A Bodrog a Tisza jobboldali mellékfolyója. Felvidéken ered az Ondava, Latorca, Laborc, az Ung és a Tapoly folyók találkozásából; pontosan a Latorca és az Ondava egyesülésétől nevezik Bodrognak. Felsőberecki községnél, Sátoraljaújhely közelében lépi át a mai magyar határt. Partjára épült Sárospatak városa, a Bodrog-parti Athén. Tokajnál ömlik a Tiszába. Teljes hossza: 65 km, ebből a mai magyarországi szakaszának hossza 51,1 km. Vízgyűjtő területe 13 579 km², ebből a mai Magyarországon 972 km² van. Mai magyarországi mellékvizei a Zempléni-hegység keleti oldalán lefutó bővizű patakok: a Tolcsva, a Bózsva és a Ronyva.
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes! http://www.youtube.com/watch?v=Wbpj9k1Qv5w
A Kárpát-medence legnagyobb termetű bogara. A hímek 3,5-8,5 cm nagyságúak. Nyeles csápjukon az utolsó ízek fésűsek. A hímek rágója, "szarva" erősen megnagyobbodott, fogazott és/vagy elágazó, szerepe csak a verekedésben van, a táplálékszerzésben az állat nem használja. Ha két hím találkozik, akkor megpróbálják egymást felemelni, és ledobni a fáról. A tölgyeseket kedvelik.
A Békás patak völgye a Keleti-Kárpátok leghosszabb és legszebb szurdokvölgye, hossza 5 km. Részei a Pokol kapuja, Pokol tornáca, Pokol torka. A közel függőleges mészkősziklák 200-300 m magasságúak. A völgyet az Oltárkő (1630 méter) uralja.
Anyja, a tizenhét esztendős Santana igen tapasztaltnak számít, több utódot is sikeresen felnevelt már. A kis zsiráf és anyja jelenleg egy elkülönített istállóban, afféle szülőszobában tartózkodik, de egy betekintő üvegablakon keresztül már a nagyközönség is láthatja. Ideje nagy részét főleg pihenéssel és az emlők keresésével tölti. A Zsiráfbébi nemét még nem tudták megállapítani, így egyenlőre még neve sincsen a kis jövevénynek.
Kattints a rövid VIDEÓRA! http://www.youtube.com/watch?v=KLKegjDHpyI
kattints a VIDEÓRA! http://www.youtube.com/watch?v=XFUKCWjPUTA
kattints a VIDEÓRA! http://www.youtube.com/watch?v=dZ55M-QhODg
A Lóhavasi vízesés a Radnai-havasok egy északra tartó völgyében zúdul le, a Gonoszkő északi oldalán . Vízhozama nagyon változó, tavaszi hóolvadás idején igen bővizű. A vízesést legkönnyebben Borsafüred felől lehet megközelíteni.
A Keleti-Kárpátok északi csoportjához tartozó masszívum 50 km hosszú és 30-40 km széles, legmagasabb csúcsa a 2303 méter magas Köves-havas. Ezen kívül még öt csúcs magassága haladja meg a 2200 métert (Ünőkő, Kis-Ünőkő, Rebra, Kis-Rebra és Grohotu), és hat további csúcs magassága van 2100 méter fölött. Alpesi jellegét a gleccservölgyek, tengerszemek sokasága fokozza. A legnagyobb területű tengerszem a Nagy-Lála, mely 0,56 hektár kiterjedésű és 1,6 méter mély. A gyors, hegyi patakok vize helyenként merész vízeséseken hull alá, megtörve a sziklákon. A legszebb és legismertebb a Ló-havasi-vízesés, mely 80 méteres magasságával Erdély egyik legnagyobb vízesése. A hegység barlangokban is gazdag, itt van Erdély legmélyebb barlangja, a Forrás barlang, amely 479 méterre nyúlik le a felszín alá. A Radnai-havasok egyik fő vonzereje, hogy viszonylag kevesen ismerik, napokig barangolhatunk, anélkül, hogy emberrel találkozzunk.