Kárpát-medence madarai - Vadlúd sokadalom az Öreg tó felett - Tata - Dunántúl

Kárpát-medence madarai - Vadlúd sokadalom az Öreg tó felett - Tata - Dunántúl
 
A tatai madártalálkozó Magyarország egyik különleges természeti és természetvédelmi jelensége és eseménye.
 
A tatai Öreg-tavon késő ősszel több ezer vadlúd találkozik, hogy itt teleljenek, ha nem túl hideg a tél.
 
A vadludak mellett számos más madár is látogatja az Öreg tavat.

2016. December 09. 00:00

Kárpát-medence virágai - Fekete hunyor - népies nevén karácsony rózsája, vagy krisztusgyökér

Kárpát-medence virágai - Fekete hunyor - népies nevén karácsony rózsája, vagy krisztusgyökér
 
A hunyorok a kert legkorábbi évelői. Száznál is több fajuk létezik, melyek mindegyike mérgező. A kertekbe csak 1-2 fajt, és a rengeteg hibridet ültetnek.
 
A fekete hunyor (Helleborus niger) napsütötte helyeken sokszor már karácsonyra virágzik főleg a Mecsekben, a Magas-Tátrában. Szépsége miatt pedig méltán megérdemli a népi elnevezését: karácsony rózsája, vagy krisztusgyökér

2016. December 03. 00:00

Kárpát-medence virágai - Őszi kikerics

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Méregtartalma miatt a népnyelvben a kikirics, kükörics, kükirc vagy kükerc név mellett gyakran kutyadöglesztőnek is nevezik.

2016. November 27. 00:00

Fekete-Tisza forrása - Kárpátalja

                       

Fekete-Tisza forrása - Kárpátalja
 
A Tisza forrásának a Fekete-Tisza forrását tekintik, s innen mérik folyónk hosszát is.
 
A Fekete-Tisza a Máramarosi Havasokban, a Fagyalos hegységben ered 1265 m-es tengerszint feletti magasságban. A forráshoz 1889-ben, amikor még Magyarországhoz tartozott, egy kőfalat építettek, közepén egy kialakított csurgóval.
 
Trianon után a magyar nyelvű táblát cseh-ruszin kétnyelvű táblára cserélték. 1939-ben, a visszatéréskor, az emlékkő tetejére turulmadár került, melyet a szovjet fennhatóság alatt leszedtek.
 
Mostanra az emlékművet újra turul nélkül találjuk.
 
2006-ban a szegedi Geo-environ egyesület új, magyar-ukrán nyelvű táblát helyezett az emlékműre.

2016. November 26. 00:00

Hungarikumok - Makói vöröshagyma

                   

 

Hungarikumok - Makói vöröshagyma
 
A makói vöröshagyma hungarikum, és ezért csak az ezen a területen ültetett hagymára használható ez a kifejezés. 2009-ben az Európai Bizottság felvette a védett elnevezésű termékek szűk körű európai uniós listájára a makói vöröshagymát.
 
A népi nemesítés magas iskolájának eredményeként született meg a makói vöröshagyma-fajta. A világ hagymatermesztésének túlnyomó többségét a magról vetik.
 
Makón mint száraz éghajlatú területen, szükségmegoldásként született meg a dughagymás eljárás. A makói ősfajta a kisebb méretű, kemény fejű, élénk, világos színű kelet-európai hagymák családjába tartozik.
 
Kisebb termetű, élénk színű, kemény és alakjára nézve nem telten gömbölyű, hanem inkább szikárabb. Az ízvilága, szárazanyagtartalma adja meg különleges tulajdonságait - a jellegzetes magyar ételek, a pörkölfélék, vagy például a halászléfőzés elengedhetetlen alapanyagának számít.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. November 18. 00:00

Őshonos háziállataink - Gidrán ló

                     

Őshonos háziállataink - Gidrán ló
 
A gidrán az Országgyűlés határozata alapján nemzeti kincsnek számító, a mezőhegyesi ménesben kitenyésztett nemzeti lófajtáink egyike.
 
A gidrán története 1816-ban kezdődött, amikor egy kis termetű, sötétsárga arab telivér mént, Gidran Seniort megvásárolta báró Fechtig Egyiptomban és elvitte 1817-ben Lipicára.
 
