Az 1848-iki kokárda - részlet Az 1848-iki kokárda - részlet

"Keblemre tűzlek ismét drága jelvény,

Szívemnek rég alvó szerelmese.

Ki a nagy éjben úgy tűntél elém föl,

Miként egy álom, mint tündérmese.

Virrad. Felébredénk. Ím újra látlak:

Jobb égnek három színű csillaga!

Szívem dobogva lejt alattad ismét,

S büszkébb reád, miként volt valaha.

- Üdvözöllek nemzetiszín csillag!

Az 1848-iki kokárda - részlet

Jókai Mór (1825-1904) - regényíró - A Márciusi Ifjak egyike

2020. March 15. 00:00

Haza és haladás

A ti életeteknek a szabadság olyan, mint a halnak a víz - márciusi ifja

Napjaink magyarjainak ajánljuk!

"A ti életeteknek a szabadság olyan, mint a halnak a víz, madárnak a levegő, vadnak a rengeteg.

Legyetek inkább halni készek véle, mint élni nélküle. Midőn mideneteket föláldozátok érte és a szabadságot megnyerétek, nem vesztétek semmit, hanem nyertetek mindent."

Bozzai Pál (Kővágóörs, 1829 - Zánka, 1852) költő, a márciusi ifjak egyike

2020. March 15. 00:00

Haza és haladás

A Nemzet Színésze - Huszti Péter (1944)

Magyar Corvin-lánccal és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, színiakadémiai rektor, színigazgató, rendező, a Színház és Filmművészeti Egyetem doktora, professzor emeritus, a Magyar Művészeti Akadémia Professzori Felterjesztések Bizottságának tagja, érdemes és kiváló művész.

Szerepeiből:

Ibsen: Peer Gynt (Peer Gynt)

Shakespeare:

Hamlet (Hamlet, Polonius)

Othello (Jago)

Lóvá tett lovagok (Don Armando)

Vízkereszt, vagy amit akartok (Böffen Tóbiás)

Lear király (Lear király)

A makrancos hölgy (Petruchio)

Szentivánéji álom (Demetrius)

Troilus és Cressida (Hector)

Hubay Miklós – Vas István – Ránki György: Egy szerelem három éjszakája (Viktor)

Rostand: Cyrano de Bergerac (Cyrano)

Csehov: Három nővér (Versinyin)

Ványa bácsi (Asztrov)

Sirály (Trepljov)

Szomory: II. Lajos (II. Lajos)

Sütő: Csillag a máglyán (Szervét Mihály)

Shaw:

Pygmalion (Higgins)

Sosem lehet tudni (Valentine, fogorvos, Walter a főpincér)

Olyan szép, hogy nem is lehet igaz (Aubrey, a betörő)

Madách: Az ember tragédiája (Lucifer, az Úr)

Háy: Isten, császár, paraszt (Zsigmond)

Topor: A bolond (Aaron Levinsky)

Szabó Magda:

A csata (IV. Béla)

A meráni fiú (IV. Béla)

Az érseki palota mennyezete (Sigmund)

Édes fiaim (Joe Keller)

Molnár Ferenc:

A testőr (színész)

Az ördög (az ördög)

Az üvegcipő (Sipos)

Clark: Mégis, kinek az élete (Ken Harisson, a beteg)

Slade: Válás Kaliforniában (Michael)

Miller:

Greene-Havergal: Utazások nénikémmel (Henry Pulling)

Molnár-Kocsák-Miklós: A vörös malom (Magister)

Scribe: Egy pohár víz (Bolingbroke herceg)

Joseph Stein-Jerry Bock-Sheldon Harnick: Hegedűs a háztetőn (Tevje)

Müller Péter-Tolcsvay László-Müller Péter Sziámi: Isten pénze (Ebenézer Scrooge)

Makszim Gorkij:

Éjjeli menedékhely (Vaszka Pepel)

Kispolgárok (Tyetyerev)

Zerkovitz Béla-Szilágyi László: Csókos asszony (Báró Tarpataky)

2020. March 09. 00:00

Egyéb

Kolozsvári testvérek - Sárkányölő Szent György-szobor

Kolozsvári testvérek - Sárkányölő Szent György-szobor

Kolozsvári Márton és Kolozsvári György - Sárkányölő Szent György szobra (1373) - Kolozsvár - Erdély és Prága - Csehország

A Kolozsvári testvérek a magyar képzőművészetben meghonosodott kifejezés egy szobrász testvérpárra, Kolozsvári Mártonra és Györgyre, akiknek világhírű alkotása a prágai Szent György-szobor.

