Itt a tavasz, a méhek is dolgoznak - három munkakörben Kárpát-medence állatvilága - Házi méh

Itt a tavasz, a méhek is dolgoznak - három munkakörben

Kárpát-medence állatvilága - Házi méh

A méhek első munkája, hogy szívókájukkal a begyükbe szívják a nektárt, mely emésztő-enzimek révén glukose+fruktóz cukrokra bomlik, ez a kaptárban a lépsejtekben tárolt méz.

A másik feladatuk a virágok beporzása: a 2. képen látszik, hogy egy méh testszőreihez mindenütt virágpor tapad, ezt viszik át (passzívan) más virágok bibéire.

A harmadik feladat: a testükről első lábaikkal a hátsókra seprik és nyálukkal gömbbé ragasztják össze a pollent, melyet szintén a kaptárban raktároznak el.

kattints a képekre - érdekesek!

feliratok:

1. kép Itt a tavasz, a méhek is dolgoznak - három munkakörben
Kárpát-medence állatvilága - Házi méh

2. Itt a tavasz, a méhek is dolgoznak - három munkakörben
Kárpát-medence állatvilága - Házi méh
Ezen képen jól látható, hogy egy méh egész testét a kitinszőrökhöz statikusan tapadó virágpor fedi.

3. Itt a tavasz, a méhek is dolgoznak - három munkakörben
Kárpát-medence állatvilága - Házi méh
Ennek a méhnek a hátsó lábán még lazább szerkezetű a pollenzacskó, nincs még nyállal összeragasztva.

4. Itt a tavasz, a méhek is dolgoznak - három munkakörben
Kárpát-medence állatvilága - Házi méh
Általánosabb a pollen sárga színe, de előfordul, hogy a hátsó lábon látható pollenzacskó színe piros

2016. April 20. 00:00

Egyéb , Zöld világ

Őshonos háziállataink - Nóniusz ló

A 19. század elején, a napóleoni háborúk idején az osztrákok egy francia ménesből több fiatal lovat zsákmányoltak, köztük egy Nonius nevű világospej, angol-norman mént is, melyet 1816-ban Mezőhegyesre osztottak be.

Ő lett Nonius Senior, a fajta "ősapja". 17 éven át állt tenyésztésben, ez idő alatt 368, vegyes fajtájú kancát fedezett, és született utána 79 mén és 122 kancacsikó. 15 törzsmén fia összesen 100 tenyészéven keresztül fedezett

Mezőhegyesen. A kancák között voltak arab telivérek és spanyol-nápolyi származásúak is. Nonius Senior nem volt feltűnően szép ló, de ezekkel a kancákkal sikerült olyan utódokat létrehozni, amelyek megfeleltek a tenyésztési célnak, amely egy erős testfelépítésű katonai hátas és hámos lófajta kialakítása volt.

A fajta az angol félvér jellegűek egyik legtömegesebbike. Két típusa alakult ki, a nagyobb testű, jórészt fekete mezőhegyesi, valamint a kisebb, szikárabb, többnyire pej színű hortobágyi. A sárga színű egyedeket nem törzskönyvezik.

Bottal mért marmagassága 155-165 cm. Munkakészsége páratlan. Nyugodt vérmérsékletű, tartós teljesítményre képes igásló és fogatló valamint nagyszerűen bevált az ugrósportban.

A hobbi lótartásban is bizonyított, mint mindenes. A fajtát jelenleg megpróbálják könnyedebbé és gyorsabbá tenni, angol telivérek tenyésztésbe állításával (cseppvérkeresztezés).

Ezek a nóniuszok már inkább megfelelnek a mai fogatsport követelményeinek. Nagyon jó ugróló. Előforduló színek: fekete, pej.

kattints képekre - érdemes!

2016. April 19. 00:00

Egyéb , Zöld világ

A csonka-ország legvastagabb törzsű fája - Gemenci ártéri erdő - Pörböly - Dunántúl

Egy túrázó fotós fedezte fel Magyarország legvastagabb fáját. Barátaival együtt lemérte a terebélyes fát, majd Prof. Dr. Pósfai György biológus-kutató rögzítette a hiteles adatokat.

