Hungarikumok - Magyar nóta - Temető a Tisza mikor kivirágzik - Magyar nóta - rövid VIDEÓ!
Hungarikumok - Magyar nóta - Temető a Tisza mikor kivirágzik - Magyar nóta - rövid VIDEÓ!
Természeti csoda - Tiszavirágzás a Tiszán – az alföldi, délvidéki, bánsági régióbanAlföld – Délvidék - Bánság
a nóta szövege:
Tavasszal a Tisza, mikor virágzik
Millió kis lepke vize fölött játszik.
De egy sem él addig míg olvasok százig,
Temető a Tisza mikor kivirágzik.
A mi szerelmünk is ilyen kérész élet
alig, született meg máris semmivé lett!
De az én két szemem mindig sürű könnyben ázik
Úgy várom a Tiszát mikor kivirágzik.
Hűvös őszi eső verdesi a fákat
Égőszerelemmel mindhiába várlak
Elnézem a Tiszát,szivem hozzád vágyik,
Halálom a Tisza mikor kivirágzik.
kattints a rövid VIDEÓRA és a képekre - érdemes! http://www.youtube.com/watch?v=p0WfGq1R_Fg
2016. June 16. 00:00
Kárpáti póni - a hucul ló
Kárpáti póni - a hucul ló
A hucul ló a huculok mindenes, kistestű lova, melyet a Kárpátok pónijának is neveznek.
Ez az erős lófajta rendkívül szívós és ellenálló. A fajta másik neve a kárpáti póni. A hucul lovak általában nyugodtak, lovaglásra, illetve kocsihúzásra egyaránt használhatók az egyébként megközelíthetetlen, erdős területeken is.
A hucul ló a legközelebbi rokona az eurázsiai vadlónak, a tarpánnak, amely mára kihalt. Nevét egy kis etnikai csoport, a huculok után kapta.
A lófajta sokkal régebbi, mint a hucul népcsoport. A fajtát írásos formában először körülbelül 400 évvel ezelőtt említik hegyi tarpánként.
A lengyel koniktól eltérően a hucul fajta csak ritkán kereszteződött háziasított lovakkal. A hucul mindössze 131–145 cm marmagasságú.
Színe legtöbbször sötétpej vagy pej továbbá fakó vagy egérfakó, de akad fekete vagy tarka egyed is. Feje nagy, de nem aránytalan. Egész testalkata zömök benyomást kelt a széles háttal és szüggyel, a dongás mellkassal.
Hátán hátszíj húzódik. Végtagjai rövidek, izmosak. Patái kemények, legtöbbször nem is patkolják.
A hucul rendkívüli tulajdonságait elsősorban a hegyvidékeken értékelték nagyra. Tökéletesen alkalmazkodott a hegyi körülményekhez, a zord időjáráshoz, a szegényes táplálékhoz, munkakészsége kiemelkedő, és a rögös hegyi utakon is biztos a lépte.
kattints a képekre - érdemes!
2016. June 16. 00:00
Őshonos háziállataink - Mangalica sertés
Őshonos háziállataink - Mangalica sertés
A törökök kiűzése után az egykori hódoltsági területeken rendkívül kevés sertés maradt, hiszen a törökök vallási okokból nem fogyasztottak sertéshúst.
A sertéstenyésztés a Felföldre és az erdélyi területekre szorult. Ennek ellenére már 1750-ből vannak adatok, mely szerint Sopron messze földön híres sertésvásárára az Alföldről hajtottak fel állatokat.
A 18. század végén főleg a dunántúli területek és Ausztria között volt jelentősebb sertéskereskedelem, amelynek fő fajtája a bakonyi sertés volt, mert ez a fajta jól bírta a hosszú utat.
1833-ban József főherceg Kisjenőn tenyészetet alapított. A többi magyarországi földbirtokos innen vásárolt tenyészállatokat, s így az ország területén több nagy hírű tenyészet is kialakult.
Ilyen volt a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtokon létrejött tenyészet, amelyet 1865-ben alapítottak. Ezeknek a központoknak a segítségével létrejött egy viszonylag egységes populáció.
A mangalica néhány nemzedék alatt annyira alkalmazkodott az alföldi viszonyokhoz, hogy igazi magyar fajtává vált. A mennyiben néhány példány elkerült innen, az idegen környezetben az utódokban jelentős eltérések alakultak ki.
Az első világháború után az elcsatolt országrészeken volt a mangalicaállomány nagy része, de a csonka-országhatárokon belül egy egységesebb, homogénebb populáció maradt.
Típusai: Szőke mangalica: a leggyakoribb változata. Jól hasznosítja a táplálékot, kül- és belterjes tartásra egyaránt alkalmas. Zsír- és hústermelésre is bevált. Sok változata ismert, hiszen a fajtára hatott a táplálék, a tartás sokfélesége.
