Trianon nem egyéb, mint Közép-Európa több száz éves gyarmatosítási folyamatának legkegyetlenebb stációja
Trianon nem egyéb, mint Közép-Európa több száz éves gyarmatosítási folyamatának legkegyetlenebb stációja
"Valamennyi legyőzött nép közül a tehetséges, felsőbbséges magyar népnek jutott a leggonoszabb sors."
I. Garvin - angol publicista - 1925
fotón: Az ország történelmi térképe és címere valamint a királyság híres magyar revíziós imája 1920-1945 közötti időszakból
2026. June 15. 00:00
Száz év sem telt még el a világra szóló trianoni igazságtalanság óta, és Apponyi akkori jóslata már most beteljesülni látszik az akkori hóhér nemzetek sorsa felett: a hagyományos Nyugat-Európa végnapjait éli!
Száz év sem telt még el a világra szóló trianoni igazságtalanság óta, és Apponyi akkori jóslata már most beteljesülni látszik az akkori hóhér nemzetek sorsa felett: a hagyományos Nyugat-Európa végnapjait éli!
Így szólt, amikor a magyar delegáció vezetőjeként tudomásul vette Magyarország halálos ítéletét:
"Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját."
Apponyi Albert (1846-1933) - az 1920-as trianoni diktátumot elfogadó párizsi konferencián a magyar delegáció vezetője volt
C:\Users\user\Képek-Archiv\kép Trianon 1920. június 4 - Justice for Hungary - Igazságot Magyarországnak!.jpg
C:\Users\user\Pictures\Szervátiusz Tibor (Kolozsvár, 1937) - Trianon.jpg
C:\Users\user\Pictures\képp Muszlim invázió.jpg
2026. May 15. 00:00
Lord Viscount Rothermere Magyarország a trianoni békediktátummal galád nagyhatalmi érdekek prédájává vált!
Magyarország a trianoni békediktátummal galád nagyhatalmi érdekek prédájává vált!
"Két fiam esett el a háborúban. Nemes eszmékért áldozták az életüket és nem azért, hogy e dicső nemzettel ilyen igazságtalanul elbánjanak.
Addig nem lesz nyugalom Európában, amíg revízió alá nem veszik a galád és ostoba trianoni szerződést."
Magyarország helye a nap alatt - Hungary s Place in the Sun) - részlet - 1927
Lord Viscount Rothermere (1868-1940) - sajtómágnás, a Daily Mail kiadója és főszerkesztője
2026. May 15. 00:00
Ennyit az úgynevezett "Trianoni békéről"! André Tardieu
Ennyit az úgynevezett Trianoni "békéről" - a népek önrendelkezéséről!
"Azért nem lehetett a magyaroktól elszakított Felvidéken népszavazást tartani, mert akkor nem jött volna létre Csehszlovákia a lakosság ellenszavazata következtében."
André Tardieu (1876-1945) - a háromszoros francia miniszterelnök - a La paix című könyvéből - részlet
2026. May 15. 00:00
Amikor a kegyetlen nagyhatalmi, és a regionális nacionalista érdekek egybeestek... Felvidék, Trianon
Amikor a kegyetlen nagyhatalmi, és a regionális nacionalista érdekek egybeestek...
"Azért nem lehetett a magyaroktól elszakított Felvidéken népszavazást tartani, mert akkor nem jött volna létre Csehszlovákia, a lakosság ellenszavazata következtében."
La paix című könyv részlete
André Tardieu (1876-1945) - háromszoros francia miniszterelnök
"Választanunk kellett Csehszlovákia megteremtése vagy a népszavazás között."
Tomás Garrigue Masaryk (1850-1937) - A fő területrabló, Csehszlovákia egyik "megteremtője", első elnöke
2026. May 15. 00:00
Ausztria! Hátrább az agarakkal!
A magyarországi származású Lendvai Pál vezérletével, a véleménydiktátor osztrák "liberális" értelmiségnek, valamint jelentős befolyású politikai köröknek a történelmi tényekkel kellene foglalkozniuk, nem pedig a hamis beállításon alapuló színvonaltalan magyar gyalázással.