A csomoros fekete nyár 12 méter kerületű, és 100 méter magas. Átmérője több mint 3,5 méter. Gemenc pörbölyi erdőtömbjében, a Móric-Duna partján található a különleges fa.

Ez a fekete nyár négy sarjból nőtt össze, de egy gyökérzete van. A fekete nyár eredetileg csupán Közép- és Dél-Európa nagy folyói mentén honos, de sokfelé ültetik, parkfának is beválik.

Egyébként "csak" 20–30, ritkán 40 méter magasra növő, tekintélyes méretű, szélesen felálló koronájú lombhullató fa. Különösen idős korában többtörzsűvé válik.

kattints a képekre - érdemes!

2016. April 16. 00:00

Egyéb , Zöld világ

Cserna-völgye - Bánság

A Cserna a Duna bal oldali mellékfolyója Bánságban Krassó-Szörény és Mehedinți megyében.

Neve a „fekete” jelentésű szláv szóból való. Maga a Cserna egy vízkeletből, a Godján-hegység egyik szurdokának fejénél tör elő. Nem sokkal lejjebb az Iván-völgyi-csúcs víztározója gyűjti össze a hegység déli oldalának patakjait, melyek egyike 2070 méteres magasságban ered.

Dél-délnyugati irányban, főként mészkőből álló, látványos képződményekben bővelkedő hegyek között, gyakran igen mély völgyben halad. Vízhozamának 54%-a felszín alatti vizekből származik.

Egy körülbelül 25 kilométeres szakaszon természetes határt alkot Mehedinți és Krassó-Szörény megye között, ez a szakasz 1920 előtt még a Magyar Királyság határa volt.

A Herkulesfürdő fölött épített, 87 hektáros Prisaca víztározó energiáját a város fölött öt kilométerrel egy vízerőmű hasznosítja.

Középső szakaszán partvidékének nagy része a Domogled–Cserna-völgy Nemzeti Parkhoz tartozik. Legfontosabb mellékvize a jobb oldali Belareka, amellyel Csernabesenyőnél egyesül.

Alsó szakasza mentén a rómaiak vízvezetéket építettek, amelyet 1739-ben helyreállítottak. Orsova fölött ömlik a Duna egy hosszan kinyúló öblébe.

kattints a képekre - érdemes!

2016. April 14. 00:00

Egyéb , Magyarok a Kárpát-medencében , Zöld világ

Tiszakürti Arborétum - Alföld

[gallery]

2016. April 13. 00:00

Zöld világ , Galéria

Fogarasi-havasok - A fellegszerű hegyek nyugati gerincén - HD minőségű rövid VIDEÓ!

Kattints a VIDEÓRA ÉS A KÉPEKRE - ÉRDEMES!

http://www.youtube.com/watch?v=MbBomLl2PY8

2016. April 13. 00:00

Videó , Magyarok a Kárpát-medencében , Zöld világ

Őshonos háziállataink - Magyar kendermagos tyúk

A magyar tyúk egyik változata a kendermagos. Kárpát-medence különböző magyar vidékein őshonos parlagi tyúkok tenyésztett változata, egyike a törvényileg védett baromfifajtáinknak.

Közép-Európa területére valószínűleg a kelták hozták be a házi tyúkot. A csekély számú lelet alapján feltételezik, hogy a honfoglaló magyarok valószínűleg Kelet-Európából hozták be magukkal a magyar parlagi csirke ősi változatát.

Ezek késői utódaiból alakultak ki a 19. század végén a ma védett csirkefajták. Kialakulásukban történelmünk folyamán szerepet játszott a tatárjárás idején hazánkba jutott nagy testű ázsiai fajta, majd a törökök által behozott balkáni, kis-ázsiai tyúkok.

Később a nyugatról betelepülő lakosság is hozta a saját, jól bevált fajtáit. Tenyésztése az 1890-es évek elején kezdődött Szolnokon a parlagi állomány kendermagos színű egyedeinek szelektálásával, nemesítésével.

Igen gyorsan kedvelt lett a tenyésztők között. Tollazata világos kékesszürke keskeny, fekete keresztsávokkal.

A kakasok színe világosabb. Az egész Kárpát-medencében elterjedt. Génmegőrző állománya van Hódmezővásárhelyen, Gödöllőn és Keszthelyen.

