Őshonos lófajtáink - Gidrán ló

A gidrán az Országgyűlés határozata alapján nemzeti kincsnek számító, a mezőhegyesi ménesben kitenyésztett nemzeti lófajtáink egyike.

A gidrán története 1816-ban kezdődött, amikor egy kis termetű, sötétsárga arab telivér mént, Gidran Seniort megvásárolta báró Fechtig Egyiptomban és elvitte 1817-ben Lipicára.

Bábolnán akkor több kanca is volt a mezőhegyesi ménesből, holsteini, mecklenburgi, magyar, erdélyi, arab és moldvai kancák.

Gidran Senior utódai közül 6 mén került vissza Mezőhegyesre, ahol Gidran II igen vegyes fajtájú kancákat fedezett be. Ekkor még a ménesek állományát nem származás, hanem szín szerint állították össze.

Amikor 1855-ben áttértek a származás szerinti csoportosításra, kiderült, hogy a sárga színű ménes kancáinak nagy része Gidran II leszármazottja. Ekkor kezdődött az új fajta tudatos tenyésztése, ettől az időponttól számítjuk önálló fajtaként.

A nem megfelelő egyedeket kiselejtezték, s így kialakult egy középnehéz hátas- és igásló. A beltenyésztés elkerülésére a gidrán kancákat olykor angol telivérekkel fedezték be, majd az utódokat újra fajtatiszta gidrán ménekkel.

A első világháború után a román hadsereg szinte az összes gidrán kancát (98-ból 74-et) magával vitte hadizsákmányként. 11 kanca elveszett, tehát 13 kancával indult meg a tenyésztés. Az állomány újbóli felfejlesztéséhez felkutatták a környező országokban a felhasználható gidrán méneket, s emellett nem elsősorban angol telivéreket, hanem kisbéri félvéreket és arab méneket használtak.

A korábbinál jobb minőségű állományt 1943-ban vonalakra bontották, hogy a beltenyészetet elkerüljék. A második világháború folyamán szinte a teljes A vonal megsemmisült. A ménes menekítése során kerültek állatok Ausztriába és Csehszlovákiába is.

A háború után az eredeti 90 kancából mindössze 28 került vissza Mezőhegyesre. A fajta újjáélesztése 1975-ben kezdődött, amikor a fajtatiszta populáció 3 ménből és 16 kancából állt. Borodpusztán új ménest alapítottak, és a gidrán származású kancák mellé Romániából importáltak fajtatiszta gidrán mént, Gidran IV-et, aminek vérvonala a mai állományban meghatározó szerepet tölt be.

A borodpusztai ménes ma a Marócpusztán él. A román állományt a rădăuţi-i ménesben fajtatisztán tenyésztették, és 1989 után több példány került vissza Magyarországra. Ma gidránnak csak az a ló számít, amelyik vagy egy mezőhegyesi, vagy egy borodpusztai kancacsaládból származik, és 16 ükszüleje közül legalább 7 a Gidran-vonalhoz tartozik. Az ilyen egyedeket csillag alakú jeggyel látják el, és különleges genetikai értékük miatt igyekeznek tenyésztésben tartani.

A gidrán Melegvérű, szilárd szervezetű. Erős csontozatú, középnehéz fajta. A mének bottal mért marmagassága 160–168 cm, a kancáké 155–167 cm. Színe kizárólag sárga lehet, több-kevesebb fehér jeggyel. Könnyű, elegáns kocsilóként is használható.

Feje az angol-arabokra jellemzően nemes, szikár, inkább egyenes profilvonalú. Nyaka középmagasan illesztett, hosszú, jól ívelt, esetleg középhosszú.

Marja hosszú, magas kifejezett baltavágással. Többnyire jól izmolt. Az angol telivér kedvező maralakulása kifejezésre jut.

Háta, ágyéka középhosszú, feszes, széles, jól izmolt. Az angol telivér génhányadtól függően a mellkas többé vagy kevésbé mély, de mindig terjedelmes. A lapockája dőlt, jól izmolt, terjedelmes, elég hosszú.