Egyetlen alkotásuk érte meg a mai kort: a Szent György szobor, amely Európa első teljes alakos bronz lovasszobra. A szobrot 1373-ra készítette el a testvérpár, valószínűleg királyi megrendelésre.

A művészettörténészek megállapítása szerint a testvérek a szobrot egy ősi technológiával, a viaszvesztéses eljárással öntötték. Ezt a módszert Nyugaton az antikvitás óta nem alkalmazták életnagyságú szobrok készítéséhez.

A Szent György szobor eredeti példánya a török háborúk folyamán elkerült Prágába, a Hradzsinban a Szent Vitus-székesegyház mellett díszíti a teret.

A szobor értékét mutatja, hogy Buda török általi bevétele (1541. augusztus 29.) után állítólag maga Nagy Szulejmán védte meg a műalkotást: „E szobrot senki meg ne nézze, a muzulmánok ne lássák – rendelkezett róla, majd a »a nyakán levő kasmíri sálat leoldván, az alakot befödte véle s az összetöretéstől megmentette«.”

A Kárpát-medencében a Szent György szobornak több másolata is ismert. A leginkább helyhez illő másolata Kolozsváron, a Farkas utcai református templom előtt áll.

Ezt a másolatot Róna József öntödéjében készítették Budapesten. Egyik későbbi, köztéren felállított példánya a Halászbástya lépcsőjénél, egy harmadik pedig az Epreskertben látható. Negyedik másolata Szegeden áll, a Béke téren.

Megtalálható kiállított példánya a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, vagy például Sepsiszentgyörgyön is.

2020. March 08. 00:00

Őshonos lófajtáink - Furioso-North Star - Mezőhegyesi félvér

Őshonos lófajtáink - Furioso-North Star - Mezőhegyesi félvér

Magyar fajta, a XIX. századból ered, kialakulása az 1840-es évekre tehető. A Mezőhegyesi félvér megnevezése arra utal, hogy ménese Mezőhegyesen volt található.

Melegvérű. Az alapítómén Angol telivér volt mely a fajtát méretben javította. Furioso egy pej angol telivér volt. Ugyanakkor meg kell említenünk North Star nevű angol telivér mént is, mely szintén sokáig fedezte Mezőhegyes kancáit.

A fajta kialakulására a Nóniusz fajta is hatással volt amellyel szoros rokonságban áll a Furioso. Nagyszerű hátasló, feje nemességet tükröz, nyaka nem túl hosszú, a test zömök, mellkasa mély, lapockája dőlt, a hátulsó lábak erősek, fara jól izmolt.

Marmagassága 170 cm körüli, jellemző színe a fekete és a pej, de sárga is lehet. A furioso-north star vagy mezőhegyesi félvér Magyarországon kitenyésztett, országgyűlési határozat értelmében nemzeti kinccsé nyilvánított lófajta.

A furioso-north star igen sokoldalú, jól használható fajta. Elsőrangú díjugrató, díjlovagló, de a mezőgazdaságban is megállja a helyét. A fajta a nehezebb angol félvér típust testesíti meg.

Erőteljes csontozatú, de arányos testalkatú.Szilárd szervezetű és jól alkalmazkodik a szélsőséges éghajlati és talajviszonyokhoz. A fajta színe jellemzően a pej és ennek különböző árnyalatai, lehetőleg minél kevesebb jeggyel.

Előfordulhat a fekete és a sárga szín is, amely két pej ló párosítása során bármikor kihasadhat, de a sárga színű egyedek törzsállományban tartására nem törekednek.

kattints a képekre - érdemes!

