Kárpát-medence gyógy-, és fűszernövényei - Szurokfű - oregánó - vadmajoránna
Nevének eredete a latin origanum nyomán keletkezett. Aromás illatú, félcserje jellegű évelő növény.
Az ókori Egyiptomban is ismerték már gyógyhatásait, köhögéscsillapítóként volt közismert, az ókori Görögországban pedig sérüléseket gyógyítottak vele. A középkorban az ételeket a szurokfűolajával óvták meg a mikrobás fertőzésektől.
A szurokfüvet a természet antibiotikumának tartják.
Egész Európában ismerik és használják, de fűszerként főleg a mediterrán konyhára jellemző (gyakran bazsalikommal és rozmaringgal kombinálva). Sajátságos íze van, mely a majorannára és a kakukkfűre emlékeztet. Kárpát--hazánkban is gyakori, a száraz gyepek, hegyoldalak és erdőszélek növénye.
Kárpát-medence madarai - Héja
A héja a vágómadárfélék családjába tartozó ragadozó madárfaj. Európa, Ázsia és Észak-Amerika erdejeiben fordul elő, de parkokban és falvakban is él. A Kárpát-medencében főleg a hegy- és dombvidékein vadászik, de az Alföldön is megtalálható.
A tojó lényegesen nagyobb a hímnél. Testhossza 50-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 95-125 centiméter, testtömege 500-1350 gramm. Hátoldala sötétszürke, melle és hasa szürkésfehér, barna keresztsávokkal. Csüdje rövid és vaskos, ujjai erőteljesek, hegyes karmokkal, a fiatal példányok mellén hosszanti csepp alakú sávok találhatók.
Elsősorban különféle rágcsálókkal, kisebb és közepes nagyságú madarakkal táplálkozik. Lesből támadva, nagy sebességgel üldözi zsákmányát, amit általában el is kap. Ahol eltűnnek a héják, ott általában elszaporodnak a rágcsálók. A héja körülbelül 15 évig él.
Kárpát-medence madarai - Baglyok - Füles kuvik
A füleskuvik bagolyfélék családjához tartozó madárfaj. Európában, a Közel-Kelet egyes részein és az egykori Szovjetunió területén át egészen Mongóliáig húzódik a költőterülete. Télen a Szahara és az Egyenlítő közötti területre költözik.
Testhossza 20 centiméter köorüli, szárnyfesztávolsága 53-63 centiméter, a testtömege évszaktól függően változik, 80 gramm körüli. Fakéreg színű, szürke, barna és fekete tónusú álcázó tollazata szinte láthatatlanná teszi e kis madarat.
A tollbóbita nem akadályozza a hallásban, de semmi köze nincs a hallószervhez. Veszély esetén a bagoly lesimítja a tollazatát, merev, egyenes tartást vesz fel, és félig behunyja a szemét. Ilyenkor letört ághoz hasonlít. Ez a testtartás csak nappal figyelhető meg.
Napközben egy ágon pihen és éjjel megy vadászni. Tápláléka főként rovarok, kisebb emlősök, gyíkok és madarak. E bagolyfaj legfeljebb 12 évig él. Költöző madár.
Kárpát-medence állatvilága - Búvárpók
Az édesvizekben élő állatok nagy része nem hal, hanem rovar. Számtalan ízeltlábú tölti élete egy részét vagy az egészet a víz alatt. A pókokat azonban Közép-Európában csak egyetlen faj, a búvárpók képviseli. Légnadrágja és búvárharangja segítségével ideje nagy részét a vízben tölti, csak ősszel mászik ki a szárazföldre, hogy a telet csigaházakba húzódva vészelje át.
Gyermekkorunk kedvenc mesehőse is, a vízipók-csodapók, hivatalos nevén búvárpók.
Neki is, akárcsak fajtársai nagy részének, nyolc szeme és nyolc lába van. Két nagy, sarlóalakú csáprágóval van felfegyverkezve, ami félelmetes eszköz. Szerepe az, hogy táplálkozáskor mérgeket és emésztőnedveket juttatnak az áldozat testébe, majd a megemésztett táplálék felszívása is a csáprágókkal történik.
Ez a különleges pókfaj a növényzetben gazdag, sekély vizekben vagy nagy tavak szélén leginkább haranghoz hasonlító hálót készít, amelyben a légzéshez szükséges levegőt tárolja. A harangból indul el időnként zsákmányt szerezni, majd ide tér vissza, hogy az éltető oxigénhez hozzájusson.
Víz alatti életmódját többek között az teszi lehetővé, hogy légzőszervében - a rovarok nem tüdővel lélegeznek, hanem tracheával - a légcsövecskék sokkal gazdagabban ágaznak el, mint a többi póknál. Ennek köszönhetően légzése sokkal hatékonyabb fajtársainál.
Víz alatti úszása elég nehézkes, mert a légbuborék folyamatosan húzza a felszín felé, ezért többnyire a növényzetbe kapaszkodva változtatja helyét.
Zsákmányát lesből kapja el, mérgével megbénítja, majd buborékharangjához cipeli, ahol nyugodt körülmények között kebelezi be.
A nőstények a búvárharang felső részében helyezik el fehér petecsomójukat, és ezt a kis pókok kifejlődéséig nagy gonddal őrzik. Ha szükséges, akkor új, friss levegőt szállít a fejlődő embriók számára.
