Lenni, növelni a kohéziót Németh László
Egy kis nép nem találhatja meg a feladatát, csak önmagában. Lenni, növelni a kohéziót, elkészülni a pöröly alá, hogy ha összenyomódik is, de megmaradhasson önmagának: ez a kis népek igazi feladata, és az íróké köztük.
Az európai koncepciók közül akármelyik győz, akik ránk hozzák, akik megértik, akik 'belénk verik' - aligha lesz sok közük a magyarsághoz.
Én nemigen tudom másnak elképzelni egyik európai megváltást sem, mint magyarságunk nehéz próbájának.
Németh László - 1939
2026. March 29. 00:00
Virágvasárnapi magyar népszokások - Barkaszentelés, kiszejárás, villőzés
Virágvasárnapi magyar népszokások - Barkaszentelés, kiszejárás, villőzés
Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe, húsvét előtti vasárnap. Már a 7. század óta pálmát szenteltek ezen a napon. Nálunk ezt a barka helyettesíti. A barkát a pap rendszerint a nagymise előtt szentelte meg, majd kiosztotta a híveknek.
A virágvasárnapi barkaszentelés egyházi eredetű népszokás ugyan, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás elhárítására is. Sokfelé élt az a hiedelem, hogy a szentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert elszaporodnának a legyek és a bolhák; a tojásból nem kelne ki a csirke.
A zempléni falvakban azonban beviszik a szobába és a szentkép vagy a gerenda alatt tartják, hogy azután hamvazószerdán ennek a hamujával hamvazkodjanak.
A szentelt barkának az állattartásban jósló, varázsló, rontás elleni hatékonyságot tulajdonítottak. A földműveléssel kapcsolatosan is hatékonynak tartották, például a kert földjébe tűzik le, hogy elűzze onnan a férgeket.
A virágvasárnapot megelőző hetet sokfelé virághétnek nevezték és a névmágia miatt alkalmas időnek tartották a virágmagvak vetésére. Kalotaszegen virágvasárnap kimennek a fiatalok virágot szedni. Ez a szokás ma is él. Este egyikük házánál zenére táncolnak.
Nyitra, Hont, Nógrád, Pest és Heves megye egyes községeiben gyakorolták a kiszejárást, kiszehajtást, és ennél is szűkebb területen, a Nyitra megyei Zoboralján ismerték, sőt néhol még gyakorolják ma is a villőzés szokását. Zoboralján, egyes falvakban a két szokás összekapcsolódott, de a sorrendjük különbözhetett.
Például Béden előbb villőztek, azután vitték a kiszét, Bodokon azonban a kiszejárás után villőztek. A kisze többnyire menyecskének öltöztetett szalmabáb, melyet kici, kiszőce, kicevice, banya néven is emlegettek. A lányok énekszóval vitték végig a falun, majd a falu végén vízbe vetették vagy elégették. A bábu a különböző magyarázatok szerint a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője lehetett.
A kiszi szó egyébként korpából készült savanyúlevest, jellegzetes böjti ételt jelent. A kiszejárást a bábu elkészítése, ruhájának összeszedése előzte meg. Deménden farsangi menyecskeviseletet adtak rá, Menyhén az az évben férjhez ment menyecske ruháját. Őrhalom, Hugyag, Ipolyvarbó községekben azonban az volt a szokás, hogy a kiszére csúnya, rossz ruhákat aggattak és bekormozták.
Drégelypalánkon úgy hitték, hogy akik öltöztetik, még abban az esztendőben férjhez fognak menni. A kiszebábu mozgatásának, a falun való végigvitelének is jelentőséget tulajdonítottak.
Ipolyszécsénkén úgy vélték, hogy aki elsőnek felkapja, hamarosan férjhez megy, Ipolybalogon pedig az a hiedelem élt, hogy amelyik faluvégről viszik, onnan hamarosan férjhez mennek a lányok. Ha véletlenül visszafordult a bábu, Horvátiban, Tompán attól tartottak, hogy visszajön a betegség a faluba, Kelenyén ez esetben a jégesőtől féltek. A kiszebábu megsemmisítése szertartásosan ment végbe.
Levetkőztették, szétszedték, úgy dobták a vízbe vagy elégették, és akkor a tüzet körültáncolták. Ahol a kiszét vízbe vetették, a szalmából minden lány megragadott egy csomót, és például Menyhén a szalmacsomó elúszásából jósoltak a férjhezmenetelre. Felsőszemeréden, Honton, Horvátiban, Tompán a vizes szalmacsomóval dörgölték az arcukat, hogy ne legyenek szeplősek.
A kiszehajtás után a lányok feldíszített, villőnek nevezett fűzfaágakkal sorra járták a falut (zöldághordás). A felvidéki Alsóbodokon például az 1930-as években a szalmabábu kivitele után a lányok a mezőn fűzfaágakat tördeltek, azokat szalagokkal díszítették fel.
Megálltak mindegyik ház ablaka előtt és bekiáltották: „Van magoknak virágvasárnapjok?”
Ha azt felelték, hogy nincs – ami ritkán fordult elő –, tovább mentek, ha azt, hogy van, akkor énekelték a következő szöveget:
Benne van egy vetett ágy,
de nem az ibolyától, hanem a rózsától.
A zsérei lányok Felvidéken a villő-ágra hímes tojásokat is aggattak, és amikor megálltak a ház előtt, az ablakhoz emelték az ágat.
Menyhén a következő szöveget énekelték:
Villő, villő. Vállj meg kërëszt,
vállj meg, a ruzsás pallagon.
hagy vegyem rám gyócsingem.
kattints a képekre - érdemes!
2026. March 28. 00:00
Mi is a virágvasárnap?
De mi is a virágvasárnap?