2020. March 06. 00:00

Egyéb , Zöld világ

Remsey Jenő (1885-1980) festőművész képeiből

Középiskoláit Budapesten végezte. Első munkái Rippl-Rónai hatásáról tanúskodnak. 1909-től öt évet töltött az akkor virágkorát élő Gödöllői Művésztelepen, ahol Kőrösfői Kriesch Aladár irányításával biblikus témákat és a magyar mondavilág témakörét elevenítette meg.

Számos hazai és külföldi kiállításon szerepelt (Budapest, Berlin, Düsseldorf, Bécs, Drezda, Lipcse, Nürnberg, Genf), és több kiállítás díjazott művésze. Ezt a korszakot markáns megfogalmazású táblaképek, monumentális alkotások, színes ablakok, gobelinek jellemzik.

1924-ben létrehozta a Spirituális Művészek Társaságát, majd 1932-ben a Spirituális Művészek Szövetségének lapját, a szecessziós művészet továbbélését ápoló Fáklyát, amelyet két év után betiltottak.

Az 1938-ban Győr város felkérésére készített nagyméretű gobelinjét a New York-i világkiállításon mutaták be. 1937-41 között a katolikus és szabadelvű polgári sajtóorgánum, a Nemzeti Figyelő munkatársa lett.

1921-40, között három verseskötete és néhány színműve is megjelent. 1942-43-ban festette a Lónyai utcai református főgimnázium dísztermének freskóját, A magyar reformáció szellemtörténetét.

Az 1944. évi országos műcsarnoki tárlaton történelmi művével Benczúr-díjat nyert. 1957-ben Párizsban, a Magyar Házban volt sikeres egyéni gyűjteményes kiállítása.

A szecesszióban gyökerező stílusát expresszionizmus, olykor patetikus hangvétel, illetve groteszk ábrázolás kíséri.

kattints a képekre - érdemes!

2020. March 05. 00:00

Egyéb ,

Baditz Ottó (1849-1936) festőművész képeiből

Az 1860-as évek második felében a pozsonyi jogakadémia hallgatója volt, egyúttal Sopronban Steinacker Károlytól festészetet tanult. Jogi diplomájának megszerzése után Eötvös Lajos biztatására felsőfokú művészeti tanulmányokba kezdett.

1870-től két évig a bécsi képzőművészeti akadémián Karl Wurzinger, majd a müncheni képzőművészeti akadémián Wilhelm Diez tanítványa lett. 1872-től 1890-ig Münchenben élt.

Az akadémia elvégzése után saját műtermet nyitott, és innen küldte festményeit kezdetben müncheni és budapesti, később bécsi, párizsi és londoni kiállításokra.

Egy ideig közös műteremben alkotott Spányi Bélával. Számos díjat nyert és a korabeli szaklapok is elismeréssel írtak munkáiról, így hamarosan jómódú, sokat foglalkoztatott festőművésszé vált. 1879-től 1882-ig elnöke volt a müncheni Magyar Egyesületnek.

Részt vett a főváros művészeti életében, tagja volt az Országos Magyar

Képzőművészeti Társulatnak és rövid ideig a Nemzeti Szalon igazgatójaként is tevékenykedett. 1911-ben visszaköltözött szülőfalujába és haláláig ottani birtokán élt.

Pályája kezdetén elsősorban akadémikus stílusú népies tárgyú életképei tették ismertté. Korai művein mestere, Wilhelm Diez hatása érződik.

Későbbi munkáin festészete oldottabbá vált, derült, világos színei a természet közvetlen tanulmányozására utalnak, a plein air festészetig azonban nem jutott el.

1881-ben Párizsban a Falu rossza című képével aranyérmet nyert, majd 1882-ben Karácsony éjjele című festményével elnyerte a magyar vallásalap egyházfestészeti díját. Hazatérése után portré- és szentképfestészettel, illetve könyvillusztrációval is foglalkozott.

