A székelyek szent hegye - A Hargita - Székelyföld - Erdély
A székelyek szent hegye - A Hargita - Székelyföld - Erdély
A Hargita a Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatának - Kelemen-havasok, Görgényi-havasok, Hargita-hegység- egyik alkotó eleme. Északon, a Libán-tetőnél kapcsolódik a Görgényi-havasokhoz, délen, a Hatod-hágónál a Baróti-hegységhez, a Torjai-hágónál pedig a Bodoki-hegységhez.
A hegység hossza a gerincvonalon 70 km, szélessége 20–25 km. Három részre tagolódik: Északi-Hargita, Központi-Hargita és Déli-Hargita.
Az Észak-Hargita a Libán-tetőtől a Fertő-nyeregig tart, legmagasabb pontja a Fertő-tető (1589 méter).
A Fertő-nyereg és a Tolvajos-hágó (985 m) között elterülő Központi-Hargitában találhatók a hegység legmagasabb csúcsai egy hatalmas sztratovulkáni kráter maradványai.
A félkör alakú kráterperem hegyei: Mihály-havas (1685 méter), Madarasi-Hargita (1801 méter), Rákosi-Hargita (1758 méter), Madéfalvi-Hargita (1710 méter) és Csicsói-Hargita (1755 méter).
A Déli-Hargita (régebbi nevén Hermányi-hegység) a Tolvajos-hágó és a Hatod-hágó között helyezkedik el. A Büdösfürdőtől délre van a Déli-Hargita legmagasabb hegyeit, köztük a Kakukk-hegyet (1558 méter) magába foglaló vulkáni maradvány.
A Nagy-Piliskénél (1374 méter) a Déli-Hargita két felé ágazik. A Hatod-hágó felé találjuk a Nagy-Murgót, amely a Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatának legdélebbi tagja.
A Déli-Hargitához sorolható az Olton átnyúló Csomád-hegység, amelynek az épen maradt kettős kráterében található a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp.
kattints a képekre- érdemes!
2016. April 12. 00:00
Jávor-völgy - Magas-Tátra - Felvidék
Jávor-völgy - Magas-Tátra - Felvidék
A Jávor-völgy egy kiterjedt völgyrendszer a Magas-Tátra északi oldalán oldalán Felvidéken.
Több oldalvölgyre ágazik szét, az oldalvölgyek aztán tovább ágaznak. A völgy főtengelye 10 km hosszú, területe 27,8 km2.
A szerteágazó völgyrendszert az ÉK. és K. oldalról a Bélai-Tátra gerince, majd a Magas-Tátra főgerincének Kopa-hágó -- Jávor-csúcs szakasza valamint NY. oldalról a Széles-hegy szárnyvonulata (Jávor-gerinc) határolja.
Nevét azért kapta, mert régebben a környező erdőkben gazdagon nőtt a jávorfa. A javorinai vashámor, majd papírlemezgyár, a szénégetés kíméletlenül megtizedelte a jávorerdőket. Manapság már jávor alig található itt.
A Jávor-völgy elnevezés a völgy egészére vonatkozik, annak ellenére, hogy a felső részének külön neve is van -- Hátsó-Jávor-völgy.
A völgy mellékágai: Jávor-árok, Zöld-Jávor-völgy, Javorinai-Békás-tó völgye, Száraz-Jávor-völgy, Fekete-Jávor-völgy az ehhez tartó Kis-Jég-völggyel, Karó-tavi-völgy, Hátsó-Rézaknák völgye.
A völgy körül emelkedő főbb csúcsok: Siroka, Jávor-csúcs, Varangyos-tavi-csúcs, Hegyes-torony, Vörös-torony, Markazit-torony, Jég-völgyi-csúcs.
A völgyben folyik a Javorinka hegyipatak. Javorinából zöld jelzésű turistaút vezet a Kis-Nyereg-hágóba.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 12. 00:00
Nemere-hegység és az Úz-völgye hősei - HD minőségű rövid VIDEÓ!
Nemere-hegység és az Úz-völgye hősei - HD minőségű rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=bG_uwIMQKt8&nohtml5=False
2016. April 11. 00:00
Néra-szurdok - Bánsági hegyvidék - Bánság
Néra-szurdok - Bánsági hegyvidék - Bánság
A Néra szurdok, a Néra folyó mentén mintegy 20 kilométeres szakaszon terül el.
A szoros két, a Néra folyó által mészkőben kialakított szurdok-szakaszt, illetve a kettőt elválasztó tágasabb térséget foglal magába.
A folyó partján jelzett turistaút vezet, amely helyenként követi a rómaiak által a sziklákba vésett járdákat.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 11. 00:00
A Tátra - Felvidék
A Magas-Tátra a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata, s egyben a világ legkisebb magashegysége a Tátra keleti részén. A hegységnek több mint 30 csúcsa haladja meg a 2500 méter tengerszint feletti magasságot. Az Alacsony-Tátra vonulata mintegy 80 km hosszúságban húzódik nyugatról keletre a Vág és a Garam folyók völgyei között. Főgerince három ponton haladja meg a 2000 méteres magasságot.
2016. April 10. 00:00
Mohos-tőzegláp - Csomád-hegység - Székelyföld - Erdély
Mohos-tőzegláp - Csomád-hegység - Székelyföld - Erdély
A Mohos-tőzegláp Erdélyben, Hargita megyében található. A Csomád-hegység egyik krátermaradványában fekszik 1050 méter magasságban.
A kráter átmérője 800 méter, területe 80 hektár. A tőzeg vastagsága tíz méter, mennyisége körülbelül 3 millió köbméter.
Az egykori Mohos tó vize eltűnt, csak sűrű növényzettel, főleg tőzegmohával benőtt láp maradt utána. A tó eltűnése az Oltba folyó Veres-patak regresszív eróziójának és a hordalékfölddel való feltöltődésének tulajdonítható.
