A Királyhágó – Erdély egyik kapuja A Király-hágó – más néven Erdély kapuja - a Réz-hegységben, Kolozs és Bihar megye határán, Királyhágó és Báródsomos települések között, 582 méter magasságban található hágó. Nagyvárad felől jövet a Rév-Báródi-medence után itt lehet közúton Kalotaszeg felé, majd Kolozsvárra eljutni. Nemcsak gazdasági, hanem kulturális szerepe is nagy, hiszen kapcsolatot teremt a Partium és a történelmi Erdély között. Sokáig itt volt Partium és Erdély határa, a kiegyezés után pedig az Erdély megnevezés helyett gyakran a Királyhágón túl-t használták. Ugyanakkor Partium és Bánság együttes jelölésére a reformátusok ma is a Királyhágómellék megnevezést használják (például Királyhágómelléki Református Egyházkerület).
Az akác a pillangósvirágúak családjába, a bükkönyformák alcsaládjába tartozó növénynemzetség. A köznyelv gyakran csak a fehér akácot érti „akácfa” alatt. A nemzetség tudományos nevét arról a Jean Robin francia kertészről kapta, aki 1601-ban Európában meghonosította a növényt. Fajai Észak-Amerika keleti részén és Észak-Mexikóban honosak. Magyarországon a 18. században kezdték telepíteni a futóhomok megkötésére.
"Őszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája. Zúg a tüske, szél szalad ide-oda, reszket a galagonya magába. Hogyha a Hold rá fátylat ereszt: lánnyá válik, sírni kezd. Őszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája." Weöres Sándor
A Hagymás-hegység a Keleti-Kárpátok mészkő-szirt övezetének része. Székelyföld északkeleti részén terül el. Határai északon a Kis-Beszterce völgye, keleten a Domuk- és a Péntek-patak völgye, délen a Jávárdi-patak, a Naskalat-patak és a Naskalat-hegység, nyugaton a Gyergyói-havasok. Legmagasabb pontja a Nagy-Hagymás (1792 m). Közepén helyezkedik el a Gyilkos-tó és a Békás-szoros.
A közel tizennyolc hektáros kertben számtalan típusú fát és cserjét gondoznak, emellett a virágok szerelmesei is otthonra lelhetnek falain belül. Itt él a legidősebb magyarországi szecsuani ősfenyő, gyönyörű tavának vizén pedig a tündérrózsák mellett indiai lótuszok virágoznak.
a Csiki havasok legmagasabb pontja, 1493
A polgári törvénykönyv szerint március 15-től személyes vagyonukkal felelnek a cégvezetők a vállalat által okozott kárért, ha a kárt a cég a vezető döntésének következtében okozta. A honi bíróságokon rengeteg néhány százezres vagy egy-kétmilliós kártérítési per zajlik cégek ellen – ez a vállalat életében nem tétel, egy vezetőnél viszont már kellemetlen lehet. Amennyiben például egy vállalat veszélyes hulladékot helyez el a telepén, s ezzel környezeti kárt okoz, a telekszomszédok márciustól akár drámai összegű kártérítési pert is indíthatnak közvetlenül a cég vezetője ellen is. Ha az új Ptk. a Mal Zrt. vörösiszap-katasztrófája idején hatályos lett volna, a károsultaknak lehetőségük lett volna a cég irányítóit közvetlenül komoly összegekre perelni. Népszabadság
A Csonka-ország legmagasabb hegycsúcsát, az 1014 méter magas Kékestetőt mindenki ismeri, aki azonban még nem barangolta be, mielőbb meg kell hogy tegye, ugyanis felejthetetlen élményt jelent. Egy itt megejtett kirándulás során nemcsak kristálytiszta levegőt szívhatunk, de mesebeli panoráma tárul majd elénk.
A Nagy-Hagymás vagy Bárány-havas (1792 méter) a Hagymás-hegység legmagasabb pontja. Észak felől a Fehér-mező mészkő fennsíkja csatlakozik hozzá, amelyen gyakoriak a víznyelők.
A közönséges holló - a fehér holló is, a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a varjúfélék családjába tartozik. A fehér hollók életmódja teljesen megegyezik a feketékével. A fehér holló nagyon ritka, és még annál is ritkábban láthatjuk meg őket. Innen a közmondásunk: Ritka, mint a fehér holló.