2020. May 13. 00:00

Egyéb , Zöld világ

Bachmann Károly (1874-1924) festőművész munkáiból

A budapesti Mintarajziskola után a Párizsi Julian Akadémián végezte művészeti tanulmányait.

Életképeket és miniatűrszerűen kidolgozott, apró csendéleteket festett.

2020. May 08. 00:00

Kolozsvári Tamás (XV. század első fele) - Oltárkép - Garamszentbenedek - Felvidék

Kolozsvári Tamás (XV. század első fele) – Oltárkép – Garamszentbenedek – Felvidék

Kolozsvári Tamás a 15. század első felében élt, Ő a legkorábbi név szerint ismert magyar festőművészünk.

A garamszentbenedeki oltárkép festője. Ő a 15. századi magyar gótikus festészet legjelentősebb mestere. Az oltárkép predelláján a következő felirat olvasható: „Ezt a táblát a tiszteletreméltó szentbenedeki Petüsfia Miklós úr… készíttette el Kolozsvári Tamás mesterrel, a festővel”. Az oltárkép ma az esztergomi Keresztény Múzeumban tekinthető meg.

A Kolozsvári testvérekhez hasonlóan ő is Erdélyből származott. Hajlékony, finom stílusa, könnyed eleganciája, a színek használata arról árulkodik, hogy valószínűleg gyakorlott miniatúrafestő volt. Képeivel nemcsak a nyugat-európai táblaképek mutatnak rokonságot, hanem a gótikus cseh, osztrák és francia könyvillusztrációk is. Gyanítják, hogy a váci ötvösök 1424-es céhkönyvének díszítőmestere is ő lehetett.

Egyetlen, név szerint ismert fennmaradt műve elkészítésének idején, 1427-ben már idősebb művész lehetett. Stílusának költőisége a kassai Feltámadás freskójának hangulatával rokon. Két korszak határán a késő gótika és korai reneszánsz összefonódását valósította meg.

A garamszentbenedeki szárnyasoltár 1870 táján került Simor János érsek magánképtárába, ami az alapja volt az esztergomi Keresztény Múzeumnak. A Kálvária-oltár eredetileg kétszárnyú festett oltár volt, melynek középső képe volt a Kálvária.

Krisztus keresztjének jobb oldalán, lovas katonái élén egy római százados áll, akinek arcvonásaiban Luxemburgi Zsigmond arcképére ismertek a kutatók. Bal oldalán a megrendelőt, Petüsfia Miklós győri kanonokot, a királyi kápolna papját festette meg.

A mindkét oldalon festett szárnyakat szétfűrészelték, és az így elvékonyodott táblaképeket hátoldalukon merevítették. A szárnyak belső oldalát Krisztus szenvedéseit ábrázoló festményekkel díszítették: Krisztus az Olajfák hegyén, a Keresztvitel, Krisztus feltámadása és a Mennybemenetel. A külső oldalakat a legnépszerűbb középkori legendagyűjtemény, az „Arany Legenda” négy részlete díszíti, egy-egy jelenet a szentek életéből, Szent Benedek, Szent Egyed, Szent Miklós és egy negyedik szent életének egy jelenete.

A negyedik táblakép valószínűleg a szétfűrészeléskor megsemmisült, nem maradt róla feljegyzés. A többi képen található utalások szerint talán Szent Kristóf legendáját ábrázolta.

2020. May 04. 00:00

Egyéb

Székely Bertalan (1835-1910) festményeiből

Székely Bertalan (Kolozsvár, 1835 – Cinkota, 1910) a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője.

Kiváló pedagógus volt. Eredetileg mérnöknek készült Bécsben, de 1851-ben átiratkozott az akadémiára, majd Waldmüller szabadiskolájába járt. 1859-ben Drezdába ment, ezután Münchenben képezte magát.