2016. April 13. 00:00

Egyéb , Zöld világ

Fátyol-vízesés - Szalajka-völgy - Szilvásvárad - Bükk-hegység - Északi-középhegység

A Fátyol-vízesés hazánk egyik leggyönyörűbb természeti csodája, egyúttal a Szalajka-völgy leghíresebb nevezetessége.

A gyönyörű környezet is pillanatok alatt elvarázsol, csak úgy, mint a helyi élővilág gazdagsága vagy a vízesés teraszai, melyeken fátyolszerűen leomolva csobog le a víz.

kattints a képekre - érdemes!

2016. April 13. 00:00

Egyéb , Zöld világ

Az Év Fája - 2014 - A gödöllői vadkörtefa matuzsálem

2014-ben a Mesebeli vén vackorfa, avagy a gödöllői magányos óriás története címmel nevezett fa nyerte, amely a gödöllői Szent István Egyetem botanikus kertjében áll.

A magányos óriás túlélte a dicső szabadságharcot, átvészelte a huszadik század vérzivataros éveit. A helyi legenda szerint Grassalkovich Antal gróf ültette, aki egy szerencsés kimenetelű vadászat után a sebzett vadkan elől egy vadkörtefán talált menedékre.

Hálája jeléül elrendelte, hogy gödöllői birtokán 1000 vadkörtét ültessenek a jeles fa tiszteletére. A huszadik század hajnalán még hét idős példány alatt pihentették a pásztorok nyájaikat, de napjainkban már csak egy túlélője maradt a sokadalomnak…

A sikeres isaszegi csata után nem meglepő, hogy a természethez, a növényekhez gyermekkora óta vonzódó Kossuth Lajos nem a nyüzsgő gödöllői főhadiszálláson, a kastélyban, hanem az akkor már terebélyes vadkörtefa alatt fogalmazta meg a Függetlenségi Nyilatkozatot.

kattints a képekre!

2016. April 13. 00:00

Egyéb , Zöld világ

Húznak a vadlibák - avagy mitől erős egy igazi közösség - egy család, egy baráti kör, vagy akár a nemzet

Tény: A vadlibák csoportosan „V” alakban szállnak. Repülés közben mozgatják szárnyukat, s a levegő felhajtóereje fenntartja a következő libákat is.

Így lehetséges, hogy 70%-kal hosszabb távolságot tudnak megtenni, mintha csak egyetlen pár repülne.

Tanulság: Ha egymást segítve dolgozunk, s közösségi szellemben végezzük a munkánkat, sokkal gyorsabban érjük el a célt.

Tény: Ha egy vadliba kirepül a sorból, és egyedül próbál célhoz érni, azonnal lelassul, mert nem segíti őt többé a levegő emelő hatása, amelyet a többi vadliba szárnycsapásai biztosítanak számára.

Így gyorsan visszarepül a sorba, hogy repülése könnyebbé váljon a társai erőfeszítése által.

Tanulság: Ha annyi eszünk van mint egy vadlibának, akkor együtt dolgozunk a közösséggel a közös cél érdekében.

Tény: Amikor a vezető liba elfárad, egy másik veszi át a helyét az élen.

Tanulság: A közösségben el kell fogadnunk egymásrautaltságunkat, s a megfelelő pillanatban át kell tudni adnunk vagy átvennünk a feladatot, a munkát éppúgy, mint a vezetést.

Tény: Repülés közben a hátsó vadlibák hangosan gágognak, hogy az elsőket erőfeszítéseikben biztassák.

Tanulság: A közösség nem létezhet szolidaritás nélkül.

Tény: Ha egy vadliba megbetegszik, két társa leszáll vele, s addig együtt maradnak, míg meggyógyul, vagy elpusztul.

A libák ezután visszatérnek a saját közösségükhöz, vagy hármasban, vagy már csak kettesben. Olykor egy másik közösséggel repülnek, míg el nem érik a sajátjukat.

Tanulság: Ha annyi együttérzés lenne bennünk, mint a vadlibákban, átsegítenénk egymást a nehéz időkön, ahogyan ők teszik.

kattints a képekre - érdemes!

2016. April 12. 00:00

Haza és haladás , Család , Zöld világ