A Kárpátok legmagasabb pontja - Gerlachfalvi-csúcs (2655 méter) - Magas-Tátra - Felvidék
A Kárpátok legmagasabb pontja - Gerlachfalvi-csúcs (2655 méter) - Magas-Tátra - Felvidék
A trianoni békediktátumig Magyarország legmagasabb pontja volt.
A Magas-Tátra főgerincéből a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcstól dk. irányban kiágazó, a Felkai- és a Batizfalvi-völgyet elválasztó mellékgerincet teljes hosszában a Gerlachfalvi-csúcs hegytömege foglalja el, amely 2655 m magasságával a Kárpátok legmagasabb orma.
A Hátsó-Gerlachfalvi-csúcstól a Tetmajer-horhos választja el. A dk. irányban továbbhúzódó, kb. 250 m hosszú tetőéle a Kis-Gerlachfalvi-csúcshoz (2608 m) visz át, amely azonban nem önálló csúcs, csupán vállszerű előfok.
A kettőjük közötti gerincszakaszon a főcsúccsal szomszédos a Gerlachfalvi-őrtorony (2642 m), közöttük a Gerlachfalvi-oromrés. A Kis-Gerlachfalvi-csúcsban a gerinc két ágra szakad, egy dk. és egy dny. irányban folytatódó és egyre alacsonyabb nyúlványra, amelyek végül a déli omladéklejtőben vesznek el.
A két nyúlvány között óriási, üstszerű, mély katlan van, a jellegzetes Gerlachfalvi-katlan.
kattints a képekre - érdemes!
2016. July 06. 00:00
Július
"Düh csikarja fenn a felhőt,
fintorog.
Nedves hajjal futkároznak
meztélábas záporok.
Elfáradnak, földbe búnak,
este lett.
Tisztatestű hőség ül a
fényesarcú fák felett."
Naptár - részlet Radnóti Miklós (1909-1944) - költő
2016. July 02. 00:00
Séta a szőlőhegyen - Somló - Dunántúl
Séta a szőlőhegyen - Somló - Dunántúl
A Somló Devecsertől hat kilométerre, a Marcal-medence keleti szélén található 431 méter magas vulkáni tanúhegy. Nevét onnan kapta, hogy egykor szinte teljes egészében som fedte.
A vulkáni aktivitás hozta létre a Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc, Gulács, Tóti, Haláp hegyeket is. A kitörések alkalmával, a kráternyílás kialakulásakor először lávadarabkák és vulkáni hamu szóródott ki.
A Nagy-Somlói borvidék Magyarország legkisebb területű történelmi borvidéke.
A Somló körüli falvak: Doba, Oroszi, Borszörcsök, Somlóvásárhely, Somlójenő, Tüskevár, Iszkáz, Somlóvecse és Somlószőlős.
kattints a képekre - érdemes!
2016. July 02. 00:00
Kárpát-medence madarai - Nyírfajd
Kárpát-medence madarai - Nyírfajd
A nyírfajd tyúkalakúak rendjébe és a fácánfélék családjába tartozó faj.
Testhossza 40-55 centiméter, szárnyai fesztávolsága 65-80 centiméter, súlya 750-1450 gramm.
A hím tollazata alapvetően fekete, sötétkék fémfénnyel. Gombszeme feletti bibircsek pirosak. Farkfedői fehérek (ezek dürgéskor jól láthatóak). A tojó barna rejtőszínnel rendelkezik.
Európa magas-hegységeiben, valamint Ázsia tajgaövezetében honos.
A Kárpát-medencében is honos.
kattints a képekre - érdemes!
2016. July 01. 00:00
Kárpát-medence madarai - Az Év Madara - 2014 - a túzok
Kárpát-medence madarai - Az Év Madara - 2014 - a túzok
A túzok körülbelül akkora, mint egy pulyka, ennek ellenére tud kitartóan repülni, de erős futólábával nyílt vidékek jellegzetes földlakó madara.
A Magyarországon is honos nagy túzok az egyik legnagyobb túzokféle, szárnyfesztávolsága elérheti a 2,5 métert is. A kakas magassága mintegy 100 centiméter, tömege elérheti a 22 kilogrammot, de a tyúk átlagosan csak 5 kg.
A nagy túzokra jellemző a torok két oldalán, az alsó csőrkáva tövénél található, foszlott fehér dísztollszálakból álló bajusz.
Háta vöröses árnyalatú barnássárga, fekete és világos harántsávokkal, hogy az éppen költő madarat ne fedezzék fel a ragadozók, hasa fehér, melltájéka világosbarna. Amikor a madár násztollazatot ölt, nyakpajzsa is van.
