Magyar kutyafajtáink - Sinka

Magyar kutyafajtáink - Sinka
 
A magyar terelőkutyák evolúciójában a Sinka a legújabb kor képviselője, és ezért a XXI. század magyar terelőkutyája. Legendája mintegy 50 évvel ezelőtt, az 1970-es évek elején indult el a Hortobágyról.
 
A magyar terelőkutyák standard szerinti törzskönyves tenyésztése mellett a magyar pásztorok nemzedékről nemzedékre tenyésztették és szelektálták ki maguknak a saját jellemüknek leginkább megfelelő terelő kutyákat.
 
A tenyésztés és a szelekció legfontosabb szempontja a fajta jegyekhez történő ragaszkodás mellett a munka teljesítmény volt.
 
A gulyások és juhászok kultúrája egy többé-kevésbé zárt világ. Ezért ezeknek a kutyáknak a fejlődése évtizedek, és nemzedékek óta a nyilvánosságtól távol, a közérdeklődés szeme elöl rejtve történt.
 
A pásztorok egymás között cserélgették ezeket a kutyákat, illetve egymás között fedeztetve utódaikat. Annak ellenére, hogy törzskönyv és származási papírok nem kísérték a kutyákat a jól teljesítő egyedeket nagyon is számon tartották, utódaikat olyan szemmel nézték.
 
A kíméletlen szelekciónak eredményeként létrejött egy olyan homogén, jellemző fajta jegyekkel rendelkező állomány, amelynek jó híre gyorsan terjedt országszerte. Ezért a Sinka napjainkra már kinőtte a Hortobágyot és több jelentős populáció is található az országban, melyek mindegyike a Hortobágyról eredeztethető.
 
Az országos elterjedés következtében egyre többen ismerik meg. Ezért a Sinka részben szemlélet is egy olyan világból, ahol a dolgok más értékrendben működnek.
 
Minderre a napjainkban a Sinka már felkészült, ezért talán itt az ideje, hogy megismerjük. A megismeréséhez viszont elengedhetetlen a közeg, környezet megértése, amelyben született és kialakult. Ezért nem ragadható ki ebből a közegből, mert annak szerves részét, alkotó elemét képezi. Ehhez próbál segítséget nyújtani ez a honlap.
 
Ez a fajta élénk temperamentumos - vad természete nem véletlen, mert munkára született és mindenképp határozottan következetes nevelést, rendszeres foglalkozást igényel.
 
 

2017. July 06. 00:00

Kócs-Havas - Árva és Liptó határhegysége - HD minőségű rövid VIDEÓ!

                           

Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!
Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket!
Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson!

Kócs-Havas – Árva és Liptó határhegysége – HD minőségű rövid VIDEÓ!

kattints a VIDEÓRA és a képekre – érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=UIiaXpIAqCQ

2017. June 12. 00:00

Prédikálószéki-kilátó - Visegrádi-hegység - Dunakanyar - Dunántúl - rövid légi VIDEÓ

Prédikálószéki-kilátó - Visegrádi-hegység - Dunakanyar - Dunántúl - rövid légi VIDEÓ
felvétel: Tótha Krisztián
 
kattints a VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=0r80qOHpqyM

2017. June 04. 00:00

A 800 éves Árpád-fa a Boldogasszony kápolna kertjében - Hédervár - Kisalföld

                         

A 800 éves Árpád-fa a Boldogasszony kápolna kertjében - Hédervár - Kisalföld
 
Hédervár közepén, a kastélyszállótól nem messze áll a Boldogasszony kápolna, s mellette egy hatalmas kocsányos tölgy.
 
A fát a néphit ezer évesnek tartja, de kutatók szerint a fa "csupán" 800 éves lehet. Így is alighanem Magyarország legidősebb fája ez a tölgy.
 
A legenda szerint a fa törzsén található nyomokat Árpád fejedelem kötőféke hagyta, amikor seregével itt pihent meg és ült hadi tanácsot Pozsony ellen készülvén.
 
Erdő soha nem vette körbe, erre az alacsonyan kinövő alsó ágai utalnak. A fa 1942 óta védett, törzsének legnagyobb átmérője 235 centiméter!

