A gyarmatosító osztrákok ezt is elrabolták, és a mai napig nem szolgáltatták vissza! Magyar emlékek a nagyvilágban – Máriapócsi Könnyező Madonna - Szent István székesegyház - Bécs - Ausztria
Augusztus 15. - Ma van Nagyboldogasszony Napja!
A gyarmatosító osztrákok ezt is elrabolták, és a mai napig nem szolgáltatták vissza!
Magyar emlékek a nagyvilágban – Máriapócsi Könnyező Madonna - Szent István székesegyház - Bécs - Ausztria
A Máriapócsi Madonna képe 1679-ből származik, mely a szóbeszéd szerint könnyeket hullatva segítette győzelemre Savoyai Jenő seregeit a török ellen.
A kép 1696. november 4-től december 8-ig könnyezett. Abban az időben katonák állomásoztak a faluban, magánházaknál elszállásolva. A falusiak mellett ők is szemtanúi voltak a könnyezésnek.
Az eset hírére megindult a tisztelők és kíváncsiak áradata a környékről, s megkezdődtek az egyházi vizsgálatok is. A könnyezés híre Bécsbe is eljutott.
Eleonóra császárné biztatására I. Lipót császár a képet Bécsbe vitette. Máig ott tisztelik a Szent István-dóm jobb oldali első mellékoltárán.
Idegenben soha többé nem könnyezett Szűz Mária, Magyarország királynője. A csodás Mária-ikonjukat visszakövetelő pócsiak megnyugtatására Telekessy István egri püspök 1707-ben egy hasonló képet készíttetett.
1715 . augusztus 1-én, 2-án és 5-én ez a kép is könnyeket hullatott. A kegykép számára és a felélénkülő búcsújárás szolgálatára 1731 és 1749 között felépült a mai kegytemplom és a Nagy Szent Vazulról elnevezett bazilika kolostor.
A harmadik csodás könnyezést 1905. december 2-án, 9-én, majd 30-án és 31-én jegyezték fel. XII. Pius pápa a Mária-év kapcsán a máriapócsi kegytemplomot 1948-ban basilica minor rangra emelte.
kattints a képekre - érdemes!
2026. May 15. 00:00
sas varjú
Hagy károgjanak, hagy csipkedjenek, te csak emelkedj!
Az egyetlen madár, amely meg mer csípni egy sast, az a varjú.
A varjú felül a sas hátára, és belecsíp a nyakába.
A sas nem reagál, nem is harcol a varjúval..
Nem pazarol időt és energiát a varjúra, csak széttárja szárnyait és elkezd felemelkedni az égbe.
Minél magasabbra érnek, annál nehezebb lélegezni a varjúnak.
Végül a varjú leesik a sas hátáról, az oxigénhiány miatt.
Tanulj a sastól, és ne harcolj a varjúkkal! Hagy károgjanak, hagy csipkedjenek, de te csak emelkedj tovább!
Egy ideig veled lesznek az úton, de hamarosan leesnek, és eltűnnek a semmibe.
Emeld a figyelmedet felfelé, és emelkedj tovább!
kép: "C:\Users\Mészáros László\OneDrive\Pictures\ass sasa varjú van hozzá szöveg.jpg"
2026. May 13. 00:00
Ördögi világunk
Ördögi világunk
A háború nem egyéb, mint a saját létezését is tagadó, a bankokat és a stratégiai világcégeket uraló háttérhatalom profitmaximalizáló üzleti vállalkozása.
Ez, a "nem is létező" háttérhatalom, népek, országcsoportok között ördögi praktikákkal mesterségesen viszályt gerjeszt, és amikor elérkezettnek tartja az időt - mit tesz Isten - ezekből az "ellentétekből" fegyveres konfliktusok, háborúk keletkeznek.
A harcmezőkön és a hátországokban százezrek, olykor milliók pusztulnak el.