Lábán csak 3 ujj van, amelyeket hatszögletű szarupikkelyek borítanak.
A túzok legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye Magyarországon van. Főleg Dévaványa közelében, a dévaványai túzokrezervátumban (Körös–Maros Nemzeti Park) fordul elő, de él nagy túzok a Hortobágyon, a Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is.
kattints a képekre - érdemes!
2016. June 27. 00:00
Sóvidéki - dombság - Hegyre szúrt falvak között Székelyföld - Erdély -- HD minőségű rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA:
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!
Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket!
Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson!
Sóvidéki - dombság - Hegyre szúrt falvak között Székelyföld - Erdély -- HD minőségű rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA - és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=5vEWcFYEBjI
2016. June 26. 00:00
Őshonos háziállataink - Lipicai ló
Őshonos háziállataink - Lipicai ló
A lipicai története 1580-ban kezdődött, amikor I. Ferdinánd német-római császár magyar és cseh király fia, II. Károly főherceg az 1572-ben alakult bécsi spanyol lovasiskola számára egy tenyésztő telepet alapított - a császársághoz tartozó Trieszt környéki köves, karszt-tetőn fekvő Lipiken (olaszul Lipizza) a mai szlovéniai Lipicán.
A fajta ősei között vannak kemény természetű hegyi lovak és spanyol-nápolyi mének is. A kezdeteknél használt mének közül nyolc ma is létező genetikai vonalat alapított, s a tenyésztés ezekre épül.
A lipicai ménest a napóleoni háborúk idején kétszer is Magyarországra menekítették, így alakult ki a mezőhegyesi lipicai jellegű állomány.
Ezeket a lovakat 1876-ban Alsószombatfára költöztették, majd onnan 1912-ben Bábolnára.
A lipicai valódi nemzetközi fajta, az egész világon elterjedt. 400 éve fajtatisztán tenyésztik, az 1800-as évek elején alkalmazott egyetlen arab cseppvérkeresztezéstől eltekintve idegen fajtát soha nem alkalmaztak tenyésztése során.
A magyarországi állomány kiemelkedő genetikai értékével tűnik ki.
kattints a képekre - érdemes!
2016. June 23. 00:00
A Kőközi-szoros - Torockói-hegység - Erdély
A Kőközi-szoros - Torockói-hegység - Erdély
A Kőköz 3 km hosszú sziklaszoros Erdélyben, a Torockói-hegységben, Torockó és Nagyenyed között.
A természeti szépségekben gazdag, szoros Torockógyertyános közelében található. A Torockó-Nagyenyed közötti országúton érhető el; az út itt 250 méter magasságú, sima felületű sziklafalak között vezet.
Itt folyik keresztül a Enyed patak is. Mellette emelkedik a Csitátye 773 méter magas sziklaorma.
Környékén vadregényes vízesések, szorosok, és több barlang is található, melyeknek feltárása Czárán Gyula nevéhez kötődik.
1704-ben a nagyenyediek közül sokan ezekben a barlangokban bujdostak el az osztrákok elől.
kattints a képekre - érdemes!
2016. June 19. 00:00
Szent Anna tó -(és keletkezésének legendája) - Csomád-hegység - Székelyföld - Erdély
Szent Anna tó -(és keletkezésének legendája) - Csomád-hegység - Székelyföld - Erdély
A Szent Anna-tó egy krátertó az Erdélyi Csomád-hegység egyik kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába.
A másik kráterben a Mohos-tőzegláp található. A tó Sepsibükszád felől közúton is megközelíthető. A Szent Anna-tó vízgyűjtő területe kicsi, semmilyen kapcsolatban nincs a helyi vízrajzi hálózattal. A tavat főleg a csapadék táplálja.
Nincs közvetlen lefolyása, a víz csak a földbe szivárog el és bukkan fel később források formájában a vulkán külső részén.
A tó keletkezéséről szóló legenda röviden - Benedek Elek gyűjtése:
Valamikor réges-régen a mai Szent Anna-tó helyén egy magas hegy volt, melynek a tetején vár állott. Vele átellenben, egy órányira, a Bálványos-hegyén is egy hatalmas vár volt (ennek romjai ma is láthatók).
Két testvér lakott a két várban, mindkettő kevély, gőgös, irigy volt, egymást sem szerették. Egyszer a bálványosi várba egy gyönyörű, arannyal, ezüsttel, gyémánttal kidíszített hintóval, melyet hat szilaj paripa húzott, egy nagy úr érkezett.