Az igazolhatóan toleráns, befogadó magyar nemzet lenácizása helyett, azzal kellene foglalkozniuk, hogy miképpen is történhetett meg 1938-ban, az anschluss idején, hogy Ausztria lakosságának szinte száz százaléka kitörő örömmel, boldogságban úszva, virág esővel ünnepelte a Hitleri Németországgal történő egybeolvadásukat.
E tények elhallgatása, a magyarok lenácizása pontosan annyira történelmietlen, mint az, hogy az osztrákok legnagyobb felmutatható teljesítménye - azon túl, hogy valahogyan a sorsdöntő pillanatokban az "élet" mindig a jó oldalra sodorta őket - az, hogy el tudták hitetni a világgal a legnagyobb hazugságot, miszerint a német Beethoven osztrák volt, az osztrák Hitler, pedig német.
És akkor még egy szót sem ejtettünk arról a nem mellékes tényről, hogy Ausztria több száz éve gyarmati függőségben, kizsákmányolásban tartja keleti szomszédait, így hazánkat is. Mindenek előtt tükörbe kellene nézniük, mert abban valóban egy randa képet láthatnának!
Mészáros László - a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
fotón: A hitleri német csapatok bevonulását Ausztria szerte óriási ovációval fogadták az emberek
2026. May 15. 00:00
Francesco Nitti Trianonban egy országot sem tettek tönkre gonoszabbul, mint Magyarországot
"Trianonban egy országot sem tettek tönkre gonoszabbul, mint Magyarországot.
De ezt az országot lélekben erős emberek lakják, akik nem nyugszanak bele hazájuk rombolásába. Magyarország megcsonkítása annyira becstelen, hogy senki nem vállalja érte a felelősséget.
Mindenki úgy tesz, mintha nem tudna róla, mindenki szemérmesen hallgat. A népek önrendelkezési jogára való hivatkozás csak hazug formula... a leggonoszabb módon visszaéltek a győzelemmel...
Nincsen olyan francia, angol vagy olasz, aki elfogadná hazája számára azokat a feltételeket, amelyeket Magyarországra kényszerítettek.."
nyilatkozat - részlet - 1924 szeptember
Francesco Nitti (1868-1953) - olasz miniszterelnök
2026. May 15. 00:00
Magyar az, akinek fáj Trianon Illyés
"Magyar az, akinek fáj Trianon."
Illyés Gyula (1902-1983) - író, költő
2026. May 15. 00:00
Érdemes rászánni öt percet, és figyelmesen elolvasni - egy becsületes, érző villágpolgárnak is van hazája, és a szívében hazaszeretet! - osszuk meg! Karinthy Frigyes: Levél kisfiamnak – Trianon emléknapjára
Érdemes rászánni öt percet, és figyelmesen elolvasni! Egy becsületes, érző villágpolgárnak is lehet, és van hazája, szívében pedig hazaszeretet!
Osszuk meg! Karinthy Frigyes: Levél kisfiamnak – Trianon emléknapjára című egykori levelét!
“Édes kicsi fiam, te még nem tudsz olvasni, neked nyugodtan írhatok és szabadon és őszintén – hozzád beszélve és mégis magamhoz – valamiről, amiről soha nem beszéltem, amit magamnak sem vallottam be soha, aminek a nevét soha ki nem mondtam.
Most, ezen a furcsa nyáron, mely úgy hat rám, mint borzongó, kényelmetlen ébredés egy tarka és bolondos álom után, először válik tudatossá bennem, hogy egész életemben kerültem ezt a szót…
íme, erőlködöm és nem tudom kimondani most se, különös szemérem fog el, nem tudom legyőzni; pedig nem volnék éppen zárdaszűz, se vénkisasszony – nevén szoktam nevezni, nemcsak a gyermeket, de ama boldog és áldott bölcsőt is, ahonnan származik.
Megpróbálom megmondani, mi az, amit érzek, akkor talán nem kell kimondani; ugye?
