Olvassuk el Nagy Erika sárközújlaki társunk gondolatait - Partiumból (Mt.26,72)
“És ismét megtagadá esküvéssel, hogy: Nem is ismerem ezt az embert.”
Péter viselkedése sok emberre jellemző. Szép számmal vannak, akik ugyanúgy kudarcot vallottak, vallanak mint Péter, minden jó szándékuk ellenére. Ezek az emberek megértik Pétert. Rosszul esik nekünk ezt Virágvasárnap hallani és beismerni !
Talán mi is közéjük tartozunk. Azok közé, akik őszintén akarják követni az Urat, de nincs hozzá erejük. Akik őszintén gondolják, hogy csak érte élnek, de nem ismerik önmagukat. Akik nem akarnak szájhősök lenni, de erejükből csak erre futja. Akik saját erejükből szolgálják Istent, de nem ismerik Lelkének erejét. Akikre nézve igaz a Római levél leírása
”…noha a jót akarom, csak a rosszat tudom cselekedni…Ó, én nyomorult ember…”
Mi volt az oka, hogy a tanítványok nem vesztek el? Az, hogy nem ők választották Jézust, hanem Jézus választotta őket. Krisztus mai követői közül is csak azok tudják végigjárni az utat, akik tudják, hogy Krisztus hívta el őket. "Aki megtartott minket és szent hívással hívott, nem a mi cselekedeteink alapján, hanem az Ő saját végzése és kegyelme szerint…" 2Tim.1,9 Az, aki nem Jeruzsálem királya lett, hanem a világ királya, aki meg tudja hódítani a szívedet, aki imádkozik, hogy el ne fogyjon a hited, hogy valóban tudd, hogy Ő uralkodik Mennyen és Földön. Áldott napot mindenkinek! Töhötöm
“Szeretteim, szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van, és mindaz, aki szeret, Istentől született, és ismeri Istent. Aki nem szeret, nem ismerte meg Istent, mert Isten szeretet” ( Biblia - 1Jn 4:7-8, RKB). Olyan világban élünk, mely csak nyomokban tartalmaz szeretetet. A keresztények élete azonban nem lehet ilyen. Már kereszténynek, azaz krisztuskövetőnek sem nevezhetjük magunkat joggal, ha a szeretet nem hatja át jellemünket. A szeretet nem egy lagymatag érzelem, hanem a másik életének megjobbítási szándéka mögött meghúzódó erő. Motiváció, mely jó tettekre sarkall bennünket. A szeretet nem tiltakozó, hanem aktív, kezdeményező, cselekvő. Áldott hetet mindenkinek Töhötöm
Ferenc pápa februári egyetemes imaszándéka: Hogy az Egyház és a társadalom legyen tekintettel az idős emberek bölcsességére és tapasztalatára.
Kiss József írta - Szatmárpálfalváról - Partium „Örvendez az én szívem az Úrban, Felmagasztaltatott az én szarvam az Úrban. Az én szám felnyílt ellenségeim ellen, Mert szabadításodnak örvendezek én!” (1Sám. 2, 1) Anna, Sámuel próféta édesanyjának imádságát olvassuk az 1Sám. 2, 1-10.-ben. Tulajdonképpen a zsoltárokhoz hasonló hálaének fogalmazódik meg annak az asszonynak a hangján, aki kért valamit Istentől és Ő megadta neki. Egy válaszreakcióról van itt szó, mert a hálás szívű ember úgy érzi, tartozik Istennek a köszönet imádsággal. Vajon az új esztendő hajnalán a mi életünk milyen választ fogalmaz meg Istenünk iránt. Mi is hálásak és köszönetet mondó szívűek vagyunk, zengedezzük a zsoltárokat, mert felismertük Istenben életünk megtartóját és gondviselőjét. Vagy talán az elégedetlenség szólal meg szívünkben, mert lehetett volna még szebb, még jobb, még gazdagabb a napokban lezárt óesztendő. Talán életünket a passzív magatartás határozza meg. Nem érdekel mit adott Isten és az sem, hogy én mit adjak cserébe Őneki. Talán a hiba abban van, hogy az emberek nagyon szeretnek kapni, adni már kevésbé. Az új esztendő számunkra elhozhatja a tanulás lehetőségét: tanuljunk meg adni! Anna, nemcsak imádságát, azt a pár csendes meghitt percet adja oda Istennek, hanem gyermekét is, mert a gyermek Sámuel Istennek lett szentelve. A leggyönyörűségesebb példát az önzetlen adakozásról, mégis Istentől tanulhattuk meg az elmúlt karácsony ünnepén is: „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” Ámen! refszatmar.eu Áldott hetet mindenkinek! Töhötöm
