Kezdődik a rezsiharc
… a Fidesz és a kabinet tudatosan készül arra, hogy a magyar polgárok érdekében hozott intézkedéseit a következő hónapokban lényegében minden fórum előtt meg kell védenie. Rezsiharccal telik a választásig hátralévő időszak – tudtuk meg ezt a minap a miniszterelnöktől is.
S ha az eddigi gyakorlatból indulunk ki, borítékolható, hogy a hazánkban szinte a legnagyobb érdeksérelmet elszenvedő külhoni energiaszolgáltató-tulajdonosok az uniós fővárosban lobbiznak központi beavatkozásért, ahol biztosan meghallgatásra és nyitott fülekre találnak. Ennek következtében pedig megnyílhat az újabb frontvonal Budapest és Brüsszel között.
Ugyanakkor érdemes már előre leszögezni, hogy egy ilyen fejlemény bekövetkeztének nem érdemes különösebben nagy jelentőséget tulajdonítani. Míg az eljárás vagy netán a per évekig elhúzódik, addig adott az idő és a lehetőség a hazai energiaszolgáltatás rendbetételére, s emellett már az is látszik, hogy az unió olyan részletkérdésekben kereshet rezsiügyben is fogást hazánkon, amelyek adott esetben viszonylag könnyen teljesíthetők.
Nánási Tamás
Magyar Nemzet
Víziszony
Állampolgári fegyelem és előretekintő ökogondolkodás nélkül elveszhetünk, és ebben semmi pátosz nincs, a jövő nemzedékek ésszerű, takarékos élete nagyrészt a mi döntéseinktől is függ. Ha mindent felélünk, elpazarlunk, elkótyavetyélünk, akkor ők már nem lesznek abban a helyzetben, hogy megváltoztassák a körülményeiket – ezeket a döntéseket nekünk kell meghozni most, az új évezred elején.
Szentesi Zöldi László
Magyar Hírlap
Kövér: Nem aludhatunk el, mint 2002-ben
Kövér László szerint a Fidesz a 2002-es választások elvesztése után minden meglepetésre felkészült, így még egyszer nem eshet ugyanabba a csapdába, mint akkor, mert az országnak nincsenek újabb elvesztegetni való évei.
A politikus szerint pártja 2002-ben nem volt versenyképes a szocialistákkal az utcai kampányolásban, a hivatalos párttagok száma ugyanis tízezer alatt volt, akiknek csak egy részét tudták mozgósítani. Ez meg is mutatkozott a választások napján, mivel nem tudtak a tízezernél több szavazókör mindegyikébe megfigyelőt küldeni a választások tisztaságának ellenőrzésére. „Megítélésem szerint ez nagyban befolyásolta a végeredményt” – fogalmazott.
Kiemelte azt is, hogy ebből a felismerésből és sokkhatásból következően az emberek később maguk szólították meg a Fideszt a polgári körökön keresztül. Kövér László szerint így ma a negyvenezres párttagságnál is többen vannak, akik formalitások nélkül is hajlandók támogatni a kormánypárt kampányát.
A közvélemény-kutatások Fidesznek kedvező eredményeire vonatkozó kérdésre azt mondta, „ha ez ismét elaltatja az éberségünket, akkor megérdemeljük a sorsunkat”. Kövér László szerint ez a Fidesz politikusai mellett a szavazóikra is vonatkozik, mert 2002-ben a közvélemény-kutatásokon a Fideszt támogatók közül nagyon sokan otthon maradtak, mivel úgy gondolták, nincs rájuk szükség, illetve a „kisgazdapárt erkölcsi bomlásán bosszankodva” nem voltak hajlandóak a Fideszre szavazni.
A házelnök szerint az akkori választások második fordulója megmutatta, hogy többen voltak az ellenfél szavazóinál, csak átaludták az első fordulót. Kövér elmondta, ez komoly lecke volt a Fidesz vezetőinek és szavazóinak egyaránt, „nem beszélve arról a nyolc évről, ami ezután következett, és amit nehéz lesz elfelejteni”.