Majd a profitok bezsebelését követően, lezárásként megrajzolják az új határokat, biztosítva ezzel az "üzlet" hosszú távú jövőjét - az újabb konfliktusokat.
képen: A nagy háború magyar hősi halottainak katonai temetője - Úz-völgye - Székelyföld - Erdély
2026. May 03. 00:00
Magabíró nemzet, és a Békemenet
Magabíró nemzet, és a Békemenet
Az ázsiai sztyeppékről a Kárpát-medencébe megérkezett Turul-népe, a magyar - a szabadság nemzete. A szabadság pedig csak ott létezhet, ahol a nemzeti szuverenitás nem csupán szlogen, hanem a mindennapi életünk része. Szép reform-kori kifejezéssel a magabíró nemzet, a magabíró ország megteremtésének a záloga a szabadság, magyar érdekek érvényesítésének mindenek felettisége.
A magyarok történelme nem más, mint ennek az évezrede zajló folyamatos harcnak a története. A kezdetektől napjainkig a kihívás ugyanaz: az „aktuális birodalom” beolvasztási, gyarmatosítási politikájának ellenállni, megmaradni magabíró magyarnak, megmaradni magabíró nemzetként.
Ki milyen magyar, és milyen a magyar nemzet?
A magyar nemzetnek létezik egy, a nemzeti lét szempontjából passzív része: ők azok, akiknek a magyarságuk csupán annyit jelent, hogy ide születtek, itt élnek, a magyar létük pedig kimerül abban, hogy magyarul beszélnek, magyar az anyanyelvük.
A nemzet másik, nagyobbik részének az életében fontos szerepet játszik magyarságuk megélése. Ők azok, akik ösztönösen, vagy tudatosan magyarul „gondolkodnak”, élnek, akiknek magyar a szívük, lelkük.
A Békemenet nem más, mint a magyar lelkek egymásba kapaszkodása, egybefonódása, függetlenül attól, hogy fizikailag ott tudtak lenni a vonulásunkon, vagy „csak” a képernyők előtt, vagy gondolatban, voltak velünk, mert távol laknak, mert betegek, vagy bármilyen akadályoztatás miatt nem lehettek jelen. A Békemenet nem csupán egy tömeg vonulása, a Békemenet a nemzeti akarat látható megnyilvánulása, a cselekvő magyar szívű emberek cselekvő demonstrációja.
A magyar, ha szabadságban élhet, nem kertel, meghatározza, hogy mik az elvárásai a mindennapi szabadága megélhetését illetően. Már több mint másfél évtizede ebben az országban az történik, amit mi, magabíró magyarlelkű magyarok meghatároztunk, amikor egy olyan politikai alakulat mellett tettük le a voksunkat, amelyet egy olyan tehetséges és eltökélt magyarlelkű miniszterelnök vezet, mint Orbán Viktor. Ő az, aki tántoríthatatlanul végrehajtja, érvényesíti az elvárásainkat. Megvalósítja a magyarszívű magyar többség által megfogalmazott kívánságainkat.
Azt, hogy Magyarország a béke szigete legyen Európában, hogy az országunk szuverenitásának a kérdése az első helyen szerepeljen a feladatok, a szempontok sorában, azt, hogy a magyar kormány a magyar embereket, családokat támogassa, azt, hogy az idősek érdekeit szolgálja, hogy a vállalkozók, a települések fejlődése prioritás legyen, hogy a gyermekeinket megvédje az ordas eszmék terjedésétől.
Ebben az országban végre az történik, amit mi akarunk!
Egy magabíró ország ilyen.
A mi magabíró országunkban ennek az akaratnak a megtestesítője a Békemenet. Kimondhatjuk, hogy ez az erős akarat a legnagyobb politikai erő egész Európában. A nemzeti érdekérvényesítés legcsodálatosabb megnyilvánulása a Békemenet. Mára kvázi a magabíróságunk intézményesített formája.
Nekünk a nemzeti szalag, a kokárda, a nemzeti zászló a nemzeti összetartozásunk tárgyiasult kifejeződése, szimbóluma. Nekünk a piros fehér zöld zászló nem csupán egy kellék, nem egy söprűnyélre szerelt cifra rongy, amit a vállunkra vetve körbe rohangáljuk az országot.