Az 1890-es években a főváros egyik legkeresettebb gyermekportré-festője volt. Az életképek festésével sem hagyott fel,

1891-ben Kihallgatás című képével elnyerte az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat téli kiállítási díját.

Műveivel minden évben részt vett a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain. 1899-ben a budapesti tavaszi nemzetközi kiállításon Krisztus-fej című képére megkapta a Műbarátok Körének díját. Részt vett az 1900. évi párizsi és az 1908. évi londoni világkiállításon, utóbbin elnyerte a világkiállítás nagydíját.

Pályája késői szakaszára erősen hatott Munkácsy Mihály művészete. Utoljára 1921-ben szerepelt kiállításon. Képeit a Magyar Nemzeti Galéria, illetve soproni, miskolci és aradi múzeumok őrzik.

2020. March 02. 00:00

Mészöly Géza (1844-1887) - festőművész képeiből

Kezdetben joghallgatóként magyar mesterek tájképeit másolta. 1869-től a bécsi akadémiát látogatta, miközben Ligeti Antal pártfogoltja volt.

1872-től felváltva élt Münchenben és Magyarországon: alföldi és Tisza vidéki nyári motívumkörútjai után képeit Németországban dolgozta ki.

1877-ben Székesfehérváron telepedett le, majd 1885-től a fővárosi Női Festőiskolában tájkép- és csendéletfestészetet tanított. Lírai hangvételű képeinek gyakori szereplői az alföldi tájak, a balatoni és folyóparti halászok.

Műveit gyakran a barbizoni mesterek és Corot festészetével rokonítják

kattints a képekre - érdemes!

2020. March 01. 00:00

Egyéb

Markó Ferenc (1832-1874) festőművész képeiből

Tájképfestő. Markó Károly (1791 - 1860) fia, atyjának tanítványa és utánzója volt. 1853-tól Pesten élt.

Számos tájképe van magántulajdonban és az MNG ben (Magyar táj, Eszményi táj, Cigány putri). Műveit gyakran összetévesztik apja munkáival.

Itáliában is tanult, Firenzében az Accademia delle Belle Arti tanulójaként főleg aktokat készített.

Itáliát később el kellett hagynia, mivel Garibaldi szabadságharcában is részt vett. Ezután Pesten élt, számos tájképe ma a Magyar Nemzeti Galériában van.

kattints a képekre - érdemes!

2020. February 22. 00:00

Egyéb ,

Marastoni Jakab (1804-1860) festőművész munkáiból

festő, litográfus, az Első Magyar Festészeti Akadémia létrehozója, Marastoni József apja.

Velencei művészként 1834-ben Bécsbe került, majd 1836-ban Pesten telepedett le. Rövidesen Barabás Miklós mellett Magyarországon az egyik legkeresettebb portréfestővé vált.

1846-ban a mai Deák Ferenc utcában létrehozta az Első Magyar Festészeti Akadémiát, amely a magyar művészképzés történetében az első ilyen képzésre vállalkozó iskola volt.

Az iskola magánintézményként működött, de számos – többek között Fáy András, Döbrentei Gábor és István nádor – pártfogója volt. Az oktatás feltételeinek javítására „gyámolító társaság” alakult, amely részvények kibocsátásával és egyéb módokon is közreműködött az oktatás feltételeinek javításában.

A magyar festészet számos kiváló képviselője – köztük Lotz Károly, Zichy Mihály és Kovács Mihály – Marastoni Jakab akadémiájában kezdte képzőművészeti tanulmányait.

A növendékek egy része Pest város ösztöndíjával látogatta az intézményt. 1846-ban a város Marastoni Jakabot díszpolgárává választotta.

Élete utolsó éveiben – az elsők között Magyarországon – dagerrotipistaként is dolgozott.

1859-ben egészségi állapota rohamosan romlani kezdett, ezért az iskola további vezetését nem tudta vállalni. Megvakult és röviddel ezután meghalt.

Fia Székesfehérváron, majd Bécsben ismert portréfestővé és litográfussá vált. Marastoni Jakab akadémiája az alapító halála után nem működött tovább.

kattints a képekre - érdemes!

2020. February 21. 00:00