Megfordult Berlinben, Franciaországban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Londonban. 1855-ben visszatért Erdélybe, ahol éveken át cégtáblafestéssel, rajzóraadással tartotta fenn magát.

A század utolsó évtizedeiben több nagyobb freskó-megbízásnak tett eleget. 1887-1889-ben festette a pécsi székesegyházban két freskóját és ugyanott a Szt. Mór-kápolna faliképeit, 1889-1890-ben Lotz Károllyal és Deák-Ébner Lajossal a tihanyi apátság freskóit, 1890-1896-ban a Mátyás-templom több freskóját, 1896-1897-ben a kecskeméti városi tanács dísztermének freskóit.

kattints a képekre - érdemes!

2020. May 02. 00:00

Egyéb ,

Amikor a kegyetlen nagyhatalmi, és a regionális nacionalista érdekek egybeestek... Felvidék, Trianon

Amikor a kegyetlen nagyhatalmi, és a regionális nacionalista érdekek egybeestek...

"Azért nem lehetett a magyaroktól elszakított Felvidéken népszavazást tartani, mert akkor nem jött volna létre Csehszlovákia, a lakosság ellenszavazata következtében."

La paix című könyv részlete

André Tardieu (1876-1945) - háromszoros francia miniszterelnök

"Választanunk kellett Csehszlovákia megteremtése vagy a népszavazás között."

Tomás Garrigue Masaryk (1850-1937) - A fő területrabló, Csehszlovákia egyik "megteremtője", első elnöke

2020. April 26. 00:00

Magyarok a Kárpát-medencében , Haza és haladás

Széchenyi István Székelyföldön ezért nincs csak magyar elnevezése a földrajzi neveknek

Székelyföldön ezért nincs csak magyar elnevezése a földrajzi neveknek: a dűlőknek, a patakoknak, az erdőknek a határban, a tetőnek fent a Hargitán...

„Ahol az írott történelem megszűnik, ott kezdődnek a szájhagyományok, ahol ezek végződnek ott beszélni kezdenek az épületek romjai, ahol ezek is elhallgatnak, ott megszólal a föld.”

Széchenyi István (1791-1860) - politikus, író, közgazdász, a Batthyány-kormány minisztere

2020. April 18. 00:00

Egyéb , Haza és haladás

Chiovini Ferenc (1899-1981) festőművész képeiből

Munkácsy Mihály-díjas érdemes művész, magyar festőművész.

Az olasz származású Chiovini család sarja volt, családtagjai között sok művész található.

A festő nagyapja, Chiovini (Egri) Antal Egerben volt hadbíró százados a 19. században és 1848-as forradalmár. Chiovini Ferenc nagyapja később innen az Alföldre, Besenyszögre költözött. Chiovini Ferenc gyermekkori falusi élményei a művészetére is kihatottak, már kamaszkorában szívesen rajzolgatott.

Családja 1914-ben átköltözött Tiszapüspökibe. Szolnokon, a Verseghy Ferenc Gimnáziumban érettségizett. 1917 májusában az olasz frontra került, vázlatfüzetében megörökítette a katonaélet mindennapjait. 1924-től a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán olyan neves tanárai voltak, mint Balló Ede, vagy Rudnay Gyula, de Vágó Pál nyári tanfolyamán is folytatott tanulmányokat. 1925-ben szülőfalujában tűz pusztított, melyet festményen ábrázolt, ezen munkájával 1926-tól tagságot, majt 1936 törzstagságot nyert a Szolnoki művésztelepre.

Az 1930-as években olajfesték helyett temperát használt alkotásaihoz. 1935-1936 között a Római Magyar Akadémia freskófestő szakán végzett tanulmányokat mint ösztöndíjas; kiállításán III. Viktor Emánuel olasz király is megfordult. Ferrazzi mestertől freskófestést is tanul, aki elismerően nyilatkozott róla.

