Medve tó - Szováta - Székelyföld - Erdély

                   

 

Medve tó - Szováta - Székelyföld - Erdély
 
A Medve-tó a Cseresznyés-hegy lábainál, festői környezetben, egyedi tulajdonságokkal rendelkező tó. Az erdőségekkel övezett, 502 méteres tengerszint feletti magasságban található, felülete meghaladja a 40000 m2-t, hosszúsága 306 m, szélessége 182 m, kerülete pedig 900 m.
Legmélyebb pontja 18.9 m.
 
Kialakulásának kezdetét napra pontosan ismerjük, ez 1875. május 27. A szovátai sós tavak keletkezése a só felszíni megjelenésével és a régi sóbányászattal áll szoros kapcsolatban, a tavak a hajdani bányák beszakadása, a könnyen oldódó só, valamint a beszivárgás következtében sós dolinákban alakultak ki.
 
Egy felhőszakadás, a tó a helyén található kaszáló beszakadása, és az így kialakult vízelnyelő elzáródása indította el a tó keletkezésének folyamatát. A tó vizének felmelegedését egyszerűen a nap melege okozza.
 
A jelenség annak köszönhető, hogy a folyamatosan a tóba ömlő Aranybánya-patak és az éves csapadék néhány centiméteres édesvízréteget képeznek a sós víz felületén. Ez a felszíni vízréteg pedig megakadályozza az alatta lévő sós víz kihűlését, amely állandó jelleggel gyűjti a meleget.
 
Tehát a kisebb sűrűségű édesvíz üvegházhatást hoz létre, meggátolja a sós víz felszínre jutását és lehűlését.
 
A Medve-tó vízhőmérséklete az elmúlt évtizedek során fokozatosan csökkent a folytonos fürdőzés miatt tó vize állandóan keveredett és a hőmérséklete 40 C fok alá süllyedt, most már nem éri el a kezdetekben mért 70 C fokot.
 
A vizének lehűlésében közrejátszott még a beömlő édesvízréteg apadása, mert minél kevesebb az édesvízréteg a tó felszínén, annál hidegebb a tó vize.
 
Kattints a képekre - érdemes!

2016. October 15. 00:00

Őshonos kutyafajtáink - Mudi

                           

Őshonos kutyafajtáink - Mudi
 
A mudi az egyik legritkább, legkevésbé ismert magyar pásztorkutyafajta. A pásztorok német puli néven ismerik, az állomány zöme ma is az ő kezükön van. 
 
Kitenyésztetlen változó nagyságú, természetes fajta.  A magyar fajta mudi, spicc jellegű kutyákból alakult ki két- háromszáz évvel ezelőtt. A mudi – főleg a különféle, régóta kitenyésztett fajtákkal összevetve – első pillantásra egyszerű küllemű keveréknek tűnhet. 
 
Szőre rövidebb mint a többi pásztorkutyáé, könnyen tanuló, intelligens állat. Tulajdonképpen bármely színben előfordulhat, de a standard nem ismer el minden színváltozatot. A leggyakoribb a fekete szín, van barna, fehér, fakó és hamvas (kékes árnyalatban játszó), de sokak szerint a legszebb, legkülönlegesebb színváltozat a cifra, a szürke alapon feketével spriccelt, amely Fényes Dezső szerint a mudi legeredetibb színváltozata.
 
Mivel a mudit eredeti munkája juhászokhoz, pásztorokhoz kötötte, és feladata nem utolsósorban a szürkemarhák nagy bátorságot igénylő terelése volt, az esztétikai érték sokadlagos kérdés volt. 
 
Szolgálatkész, munkabíró és igénytelen kutyára volt szükség, a mudi pedig tökéletesen megfelel ezeknek a követelményeknek. 
 
Ezenkívül hosszú életű, intelligens, tanulékony, akinek a gazdája az istene, és egyetlen szempillantásból ért. 
 
A terelőversenyeken ma is kiemelkedő eredményeket ér el, de vaddisznós vadászatokon is használják, mint hajtókutyát.

2016. October 15. 00:00

Őshonos háziállataink - Drótszőrű magyar vizsla

                                           

Őshonos kutyafajtáink - Drótszőrű magyar vizsla
 
Mindenes vadászkutya, erdőn, mezőn és vízen is használják, a lövés előtti és utáni munkában is. Az apróvadat felkutatja, és vadmegállással jelzi, majd a meglőtt vadat megkeresi, és apportírozza. 
 
Vízi munkája kiváló, és a sebzett nagyvad  keresésére is jól használható. Az 1930-as években tenyésztették ki: rövid szőrű magyar vizslák almaiban előforduló hosszabb szőrű kölyköket felnevelve drótszőrű német vizslákkal keresztezték. 
 
