Őshonos háziállataink - Magyar parlagi kecske

                         

 

Őshonos háziállataink - Magyar parlagi kecske
 
Honfoglaló elődeink a vándorlásuk során kecskét is magukkal hoztak és az itt élő népek kecskéivel történő keresztezéséből alakult ki az őshonos kecskénk.
 
Parlaginak nevezik, hiszen nem céltudatos tenyésztői munka eredményeképpen jött létre. A kecsketenyésztésre sokáig rányomta bélyegét az előítélet, a kecsketartást korlátozó rendszabályok.
 
A 18. században törvénybe foglalták, hogy csak szegény ember tarthat kecskét, vagy az, aki egészségileg rá van szorulva a kecsketej jótékony hatására.
 
Ezért nevezték a szegény ember tehenének. A törvényi tiltásnak az oka valószínűleg a kecske rendkívüli falánkságában keresendő, hiszen minden növényi eredetű táplálékot megeszik, és ha nagyon elszaporodik, rendkívüli károkat okozhat.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. February 22. 00:00

Gyilkos tó és legendája - Hagymás-hegység - Székelyföld - Erdély

 

             

Gyilkos tó és legendája - Hagymás-hegység - Székelyföld - Erdély

1837-ben (amely rendkívül csapadékos év volt) a keletre emelkedő Gyilkoskő (1401 méter) oldalából az agyagos lejtőtörmelék kellően megázva hegyomlásként zúdult alá és elgátolta a Békás-patak vizét, amelynek fő táplálói a Vereskő, a Hagymás, Likas és a Cohárd  patakok voltak. 
 
Tehát nedves lejtőmozgás következtében alakult ki a földtani-földrajzi irodalomban ismeretes természetes elgátolású tó vagy torlasztó. 
 
Mások a tó keletkezését az 1838. január 11.-i földrengéssel hozzák kapcsolatba. A hegyomlás után megindult a mészkőréteg aprózódása, mely nagy mennyiségű agyaggal keveredett. Ennek vízzáró hatásaként rövidesen megszűnt a folyóvíz szivárgása és így fokozatosan kialakult a torlasztó. 
 
Régi neve Veres-tó. Az egykori völgyet borító fenyőerdő maradványai, megkövesedett rönkjei, csonkjai még ma is kiállnak a tó vizéből. A vasoxidos, meszes víz konzerválta a fák csonkjait. A tó felülete szép időben visszatükrözi a partok vörös mészkőszikláit. A torlasztó véglegesen 1838 nyarára alakult ki. 
 
Ekkor vízállása magasabb volt és kb. 1 km rel hosszabban felnyúlt a Hagymás-patak völgyébe. A hagyomány szerint a "gyilkos" elnevezés onnan ered, hogy a katasztrófa idején pásztorok legeltették juhaikat a lejtőkön, amikor hirtelen elnyelte őket a föld. 
 
Más vélekedés szerint a fenyőerdőt "gyilkolta meg" és "ma a vízből kimeredező csonkok, mint valamely székely község elhagyott temetőjének koradó kopjafái figyelmeztetik a vándort a mulandóságra. 
 
A Kis-Cohárd hegység tömegének tükröződése a tó vizében számos festőt ihletett alkotásra. 
 
A Gyilkos-tó a Nagyhagymás-hegycsoport szerves része: a Kis-Cohárd (1352 m) és a Nagy-Cohárd (1507 m) valamint a Gyilkoskő (1381 m illetve 1406 m) között terül el.
 
Jellemző, hogy a mészkő-rétegösszlet ÉK-i irányban megdőlt, így a hegycsúcsok DNY-i oldalai meredekebbek. 
 
kattints a képekre . érdemes!

2016. February 19. 00:00

Őshonos háziállataink - Magyar kutyafajták

                          Komondor, Kuvasz, Puli, Pumi, Mudi, Rövidszőrű magyar vizsla, Drótszőrű magyar vizsla, Erdélyi kopó, Magyar agár

2016. February 18. 00:00

Kárpát-medence virágai - gyümölcsei - Csipkerózsa

          

Kárpát-medence virágai - gyümölcsei - Csipkerózsa
 
A Kárpát-medencei magyarok lakta területeken nem csak a hecsedli név terjedt el, de hívják a csipkebogyót csipkerózsának, kutyarózsának, ebrózsának, gyepűrózsának, csitkenyének, tüskefának, sőt – urambocsá - istenátkozatfának is.
 