A festészet mellett foglalkoztatta a közélet, alapító tagja volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak, de az irodalom és festészet kapcsolatáról és gyakorta vitatkozott Móricz Zsigmonddal, mondván "az írók csak magyarázni tudják a festészetet, jó vagy rossz megközelítéssel, de érdemben leírni nem..."

Festészete elsősorban az Alföldhöz kapcsolódik, mindemellett egyházi vonalon is jelentőset alkotott. Virtuóz rajztudásával, sajátos szerkesztőkészséggel, a plein air eszközeivel az "ősi Alföld monumentalitását" festette.

Festményeit realizmus, mély, tüzes, élénk színek, erős színellentétek, egyre expresszívebbé váló kifejezésmód jellemzik. Festményeinek tárgya az alföldi ember élete, a munka, az utazás, lakodalmak, vásárok, ünnepek.

Figurális festészete mellett, tájképein ménesek, gulyák, vörös naplementék, országutak, lovaskompozíciók, szolnoki részletek, jelennek meg.

Műtermében több alkalommal fordultak meg japán galéria tulajdonosok és vitték tokiói kiállításra képeit.

Freskófestészetéből ki kell emelni, hogy 1932-ben felkérést kapott a jászszentandrási templom freskóinak megfestésére, melyhez a már tapasztalt freskófestő Aba-Novák Vilmost kérte fel társául; megemlítendő továbbá a békésszentandrási, szolnoki és ceglédi templomfreskók.

A szolnoki Újvárosi Temetői Szentlélek templom freskóit a művész, az ornamentikát pedig felesége, Wegling Irén festőművésznő tervezte. További freskóit találhatjuk Békésszentandráson (1939), Cegléden (1956).

2020. April 14. 00:00

Kárpátaljai festőnk - Boksay József (1891-1975) munkáiból

Kárpátaljai festőnk - Boksay József (1891-1975) munkáiból - 2.

A kárpátaljai festőiskola kiemelkedő képviselője.

Felsőfokú tanulmányokat a budapesti képzőművészeti Főiskolán folytatott 1910 és 1914 között. Mestere Révész Imre volt.

Diplomájának kézhez kapása után rögtön következett az I. világháború, frontszolgálatra ment, orosz hadifogságba esett, innen került aztán Ungvárra rajztanárnak.

Ungváron 1927-ben Erdélyi Bélával művészeti szabad iskolát alapítottak, 1931-ben pedig megalapították a Kárpátaljai Képzőművészek Szövetségét. Boksay József az 1920-as és az 1930-as években Európában is járt tanulmányutakon, Drezdában, Bécsben, Párizsban, Prágában.

A 2. világháború után az ungvári képzőművészeti főiskolán, majd az iparművészeti szakközépiskolában, s a lvovi Iparművészeti Főiskolán (ma Lvivi Művészeti Akadémia) is tanított. Kijevi, moszkvai tárlatokon szerepelt munkáival, művei bekerültek a moszkvai Tretyakov Képtárba és az Ukrán SZSZK különböző múzeumaiba.

Pályakezdésekor monumentális eklektikus, főleg neobarokk stílusban festett. Freskói számos (egykori) kárpátaljai görögkatolikus templomot díszítettek, 1945 után ezeket a templomokat bezárták vagy más felekezeteknek adták át, stb.

Ezután Boksay főképpen a tájképfestésnek szentelte idejét, szülőföldje fenséges tájait járta és festette (plein air-festészet).

Tájképein nem érzelmek kifejezésére, hanem a látvány megragadására törekedett, az évszakok, a napszakok, a fények és árnyékok tükrözéséhez megvoltak a maga festészeti eszközei.

A tájképfestés mellett portrékat, életképeket, csendéleteket is festett, sokoldalú művész volt. Az 1960-as években díjakat, elismeréseket kapott, Ukrajna népművésze (1960), Szovjetunió népművésze (1963), érdemes művész, kiváló művész.