Lánchíd Rádió, MTI, MNO
Az erdélyi gróf nagy műve a Trianon utáni konszolidáció volt
Az erdélyi gróf nagy műve a Trianon utáni konszolidáció volt, és Bethlen nem esett semmiféle ideológiai csapdájába, mindig a magyar érdeket tartotta szem előtt. Középen állt, és mint tudjuk, középen állni a legnehezebb, mert arra minden oldalról lőnek. A bel- és külpolitika és a gazdaság stabilizációja nem romantikus, hősi tett, az igazi államférfit a józan mérlegelés és a cselekvés bátorsága egyaránt jellemzi.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Herczog Edit, Göncz Kinga, Tabajdi Csaba, és Gurmai Zita vállalásaiknak megfelelően hazaárulók
Magyarázkodik az MSZP, miután Herczog Edit, az MSZP európai parlamenti képviselője a következő ciklusra beadott pályázatában feketén-fehéren elismerte: Tabajdi Csabával és Göncz Kingával együtt állították össze a portugál Rui Tavares kommunista EP-képviselő Magyarországot büntető jelentését, sőt, minden követ megmozgattak annak megszavaztatásáért.
...Herczog Edit következetesen leírta: "vállalásaiknak megfelelően", és "pártszerűen" jártak el. Akárcsak az ötvenes években.
Szabó Anna
Magyar Nemzet
Sokkolta a magyar társadalmat Bajnaiék primitív akciója - száz értelmiségi nyílt levele
Nyílt levélben szólította fel bocsánatkérésre Bajnai Gordont, az Együtt–PM Szövetség vezetőjét és a Magyar Szolidaritás Mozgalom vezetőit a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) a Szolidaritás szeptember végi demonstrációján történtek miatt. Az MTI-hez szerdán eljuttatott levelet száz közéleti személyiség írta alá.
„A magyar társadalom józan többségét – politikai beállítottságtól függetlenül – sokkolta az, ami szeptember 29-én a Bajnai Gordon vezette Együtt–PM és a Szolidaritás mozgalom közös politikai rendezvényén történt” – áll a nyílt levélben.
Elfogadhatatlan, amit történt
A CÖKA közölte, szabad, szenvedélyes vitára mindenkit bátorítanak, ám ami az említett demonstráción történt, az civilizált országban elfogadhatatlan, és „nem fér össze a jó ízléssel és a gyermekeink jövőjéért érzett felelősséggel”. Ehhez hasonló politikai barbárságnak nincs helye a magyar közéletben, akik pedig „az ilyen szélsőséges megnyilvánulást megtapsolják vagy bátorítják, szégyent hoznak ránk, magyarokra” – írták.
A nyílt levél aláírói között van több író, újságíró, politológus, színész, énekes, rendező, egykori sportoló és építész mellett Hámori József akadémikus, az első Orbán-kormány minisztere, Pozsgay Imre egyetemi tanár, korábbi miniszter, Szűrös Mátyás volt ideiglenes köztársasági elnök, Tulassay Tivadar gyermekgyógyász, a Semmelweis Egyetem korábbi rektora, Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője, egykori ’56-os halálraítélt és Csizmadia László, a CÖKA elnöke, Mészáros László, a Patrióta Európa Mozgalom alapítója, Bencsik András főszerkesztő, Jókai Anna és Csoóri Sándor író - költők, Melocco MIklós szobrász, és Józsa Judit kerámikus is.
A linkre kattintva olvasható a nyílt levél teljes szövege, és az aláírók névsora: http://www.patriotaeuropa.hu/?p=28249
A Magyar Szolidaritás Mozgalom szeptember végi budapesti kormányellenes tüntetésének házigazdája a rapper Dopeman volt, aki egyebek mellett szemétládának és pofátlannak nevezte Orbán Viktor miniszterelnököt, s előadta trágár szavakkal tűzdelt Himnusz-feldolgozását is.
Bajnaiék erőszakos módszerei
A Clark Ádám téren tartott demonstráció végén lelepleztek egy Orbán Viktort ábrázoló bronzszínű hungarocellbábut, majd az aktivisták ledöntötték úgy, hogy a Sztálin-szobor 1956-os ledöntésére emlékeztető módon a csizmája a talapzaton maradt. Kónya Péter, a Szolidaritás elnöke az Hír24-nek adott interjújában elárulta, hogy a bábu fejét előre befűrészelték, hogy a földre zuhanáskor leváljon.