Bábolnán akkor több kanca is volt a mezőhegyesi ménesből, holsteini, mecklenburgi, magyar, erdélyi, arab és moldvai kancák.
 
Gidran Senior utódai közül 6 mén került vissza Mezőhegyesre, ahol Gidran II igen vegyes fajtájú kancákat fedezett be. Ekkor még a ménesek állományát nem származás, hanem szín szerint állították össze.
 
Amikor 1855-ben áttértek a származás szerinti csoportosításra, kiderült, hogy a sárga színű ménes kancáinak nagy része Gidran II leszármazottja. Ekkor kezdődött az új fajta tudatos tenyésztése, ettől az időponttól számítjuk önálló fajtaként.
 
A nem megfelelő egyedeket kiselejtezték, s így kialakult egy középnehéz hátas- és igásló. A beltenyésztés elkerülésére a gidrán kancákat olykor angol telivérekkel fedezték be, majd az utódokat újra fajtatiszta gidrán ménekkel.
 
A első világháború után a román hadsereg szinte az összes gidrán kancát (98-ból 74-et) magával vitte hadizsákmányként. 11 kanca elveszett, tehát 13 kancával indult meg a tenyésztés. Az állomány újbóli felfejlesztéséhez felkutatták a környező országokban a felhasználható gidrán méneket, s emellett nem elsősorban angol telivéreket, hanem kisbéri félvéreket és arab méneket használtak.
 
A korábbinál jobb minőségű állományt 1943-ban vonalakra bontották, hogy a beltenyészetet elkerüljék. A második világháború folyamán szinte a teljes A vonal megsemmisült. A ménes menekítése során kerültek állatok Ausztriába és Csehszlovákiába is.
 
A háború után az eredeti 90 kancából mindössze 28 került vissza Mezőhegyesre. A fajta újjáélesztése 1975-ben kezdődött, amikor a fajtatiszta populáció 3 ménből és 16 kancából állt. Borodpusztán új ménest alapítottak, és a gidrán származású kancák mellé Romániából importáltak fajtatiszta gidrán mént, Gidran IV-et, aminek vérvonala a mai állományban meghatározó szerepet tölt be.
 
A borodpusztai ménes ma a Marócpusztán él. A román állományt a rădăuţi-i ménesben fajtatisztán tenyésztették, és 1989 után több példány került vissza Magyarországra. Ma gidránnak csak az a ló számít, amelyik vagy egy mezőhegyesi, vagy egy borodpusztai kancacsaládból származik, és 16 ükszüleje közül legalább 7 a Gidran-vonalhoz tartozik. Az ilyen egyedeket csillag alakú jeggyel látják el, és különleges genetikai értékük miatt igyekeznek tenyésztésben tartani.
 
A gidrán Melegvérű, szilárd szervezetű. Erős csontozatú, középnehéz fajta. A mének bottal mért marmagassága 160–168 cm, a kancáké 155–167 cm. Színe kizárólag sárga lehet, több-kevesebb fehér jeggyel. Könnyű, elegáns kocsilóként is használható.
 
Feje az angol-arabokra jellemzően nemes, szikár, inkább egyenes profilvonalú. Nyaka középmagasan illesztett, hosszú, jól ívelt, esetleg középhosszú.
 
Marja hosszú, magas kifejezett baltavágással. Többnyire jól izmolt. Az angol telivér kedvező maralakulása kifejezésre jut.
 
Háta, ágyéka középhosszú, feszes, széles, jól izmolt. Az angol telivér génhányadtól függően a mellkas többé vagy kevésbé mély, de mindig terjedelmes. A lapockája dőlt, jól izmolt, terjedelmes, elég hosszú.

2016. November 08. 00:00

Őshonos kutyafajtáink - Pumi

                                         

 
Őshonos kutyafajtáink - Pumi
 
A pumi őshonos kutyafajtánk, hazánk területén, a 17-18. század folyamán alakították ki a puli és a merinói juhnyájakat hazánkba kísérő terrier jellegű pásztorkutyák kereszteződéséből.
 
Így jött létre a pulinál rövidebb szőrű, lebicsakló fülű terelőkutya, amely gyorsan népszerű lett a pásztorok között, hiszen minden jószág mellett használható volt. Első ismert tenyésztője gróf Festetics Sámuel volt.
 