Vörös mangalica: a szőke mangalica és a göndör szőrű szalontai sertés keveredéséből jött létre, valamivel nagyobb súlyú és szaporább a szőkénél.
Fecskehasú mangalica: a szőke és a fekete mangalica kereszteződéséből jött létre, hasa szőke, háta fekete. Kisebb termetű, de szaporább, mint a szőke változat. Fekete mangalica: az ország déli részén volt jelentős.
A szerémségi fekete sertés és a szőke mangalica kereszteződéséből jött létre, jobb ellenálló képességű, de gyengébb termelési tulajdonságú volt, mint a szőke változat. A 20. század elején kipusztult.
Vadas mangalica: igen ritka változat, elsősorban hegyvidékeken volt jellemző, valószínűleg a szőke mangalica és a vaddisznó véletlen kereszteződéséből jött létre.
kattints a képekre - érdemes!
2016. June 15. 00:00
Hungarikumok - Makói fokhagyma - a gyógyhatású fűszernövény
Hungarikumok - Makói fokhagyma - a gyógyhatású fűszernövény
„A fűszerek királynője” Nyugat- és Közép-Ázsiából származott, őshazája a kirgiz sztyeppe. Kultúrtörténete megközelítően ötezer éves.
Táplálkozási jelentősége nagy; egyik legnagyobb tápláló értékű zöldségnövényünk. Ez a növény a magyar ételek egyik legfontosabb ízesítő fűszere, a magyar kertek elmaradhatatlan növénye.
Változatosan alkalmazható: nyersen, friss salátákban, levesekben, zsíros és húsos fogásokban, mártások készítésénél.
Számottevő a C-vitamin tartalma A gyógyászatban egyre jelentősebb a szerepe. Az emberi szervezetre gyakorolt hatását a több ezer éves népi bölcsesség is őrzi, amelyet a tudományos orvoslás és a kémiai vizsgálatok megerősítettek.
A fokhagyma érelmeszesedést, magas vérnyomás betegséget gátló és gyógyító hatóanyagokat is tartalmaz. A fokhagyma jelentősen csökkenti a vér koleszterin szintjét. Mára kiderítették azt is, hogy a fokhagymakivonatból izolált három vegyületnek antitrombikus hatása legalább olyan jó, mint az Aspiriné.
Egyre több fokhagymából készült gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményt forgalmaznak hazánkban.
kattints a képekre - érdemes!
2016. June 13. 00:00
Ahonnan a Tisza, mint egy csörgedező patak, elindul közel ezer kilométeres útjára – Kárpátalja
Ahonnan a legmagyarabb folyó, a Tisza, mint egy csörgedező patak, elindul közel ezer kilométeres útjára – Kárpátalja
A Tisza forrásának a Fekete-Tisza forrását tekintik, s innen mérik folyónk hosszát is (965 km).
A Fekete-Tisza a Máramarosi-havasokban, a Fagyalos-hegységben ered 1265 m-es tengerszint feletti magasságban.
A forráshoz 1889-ben, amikor még Magyarországhoz tartozott, egy kőfalat építettek, közepén egy kialakított csurgóval.
Trianon után a magyar nyelvű táblát cseh-ruszin kétnyelvű táblára cserélték. 1939-ben, a visszatéréskor, az emlékkő tetejére turulmadár került, melyet a szovjet fennhatóság alatt leszedtek.
Mostanra az emlékművet újra turul nélkül találjuk. 2006-ban azonban a szegedi Geo-environ egyesület új, magyar-ukrán nyelvű táblát helyezett az emlékműre.
kattints a képekre - érdemes!
2016. June 12. 00:00
Június
Június
Június
"Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz,
az ég derüs, nincs homlokán redő,
utak mentén virágzik mind az ákác,
a csermelynek arany taréja nő
s a fényes levegőbe villogó
jeleket ír egy lustán hősködő
gyémántos testű nagy szitakötő."
Naptár - részlet
Radnóti Miklós (1909-1944) - költő
2016. June 08. 00:00
Őshonos háziállataink - Magyar lúd
Őshonos háziállataink - Magyar lúd
A magyar lúd a házi lúd egy fajtája. Magyarország védett háziállatai közé tartozik.
Sima tollú és fodros tollú változatban tenyésztik. A lúd szinonimája a közismert liba elnevezés.
Egykorú források szerint a házi libák után már a 11. és 12. században egyházi tizedet kellett fizetni. Ekkor az ország minden területén elterjedt a parlagi változata, amelynek ősei valószínűleg Görögország felől érkeztek.