Erdőkben, tisztások szélén, napsütötte domboldalakon találhatunk Kárpát-medence szerte csipkerózsa bokrot. Magas C vitamin tartalma miatt érdemes hideg vízben jól kiáztatni (4-5 óra) az összetört bogyókat és meginni a szűrleményt!
 
Készítenek belőle egyebek mellett lekvárt és szörpöt is.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. January 31. 00:00

Őshonos háziállataink - Erdélyi kopó

 

Őshonos háziállataink - Erdélyi kopó 

Az erdélyi kopó jelenleg a legveszélyeztetettebb helyzetben lévő magyar kutyafajta. Az erdélyi kopó kihalóban volt már, de az utolsó pillanatban azonban mégis sikerült megmenteni ezt az ősi magyar kutyafajtát. 

Hajtóvadászatra kiválóan használható. Már honfoglaló őseink is előszeretettel használtak a vadászatokon kopókat segítőnek, s amikor megérkeztek a Kárpát-medencébe, ezek a kopók keveredtek az itt élő népek kutyáival, köztük a kelta kopóval. 

Az Árpád-házi királyok idején alakult ki a mára kihalt pannon kopó, amely az erdélyi kopó és a rövidszőrű magyar vizsla elődjének tekinthető. A kopó eredeti jelentése elkapó, megfogó, megragadó. Kopókat a Képes krónika miniatúráin is ábrázoltak. A magyar királyok, nemesek rendkívül szerettek kopókkal vadászni, a magyar nemesi udvarhoz hozzátartozott a kopófalka. 

Az erdélyi kopó az egyik legelegánsabb kutyafajta. A hosszúlábú változat fekete cservörös jegyekkel és fehér jelzésekkel, marmagassága 55–65 cm, a rövidlábú változat vörös (újabban zsemlesárga) fehér jegyekkel, marmagassága 45–50 cm. Testtömege hosszú lábú változat: 30–35 kg,rövid lábú változat: 22–25 kg.Várható élettartama 14 év.

Rövid szőre különösebb gondozást nem igényel. Használatából adódóan teste atletikus felépítésű, szikár, izmos, mozgása kiegyensúlyozott, elegáns. Egész megjelenése nemességet, harmóniát tükröz. 

Az erdélyi környezeti viszonyok a kopót szívós, bátor kutyává tették. Igénytelen és alkalmazkodó, a terelőkutyákkal ellentétben nem bőbeszédű, feleslegesen sohasem ugat. Játékos és gyermekszerető természete ideális családi kedvenccé teszi anélkül, hogy szüksége lenne kényeztetésre. Idegenekkel szemben tartózkodó, bizalmatlan, de gazdájához nagyon ragaszkodik. 

kattints a képekre - érdemes!

2016. January 10. 00:00

Székelyjó-vízesés télen - Havasrekettye - Erdély

2016. January 06. 00:00

Székelyjó vízesés - Havasrekettye - Erdély

                                      A Vigyázó-hegységben 1030 méter magasságban található a Székelyjó szurdokvölgyében egy 24 méter magas vízesés. Havasrekettyétől 5 km hosszú erdei úton közelíthető meg.   A vízesésnek két szakasza van. A felső szakasz alján egy 10 méter átmérőjű vájat van, amely biztosítja a víz szétszóródását, akár egy menyasszonyi fátyol. Emiatt a helybeliek A menyasszony fátylának is nevezik.