2020. April 12. 00:00

Őshonos háziállataink - Komondor

A komondor az egyik legismertebb magyar pásztorkutyafajta, amelyet mai formájában a legrégebben tenyésztettek ki.

Neve 1454-ben bukkant fel írásos emlékekben, a Debreceni kódex 1519-ben már kutyanévként említi a kamondortként. A komondor valószínűleg őseinkkel a népvándorlás idején került a Kárpát-medencébe.

Feladata nem a terelés volt, hanem a kuvaszhoz hasonlóan a nyáj megvédése a ragadozóktól és a tolvajoktól, hiszen őseink legfontosabb vagyontárgya az élő állat volt. Az éjjeli őrködés során a komondort fehér színe segítségével különböztették meg a támadóktól.

A komondor legfeltűnőbb sajátossága a szőrzete, amelyhez hasonló csak a pulinak és a bergamói pásztorkutyának van. Mérete mellett ez a szőrzet teszi a komondort impozánssá, látványossá.

Kialakulásában valószínűleg szerepe volt az ázsiai puszták szélsőséges éghajlatának, megóvta az időjárás viszontagságaitól, nyáron a tűző napsugaraktól, télen a metsző hidegtől. Ez a vastag, nemezes szőrtakaró pajzsként védte a kutyák testét akkor is, amikor a támadó farkasokkal küzdöttek.

Ezért általában a komondornak nincs szüksége házra, csak egy helyre, ahova elhúzódik a csapadék elől. Ápolni nem kell minden nap, elég az összenemezesedett csomókat időnként széttépni, egyébként teljesen öntisztuló. Régen a pásztorok a birkák mellett a komondorról is lenyírták a szőrt, ez a minőségének, úgy látszik, nem ártott.

Szőrszíne fehér. Nagy termete és vastag szőre ellenére mozgása kimért, elegáns. Aki látott már teljes díszben pompázó komondort, nehezen tud szabadulni a látvány varázsától. Eredeti munkájából kifolyóan nem nagy igényű fajta, ha megvan a megfelelő tér a mozgásához és a gazdai szeretet, tökéletesen jól érzi magát.

Az udvar, porta őrzése annyira a vérében van, hogy tanítani sem kell. A területét nappal keveset mozogva, heverészve őrzi, de ébersége egy pillanatra sem lankad, éjszaka viszont állandó mozgásban van, őrjáratozik.

A betolakodókat szembe támadja le, és nem a megsemmisítés, hanem a hatástalanítás a célja. Amíg a gazda meg nem érkezik, addig a rosszindulatú idegen nem moccanhat.

Egyesek szerint a komondor mellett be lehet menni a portára, de kijönni nem. A kuvasszal ellentétben a komondor, ha helyesen nevelik, nem akarja a dominanciáját bizonyítani gazdájával szemben. Kimondottan embercentrikus, szeretetét nem csak gazdájára, hanem a családtagokra és a közeli barátokra is kiterjeszti.

Ez nem azt jelenti, hogy a komondor macskaszerűen hízelgő természet. Kimondottan tartózkodó, disztingvált, aki elvárja, hogy tiszteljék önállóságát, szuverén egyéniségét.

Nem éppen a kiképzők álma, hiszen megszokta, hogy önálló döntéseket hozzon, a számára értelmetlen parancsokat egyszerűen elengedi a füle mellett. Ennek ellenére igényli a foglalkozást, hiszen így alakulhat ki a gazda és a komondor között egy egészséges kapcsolat.

kattints a képekre - érdemes!

2020. March 27. 00:00

Egyéb

A Római Lazio futballcsapat himnuszát - az 56-os magyar szabadságharcról szóló dalt - állva énekelte a lelkes hallgatóság Orbán Viktor római beszéde közben 2019. szeptember 21-én.

(A dalszöveg magyarul is, és a himnusz linkje, illetve a teljes Orbán-beszéd alább található!)

Az olasz labdarúgó bajnokság egyik élvonalbeli együttesének, a Lazio Rómának a himnusza valóban az 1956-os magyar forradalomnak és szabadságharcnak állít emléket.