A fajta kialakulása egyértelműen a Felvidékhez kötődik. A rövidszőrű magyar vizslával együtt a vizslák között a legsokoldalúbbnak tartják, azért mert egyedül végzi el a pointerek, a szetterek és a többi vadászkutya munkáját, szóval olyan igazi mindenes kutya. 
 
A vadászok nagyra értékelik a drótos rendkívüli szaglását e kiemelkedő orrjósága miatt például a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokságon tűzfészek-kutató kutyának alkalmazzák. 
 
Egyszerre vadászkutya, a család kedvence és a gyerekek játszópajtása, hiszen intelligenciája, alkalmazkodóképessége minderre alkalmassá teszi. Nyugodt, jóindulatú, érzékeny, a durva bánásmódot nehezen viseli, de a szerető gazdának a csillagokat is lehozná az égről. Rendkívül könnyen tanítható, kezes állat és éppen ezért házőrzésre alkalmatlan. 
 
A besurranót éppúgy körülrajongja, mint a közeli jó barátot. A rövidszőrű rokonához képest sokkal jobban bírja a hideget. 
 
Mindenes vadászkutyaként az erdőn, a mezőn és a vízen is használható, mind a lövés előtti és mind az utáni munkákban is. 
 
Az apróvadat felkutatja és jellegzetes vadmegállással jelzi, majd a meglőtt vadat megkeresi és apportírozza. 
A vízi munkája is kiváló, a sebzett nagyvadak után keresésére szintén jól használható.

2016. October 12. 00:00

Tordai-hasadék - Torockói-hegység - Erdély

                         


Tordai-hasadék a Hesdát patakkal - Torockói-hegység - Erdély
 
III. Endre király 1291-ben tordai kereskedők részére kiállított kiadott kiváltságlevele említi először Thorda hasadékja néven. 
 
A két kilométer  hosszú szakadékon az Aranyosba ömlő Hesdát-patak folyik át. A hasadék két oldalán Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc húzódik, ezen sziklafalak 250-300 méter magasak. 
A falakban 32 feltárt barlang van. 
 
A Tordai-hasadék Szent László legendája: 
 
A monda szerint László király serege kemény ütközetet vívott a túlerőben levő kunokkal Torda határában, de hiába, mert annyi volt a kun, mint fűszál a réten. Ebben a reménytelen helyzetben László király úgy döntött, hogy visszavonulást fúvat, nehogy odavesszen a serege. 
 
A kürt szavára visszafordultak a magyarok és a Torda feletti hegy irányába kezdtek vonulni. A kunok rögtön a nyomukba eredtek: Utána! Utána! - ordították. 
 
Tudták: ha Lászlót elfogják, övék lesz a magyar föld - mindannyian a király után vetették hát magukat. László paripáján véres hab vert ki, mégis olyan közel értek már hozzá a kunok, hogy fejszéikkel levághatták volna. 
 
Ekkor László feltekintett az égre, és Istenhez fohászkodott: 
Ó, Uram, segélj! S ím, abban a pillanatban kettéhasadt a hegy, s László háta mögött rettentő nagy hasadék tátongott. 
 
A kunok meghökkenve álltak meg a szakadék peremén, majd a csodát látva ijedtükben visszafordultak.
 
Így keletkezett a Tordai-hasadék, s a szerencsésen megmenekült király lovának patkónyomai ma is látszanak a hasadék fölötti Patkós-kövön.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. October 11. 00:00

Augusztus

                   

Augusztus
 
"A harsány napsütésben
oly csapzott már a rét
és sárgáll már a lomb közt
a szép aranyranét.
Mókus sivít már és a büszke
vadgesztenyén is szúr a tüske."
Naptár - részlet
 
Radnóti Miklós (1909-1944) - költő

C:\Users\user\Pictures\Kárpát-medence gyümölcsei - Alma ranett - radnóti - augusztus.JPG

C:\Users\user\Pictures\Augusztus - Naptár - Radnóti.jpg

kép-erdő, augusztus

C:\Users\user\Képek-Archiv\kép agusztus 3 mókus.jpg

 

2016. August 09. 00:00

Medve-barlang - Erdélyi-szigethegység - Erdély

                         

 

Medve-barlang - Erdélyi-szigethegység - Erdély
 
A Medve-barlang Bihar megyében, Kiskoh település szélén található. Nevét a barlangban épségben megtalált barlangi medve csontvázakról kapta. (Ennek a leletnek értékét az adja, hogy Európában mindössze négy épségben megőrzött barlangi medve csontvázat találtak).
 