Különben ha nem értenéd dadogásomat, útbaigazíthatlak. De fordulj el, ne nézz a szemembe. Még nem olvastam ezt a könyvet, amiben levelem meg fog jelenni: de úgy gondolom, ama szót megtalálod benne többször is – hiszen arról szól a könyv, amit ez a szó jelent.
És megtalálod régi versekben és széles szólamokban, amik most újra élni kezdenek, én még akkor ismertem őket, mikor egy időre halottaknak tetszettek, üresen, furcsán kongottak a fülemben, nem értettem őket, vállat vontam. Igen, valamiről beszéltek ezek a versek, és szóltak valamiről, amiről tudtam, hogy van, mint ahogy van kéz és láb, különösen hatott rám, hogy emlegetik, mintha valaki minden lélegzetvételnél megnevezné a láthatatlan elemet, mely tüdejébe nyomul.
Iskolai ünnepélyeken, tavasszal kiáltották hangosan: azt mondták nekem, hogy szeressem, kötelességem szeretni. Mintha azt mondták volna, hogy szeressem a kezemet és a lábamat. Dac fogott el és furcsa makacsság: – hogyan lehetne kötelességem, hogy magamat szeressem, így szóltam magamban, holott én nem vagyok megelégedve magammal, holott én több és jobb szeretnék lenni, mint ami vagyok – holott én gúnyolom és dorgálom magamat.
S mert a földön járok, ne fordítsam szememet a csillagos ég felé, melynek nincsenek határai, csak horizontja van! S mert nem tudok ellenni étel és ital nélkül, tegyem meg istenemmé az ételt és italt? S mert nem tudok szólani másképpen, csak így, ne hallgassam meg azt, aki másképpen szól?
S ha erőt adott nekem a föld, amelyből vért szíttam magamba anyám emlőin át – ezt az erőt csodáljam a munka helyett, melyet végrehajtok vele!
Dac fogott el és makacsság: embernek neveztem magam – azt kerestem, ami bennem hasonlatos másféle emberekkel s nem azt, ami különbözik. Világpolgárnak neveztem magam – léleknek neveztem magam, mely rokon lelket keres, akárhol itt e földön, s ha kell, a pokolban is.
És nem mondtam ki azt a szót. De ha házat építettek valahol Pesten vagy Fogarason, vagy Szolnokon, vagy Kolozsvárott, megálltam előtte, és úgy néztem, mintha az én házamat építenék. És ha virágot láttam nyílni a pilisi hegyekben vagy a Kárpátokban, tudtam, hogy a virág nekem nyílt.
És ha idegen emberrel beszéltem, és az idegen ember dicsérte a lánchidat és a Dunát és az aggteleki cseppkőbarlangot és a dobsinai jégbarlangot és a Vaskaput és a Balaton vizét – akkor lesütöttem a szemem és zavarba jöttem, mintha engem dicsérne.
És mikor Berlinben jártam, úgy csodálkoztam és nevettem magamban azon, hogy ezek itt járkálnak és házakat építenek, mint aki álmában tudja, hogy álmodik, és amit lát, nem valóság, álomkép csak, tündérmese, játék.
Játék háznak éreztem az idegen házat – csak játszották az emberek, hogy ezt ők komolyan veszik –, és mikor a vendéglőben fizettem, elámultam, hogy elfogadják tőlem a játék pénzt, amit kezembe nyomtak, mikor átléptem a magyar határt.
És lelkem mélyén soha nem hittem el, hogy ők komolyan mondják: hélas! és alas! és wehe! és ahimé! – mikor jaj-t kell mondaniok –, és arra gondoltam, hogy haláluk percében ők is jajt mondanak majd, mint én.
A megfogható ismerős valóság ott kezdődött nekem, ahol átléptem a határt – ha életemben először jártam is arra, ahol átléptem.
De nem mondtam ki azt a szót soha. És most már nem is tudom kimondani, csak ennyit: valami fáj, ami nincs. Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról – arról, hogy akinek levágták a kezét és a lábát, sokáig érzi még sajogni az ujjakat, amik nincsenek.
Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok – meg fogod tudni, mire gondoltam.”
(Megjelent a Kosztolányi Dezső szerkesztette “Vérző Magyarország – Magyar írók Magyarország területéért” című könyvben.)
2026. May 15. 00:00
A trianoni békediktátum a nagyhatalmak legnagyobb szégyene – Trianoni emlékmű (1921) – Szabadság tér – Budapest
A trianoni békediktátum a nagyhatalmak legnagyobb szégyene – Trianoni emlékmű (1921) – Szabadság tér – Budapest
A Trianoni diktátumot 1920. június 4-én írták alá a (közhiedelemmel ellentétben) a Nagy-Trianon kastélyban. Politikai, gazdasági, lélektani, nemzeti hatásai közismertek.
A szerződés, illetve az ennek következtében kialakuló revíziós mozgalmak hatására szinte egy új kertművészeti stílus keletkezett.
A stílusteremtő alkotás a budapesti Szabadság téren állt, ahol szinte a ”Haza templomát” állították fel közadakozásból.: a Honvéd utca tengelyében, a mai szovjet emlékmű helyén hatalmas kör alakú virágágyás állt.
A különféle színű virágok és a fehér kavicságy a régi és az új országot, a folyókat és a “Magyar hiszekegy” sorait mintázta.
Az ágyástól északra, a homorú épületek előtti parkcikkekben az elcsatolt részeket égtájak szerint megjelenítő szobrok álltak, a kor legjobb szobrászainak alkotásai - Sidló Ferenc , Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Pásztor János.
Régi képeken megfigyelhető, hogy a szobrok elé szomorú eprefákat ültettek, a talapzatokat pedig borostyánnal futtatták be. Mindkét növény a bánatot jelképezi, temetők gyakori növényei.
A szobrok az elcsatolt részeket szimbolizálják.
Kelet: Csaba vezér felszabadítja a bilincsbe vert Erdélyt.
Észak: A keresztre feszített Hungáriához simuló fiú, a tót nemzet ragaszkodását jelképezi. Mindkettőt egy kuruc alakja védi.
Dél: Magyar férfi védelmezőleg áll a délvidéki sváb leány mellett. A búzakévék Nagy-Magyarország éléstárát jelképezik.
Nyugat: Az ifjú, a nyugati vármegyék címerpajzsát öleli, fölötte a hadúr védőleg tartja a nemzet pallosát.
Az emlékművet 1945-ben lebontották.
Az ágyástól délre helyezkedett el az ereklyés Országzászló, műfajának prototípusa. Az ereklyék a volt vármegyékből, városokból, és az első világháborús katona temetőkből ideszállított földek voltak.
A mű valódi nemzeti eszmeiségű volt: megtalálhatók voltak a régi királyi családok címerei csakúgy, mint a már említett Magyar hiszekegy egy versszaka.
A zászlót csak az avatáson húzták fel, ezenkívül mindig félárbocon állt (a Bécsi döntések idején is felhúzták egy-egy napra.)
A pesti országzászló felavatása egy zászlóállítási mozgalom kezdete volt. A mozgalom célja az volt, hogy az ország minden településén legyen félárbocra eresztett Országzászló. A zászlók állításával párhuzamosan az adott teret, parkot szinte kivétel nélkül átrendezték, kiegészítették egyéb emlékművekkel, alkotásokkal.
A falvak-városok nem csupán egyszerű zászlótalapzatokat állítottak: maguk a talapzatok is színvonalas képzőművészeti-építészeti alkotások voltak, amiket a kor neves szobrászai készítettek.
2010-ben az Orbán-kormány újra élesztette a mozgalmat azzal, hogy a kommunizmus idején lerombolt Országzászlók helyére állítsanak újat a települések.
Így ma már számtalan nem félárbócra engedett, hanem teljesen felhúzott új Országzászló hirdeti csonka-ország szerte a nemzet újra egyesítésének folyamatát.
Patrióta Európa Mozgalom
2026. May 15. 00:00