Itt található Erdély egyetlen, a kainozoikumi eljegesedésből visszamaradt rovaremésztő növénye, a kereklevelű harmatfű.
A Mohosban élő, jégkorszakból származó növények szigorúan védettek. További növényfajok: tarka tőzegmoha, erdeifenyő, mámorka, vörös áfonya, fekete áfonya. A tőzegláp melletti a másik kráterben találhatjuk a Szent Anna tavat.
A két vulkáni különlegesség területe és környezete védett, ez a Mohos Természetvédelmi Területet.
kattints képekre - érdemes!
.
2016. April 10. 00:00
Őshonos háziállataink - Sárga magyar tyúk és a fogolyszínű magyar tyúk
Őshonos háziállataink - Sárga magyar tyúk és a fogolyszínű magyar tyúk
A magyar tyúk a Kárpát-medence különböző vidékein őshonos parlagi tyúkok tenyésztett változata, egyike törvényileg védett baromfifajtáinknak.
Sárga magyar tyúk:
A tenyésztők a 20. század elején az egyszínű sárga tyúkokat összegyűjtötték és szelektálták, sőt rokontenyésztést is folytattak.
A cél a tojástermelő-képesség javítása volt. Elsősorban a Dunántúlon, az Alföldön és a Duna-Tisza közén, Délvidéken és Erdélyben terjedt el. Előfordul világosabb és sötétebb árnyalatban is, de az élénksárga szín a kívánatos.
Génmegőrző állománya található Mosonmagyaróváron, Gödöllőn és Keszthelyen.
A sárga magyar tyúk tollazata élénksárga. A nyaktollak végei, a szárny evezőtollai és a faroktollak végei kismértékben barnásfeketék. A kakas tollazatának alapszíne valamivel sötétebb, a nyak- és nyeregtollak, valamint a szárny fedőtollai élénk vöröses-sárga színűek, az evezőtollak és a kormánytollak barnásfeketék, a sarlótollak zöldes árnyalatba hajló feketék.
Csőre és lába sárga, tojása világosbarna színű. A naposcsibék egyszínű világosbarnák.
A fogolyszínű magyar tyúk:
A tojó színe a fogolyéra hasonlító barna finom rajzolattal, a kakas nyak- és nyeregtollazata piros árnyalatú aranysárga, feje narancsvörös. Evezőtollaik sötétek.
Elsősorban a Dunántúlon és erdős területeken terjedt el, ahol rejtőzködést elősegítő színe megvédte a ragadozóktól. Kis állománya található Gödöllőn. 2004-ben külön elismert fajtává vált.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 10. 00:00
Kárpát-medence virágai - Tavaszi virágok - Aranyfa
Kárpát-medence virágai – Tavaszi virágok – Aranyfa
"Ma aztán szinte sistergett, ahogy
száz bimbaja egyszerre kicsapott:
tűzkolibrik, fénytrillák, szikralepkék
ülték körül az ágait, belepték,
s mézükkel, selymeikkel úgy lobogtak,
lakk-tündöklésükben úgy szónokoltak,ű
hogy utcahosszat
visszakapta látó szemét
a gyászos tél után a nép:
eleinte még
csak a szomszédság, a Pasarét,
aztán az egész ámuló vidék
őt nézte, őt hallgatta, föld meg ég,
a forzícia arany énekét."
A forzicia éneke - részlet Szabó Lőrinc (1900-1957) - költő
Az aranyfának fénylő aranysárga virágai még lombfakadás előtt nyílnak, vidám tavaszi foltjai a természetnek. Latin nevéből forziciának is hívjuk.
Helytelenül aranyesőnek is nevezik. Persze az is lehetne, ha az aranyeső név nem lenne már foglalt a később virágzó, nagy sárga virágfürtöket nyitó pillangós virágú cserje számára.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 10. 00:00
Kárpát-medence madarai – Baglyok – Gatyáskuvik
Kárpát-medence madarai – Baglyok – Gatyáskuvik
Európában - a Kárpát-medencében, Skandináviában, Szibériában és Észak-Amerikában fészkel.
Erdőkben telepszik meg, ahol van megfelelő költőodú és apró rágcsáló.
Testhosszúsága 24-26 centiméter, szárnyfesztávolsága 54-62 centiméter, a testtömege pedig 100-190 gramm.
A tojó nagyobb. Csüdje tollas, hogy kis áldozatok ne tudják megharapni. Csőre horgas, színe piszkos fehér.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 10. 00:00
Kárpát-medence virágai - Rozmaring
Kárpát-medence virágai - Rozmaring
A rozmaring fűszer- és gyógynövény. Dél-Európában honos, de nálunk is ősi fűszer. A kámforra emlékeztető keserű, aromás fűszert az örökzöld bokor leveleiből kapjuk.
Használjuk mártások, vadhúsok, pácok, szárnyas sültek, zsíros húsételek, gomba- és halételek fűszerezésére, valamint különleges növényi ecetek készítésére, továbbá zsályával és hagymával pácok, szószok, bárány- és birkahúsból készített ételek, vadhúsok (őz, szarvas, nyúlhúsok), ízesítésére, illatosítására.
Frissen vagy szárazon a fürdővízbe áztatva illatosít és frissít.
Forrázatát ideg- és gyomorerősítő, epehajtó, görcsoldó, de a kellemetlen klimaxos érzések megszüntetésére is használják.
Antioxidáns hatását egérkísérletek során sikerült bizonyítani.
Kísérletileg igazolt, hogy belélegzett illóolaja élénkítő hatású, kivonata jól hat cukorbetegség és magas vérzsírszint esetén.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 10. 00:00