Húsvét környékén, az egyik szombaton Jézus tanítványaival a búzamezőn járt. Amikor tanítványai megéheztek, elkezdték letépdesni és eszegetni a kalászokat. Ennek láttán a farizeusok megjegyezték: Nézd, tanítványaid olyant tesznek, amit szombaton tilos cselekedni! Jézus ekkor megkérdezte tőlük: Nem olvastátok, hogy mit tett Dávid, amikor társaival együtt megéhezett? Hogyan ment be Isten házába, és hogyan ette meg a kitett kenyereket, amelyeket sem neki, sem a kíséretének nem lett volna szabad megennie, csak a papoknak? Vagy nem olvastátok-e a törvényben, hogy a papok szombatonként a templomban megszegik a szombati nyugalmat, anélkül hogy vétkeznének? Mondom nektek: a templomnál is nagyobb van itt. Ha pedig értitek, mit jelent a mondás: "Irgalmasságot akarok és nem áldozatot!", akkor sohasem ítéltétek volna el az ártatlanokat. Mert az Emberfia ura a szombatnak is. Mt 12,1-8 Elmélkedés: A Tízparancsolat egy elég egyszerű parancsot tartalmazott, amely szerint a szombatot az Úrnak kell szentelni, nem szabad munkát végezni. Ehhez utólag a zsidó rabbik sok tilalmat fűztek egyénileg, és kifejtették, hogy milyen munkákat nem szabad szombaton végezni; ezek közé tartozott a termés betakarítása, azaz az aratás is. Az evangéliumban szereplő konkrét esetben a farizeusok a kalászok leszedését és megevését is aratásnak minősítették, a rágást "őrlésnek", és ezért ítélték el a tanítványokat mesterükkel együtt. Jézus nem a törvények megtartása ellen beszél, hanem elítéli a farizeusok túlzó szabályait. Ugyanakkor értésükre adjt, hogy a szombat megszenteléséhez az irgalmasság cselekedeteinek a gyakorlása is teljességében hozzátartozik... (evangélium.hu) Áldott napot mindenkinek! Töhötöm
Jn 13,34-35. Jézus szavai: 34 Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! 35 Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást. Az az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket! (Jn 15,12) Egy búcsúztató szertartáson vettem részt. A lelkipásztor arról beszélt, hogy milyen sokan szeretnénk meghálálni kedves és segítő cselekedeteit annak az embernek, akinek életét méltatni gyűltünk össze. A lelkész arra buzdított bennünket, hogy mivel már soha többé nem fizethetjük vissza barátunk segítségét, jóságát, forduljunk szeretetünkkel mások felé. Hányszor vágytunk arra, hogy bárcsak megtalálnánk a módját, hogy megfizessünk szüleinknek, tanárainknak, lelkészeinknek, barátainknak és az összes jószívű embernek, aki fáradozott értünk és szeretetet adott. Jótevőinktől elválaszt bennünket az idő, a távolság és gyakran a halál. Csakis egy irányba fizethetünk: továbbadhatjuk a szeretet másoknak. Jézus azt mondta nekünk: "úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket!" (reformatusokklubja.network.hu) áldott napot mindenkinek! Töhötöm
Megtaláltad már az életcélodat? „…de ha meghal…” (János 12:24) Egyszer egy depressziós nő a folyóba ugrott a hídról. Egy ember, aki a közelben volt, gondolkodás nélkül utána ugrott, hogy megmentse. De hősünknek hirtelen eszébe jutott, hogy nem tud úszni, ezért csapkodni kezdett maga körül és segítségért kiáltozott. A depressziós nő meghallotta kiáltását, odaúszott a megmentésére, partra húzta, szájból szájba lélegeztette, és megmentette az életét. Mi történt? A nő talált valami célt, ami nagyobb volt a saját céljánál, és ezért értelmet nyert az élete. Jézus ezt mondta: „…ha a búzaszem nem esik a földbe, és nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz” (János 12:24). Nem sokkal előtte ezt is mondta: „…ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok, mert több az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál” (Lukács 12:22-23). Karrier, siker és anyagi dolgok nem adnak értelmet az életnek! Nagyobb célra van szükséged, és Isten meg fogja ezt adni, ha kéred tőle. Vannak, akik úgy születnek, hogy tudják, mire hívta el őket Isten az életben; mások útközben fedezik fel. Olyanok is vannak, akik csak utolsó éveikben találják meg. Sőt, olyanok is, akiket valamilyen tragédia vagy veszteség ébreszt rá. A lényeg, hogy megtaláljuk az Isten szerinti célt, és arra szánjuk magunkat. Helen Keller írta: „Amikor a boldogság egy ajtaja becsukódik, egy másik kinyílik; de gyakran olyan sokáig bámuljuk a csukott ajtót, hogy nem látjuk meg azt, melyet Isten kinyitott nekünk.” Nos, megtaláltad már életed értelmét? (maiige.hu) Áldott napot mindenkinek! Töhötöm
