokkal szemben. Szerinte a Békemenet üzenete a baloldalnak többek közt az, hogy „merjenek kicsik lenni”.
Széles Gábor nagyvállalkozó, az Echo Tv és lapunk tulajdonosa arról beszélt, hogy a Békement célja elsődlegesen tisztelgés és főhajtás az 1956-os forradalom hősei és mártírjai előtt, ugyanakkor „nem lehet szó nélkül elmenni amellett, amit a baloldal művel”.
Gyalázatnak és megengedhetetlennek nevezte a Szolidaritás rendezvényén történt szobordöntést és úgy vélte: a baloldali politika színvonala rendkívül lesüllyedt, s a történtektől az MSZP-nek markánsan el kellett volna határolódnia. Úgy vélte, ezzel szemben a Békemeneten megmutatják, hogy lehet méltóságteljesen, csendesen ünnepelni.
Hozzátette: a Békemenet alkalmat ad arra is, hogy összegezzék az elmúlt három év eredményeit. Úgy fogalmazott: „ma már megállapítható, hogy a miniszterelnök olyan tetteket hajtott végre, amelyekre büszkék lehetünk” a közmunkától kezdve az adósságállomány megállításán át a vidékfejlesztésig.
Külön szólt a választási rendszer átalakításáról, amely szerinte alkalmat ad egy tisztulási folyamatra is, például arra, hogy a baloldal kivethesse magából az öt százalékot el nem érő politikai tömörüléseket. Kifejtette, bízik abban, hogy ismét 500-600 ezer ember áll majd ki ezen értékek mellett, s hogy a 2014-es választások után is ez a kormány vezeti az országot.
Stefka István, a Magyar Hírlap főszerkesztője úgy fogalmazott: „amikor veszélyben van a nemzet, a magyarság összefog.
Így tett 2012 januárjában is az első Békemenet megszervezésekor. Ki kellett állni a kormány mellett, ami sikerült is”. Úgy vélte, ma megint veszélyben a nemzet, mert „egyre többen hiszik el a balliberális erők hazugságait”.
Pedig ők írták a Tavares-jelentést, ők szabadították ránk a devizahiteles problémát, ők adósították el az országot, és és az ő kormányzásuk alatt mindvégig emelkedtek a rezsiköltségek - fogalmazott. Hozzátette: a Békemenettel fel szeretnék nyitni az emberek szemét a hazugságokkal szemben. Hangsúlyozta: azokat a kiváltságokat kívánják megvédeni, amelyeket az elmúlt három évben sikerült elérni és külön megemlítette ezek közt az alaptörvényt.
Csizmadia László bejelentette, hogy ifj. Lomniczi Zoltánnal elkészítették a Wesselényi-tervet, amely több más mellett megoldás lehet a devizahiteles problémára.
Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője szerint a politikában megengedhető, hogy az ellenfelekről rosszat mondjon az ember, ugyanakkor van egy határ, amit senki nem lépphet át.
Nem szabad átlépni azt a határt, amely nyíltan, vagy akár szimbolikusan is egy ember elpusztítására szólít fel. A Szolidaritás rendezvényén történt szobordöntésre utalva azt mondta: „Doberman” és társai kinyitottak egy olyan ajtót, amin nem szabad átlépni. Szerinte a béke, az emberség és a humánum nevében kell kimenni az utcára, s részt venni a Békemeneten.
Hangsúlyozta azt is: nem ők, a szervezők csinálják a Békemenetet, hanem az a félmillió ember, aki szükségét érzi, hogy részt vegyen rajta.
Fritz Tamás, politológus, a CÖF egyik alapítója szerint azért van szükség a Békementre, mert veszélyben vannak a Békemenet által fontosnak tartott értékek, többek közt a nemzeti szuverenitás, az összetartás, a humanizmus és a szeretet. Felidézte: míg a korábbi Békemeneteket az Európai Unió és a nemzetközi szervezetek váratlan és éles külföldi támadásai hívták életre, addig most áttevődött a hangsúly a belső támadásokra. Szerinte „polgárháborús ízű” kampány zajlik, amiben „Bajnai társtettes”, a Békemenet résztvevői ugyanakkor Magyarország és a magyarság egyben tartásáért menetelnek.
Bayer Zsolt újságíró szerint a Békemenet egy megkerülhetetlen intézmény és jelenség lett a magyar belpolitikai életben. Úgy vélte, október 23-án miattuk „fog összeállni az egész kis konglomerátum” , „Bajnai Gordon bepuszilt Gyurcsány Ferencnek” és azért állnak majd egy színpadra, mert „meg akarják mutatni, hogy ők is nagyon erősek”.
Utalt azokra a korábbi vádakra, amelyek szerint „pénzzel és erőszakkal kényszerítették” az első Békemenet résztvevőit a vonulásra. A baloldal igazmondásáról csak annyit: ezen a héten három napig forgatott Baján. Ezt pedig az ATV úgy tálalta, hogy ő ott kampányolt a Fidesznek. „Ez vérforraló” - fogalmazott. Majd kijelentette: legalább annyian kell részt venniük a Békemeneten, mint az első alkalommal, mert „ebben az országban a normalitást és az élhető életet mi képviseljük”.
Bencze Izabella, a CÖF egyik alapítója arról beszélt, hogy október 23.-án a Békemeneten a hazáért, négy nappal később - október 27-én 11 órakor - pedig a nemzetért kell kiállni.
Akkorra hirdette meg ugyanis a Székely Nemzeti Tanács a székelyek menetelését „besorolásuk, közigazgatási megsemmisítésük” ellen. Ehhez kapcsolódva vonulásos nagygyűlést szerveznek a Hősök terétől a román nagykövetségig.
Csizmadia László végezetül ismertette az útvonalat: a Békemenet a Bem szobortól indul október 23.-án 14 órakor és a Margit híd, Szent István körút, Nyugati tér, Teréz körút, Oktogon, Andrássy út útvonalon a Hősök terére tart.
Orbán Viktor beszédet mond
Mint ismeretes Orbán Viktor miniszterelnök október 23-án, a szabadság napján a budapesti Hősök terén mond ünnepi beszédet – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján a nemzeti ünnep eseményei reggel 8 órakor kezdődnek a Hősök terén, ahol katonai tiszteletadás mellett felvonják Magyarország nemzeti lobogóját. A Terror Házánál, a Hősök falánál 15 órakor ünnepélyes gyertyagyújtásra várják az emlékezőket, majd 16 órakor a Hősök terén beszédet mond Orbán Viktor kormányfő.
Hunyor Erna
Magyar Hírlap
Orbán Viktor miniszterelnök október 23-án, a Szabadság napján a budapesti Hősök terén mond ünnepi beszédet - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága hétfőn az MTI-vel.
A közlemény szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján, október 23-án a nemzeti ünnep eseményei reggel 8 órakor kezdődnek a Hősök terén, ahol katonai tiszteletadás mellett felvonják Magyarország nemzeti lobogóját.
A Terror Házánál, a Hősök falánál 15 órakor ünnepélyes gyertyagyújtásra várják az emlékezőket, majd 16 órakor a Hősök terén beszédet mond Orbán Viktor kormányfő.
MTI, fidesz.hu