A virágvasárnapi szertartással megkezdődik a nagyhét. Jézus Krisztussal bevonulunk a húsvéti misztériumot megelőző szent háromnap csendjébe.
Már a IV. század óta ismert, hogy a keresztények e napon megtartották az Úr bevonulásának körmenetét Jeruzsálemben, amely az Olajfák-hegyéről indult a város felé, miközben a nép pálma- és olajágakat lengetett.
A barkaszentelés, a virágvasárnapi körmenet és a passió dramatikus előadása a szentmisében a virágvasárnapi liturgia részei. Az ünnepi liturgiában a barkaszentelés és a körmenet során játszódik le előttünk virágvasárnap jelentős eseménye, Jézus bevonulása Jeruzsálembe.
A bevonulást megelőző első színhely az Olajfák hegye – az ágak (barkák) megszentelése; a másodiké az Olajfák hegyétől a Jeruzsálem kapujáig vezető út – a körmenet; a harmadiké pedig a szent város: az ott történtekre emlékezik a passió és a szentmise.
A virágvasárnapi körmenet hosszabb formája négy állomásból áll. Az első stáció az ágak megáldása és kiosztása. Az ágak kiosztásának jelképes értelme van: átvételével a hívő vértanúnak vallja magát, s alkalmassá válik arra, hogy Krisztust szenvedésében kövesse.
A második állomás az ágak leterítése, amely az evangéliumi szavakat jeleníti meg: “mások ágakat szedtek a fákról, s leterítették az útra”.
A harmadik stáció a ruhák leterítése, a negyedik a hódolat Krisztus Király előtt. A körmenetnek ez a hosszabb formája csak ajánlott, a legtöbb helyen azonban az egyszerűbb, rövidebb forma szerint zajlik a szertartás: az ágak megszentelése után a körmenet azonnal a szentélybe vonul.
2026. March 28. 00:00
Üzenem nekik, és nektek
Politikai ellenfeleink a baloldalon ránk, nemzeti elkötelezettségűekre ellenségként tekintenek. Szó szerint, el akarnak tiporni bennünket.
Üzenem nekik, de nektek is, harcostársaim, hogy én keresztény vagyok, és nem egy, a védekezőképességét vesztett öngyilkosjelölt.
Tehát én rendszeresen határozottan fellépek a nemzeti és keresztény értékeink, a nemzeti érdekek ellen fellépő ágálókkal szemben!
A mai politikát, sajnos ezek a gyűlölködők élethalál-harccá silányították. Semmilyen eszköztől nem riadnak vissza. Keresztény vagyok, de nem öngyilkosjelölt, így ha arcul csapnak nem fogom az arcom másik felét is feléjük fordítani.
Üzenem nekik és nektek is, harcostársaim, hogy keresztény vagyok, de ez nem jelenti azt, hogy nem a legkeményebb határozottsággal utasítanám el hamis vádjaikat, és azt sem jelenti, hogy nem a legnagyobb következetességgel szembesíteném őket nap mint nap a hazugságaikkal és a valósággal!
nemzetszolga
"C:\Users\Mészáros László\OneDrive\Pictures\Képek-Archiv\Mészáros László-102.JPG"
2026. March 26. 00:00
ukrán háború - orosz indok, sérelem
Marta-Csilla Vass
Nem kellene talán megszólalni, ha nincsen képben! Már a 2. világháborúban is működő náci szervezet, amely ma is életben van, komoly befolyással és "érdekérvényesítéssel" rendelkezik, ma is az ukrán államra, és a hadseregre. Zelenszkij például azért nem mer semmi olyanba, egyezségbe belemenni, ami területekről való lemondást is tartalmaz, mert ezek még őt is kinyírnák. Nyíltan használhatják egyébként a hagyományos náci jelvényeiket, az tetoválás formájában a saját testükön is ott van. Vagy például amikor a németek tigris tankokat küldenek nekik, azonmód ráfestik azokra ezeket a gyalázatos cselekményeket tömeggyilkosságokat szimbolizáló jelvényüket. (százezer lengyelt öltek meg annakidején) És mindezen túl ez az ukrán rendszer, ez az ukrán állam, egy maffia-állam, amelynek az alapja az államilag intézményesített korrupció. Mindent ellopnak - még a fegyvereket is, amiket kapnak - és mindenki lop, aki "helyzetbe kerül". Ez nem orosz-pártiság, ezek a tények. 2014-től pontosan ilyen atrocitásokat csinált az ukrán állam, hadsereg a most oroszok által részben már megszállt orosz többségű területek ellen is.
Egyes kutatások szerint mintegy 10 ezer!!! oroszt gyilkoltak meg akkor. Ezt sokallta meg egyebek mellett az orosz állam. Persze ők megtehették, az erejükből adódóan. Mi magyarok "csak" egy ilyen főhajtással, gyertyákkal fejezhetjük ki tiltakozásunkat. Ha nem szólt volna, bölcs maradt volna, kedves!
2026. March 25. 00:00
Harry S. Truman
1940-ben mondta!
"Ha azt látjuk, hogy a németek győznek, az oroszokat kell segítenünk, ha azt, hogy az oroszok, akkor a németeket, hadd irtsák egymást."
Harry S. Truman (1884-1972) - aki, az USA 34. alelnöke, majd 33. elnöke volt (1945-1953)
Az amerikaiak még büszkék is az ilyen, és a hozzá hasonló cinikusan haszonelvű vezetőikre - miközben kifelé teljesen mást "papolnak" - kioktatandó az egész világot
Ez a “demokráciára és a humanizmusra épülő amerikai mentalitás” igazi arca – Ez az USA Európa-politikájának az eszenciája ma is.
"d:\Pictures\Képek-Archiv2\Harry S. Truman - Usa - amerika elnök.jpg"
2026. March 21. 00:00