2017. May 31. 00:00

Bélavár - Gyalui-havasok - Aranyosszék - Erdély

                         

Bélavár - Gyalui-havasok - Aranyosszék - Erdély
 
Bélavára a Gyalui-havasok déli peremén található. Torda felől a legkönnyebb megközelíteni, az Aranyos völgyén felfelé haladva.
 
A Runki-szoros és a Podsági-völgy után érünk a Bélavári-völgybe. Innen turistaösvényen lehet felkapaszkodni a mészkőmagaslat tetejére.
:D

2017. April 09. 00:00

Áji-szurdokvölgy vízesései - Felvidék

Áji-szurdokvölgy vízesései - Felvidék
 
A Szádelői völgyel csaknem párhuzamosan elhelyezkedő Áji szurdokvölgy egyik érdekessége az Áji-vízesés -sorozat.
 
A több kisebb nagyobb teraszról lezúduló Garádics patak helyenként szép vízeséseket alkot.
 
A lezúduló víz hangja már messziről jelzi jelenlétüket, mely sajátos hangulatot kölcsönöz a helynek.
 
A legnagyobb 6,6 méter magas, további három magassága is meghaladja a 4 métert.
 
A völgyben húzódó autóútról letérve könnyen megtalálhatjuk őket.
 
kattints a képekre - érdemes!

2017. March 02. 00:00

shagya-arab ló

                         

A shagya-arab őshonos magyar lófajta, amelyet Országgyűlési határozat határozat nyilvánít nemzeti kinccsé. Ez a melegvérű lófajta a bábolnai és a radautzi ménes által tenyésztett arab lófajta és különböző nemzetek zárt törzskönyve alapján továbbtenyésztett változata. A 18. század végétől a hadsereg egyre gyorsabb és jobb lovakat igényelt. A lovaknak nemcsak gyorsnak és kitartónak, hanem elegánsnak is kellett lennie.  II. József 1789-ben Bábolna-Banapusztán megalapította a Bábolnai Császári és Királyi Ménest, ahova küllem és teljesítmény szerinti válogatás után kerülhettek be a lovak. 1806-ban a Ferenc császár által kiadott rendeletére "kiváló és nemes" állomány tenyésztése lett a feladat. Báró Csekonics (Csekonits) József méneskapitány elsősorban mezőhegyesi kancákkal, néhány spanyol és egy arab ménnel olyan alapállományt hozott létre, ami megfelelt a kiemelkedő minőségű lóállomány előállítására. 1816-ban született határozat szerint a magas arab vérhányadú bábolnai kancákat csak arab mének fedezhetik, és létrejött a bábolnai arab. 1835-ben érkezett Szíriából Bábolnára a fajta névadója, Shagya Senior. Az 1878. és az 1900. évi párizsi világkiállításokon a shagya-arabok nagy sikert arattak.