Erdei-Árva István írta Szamoskóródról - Partium: „Hanem a ki a nagyobb közöttetek, legyen a ti szolgátok.” Jézus példaértékű magatartása minden keresztyén ember számára követendő. Ebben a leghangsúlyosabb, hogy nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő (Fil 2,6). A mai igeversekben Jézus negatív példaként említi a farizeusokat és az írástudókat, akik a Mózes székében ülnek, nagy szigorúsággal igyekszenek betartatni a törvényeket az emberekkel, nehéz és elhordozhatatlan terheket kötöznek egybe, és az emberek vállaira vetik, de ők az ujjukkal sem akarják azokat illetni. Úgy érezték, hogy ők az emberek fölé vannak rendelve, megkövetelték maguknak a tiszteletet és igényt tartottak a főhelyekre és ülésekre. A legkönnyebb úgy élni az életünk, ha közben mások hibáira, hiányosságaira figyelünk, mert mindeközben nem kell önmagunkkal törődnünk. Sőt néha farizeusi gondolataink is támadnak: hálákat adok néked, hogy nem vagyok olyan, mint egyéb emberek (Lk. 18,11). Az ember gyakran azzal próbálja meg tisztára mosni magát, hogy a saját életét szembe állítja olyan emberekével, akiknek nyilvános bűneik vannak. Ilyenkor megszólal a hiúság hangja: jobb vagyok mint más. Jézus ma int minket a helyes kegyességre és szolgálatra, mert mindnyájan testvérek vagytok. Hát éljünk is úgy együtt, mint a testvérek. refszatmar.eu Áldott hetett mindenkinek! Töhötöm
Rácz Ervin, Erdődről írja: “És ezt mondjátok: Ha mi atyáink korában éltünk volna, nem lettünk volna az õ bûntársaik a próféták vérében. Így hát magatok ellen tesztek bizonyságot, hogy fiai vagytok azoknak, a kik megölték a prófétákat.” (Máté 23, 30-31) Szánalmas, nevetséges az, amit az írástudók és farizeusok fitogtatnak. Ha mi lettünk volna ott – mondják, akkor nem tettük volna azt, amit az apáink. Ítélkeznek, olyan szavakat mondanak, amiben egyáltalán nem biztosak. Vajon mi nem ezt tesszük? Amikor Jézus megfeszítéséről olvasunk, vagy hallunk igehirdetést, akkor hajlamosak vagyunk szidni a katonákat, a farizeusokat, azokat akik “feszítsd meg”-et kiáltanak. Ha mi lettünk volna ott, nem-e tettük volna ugyanazt? Nézzünk őszintén magunkba! Vállalnunk kell a múltat! Mindenki, aki megszületik vállalja, hogy szegénynek, gazdagnak, erősnek, vagy gyengének születik. Nem szidja az őseit, hanem az utókor érdekében megtesz mindent, hogy javítson a helyzetén. Vállalnunk kell, hogy ennek a sokat szenvedett nemzetnek a gyermekei vagyunk, vállaljuk azt annak hibáival is, előnyeivel is! Az atyák megeszik az egrest, de a fiak foga vásik bele. Nem érdemes az atyákat szidni a megevett egres miatt, azonban nekünk vigyázni kell arra, hogy mi mit “eszünk”. (refszatmar.eu) Áldott napot mindenkinek! Töhötöm
„Hiszen tudja, hogyan formált, emlékszik rá, hogy porból lettünk…” (Zsoltárok 103:14) Bármilyen gyengeség, melynek kezelését visszautasítod, rossz irányba terel, és a vereség felé visz. Ahhoz, hogy győzelmes életet tudj élni, fel kell ismerned néhány dolgot. Először, hogy gyengeséged bármikor felbukkanhat. Aminek engeded, hogy gyökeret verjen, növekedni fog benned. Amin most nem tudsz úrrá lenni, később az lesz úrrá rajtad. A zsoltáríró így imádkozott: „Öregkoromban se vess el engem, ha elfogy az erőm, ne hagyj el!” (Zsoltárok 71:9). Másodszor, hogy Isten Lelke újra és újra figyelmeztetni fog. Jézus azt mondta Péternek: „…íme, a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát, de én könyörögtem érted, hogy el ne fogyatkozzék a hited: azért, ha majd megtérsz, erősítsd atyádfiait” (Lukács 