Nekünk maga a szívünk piros fehér zöld!
Budapest, 2025. október 23-án
Mészáros László
a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
2026. April 22. 00:00
Nagypéntek - Magyar népszokások - Passió, fekete lakodalom, borsóvetés, virágpalántázás, sírgondozás
Nagypéntek - Magyar népszokások - Passió, fekete lakodalom, borsóvetés, virágpalántázás, sírgondozás
Nagypénteket ma is hallgatással, különös meghatottsággal, bensőséges átéléssel ünnepli népünk hívő rétege - a világnak van halottja e napon.
Teljes a csönd, a tűz kialszik, a tükröt fekete kendővel takarják le, az órát megállítják. Úgy járnak-kelnek, mintha kinek-kinek a saját házában lenne a mindenek halottja.
A csíki székelységnél "hosszúnap", az északi csángóknál "aszupéntek". Jézus Krisztus kereszthalálának és földbetételének napja.
E nap a gyász és a vezeklő szemlélődés ideje. A legtöbb helyen ilyenkor tartották a passiót: Jézus kínszenvedéséről, kereszthaláláról szóló játékot. A szent passió egyik része: Jézus temetése, virrasztása nagypéntek népi liturgiájának máig eleven része.
Helyi szokásoktól függően hol temetőben, hol templomban, hol pedig útszéli kereszteknél, esetleg egy-egy háznál napközben vagy az éjszakába is belenyúlva tartják.
A dunántúli Vasvár sajátos hagyománya a fekete lakodalom (gyászmenyegző). Nagypénteken egész éjszaka virrasztanak. Ilyenkor kerítenek sort a gyászmenyegző énekére is, amelytől az ájtatosság a nevét kapta.
A passió ösztönözte a szabadtéri kálváriák építését, de a "Szentgrádics"-ét is és a keresztek; keresztutak állítását.
Szentistván matyó faluban nagypéntek délután a stációkat fáklyafény mellett látogatták végig. Erdélyben Hétfalu evangélikus csángósága körében még a századfordulón is járta a templomban énekelt passió.
A nagypénteki templomi liturgiának máig egyik legjellegzetesebb mozzanata a János-passió anyanyelvi előadása. A szentsír, másként "Úr koporsója" (a dunántúli Csökölyben "Isten koporsója") sajátos hazai liturgikus fejlemény.
A szentsír eredetileg csak keresztből állott. Ezt födték be gyolccsal, miseruhával és stólával is, miseénekek kíséretében. Meghintették szenteltvízzel, s úgy füstölték meg, mint a temetésnél szokás. Követ helyeztek rá, lepecsételték, őrség vigyázta.
Manapság a nyitott koporsóba fektetett Krisztus-szobrot a benedekiek már nagycsütörtök este ravatalra helyezik, felvirágozzák és a hívek késő éjszakáig virrasztanak mellette.
Az Alföldön Csanádpalotán "jézuskatonának" nevezik a szentsír őrzőjét.
A moldvai Istensegíts székelyei a szentsír elé fektetett feszülethez térden csúszva közeledtek és úgy csókolták meg: pénzt és piros tojást tettek melléje.
Az alföldi zagyvarékasiak azt tartják: a nagypénteki káromkodás villámot csalogat. A dunántúli Csököly református asszonyai hófehérben, eltakart arccal "igazodtak fel" a nagypénteki gyászistentiszteletre.
Református hagyomány, hogy Partiumban Nagyszalontán az anyák e napon apró gyermekeiket elviszik a templomba, hogy a csöppségek hamarabb tanuljanak beszélni.
Nagypéntek vetőnap borsóra, palántázó alkalom: virágültető nap. Egykor e napon és nagyszombaton tilos volt a szántás, mivel Jézus teste ilyenkor a földben van. A falvak népe meglátogatta halottait, a temetőben sírokat gondozott.
kattints a képekre - érdemes!