Ebben a barlang-rendszerben összesen 141 különböző barlangi medvétől találtak csontokat.
 
A barlangot bányászok fedezték fel az ottani márványbányában egy robbantás után, 1975. szeptember 17-én. A barlang kutatásába később a nagyváradi Körös-vidéki Múzeum, illetve a kolozsvári Barlangászati Intézet is bekapcsolódott.
 
A felfedezést követő években járdák, lépcsők, korlátok beépítésével látogathatóvá tették a barlangot, és 1980. július 14-én megnyitották a turisták számára.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. August 05. 00:00

Kárpát-medence virágai - Fukszia

Kárpát-medence virágai - Fukszia
 
A fukszia (Fuchsia), avagy Krisztus vércseppje virágos dísznövény, nevét egy német orvos-botanikusról Leonard Fuchs-ról kapta.
 
A növényt Európában mindössze 200 éve ismerik, előfordulása inkább a szubtrópusi éghajlati övezetben jellemző, Dél-Amerikában, Új-Zélandon vagy Tahiti szigetén őshonos.
 
Magyarországon kedvelt szobanövény. Körülbelül 100 botanikai faját ismerik, nagyon változatos növény, több színben előfordul.
 
Létezik alacsony, lágy szárú változata, vagy magas, fás szárú, de egyáltalán nem ritkák a csüngő vagy kúszó fajok sem.
 
A dísznövényként tartott fuksziák többnyire hibrid növények, azaz különböző fajok keresztezéséből hozták létre őket.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. August 01. 00:00

Kárpát-medence virágai - Katángkóró

Kárpát-medence virágai - Katángkóró
 
A mezei katáng, más néven katángkóró vagy egyszerűen katáng az őszirózsafélék családjába tartozó növényfaj.
Vadcikóriaként is ismert, mivel nemesített változata a cikória.
 
Kiváló máj- és veseméregtelenítő hatása miatt a mezei katángot főként a máj és a vese működési zavarainak kezelésére ajánlják.
 
Elősegíti az epekiválasztást és hatékony bizonyos emésztési zavarok (felfúvódás, böfögés, bélrenyheség, bélgázképződés) tüneteinek kezelésében.
 
Kiegészítő kezelésként a köszvény és különböző bőrbetegségek esetén alkalmazzák.
 
A gyomorfekély kezelésében jótékony hatású.
 
A mezei katángnak még tartós kezelés esetén sincs mérgező hatása.
 
A föld feletti részek fenolsavjai vízhajtó hatásúak.
 
Nagy jelentőségű gyógyhatása, hogy csökkenti a vér triglicerid- így a koleszterinszintjét.
 
kattints a képekre - érdemes!
 

2016. July 16. 00:00

A Kárpátok legmagasabb pontja - Gerlachfalvi-csúcs (2655 méter) - Magas-Tátra - Felvidék

                         

 

 
 
A Kárpátok legmagasabb pontja - Gerlachfalvi-csúcs (2655 méter) - Magas-Tátra - Felvidék
 
A trianoni békediktátumig Magyarország legmagasabb pontja volt.
 
 
A Magas-Tátra főgerincéből a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcstól dk. irányban kiágazó, a Felkai- és a Batizfalvi-völgyet elválasztó mellékgerincet teljes hosszában a Gerlachfalvi-csúcs hegytömege foglalja el, amely 2655 m magasságával a Kárpátok legmagasabb orma.
 
A Hátsó-Gerlachfalvi-csúcstól a Tetmajer-horhos választja el. A dk. irányban továbbhúzódó, kb. 250 m hosszú tetőéle a Kis-Gerlachfalvi-csúcshoz (2608 m) visz át, amely azonban nem önálló csúcs, csupán vállszerű előfok.
 
A kettőjük közötti gerincszakaszon a főcsúccsal szomszédos a Gerlachfalvi-őrtorony (2642 m), közöttük a Gerlachfalvi-oromrés. A Kis-Gerlachfalvi-csúcsban a gerinc két ágra szakad, egy dk. és egy dny. irányban folytatódó és egyre alacsonyabb nyúlványra, amelyek végül a déli omladéklejtőben vesznek el.
 
A két nyúlvány között óriási, üstszerű, mély katlan van, a jellegzetes Gerlachfalvi-katlan.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. July 06. 00:00

Július

                           

 

"Düh csikarja fenn a felhőt,
fintorog.
Nedves hajjal futkároznak
meztélábas záporok.
Elfáradnak, földbe búnak,
este lett.
Tisztatestű hőség ül a
fényesarcú fák felett."
 
Naptár - részlet Radnóti Miklós (1909-1944) - költő

2016. July 02. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

4. oldal/29