A „szobordöntés” után a tömeg elindult át a Lánchídon, és a Terror Háza Múzeumhoz vitték a torzót, ahol a maradványokat felállították. A maradványt az egyik demonstráló ököllel megütötte, volt olyan is, aki késsel vágott ki egy darabot belőle, és akadt, aki ráfeküdt. A bábu levágott fejét elvitték a szervezők a Szolidaritás központi székházába. Bajnaiék később sumákolással, hazudozással próbálták eltussolni az akciót aztuán, hogy a teljes politikum és saját szavazóik is elhatárolódtak tőlük.
Ez már a legalja
„Ez a mérhetetlenül primitív, erőszakra buzdító, az európai politizáláshoz nem méltó magatartás mindenképpen elítélő szót érdemelne mindazok részéről, akik máskor hangos kifakadással védenek vélt sérelmeket is, emberi méltósághoz való jogot követelve” – mondta Gál Kinga az Európai Parlamentben tett felszólalásában. Feltette a kérdést a baloldali és a liberális képviselőknek: most miért nem határolódnak el „a baloldal ilyen erőszakos és szélsőséges politizálásától? […] Ennél mélyebbre ugyanis a politika már nem süllyedhet.”
Patrióta Európa Mozgalom, MTI, MNO
Svájcban fogták el az ároktői banda tagjait
Elfogták az ároktői banda házi őrizetből megszökött két tagját Svájcban szerda kora este – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálata a rendőrség honlapján.
A 26 éves Rostás Henrik és az 51 éves id. Rostás Elemér a házi őrizet szabályait megszegve október 5-ére virradó éjszaka ismeretlen helyre távozott ároktői lakásáról. Elfogásuk érdekében a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a nemzetközi együttműködés lehetőségeit is igénybe vette, és a Svájci Szövetségi Rendőrség célkörözési egysége Oftringenben elfogta a két férfit – írta a rendőrség.
Az ügyészség szerint a vádlottak 2008-2009-ben tucatnyi alkalommal támadtak rá gátlástalan, embertelen módon 70-80 éves emberekre Budapest peremkerületeiben és vidéken. Két idős ember belehalt sérüléseibe, és a vádhatóság szerint több másik esetben is megállapítható az emberölés kísérlete.
Az ároktői banda tagjainak ügyében lassan fél évtizede folyik a büntetőeljárás, ezen belül az elsőfokú büntetőper két éve. Perbeszédében az ügyész néhány hete öt vádlottnak javasolt tényleges életfogytiglant. A rendőrség október 5-én délelőtt tette közzé, hogy október 5-ére virradó éjjel megszökött a házi őrizetből az ároktői banda két tagja. Ellenük fogolyszökés miatt indult eljárás.
A Belügyminisztérium október 6-ai közleménye szerint a rendőrség sem szóbeli, sem írásbeli utasítást nem kapott a folyamatos őrzésre, így a házi őrizet általános szabályainak megfelelően járt el. Kiemelt veszélyességükre tekintettel ezt napi hétszer tették meg, figyelembe véve azt a jogszabályi korlátot, hogy a rendőrség a házi őrizet végrehajtása során a szükséges mértéken túl törvényes ok nélkül nem zavarhatja a terhelt magánéletét.
Korlátlan idejű előzetes letartóztatást kezdeményez a Fidesz
Az ároktői banda ügye miatt a Fidesz október 9-én azt kezdeményezte, hogy a jövőben a legsúlyosabb bűncselekmények esetében ne legyen felső határa az előzetes letartóztatás időtartamának. Emellett hatvan napban maximálnák a szakértői vélemények elkészítésének határidejét, és az előzetes letartóztatás bírói elutasítása esetén kötelezővé tennék a lábperec alkalmazását – jelentette be Gulyás Gergely sajtótájékoztatóján.
Kötelező lesz a házi őrizet ideje alatt elektronikus nyomkövetőt hordaniuk az eljárás alá vont személyeknek, így többé nem fordulhat elő, hogy rablógyilkosok megszökjenek – jelentette ki Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.
MTI
Rezsiharc: az Orbán-kormány felveszi a brüsszeli kesztyűt
„A levél igazolja a kormányzat korábbi felvetéseit, hogy számítanunk kell Brüsszel és a piaci szereplők rezsicsökkentést támadó újabb lépésére” – nyilatkozta Giró-Szász András. Kijelentette: a magyar kormány felveszi a kesztyűt, hiszen az eddigi rezsicsökkentés megvédését, továbbvitelét, s ezen keresztül a magyar családok érdekeit tartja szem előtt a brüsszeli szempontokkal szemben. A fejlemények azt mutatják, hogy a magyar baloldal és Brüsszel mintha a multik markában vergődne.