2026. April 06. 00:00
Húznak a vadlibák - avagy mitől erős egy igazi közösség - egy család, egy baráti kör, vagy akár a nemzet
Húznak a vadlibák - avagy mitől erős egy igazi közösség - egy család, egy baráti kör, vagy akár a nemzet
Tény: A vadlibák csoportosan „V” alakban szállnak. Repülés közben mozgatják szárnyukat, s a levegő felhajtóereje fenntartja a következő libákat. Így lehetséges, hogy 70%-kal hosszabb távolságot tudnak megtenni, mintha csak egyetlen pár repülne.
Tanulság: Ha egymást segítve dolgozunk, s közösségi szellemben végezzük a munkánkat, sokkal gyorsabban érjük el a célt.
Tény: Ha egy vadliba kirepül a sorból, és egyedül próbál célhoz érni, azonnal lelassul, mert nem segíti őt többé a levegő emelő hatása, amelyet a többi vadliba szárnycsapásai biztosítanak számára. Így gyorsan visszarepül a sorba, hogy repülése könnyebbé váljon a társai erőfeszítése által.
Tanulság: Ha van annyi eszünk mint egy vadlibának, akkor együtt dolgozunk a közösséggel a közös cél érdekében.
Tény: Mint ismert a vadlibák V alakban szállnak - húznak. Amikor a vezető liba elfárad, egy másik veszi át a helyét az élen.
Tanulság: A közösségben el kell fogadnunk egymásrautaltságunkat, s a megfelelő pillanatban átadni vagy átvenni a feladatot, a munkát éppúgy, mint a vezetést.
Tény: Repülés közben a hátsó vadlibák hangosan gágognak, hogy az elsőket erőfeszítéseikben biztassák.
Tanulság: A közösség nem létezhet szurkolók nélkül, és fontos, hogy a gágogás biztató legyen.
Tény: Ha egy vadliba megbetegszik, két társa leszáll vele, s addig együtt maradnak, míg meggyógyul, vagy elpusztul. A libák ezután visszatérnek a saját közösségükhöz, vagy hármasban, vagy már csak kettesben. Olykor egy másik közösséggel repülnek, míg el nem érik a sajátjukat.
Tanulság: Ha annyi együttérzés lenne bennünk, mint a vadlibákban, átsegítenénk egymást a nehéz idõkön, ahogyan õk teszik.
2026. April 05. 00:00
Európa józanabbik fele, ébresztő!
Európa józanabbik fele, ébresztő!
A közelmúlt véres terrorcselekményein elég gyorsan "túlléptünk".
Most éppen a franciaoszági Nizzában gyílkolt meg három ártatlan embert a vallási gyűlölet.
Az utóbbi időben már megint nem volt "téma", a nem is oly régen történt szörnyűségek sorozata, miközben Európa népeinek életterét azóta is folyamatosan megszállják más kultúrájú, más hitű, más szokású, velünk ellenséges beállítottságú néptömegek.
Európa felelőtlen vezetői, önvédelmi képességét elvesztett társadalmai mindezt meg sem próbálják megakadályozni! Sőt, önként segítik ezt, az össztársadalmi öngyilkossági folyamatot.
A napjaink közönyös, lélektelen forgatókönyve a következő:
A tömeges áldozatokkal járó véres terrorcselekményeket követően az érintett ország vezetői részvét táviratok garmadáját kapják.
Egyperces néma felállással "adóznak" az elhunytakért a legkülönfélébb sóhivatalokban, álfontos intézmények ülésein.
Az áldozatokért, emlékükért, plüssmacik és virágok ezreit hordják hegyekbe a "tett" színhelyén, a mély együttérzés álságos kifejezéseként.
"Felelős" vezetők, és közemberek arról fecsegnek, hogy "minket nem lehet megfélemlíteni"...
És másnap minden ugyanúgy megy tovább, másnapra mindenki elfelejti a szörnyű halált halt szerencsétlen áldozatokat, másnaptól minden megy ugyanúgy tovább, mintha mi sem történt volna...
És másnap sem kerülnek börtönbe azok a kollaboráns európai vezetők, akik mindezen állapotokat előidézték, létrehozták, és a mai napig gerjesztik!
2026. April 04. 00:00