2017. January 31. 00:00

Őshonos háziállataink - Kuvasz

                            A kuvasz ősi magyar   kutyafajta, az egyik legrégebbi nyájőrző kutya, talán ősibb, mint a komondor. A pásztorkodás megszűntével a tanyák és vidéki kúriák nyájőrzőkutyája lett, s esténként, ha eleresztették őket a láncról, életveszélyes volt magányosan csámborogni az alföldi tanyák közt. Hajdan vadászkutyaként medve-, bölény-, és őstulokvadászatnál is alkalmazták, ma gazdaságok és házak őrzésére használják. Büszkeséget és nemességet sugárzó kinézete miatt manapság egyre többen tartják. Megjelenése tetszetős, nemességet, erőt, bátorságot sugároz. Magas, nagy termetű kutya, általában 70 centiméter marmagasságú. Szőrzete fehér vagy elefántcsont színű, enyhén hullámos lefutású, jellegzetes kuvasz-szőrzet. Ellentétben a komondorral, nyáron leváltja szőrtakaróját, vedlik. A világos színű bunda követelmény volt, hiszen az elsősorban esti szürkületkor támadó ragadozóktól így jól megkülönböztethette gazdája a kutyáját. Mozgása elegáns, tért ölelő. Feje rendkívül nemes, számos fajtabélyeget hordoz, mely jellemzőkkel biztosan megkülönböztethető a rokon fajtáktól. A füle V-alakú, lehajló. Mandulavágású, ferde szeme értelmes és hűséget mutat. Kiváló szimatú. Bátor, kitűnő őrző-védő fajta. Idegenekkel szemben alapvetően bizalmatlan, általában egygazdás. Fiatal korában könnyen nevelhető, kétéves kor felett már nehezen idomul. A kuvasznak feladata ellátásához jó szimatra, bátorságra, erőre és támadó kedvre volt szüksége. Különleges jelleme, az évezredek óta génjeiben hordozott szabadságszeretete, nagyfokú önállósága mindenképpen kutyához értő, következetes gazdát követel. Ne is vállalkozzon tartására az, aki nem tud számára elegendő nagyságú szabad területet biztosítani, ahol mozgásigényét, elsőrangú őrző-védő adottságát kiélheti. A kuvasz okos, intelligens kutya. Kellő mennyiségű és megfelelő képzés után látványos, eredményes őrző-védő és ügyességi munka várható el tőle. Aki nem rest kutyájával rendszeresen foglalkozni, és gazdáját rajongásig szerető, tulajdonát mindhalálig védelmező, lenyűgöző szépségű kutyát szeretne, nem fog csalódni benne. Sokan a kuvaszt kiszámíthatatlan, agresszív kutyának tartják, holott ennél a fajtánál is csak rossz, kegyetlen tartásmód rontja el ezt az amúgy normális, kezelhető, gyerekszerető fajtát. Mint minden fajtának, a kuvasznak is szabad mozgásra és tágas kennelre van szüksége. A láncra kötést, tartós kennelben tartást nem tűri. Az ingerszegény környezetet, a gazdával való rendszeres kapcsolat hiányát, a szeretetet nélkülöző, igazságtalan bánásmódot, a követelménymentes életet nehezen viseli. Mivel önálló, határozott jellemű, csak erős, határozott gazdáknak való, akik ki tudják elégíteni munka- és térigényét. Kis területű portákra, lakásokba nem való.

2017. January 21. 00:00

Őshonos háziállataink - Cigája juh

                          

 
Kis-Ázsiából származik. Magyarország területére a 18. század végén került a Balkánon keresztül. Erről árulkodik elnevezése is: zombori juh, oláh juh, de hívták berkének is.
 
Elterjedését elősegítette az a tény, hogy az addig itt tenyésztett juhokkal ellentétben nem kettős, hanem hármas hasznosítású volt: húsa és teje mellett finom gyapja is értéket jelentett.
 
A nemez- és posztógyárak igénye és Brassó virágzó gyapjúkereskedelme arra ösztönözte az erdélyi gazdákat, hogy durva gyapjas állományaikat lecseréljék a finomabb gyapjút termelő cigájára.
 
Ez az alapvetően hegyi juh nagyon jól alkalmazkodott az alföldi környezethez is, és rövid idő alatt elterjedt az egész ország területén.
 
2008-tól tartozik a törvényileg védett őshonos állatfajtáink közé.

2017. January 19. 00:00

Kárpát-medence állatvilága - Aranysakál

Kárpát-medence állatvilága - Aranysakál

Az aranysakál ragadozók rendjébe, ezen belül a kutyafélék családjába tartozó faj. Egyes vélemények szerint azonos a nádi farkassal, azaz a toportyánnal.
 
Európa délkeleti részén és Ázsia mediterrán jellegű vidékein, egészen Indokínáig él.
 
Az aranysakál Közép-Európában, többek között Magyarországon is igen gyakori volt a 19-20. században, 1989-ben a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján még mint Magyarországon kihalt faj szerepelt, de a 90-es években a volt Jugoszláviában folyó háborúk miatt fokozatosan újra megjelent a déli megyékben.
 
Magyarországon főleg délen, Bács-Kiskun, Baranya és Somogy megyében terjedt el, de láttak már példányokat Zala, Tolna, Csongrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Heves, Pest, Fejér, Veszprém, Vas, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyékben is.
 
Hazánkban körülbelül 3000 példány élhet.
Megtelepedését üdvözlik a vadgazdálkodási szakemberek, mert a rágcsálók pusztításában nagy szerepet játszik, az erdei ökoszisztéma sokfélesége gazdagodik általa, az önszabályozó folyamatok javulnak élettevékenységével.

2017. January 10. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

3. oldal/29