Az otthoni mérkőzéseit a római olimpiai stadionban játszó Lazio szurkolóinak több tízezres tömege minden mérkőzésen elénekli az Avanti ragazzi di Buda, avanti ragazzi di Pest c. dalt, amely a klub himnusza is egyben.

Ez a magyar nemzetet dicsőítő és a szabadságharcnak leverését közömbösen szemlélő világot, világhatalmakat ostorozó dal.

Az olasz dal teljes szövegét, és annak nyersfordítását, valamint a dal énekelt változatát, illetve a teljes Orbán-beszédet az alábbiakban közzétesszük:

Avanti ragazzi di Buda

Előre, budai srácok!

avanti ragazzi di Pest

Előre, pesti srácok!

studenti, braccianti, operai,

Diákok, napszámosok, munkások,

il sole non sorge piu ad Est.

a nap többé nem Keleten kel.

Abbiamo vegliato una notte

Átvirrasztottunk egy éjszakát,

la notte dei cento e piu mesi

száz és még több hónap éjszakáját,

sognando quest'alba d'ottobre,

októbernek ezen hajnaláról álmodva,

quest'alba dei giovan'ungheresi.

a magyar fiatalság ezen hajnaláról.

Ricordo che avevi un moschetto

Emlékszem volt egy puskád,

su portalo in piazza, ti aspetto,

hozd le a térre, várlak,

nascosta tra i libri di scuola

a tankönyvek közt elrejtve

anch'io portero una pistola.

én is viszek egy pisztolyt.

Sei giorni e sei notti di gloria

Hat dicsőséges napon és éjjelen át

duro questa nostra vittoria

tartott a győzelmünk,

ma al settimo sono arrivati

de a hetedik napon megérkeztek

i russi con i carri armati.

az oroszok a harckocsikkal.

I carri ci spezzan le ossa,

A tankok összezúzzák a csontjainkat,

nessuno ci viene in aiuto

senki sem nyújt segítséget,

il mondo e rimasto a guardare

a világ csak bámul

sull'orlo della fossa seduto.

a sír széléről.

Ragazza non dirlo a mia madre

Leány, ne mondd meg anyámnak,

non dirle che muoio stasera

ne mondd meg, hogy meghalok ezen az estén,

ma dille che sto su in montagna

mondd azt, hogy a hegyekben vagyok,

e che tornero a primavera

és visszatérek tavasszal.

Compagni noi siam condannati,

Bajtársaim, végünk,

sconfitta e la rivoluzione

a forradalmat leverték,

fra poco saremo bendati

nemsokára bekötött szemmel

e messi davanti al plotone

az osztag (~kivégzőosztag) elé állítanak.

Compagno il plotone s'avanza,

Bajtársam a sereg halad előre,

gia cadono il primo e il secondo

már elesik az első s a második,

finita e la nostra vacanza,

vége a szabadságunknak,

sepolto l'onore del mondo

a világ becsülete eltemettetett.

Compagno riponi il fucile

Harcostársam, tedd el a fegyvert

torneranno a cantare le fonti

a források újra énekelni fognak

quel giorno serrate le file

a napon, melyen zárjátok a sorokat,

e noi torneremo dai monti

és mi visszatérünk a hegyekből.

Avanti ragazzi di Buda,

Előre, budai srácok!

avanti ragazzi di Pest

Előre, pesti srácok!

studenti, braccianti e operai,

Diákok, napszámosok, munkások,

il sole non sorge piu all'Est.

a nap többé nem Keleten kel.

kattints a dal linkjére:
https://www.youtube.com/watch?v=xGuIM_PPZmQ

utána Orbán Viktor beszédére:
https://www.youtube.com/watch?v=9MrXq6-Yrs4

fotó: C:\Users\user\Pictures\Orbán róma beszéd.jpg

2020. March 22. 00:00

Videó , Haza és haladás