A búvárpók Magyarországon védelem alatt áll
A tavasz hírnökei - hazaérkeztek a gólyák
Megérkezett az első gólyák Erdélytől az Őrvidékig az egész Kárpát-medencében. A háromszéki Bodokon, Marosvásárhelyen, a marosszéki Székelyhodoson, de a dunántúli Somogysámsonban, vagy Szombathelyen, és számtalan alföldi településen is elfoglalták fészküket az előőrsök gólyái.
Szádelői-szurdokvölgy - Gömöri-karsztvidék - Felvidék
A Szádelő község határában kialakult hatalmas szurdokvölgy Felvidék kiemelkedő természeti szépsége. A völgy alján kanyargó Szár-patak mosta ki mai formájára, a patak mentén folyamatosan emelkedő út vezet a hasadékban felfelé. A halkan csörgedező patak, és a környező sziklafalak csodálatos látványa jellemzi a Szádelői-völgyet.
A hasadék legérdekesebb képződménye a 105 méter magas különálló sziklacsúcs a Cukorsüveg, mely a hegymászók kedvelt célpontja. A völgyben ezen kívül számos barlang, vízmosás is található. A karszt-képződményeken kívül jelentős az állat és növényvilág is.
Érdemes megnézni egy rövid túra keretében a Tornai vár romjait. A várat a nemesi Tornai család építette a XIII.-XIV. század fordulóján.
Géró Udvar - Helvécia - Alföld
A Kecskeméttől 8 kilométerre levő Géró Udvar Géró György(1946-2003) fafaragó népi iparművész hagyatéka. Az Udvar létrehozásával a művész célja az volt, hogy csokorba szedje Kecskemét és környéke, valamint az Alföld népi kultúráját.
Műtermét-tanyáját, saját tervezésű házát természetes, ősi népi anyagok felhasználásával fából, vályogból, nádból, a környéken alkalmazott ősi, úgynevezett „patics” technológiával építette fel. Az Udvarban saját alkotásain túl értékes népi gyűjtemény is található. A művész halála óta felesége, Törzsök Enikő gondozza a hagyatékot.
A művész a területen saját tervei alapján felépített egy 180 főt befogadó szabadtéri színpadot is, melyen e helyhez kötődő, illetve a környéken fellelhető néptánc, népzene, népi játék és egyéb színpadi anyagok bemutatását tervezte.
Vaskapu-szoros vidéke - Al-Duna - Délvidék - Bánság
Az önálló és mindinkább fejlődő magyar hajózás és hajóépítő-ipar mellett jelentőségteljesek azok a munkák, amelyeket hazánk a Duna hajózhatóvá tétele és szabályozása érdekében tett. Itt elsősorban is a zuhatagi szakasz szabályozására kell gondolni, hisz annak hajózási akadályai a lehető legnagyobb mértékben megnehezítették hazánknak és más államoknak a tenger felé irányuló forgalmát. A Duna szabályozásának problémája már a reformkorban napirendre került. Az akkori kisebb robbantásoktól és szabályozásoktól eltekintve a legnagyobb jelentőségű az a felmerés, amelyet Vásárhelyi Pál végzett, s amely alapja volt a később megindítandó munkáknak. A szabadságharc bukása, majd az azt követő Habsburg önkényuralom hosszú ideig levette a napirendről a zuhatagi szakasz rendezésének ügyét és úgy látszott, hogy arra még hosszú időn keresztül nem kerül sor.
Az 1878 évi berlini szerződés Ausztria-Magyarországra bízta a munkálatok elvégzését. De végső fokon az aldunai szakaszon a magyar kormány viselte a szabályozási munkálatok teljes költségét.
A munka gyors elvégzése érdekében kerülték a hosszadalmasabb zsilipes csatornák létesítését és ehelyett fenékcsatornákkal, valamint a Vaskapunál gátak közé szorított nyílt csatornával igyekeztek a hajózási viszonyokon javítani. A nagy vízsebességgel szemben továbbra is kötélvontatás segítette volna át a hajókat a nehéz szakaszon - ahogyan ez a Vaskapu-csatornában mozdony előfogat alkalmazásával még ma is történik.
forrás: Székely György - Vándor székely hazatalál oldal
Kárpát-medence virágai - Fekete hunyor - népies nevén karácsonyi rózsa, vagy krisztusgyökér
Enyhe teleken már karácsonykor kinyílik. Ezért nevezi a népnyelv karácsonyi rózsának, illetve krisztusgyökérnek.
A keresztény mondavilág szerint annak az istállónak a közelében figyeltek fel az emberek először erre a virágra, ahol Krisztus született.
A gyűszűvirághoz hasonló glikozidokat tartalmaz, amit szívgyógyászatban használnak.
Már az idén is kivirágzott a Mecsekben ez a védett virágunk.
Szerinte itt a tavasz - Megérkezett Szombathelyre az első fehér gólya
Az az igazság, hogy kezdjük unni a sötétet, a hideget, az ünnepek is elmúltak már, így egyre inkább elegünk kezd lenni a télből. Napok óta melegebb az időjárás, beköszöntött az tavasz télen. Persze a kutya nem eszi meg a telet, de akkor is egyre közelebb vagyunk a valódi tavaszhoz. Így érezheti ezt az fehér gólya is, amelyik szombat este hosszú vándorlását követően hazaérkezett Szombathelyre. A Petőfi utcában "személyesen" hirdette, hogy szerinte itt a tavasz. Csaknem 16 ezer kilométert tesz meg kóborlásokkal együtt egy fehér gólya míg Afrikába eljut, és ugyanannyit, mikor hazajön.