2016. January 06. 00:00

Balatoni tanúhegyek - Dunántúl

                        A Balaton-felvidék legszebb és legértékesebb természeti szépségei a tanúhegyek, amelyek a geográfusok szerint nemcsak tanúskodnak a letűnt időkről, de titkokat is őriznek a földtörténeti új-idő, miocén és pliocén korából, amikor még az ország nagy részét sós víz, vagyis a Pannon-tenger borította.   A tanúhegyek egy korábbi lepusztult, lekopott terület eredeti magasságát mutatják. Ezek a hegyek nem láncolatok, hanem egymagukban álló és egy sajátos rétegződést megőrző úgynevezett szigethegyek, amelyek kiemelkedtek az egykori Pannon-beltengerből. Évmilliókkal ezelőtt a Balaton-felvidéket, sőt az ország szinte teljes területét beborító Pannon-tenger legmélyén heves vulkáni tevékenység zajlott. A Balaton-felvidék híres tanúhegyei a Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács, a Tóti-hegy, a Haláp valamint ezektől távolabb északra a síkságból kiemelkedő Somló-hegy, a Kis-Somló és a Ság-hegy e vulkanikus tevékenység során jött létre. Később, a földkéreg mozgásának hatására kialakult töréseken izzó láva ömlött a felszínre, ami hamar megszilárdult, és mint egy páncél úgy fedte be és védte meg az alatta megbúvó szigethegyeket. A helyek bazaltláva páncéljuknak köszönhetően ellenállak szélnek, a jégnek és a mai napig állnak, azaz tanúskodnak az eredeti felszín magasságáról. Ezekből az időkből visszamaradt, letöredezett és a hegylábi lejtőkön szétmorzsolódott vulkáni törmelék ma kiváló minőségű talajt biztosít a lankákon folyó szőlőtermeléshez. Ez az egyik titka a híres Badacsonyi szürkebarátnak és az olaszrizlingnek. A Badacsony a maga 434 méterével a tapolcai medence legmagasabb tanúhegye. Csobánc leginkább a tanúhegy lapos tetején található várról híres. A XIII. században épült Csobánc vára 370 méter magasan emelkedik ki a tájból. A  Szent György-hegy a  Tapolcai-medence területén fekszik, Tapolcától mindössze 5 kilométerre. A hegy szinte kettéosztja a vidéket, mert a medence közepén, magányosan áll. . Gulács nem alkalmas tipikus túrázásra. A Nemesgulács felől megközelíthető kúp teljesen elvadult, az 1961-ig működő kőbánya csúnya sebeket ejtett az oldalán. A Hegyestű egy kicsit eltávolodva, Zánka és Monoszló között, a Káli-medence szélén magasodik a 337 méteres képződmény. Az eredetileg kúp alakú hegy egyik fele szabályos, másik felét a kőbányászat tüntette el.

2015. May 28. 00:00

Kárpát-medence madarai - Havasi sarlósfecske

                              A havasi sarlósfecske nevét szárnyai alakjáról kapta - nem a fecskéknek, hanem a kolibriknek a rokona. Tudományos neve – Apus – lábatlant jelent, ami utal kicsi, fejletlen lábaira, amivel járni szinte képtelen, legfeljebb kapaszkodásra alkalmas. Élete nagy részét a levegőben tölti - sokszor hónapokon keresztül le sem száll. Táplálékát is repülő rovarok, általában szúnyogok teszik ki. A leggyorsabban repülő madarak közé tartozik, nem a széllel repülnek, hanem saját erőből. Bizonyos mértékig képes a hibernációra, ilyenkor lecsökkenti életfunkcióit és tovább bírja élelem nélkül. Testhossza 20-22 centiméter, szárnyfesztávolsága 60 centiméter, testtömege 75-125 gramm. Tollazata barna, torka és hasa fehéres. Hegyes, hosszú sarló alakú szárnyai vannak.  

2015. May 08. 13:38

Kárpát-medence fűszernövényei - Borágó

                        A borágó  fűszernövény -  a magyar népnyelv uborkaszagú fűnek is nevezi. További népies nevei: borrach, borrágó, borvirág, báránynyelv, hegyes útifű, kerti ökörnyelv, pirítófű, ürömfű, ökörnyelv, tetűvirág. Afrikában, Kis-Ázsiában és Dél-Európában és a Kárpát-medencében őshonos. Csillag alakú virágait akkor hullatja el, amikor azok ehetővé válnak. Használhatjuk őket salátákba, savanyúság eltevésénél, de köretek és sütemények díszítésére, a legtöbb esetben szárítva is. Kellemes, enyhén sárgadinnyére emlékeztető illata jól illik a limonádéhoz. Fiatal, zsenge levele apróra vágva gyenge ízű levesekhez, hideg italokhoz, krémsajtba, szendvicsek ízesítésére, mártásokhoz, salátákhoz és sószegény diétához alkalmas; azonban kis mennyiségű pirrolizidin-alkaloid tartalma miatt májproblémák esetén ajánlatosabb kerülni a fogyasztását. . A borágó leveleinek forrázata serkenti a stresszre reagáló mellékvesék működését, tehát alkalmazható például pánikbetegség esetén szorongás oldására. Borogatásként: Gyulladt bőrfelületre, toroköblítésre, naponta többször alkalmazható. Borágó olaj: A gyulladt és száraz bőr ápolására alkalmas.

2015. May 06. 20:36
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

11. oldal/29