22:31-32). Képzeld el, az Úr imádkozik érted! „…ha pedig vétkezik valaki, van pártfogónk az Atyánál: az igaz Jézus Krisztus” (1János 2:1). Jézus közbenjár érted, az Ő igazságába öltöztet, és visszavonz magához. Harmadszor, hogy Isten továbbra is használni fog, még akkor is, ha valamilyen gyengeség növekszik benned. Ő lehetőségeket fog adni arra, hogy segítségét kérd. Jézus így figyelmeztette Jeruzsálemet: „…hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet, ahogyan a tyúk szárnya alá gyűjti a csibéit, de ti nem akartátok! Íme, elhagyottá lesz a ti házatok.” (Máté 23:37-38). Ha semmibe veszed Isten kegyelmét, mi marad? A következmények. Azt kérdezed: „Mit tehetek?” Fordulj Istenhez! Őt nem fogja meglepetésként érni gyengeséged, és nem fogja megvonni segítségét. Ismerd el gyengeséged! Válj az ellenségévé! Engedd, hogy Isten Lelke megerősítsen! Ő nem csak hogy meg tud szabadítani, de képes legnagyobb gyengeségedet legerősebb fegyvereddé kovácsolni. (maiige.hu) áldott napot mindenkinek! Töhötöm
Balla Gábor nagykolcsi lelkész írja: “Jézus pedig monda nékik: A ti hitetlenségetek miatt. Mert bizony mondom néktek: Ha akkora hitetek volna, mint a mustármag, azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen amoda, és elmenne; és semmi sem volna lehetetlen néktek.” Mt 17, 20 v. Az alapige kerettörténete egy gyógyítás bemutatása, amely felvet egy kérdést a tanítványokban. “Mi miért nem tudtuk azt kiűzni?” – szól a kérdés Jézus felé. A válaszban Jézus a hitről beszél. “A ti hitetlenségetek miatt” – mondja. Ezt követően hívja fel a figyelmüket az úgynevezett “mustármagnyi” hit fontosságára, egyáltalán a megtalálhatóságára az emberben. A mustármag mint tudjuk, az egyik legkisebb mag a világon. S sokszor még ennyi is, ez a kicsi is, hiányzik sok emberből. Pedig ez az alap. Ezt várja Jézus mindenkitől. A kezdeti bizalom, szeretet, ragaszkodás, kitartás, Ő mellette. Ha ez nincs meg, vagy elveszett az életünk gondjai között, akkor nem lesz mire építeni a továbbiakban. Mert ez a mustármagnyi hit, ad új lehetőségeket az életünkben. Mint amikor leteszik az első téglát: már van mihez hozzá illeszteni a következőt, s így tovább. Ez a hit legyőz oly sok mindent: mert benne van, hogy történjen bármi is velem vagy mellettem, de Jézus megtart, átsegít, s még a rosszat is a javamra tudja fordítani. Törekedjünk ennek a hitnek az életre szóló megőrzésére. S csak kérnünk kell mindezek tudatában, akárcsak a tanítványok egykor: "Urunk, növeljed a mi hitünket"! (refszatmar.eu) Áldott napot mindenkinek! Töhötöm
Jobb Domokos Ombodról írja: „A tanítványok pedig elmenvén és úgy cselekedvén, amint Jézus parancsolta nékik,…” Mt. 21, 6 Nem könnyű, az embernek azt tenni, amit mások mondnak, amit parancsolnak, még ha maga Isten parancsolja is,… de ha valaki nem csak Urának, hanem Mesterének is tekinti Jézust, akkor megy, mert a mindenkori tanítvány szereti Jézust, hálából, szeretetből cselekszik nem csak kötelességből, még kevésbé kényszerből vagy félelemből. Azt olvassuk, úgy cselekesznek, ahogy Jézus kéri, tehát cselekszenek…, könnyebb hallgatni, mint tenni, könnyebb tanulni, mint engedelmeskedni, mégis sokaknak milyen nehezen megy az Istenre figyelés is, az igehallgatás is, nem is beszélve a templomba járásról. A jó tanítvány nem csak hallgatni, figyelni kész, cselekedni is. Az engedelmes tanítvány mindenkor Ura akaratát cselekszi. Könnyű Jézus közelben tenni a dolgunkat, de néha a feladatunk elszólít, máshová vezérel távol Jézustól. Könnyű egy jó csapatban tevékenykedni, de néha magunkra maradunk. A félelmeinkben tudnunk kell, ha Jézus küld, ő maga nyomon kísér, semmiképp sem hagy magadra s társakat is rendel az útra, segítséget a feladat megoldásához, - ha ketten, vagy hárman nevemben – cselekedtek – én ott vagyok. Légy cselekvő tanítvány mindenkor, menj ahová küld s bízz benne, Jézus nem hagy magadra. Ámen. (refszatmar.eu) Áldott napot mindenkinek! Töhötöm