A pumi közepesnél kisebb méretű kutya, amely megjelenésében le sem tagadhatná a terrier ősöket. Szőrzete 4–7 cm hosszú, tincses, nem nemezesedik, de rendszeres ápolást igényel: ajánlatos olykor trimmelni és ollóval igazítani. Leggyakrabban a szürke különböző árnyalataiban fordul elő, de van fehér, fekete és fakó színű is.
 
A pumi egy négy lábon járó vitalitásbomba, amelynek energiája kimeríthetetlen. Rendkívül éber, véleményének mindig hangos csaholással, ugatással ad hangot. Nagyfokú mozgásigényét leginkább kertes ház felel meg, lakásban csak az tartsa, aki naponta több órát tud rászánni.
 
Gyorsan tanul, hihetetlenül mozgékony, ideális a különböző kutyás sportok űzésére. Szeret szerepelni, a figyelem középpontjában lenni, „bohóckodni”, ezért elsősorban aktív, mozgalmas életet élő családoknak ajánlható.
 
A pumi ma is pásztorok mellett dolgozik, viszont Európa-szerte az agility sportra is használják sokan, melyre szintén nagyon alkalmas.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. November 07. 00:00

Bazaltzuhatag a vár oldalában - Somoskő - Felvidék és a vár - Csonka-Magyarország

                           

 

Ez a különleges képződmény a somoskői vár oldalában található. Somoskő ma is Magyarország területéhez tartozik, ma Salgótarján része. Annak ellenére, hogy a vár és a várhegyen található bazaltzuhatag csak pár méterre van Somoskőtől, mégis elcsatolták Magyarországtól.

2016. November 07. 00:00

November

                       


November
 
"Megjött a fagy, sikolt a ház falán,
a holtak foga koccan. Hallani.
S zizegnek fönn a száraz, barna fán
vadmirtuszok kis ősz bozontjai.
Egy kuvik jóslatát hullatja rám;
félek? Nem is félek talán."
 
Naptár - részlet - 1939
 
Radnóti Miklós (1909-1944) - költő

2016. November 05. 00:00

Medve tó - Szováta - Székelyföld - Erdély

                   

 

Medve tó - Szováta - Székelyföld - Erdély
 
A Medve-tó a Cseresznyés-hegy lábainál, festői környezetben, egyedi tulajdonságokkal rendelkező tó. Az erdőségekkel övezett, 502 méteres tengerszint feletti magasságban található, felülete meghaladja a 40000 m2-t, hosszúsága 306 m, szélessége 182 m, kerülete pedig 900 m.
Legmélyebb pontja 18.9 m.
 
Kialakulásának kezdetét napra pontosan ismerjük, ez 1875. május 27. A szovátai sós tavak keletkezése a só felszíni megjelenésével és a régi sóbányászattal áll szoros kapcsolatban, a tavak a hajdani bányák beszakadása, a könnyen oldódó só, valamint a beszivárgás következtében sós dolinákban alakultak ki.
 
Egy felhőszakadás, a tó a helyén található kaszáló beszakadása, és az így kialakult vízelnyelő elzáródása indította el a tó keletkezésének folyamatát. A tó vizének felmelegedését egyszerűen a nap melege okozza.
 
A jelenség annak köszönhető, hogy a folyamatosan a tóba ömlő Aranybánya-patak és az éves csapadék néhány centiméteres édesvízréteget képeznek a sós víz felületén. Ez a felszíni vízréteg pedig megakadályozza az alatta lévő sós víz kihűlését, amely állandó jelleggel gyűjti a meleget.
 
Tehát a kisebb sűrűségű édesvíz üvegházhatást hoz létre, meggátolja a sós víz felszínre jutását és lehűlését.
 
A Medve-tó vízhőmérséklete az elmúlt évtizedek során fokozatosan csökkent a folytonos fürdőzés miatt tó vize állandóan keveredett és a hőmérséklete 40 C fok alá süllyedt, most már nem éri el a kezdetekben mért 70 C fokot.
 
A vizének lehűlésében közrejátszott még a beömlő édesvízréteg apadása, mert minél kevesebb az édesvízréteg a tó felszínén, annál hidegebb a tó vize.
 
Kattints a képekre - érdemes!

2016. October 15. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

3. oldal/29