Fodor Lajos írta - Halmiból - Partium “Ne higgyetek, ne bízzatok a tanácsadóban….De én az Úrra nézek , várom az én szabadításom Istenét” (Mikeás 7,5. 7) Karácsonykor vagy karácsony után után is jól fog a jó tanács. Mindenkor szükségünk van arra, hogy valaki útba igazítson bennünket, máskülönben eltévelyednénk vagy nem tudnánk, merre kell mennünk, hová tartunk. Bizonytalanok lennének lépéseink, ha lépcső következne, nem lépnénk fel reá, amennyiben gödör jönne, egyszerűen beleesnénk, mert elveszítettük tájékozódó képesséegünket. Isten azonban figyelmeztet, tanácsot ad, azt mondja, ne higgyünk, ne bízzunk a földi tanácsadóban, mert félre vezetnek, az önmaguk érdeke szolgálatába állítanak, kihasználnak és azután félredobnak, cserben hagynak, mert nem látnak hasznot bennünk. Ki ne tapasztalta volna már ezt? Amikor a legjobban szükségem lett volna rá, ő éppen akkor állott félre, már meg sem ismert. Az Istenben bízó ember mást mond: “Én az Úrra nézek”. Tudja, hogy benne nem csalatkozik. Isten az embert megszégyenítően cselekedett: Elküldte erre a világra az ő egyszülött Fiát, hogy valaki hisz ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Ez valósult meg az első karácsonyban és teljesedik ki Jézus Krisztus minden születésnapján. Bizonyára az ünnepen a családi együttlétek kellemes hangulatban telnek vagy teltek el, békülések is történ(t)nek, de vajon elhangzik(ott)- e ez a mondat: “Mi valamennyien az Úrra nézünk és tudjuk, hogy megérkezett a szabadító”? Abban a Jézusban, aki az Úr Krisztus a Dávid városában. Ámen! refszatmar.eu Áldott, boldog új esztendőt mindenkinek! Töhötöm
Genda Árpád Szabolcs írta - Pettyénből - Partium Irgalmas és könyörületes az Úr, késedelmes a haragra és nagy kegyelmű. (Zsolt. 145,8) A Zsoltárok könyvének 145. része műfaját tekintve himnusz, melyben három bevezető és három főrész található. A középső főrész – a nyolcadik vers – arról tesz bizonyságot, hogy az Úr irgalmához és kegyelméhez képest míly kicsi a Mindenható haragja. Az Úr irgalmáról, könyörületességéről és kegyelméről szóló bizonyságtétel a Szentírás egyik leggyakrabban előforduló aranymondása, melyben az a legörvendetesebb dolog, hogyha mi hitetlenkedünk is, az Isten hű marad. Istenünk irgalma és kegyelme által megtartatott a bálványozás szörnyű bűnébe eső, vándorló Izrael java része (2Mózes 34,6), Dávid Király (Zsolt 30,6), a 145. zsoltár szerzője, és Isten Krisztusban testet öltött szeretete miatt mi is átélhetjük a megváltás, a gyermekként való visszafogadtatás örömét. Adjunk hálát a késedelmes haragú, de nagy irgalmú Istennek és köszönjük meg Neki azt a szeretetet, melyről Krisztus testet öltésében, megkeresésünk és megtaláltatásunk csodájában bizonyságot tett. Ámen! refszatmar.eu Áldott hetet mindenkinek! Töhötöm
„Áldjon meg téged az Úr Sionról, a ki teremtette az eget és a földet!” (Zsoltárok 134, 3) Az emberi életnek van egy nagyon fontos mozgató rugója, az áldás, az Isten áldása. az Isten áldásával minden jól alakul, Isten áldása nélkül valósággal ellehetetlenül az élet. I. Mai Igénk tulajdonképpen egy áldáskívánás, áldástovábbítás. Fontos, hogy az életünk ilyen áldáskívánó, áldástovábbító élet legyen. Mennyi gonosz gondolat, érzés lappang bennünk, különösen a számunkra nem szimpatikus emberek iránt. az advent csend teremtse meg benned azt a képességet, hogy tudd a másik ember számára Isten áldását kívánni. II. Az áldás a Sionról jön, ott a templom, ott lakik az Úr. menj el, találkozz Istennel, engedd, hogy áldása áthassa életedet. III. Az ószövetségi ember, sok Istenről tudott. Együtt éltek a pogányokkal, ismerték egymás hitvilágát. Sok esetben az ember szívében valóságos káosz volt, nem tudta, hogy melyik az erősebb isten, melyik az igazi isten. Világunkban is sok fajta hit terjeng, Különösen a fiatalokat zavarja össze például a lélekvándorlás vagy feltámadás kérdése. A Biblia arról az Istenről ír, aki teremtette az eget és a földet. Ő az egyetlen, a hatalmas, a szerető Isten, aki értünk adta Szent Fiát, Krisztust. Ámen! forrás: refszatmar.eu Áldott ádventet mindenkinek! Töhötöm