Ebből az állományból alakultak ki a magyar lúd színváltozatai és tájfajtái. A Léva-vidéki lúd a kitűnő minőségű húsáról és májáról volt nevezetes, a makói a májméretéről.
A XX. század elején a magyar parlagi lúd nemesítésére külhoni fajtákat hoztak be az országba. Végül a mai változat a parlagi fajta és e külföldi fajták keresztezéséből jött létre.
kattints a képekre - érdemes!
2016. May 28. 00:00
Őshonos háziállataink - Kárpáti borzderes - Erdély
Őshonos háziállataink - Kárpáti borzderes - Erdély
A fajta a Kárpátok karéjában és a hegylábi területeken alakult ki.
A fajta eredete a homályba vész. A mai formáját az 1800-as évek közepére-végére nyerte el. A Kárpátokban jelenlévő mokány, riska, busa marhát svájci borzderes fajtájú szarvasmarhákkal keresztezték, mely az eddig viszonylag heterogén állománynak egységes külsőt kölcsönzött.
Használatán a svájci borzderessel történt keresztezés nem sokat változtatott. Megtartotta primitív ősi jellegét, csak a tejtermelésén javított.
Az időjárás viszontagságaival szemben ellenálló, rideg tartásra alkalmas. A kárpáti borzderes fajta a Kárpát-medencében őshonosnak tekinthető.
Hármas hasznú (tej,hús), valamint igavonásra is használják. Az dőjárás viszontagságaival szemben ellenálló, rideg tartásra alkalmas.
A borzderes könnyen kezelhető szarvasmarha, a Kárpátok néhány eldugott településén még a mai napig végeznek ilyen munkát.
Kis testű, de nem kelti csökött állat benyomását. Marmagassága 110 -135 cm.
Színe a fajtára jellemző, nem egységes, barna és szürke szőrszálak keveréke (jellegzetes deres szín).
Az állatok nagy része rigó szájú, mely a száj és az orr körül húzódó fehér sávot jelenti.
kattints a képekre - érdemes!
2016. May 25. 00:00
Naptár - Május Radnóti
Május
"Szirom borzong a fán, lehull;
fehérlő illatokkal alkonyul.
A hegyről hűvös éj csorog,
lépkednek benne lombos fasorok.
Megbú a fázós kis meleg,
vadgesztenyék gyertyái fénylenek."
Naptár - részlet
Radnóti Miklós (1909-1944) - költő
2016. May 06. 00:00
Itt a tavasz, a méhek is dolgoznak - három munkakörben Kárpát-medence állatvilága - Házi méh
Itt a tavasz, a méhek is dolgoznak - három munkakörben
Kárpát-medence állatvilága - Házi méh
A méhek első munkája, hogy szívókájukkal a begyükbe szívják a nektárt, mely emésztő-enzimek révén glukose+fruktóz cukrokra bomlik, ez a kaptárban a lépsejtekben tárolt méz.
A másik feladatuk a virágok beporzása: a 2. képen látszik, hogy egy méh testszőreihez mindenütt virágpor tapad, ezt viszik át (passzívan) más virágok bibéire.
A harmadik feladat: a testükről első lábaikkal a hátsókra seprik és nyálukkal gömbbé ragasztják össze a pollent, melyet szintén a kaptárban raktároznak el.
kattints a képekre - érdekesek!
feliratok:
1. kép Itt a tavasz, a méhek is dolgoznak - három munkakörben
Kárpát-medence állatvilága - Házi méh
Kárpát-medence állatvilága - Házi méh
2. Itt a tavasz, a méhek is dolgoznak - három munkakörben
Kárpát-medence állatvilága - Házi méh
Ezen képen jól látható, hogy egy méh egész testét a kitinszőrökhöz statikusan tapadó virágpor fedi.
Kárpát-medence állatvilága - Házi méh
Ezen képen jól látható, hogy egy méh egész testét a kitinszőrökhöz statikusan tapadó virágpor fedi.
3. Itt a tavasz, a méhek is dolgoznak - három munkakörben
Kárpát-medence állatvilága - Házi méh
Ennek a méhnek a hátsó lábán még lazább szerkezetű a pollenzacskó, nincs még nyállal összeragasztva.
Kárpát-medence állatvilága - Házi méh
Ennek a méhnek a hátsó lábán még lazább szerkezetű a pollenzacskó, nincs még nyállal összeragasztva.
4. Itt a tavasz, a méhek is dolgoznak - három munkakörben
Kárpát-medence állatvilága - Házi méh
Általánosabb a pollen sárga színe, de előfordul, hogy a hátsó lábon látható pollenzacskó színe piros
Kárpát-medence állatvilága - Házi méh
Általánosabb a pollen sárga színe, de előfordul, hogy a hátsó lábon látható pollenzacskó színe piros
2016. April 20. 00:00