A házigazdának erősen megtetszett a hintó és a lovak, s kérte a vendéget, hogy adja el neki. Cserébe hét falut ígért, azonban a vendég úr hallani sem akart róla, s bármennyire is unszolta, hajthatatlan maradt.
Mikor ezt látta a vár ura, cselhez folyamodott. Nagy mulatságot rendezett, ahol kockázással elnyerte a hintót. Másnap első dolga volt, hogy meglátogassa a testvérét. A testvére nagyon megirigyelte a hintót, és fogadtak hogy egy napon belül különb hintót fog szerezni, nem is hat, hanem tizenkét lóval.
Egész nap tűnődött az öcs, hogy honnét szerezzen különb tizenkét lovat. Hiába törte a fejét, semmit nem tudott kitalálni. Hanem egyszer csak mi jutott eszébe?
A várba parancsolta a környék legszebb leányait. Egy fél nap se telt bele, és több száz lány gyűlt össze, a legszebb közülük egy Anna nevű volt.
Ezt választotta először a vár ura, majd még tizenegyet, és a hintója elébe fogatta őket. A lányok azonban meg se bírták mozdítani a hintót. Az úr szörnyű haragra gerjedt, és ostorával rávágott Annára, aki legelől állt.
Patyolatfehér húsából kiserkedt a vér, s jajszava felhangzott a magas egekig. Az úr másodszor is rávágott, ekkor Anna megátkozta, hogy süllyedjen a föld alá.
S abban a pillanatban az ég elfeketedett, és szörnyű mennydörgés között a vár összeomlott. A romok egyre lejjebb süllyedtek, mígnem az egész víz alá került, és egy tó alakult ki.
A tó vizén tizenkét hattyú úszott, majd kijöttek a partra, megrázták magukat és visszaváltoztak leányokká. Mind hazasiettek a falujukba,
Anna kivételével, aki kápolnát épített a tó partján, s ebben a kápolnában töltötte életének hátralevő részét csendes imádkozással.
És jöttek az emberek mindenfelől a kis kápolnához együtt imádkozni a szent életű leánnyal, halála után pedig elnevezték róla a tavat Szent Anna tavának.
kattints a képekre - érdemes!
2016. June 18. 00:00
Tiszavirágzás - Tisza - Alföld - Délvidék
Júniusi emlék
Tiszavirágzás - Tisza - Alföld - Délvidék - Bánság
A tiszavirág, a kérész 8-12 centiméter hosszú, színpompás rovar, melynek szárnyfesztávolsága eléri a 6-7 centimétert. A víz felszínére rakják a petéiket, és lesüllyednek a Tisza fenekére és ott fúrják a földbe magukat.
A kifejlett állat közismerten rövid életű. Az ivarérett állatok rövid felszíni életük során nem is táplálkoznak, bélcsatornájukat levegővel pumpálják fel, hogy könnyebben tudjanak repülni. A kifejlett kérészek nem túl jól, csapongva repülnek.
A nyáreleji rajzáskor figyelhetők meg, amikor násztáncukat járják. A tiszavirág rajzása az esti órákban kezdődik és körülbelül három órán át tart. A rajzás nyitányaként az agyagos partoldalban élő hároméves lárvák felemelkednek a víz felszínére.
Feljutásukat a kültakarójuk alatt felhalmozódó gáz segíti. A vízfelszínen bújik elő a lárvabőrből a szárnyas rovar. Először a hím szubimágók jelennek meg, amelyek a partra repülnek, ahol vedléssel alakulnak párzóképes imágókká.
A vedlés folyamata során az állat röpképtelen, így teljesen ki van szolgáltatva a rovarevő madaraknak. Az imágóvá átalakult, hosszú fartoldalékkal rendelkező hímek közvetlenül a víz felett repülve keresik a nőstényeket.
Ez a tiszavirágzás. A nőstények a lárvabőrből kibújva azonnal párzóképesek. A párzás után a nőivarú egyed a folyó felett repülve megkezdi a kompenzációs repülést.
A folyó felett 5-10 méteres magasságban halad a folyásiránnyal szemben, majd távolabb leereszkedik a vízre, ahol lerakja a petéit. A peték lesüllyednek a mederfenékre, majd a kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába, és a víz felé nyitott vájatban élnek a következő három évben, tíz-százezres egyedszámú telepeken.
kattints a képekre - érdekesek!
2016. June 16. 00:00