A kormányszóvivő elmondta, a kabinet jövő kedden tárgyalja a brüsszeli levélre adandó szakmai válaszokat, de már előtte ad általános tájékoztatást az Európai Uniónak, amelyben egyértelműsíti, hogy a rezsicsökkentés kiemelten fontos a magyar társadalom számára, s a kormány célja a közműszektor nonprofit jellegűvé alakítása.
Hoppál Péter szerint „A Fidesz úgy gondolja, hogy a magyar családok megélhetését sértette az a politika, amely 2010 előtt csak a szolgáltatók extraprofitjára volt tekintettel”.
Az unió korábban a gazdasági kritikák mellett főleg ideológiai alapokon próbálta kikezdeni a magyar kormányt; a támadások hazánk 2011-es uniós elnökségével kezdtek eldurvulni, a magánnyugdíjpénztárak ügye, az új alaptörvény és a médiatörvény adta meg az első témákat a támadóknak. Daniel Cohn-Bendit zöldpárti EP-képviselő és frakcióvezető bírálatai során nem egyszer magából kikelve, tényszerű ismeretek híján kiabálva kioktatta a magyar miniszterelnököt jogállamiságból, európaiságból, sőt le is kommunistázta.
Az emberi jogi, alkotmányjogi és egyéb ideológiai csörték számára egyebek között a Velencei Bizottság szállította a szakmai muníciót, hivatkozási alapot – miközben például a magyarokat sújtó, diszkriminatív szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban csak szelíd ajánlásokat fogalmazott meg.
Az ideológiai kritikák mellett folyamatosak voltak a durva gazdasági támadások is: harcoltak a plázastop, a dohánytörvény, a bankadó és a telekomadó ellen, kifogásolták az állami Erzsébet-utalványok bevezetését is, de a kormány ellenállt a kritikáknak. Ezenkívül mindent megtettek, hogy Magyarország továbbra is a túlzottdeficit-eljárás hatálya alatt maradjon, de három év után végül Barrosoék belátták, hogy tévedtek, és végre kikerülhettünk a Magyarország ellen – a szocialista kormányok költekezései miatt – indított eljárás alól.
A rezsicsökkentés régóta szúrja az unió szemét: a bizottság a magyar konvergenciaprogram és a 2012-es stabilitási program bírálatában aggódott az energiaárak állami szabályozása miatt, és kijelentette, hogy az országos energiaügyi szabályozó hatóságnak nincs joga korlátozni az energiaszolgáltatók extraprofitját. A tanács ajánlotta a kormánynak, hogy engedje szabadjára a piaci árakat, csak a legszegényebbeknek nyújtson valamiféle védelmet, a lakosság többségének ne.
A magyar ellenzék vastagon sáros
Sajátossá teszi a helyzetet továbbá, hogy az ajánlatok, bírálatok tippadói, esetenként megrendelői sorában is fel-felbukkannak a magyarországi ellenzéki pártok képviselői. Amellett, hogy rendszeresen a magyar kormány ellen agitálnak az Európai Parlamentben, nemrég az is kiderült, hogy nemcsak hogy megszavazták, de egyenesen ők állították össze a hazánkat elmarasztaló Tavares-jelentést is.
Az újabban ismét uniós célkeresztbe kerülő rezsicsökkentés alaposan összezavarta a baloldali ellenzéket. Hiszen legalább szavakban kénytelenek az intézkedés mellé állni, hiszen ők magukat a szegények pártjaiként szokták definiálni.
Ugyanakkor az ellenzéki pártok és orgánumaik komoly aknamunkával próbálják aláásni a kormány ez irányú intézkedéseit. Üzeneteik közgazdászi aggodalmaktól (Oszkó Péter: Nem lehet egyszerre rezsit csökkenteni a szolgáltatókat államosítani és a hiányt fenntartani) a szociális demagógiáig (Bajnai Gordon: A rendszer elveszi az emberek kenyerét, és csak morzsákat dob vissza) a nettó vádaskodásig (Mesterházy a Népszavában: A kormány szokás szerint hazudik) terjednek.
MTI, MNO
